Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-15 / 12. szám
Túlteljesítette tervéi a vegyipar A vegyipari szakszervezet központi vezetőségének ülése Félidőben a vezetőségválasztó taggyűlések Felelősségtudattal, kiegyensúlyozott légkörben U asárnapig az alapszer- ' vezetek 62 százalékában került sor arra a taggyűlésre, ahol a párttagok megvitatják a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, a szervezeti szabályzat módosítására tett ajánlásokat és megválasztják a következő ciklusra az alapszervezet vezetőségét, valamint a felsőbb pártszerv értekezletére a küldötteket. Ezek a taggyűlések igen jelentősek a továbblépés szempontjából. Az eddig lezajlott taggyűléseken a párttagság kilencven százaléka jelent meg. A pártcsoportüléseken, a csoportos beszélgetéseken és a taggyűlésekén a párttagok véleményt nyilvánítottak. A taggyűlések voltaképp már ösz- szegezések voltak, az egyetértés hangsúlyozása, kiállás pártunk töretlen, kiegyensúlyozott politikája mellett. A kongresszusi dokumentumok vitaindítója úgyszólván minden eddig megtartott taggyűlésen jó alapot szolgáltatott a cselekvést előkészítő vitához. örvendetes, hogy a vitaindítók differenciáltan tárgyalták a dokumentumokat és nagyon sok helyen a speciális sajátosságok szempontjából vizsgálták a tennivalókat A párttagság túlnyomó többsége örömmel fogadta azt hogy a Központi Bizottság előzetes vitára bocsátotta a kongresszusi dokumentumokat Ebben a pártdemokrácia további szélesedését látják. U a részletesen nézzük, mi- lyen tapasztalatokkal is szolgálnak az eddigi taggyűlések, a következőkre kell utalnunk: külpolitikánk fő irányvonalával, nemzetközi politikánkkal teljes az egyetértés. Helyeselték, hogy az irányelvek is hangsúlyozza a szociális juttatásokban — a két alapvető osztályt illetően — törekedni kell a különbségek fokozatos felszámolására. Volt, ahol hangot adtak annak, hogy a társadalmon belül magas a szellemi dolgozók aránya a fizikai dolgozókhoz viszonyítva Másutt a sok „fiktív’' munkakört kifogásolták. A további politikát illetően sokan az eddiginél is markánsabb megfogalmazást és gyakorlatot várnak a harácsolok és spekulánsok ellen. A takarékosságra való törekvést egyértelműen támogatja a párttagság, de ezzel kapcsolatban felvetik, hogy a termelésszerkezet alakítása legyen körültekintőbb és azt termeltessék, amire valóban szükség van. Hatékony és intézményes fellépést sürgetnek a társadalmi fegyelem megszilárdítása érdekében. Az anyagi megbecsülés mellett vissza kell állítani a társadalmi megbecsülés értékét is. Fontos a belső tartalékok feltárása, a gazdasági ösztönzőket ebben az irányban kell fejleszteni. Bőségesen lehetne még sorolni a témakörbe tartozó javaslatokat, ajánlásokat, annak érzékeltetésére azonban, hogy a taggyűlések megfelelő felelősségérzettel tárgyalnak a gondokról és tennivalókról, ennyi is elég. Abból, ami a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatos tervezet vitájában elhangzott, mindenekelőtt a következőket kell kiemelni: szinte minden taggyűlésen kifejezték a párttagok egyetértésüket a párttagság jogainak, kötelességeinek pontosabb megfogalmazásával. L| inden taggyűlésen máso- dik napirendi pontként megválasztották az alapszervezet vezetőségét, továbbá a küldötteket a felsőbb szerv párt- értekezletére. A jelölőbizottságok előzetesen mindenütt kikérték a párttagok véleményét és az egész tagság véleményének alapján tettek javaslatot az új vezetőség tagjaira. Az eddig megválasztott titkárok, vezetőségi tagoknál a nők és fiatalok aránya megfelel a párttagság egészében betöltött arányoknak. Ugyanez a helyzet a tisztségviselővé választott fizikai dolgozók esetében is. Kiegyensúlyozott, bizakodó légkörben folynak a taggyűlések, tagságunk felkészülten és felelősségtudattal készül a párt XL kongresszusára, &. G* A vegyipar múüt évi munkájáról ás ideá feladatairól tárgyalt keddi ülésén a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter adott tájékoztatást az ágazat 1974. évi eredményeiről és az idei előirányzataikról . Utalt ama, hogy a világpiaci nyersanyagának emelkedése és a beszerzést gondok jelentősen nehezítették a vegyipar munkáját, de az ágazat vállalatainak, dolgozóinak erőfeszítései sikerre vezettek, túlteljesítették az előirányzatot, s tavaly az előző évihez viszonyítva — orsszahiasonilí tható áron — 9—9,5 százalékkal növelték a termelést. Egyebek kötzött 4,9 milliárd köbméter földgázt, 173 00« tonna propán- bután gázt — a (korábbinál 20 000 tonnával többet — termeltek. A műtrágyagyártásnál a múlt évben sikerült először meghaladni a hatszázezer tonnás amóniatermelési szintet. A lakosság részére a ,belkereskedelemnek az előző évinél 25 százalékkal több különféle vegyipari terméket szállítottak. Dr. Szekér Gyula hangsúlyozta, hogy az idén a tavalyinál is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az ágazat tervének teljesítéséért, a múlt évihez viszonyítva — összehasonlító árakon számítva — 9,3—9,5 százalékkal kell növelni a termelést. A legfontosabb követelmény a maximális takarékosság és a hatékonyság fokozása. Az ágazatban az idén mintegy tízmi Ili árd forint értékű beruházás segíti elsősorban a központi fejlesztési programok megvalósítását. Lenin- . városban megkezdi munkáját az etilénüzem, a Péti Nitrogén- műveknél pedig üzembe helyezik a műtrágyagyárait, amelynek tenmeliése sok millió dollár értékű importot takarít meg a népgazdaságnál;. A mezőgazdaság hatóanyagban számítva több mint 500 000 tonna nitrogén- és 240 000 tomnia fősz- form ű trágyát kap. Bauxit bal az idén 2,8 millió tonnát, timföldből 750 000 tonnát terme» lünk. Ebben az évben a hazai és import nyersolajjal együtt 9,5 millió tonna kőolajat dolgozunk fed, s ezen belül 1,7 millió tonna benzint, 3,4 millió tonna gázolajat és 3,3 millió tonna fűtőolajat készítünk. A miniszter hangsúlyozta, jól kell gazdálkodni az olajtermékek felhasználásával, az anyag- és energiatakarékosságot közügy* gyé kell tenni. A miniszteri Unt számos intézkedést tett a hazai források kihasználásának javítására és adminisztratí v intézkedéssel, kontongentáláissal is szabályozzák a felhasználást, elsősorban a pazarlás ellen küzdenek az iparban és a mezőgazdaságban. A vegyipar az idén 20 szá3 Zalákkal növeli az export bér-' mékek termelését. Tovább bő-^ viták a kapcsolatokat a KGST- országokikal a tómiföld -alumínium, a petrolkémiai, a vegyi- szál-gyártási és a gumiipari együttműködés fejlesztésével. Az ülésen Dajka Ferenc, á szakszervezet főtitkára szóbeli beszámolóval egészítette ki az elnökség írásos jelentését Névtelen levél Tabódról A névtelen leveleket általában papírkosárba dobjuk. A Tabódi öreg Tehenészek levelével nem ezt tettük. Miért? Erre talál választ a Tisztelt Olvasó alábbi riportsorozatunkban. Az üzemi demokrácia és környéke 3. AZ EGYIK FEJŐGULYAS K. L. is beadta felmondását és ő le is írta, hogy miért akar elmenni. Nem akar dolgozni a kerületvezető keze alatt. Ez az ember elmondta, hogy akik elmentek, azoknak fele okként elsősorban a telepvezetőt említi. Valójában mi is a helyzet? Egy ilyen fontos gazdasági egységet nem lehet úgy vezetni, mint egy termelőszövetkezetet. Állami üzem lévén, egyszemélyi vezetés van, annak minden előnyével, hátrányával, nyilván parancsolóbb hang uralkodik itt. Ez persze nem tetszik sok embernek. A termelés során nincs, nem is lehet demokrácia. A technológiát be kell tartani, a munkát a meghatározott időben elkezdeni és befejezni szintén központilag határozzák el. Ezt betartani kötelessége annak, aki munkakönyvét bárhova ís beadja. Ahol állatokkal foglalkoznak, ott még inkább fontos a fegyelem, a technológia betartása. Az állatok fejése, takarmányozása, almozása, gondozása, éppen úgy hatással van a tejtermelésre, mint ahogy a jószágot fejik. Azaz, az embernek a telepen lévő szigorú technológiához kell alkalmazkodni, mert csak' ezzel tud' elérni olyan termelési . eredményt, ami kívánatos.. DEMOKRÁCIÁNAK az üzemi termelési tanácskozásom, szakszervezeti gyűlésen kell lenni. Sajnos úgy tapasztaljuk, hogy az üzemi demokrácia itt kissé egyoldalra terelődött át. A vezetők oldalára. Hamar megmondják a dolgozónak, hogy „ha nem tetszik, menjen”. És sokan el is mentek emiatt. Az emberekkel beszélni sokféleképpen lehet. Egyiket szidni kell azért, amiért £ másikat csak enyhe feddés illeti. A vezetés, az emberek irányítása valahol ott kezdődik, hogy tudjuk Péterhez hogyan, meg Pálhoz is hogyan szóljunk. Az egyik állatgondozó véleménye szerint nem elég a termelési tanácskozáson az embereket lehurrogni. Aki beszél, aki fölszólal, annak választ kell adná Választ, ha tetszik, ha nem — mondjuk mi. Mert a könnyebb utat választották Tabódon — az utóbbi időben már változás van ezen a területen — ha a dolgozó valamit felvetett kerek perec megmondták, hogy nem, vagy igen. Igen ritkán mondották a miértet, a hogyant! A szak- szervezeti bizottság is nem olyan támogatója a gazdasági vezetésnek mint az várható volna. A pártszervezet is gyenge, a kommunisták kevesen vannak, akik szólnak közülük rögtön azt mondják a pártonkívüliek, hogy hízelegnek, jobb beosztásért „dumálnak”. Az ilyen légkör természetesem nem erősíti az üzemi demokráciát, a beleszólásra való igényt A tabódi kerületből érkezett levél utolsó mondata elszomorító. Megmutattuk az ominózus mondatot a gazdaság igazgatójának, kérületvezetőjének, a párttitkárnak. Kapott-e valaki már „rúgást” amiért szólott véleményt mondott, bírált? Nem. Nem tudnak ilyenről. Egy esetet emlegetnek, valamikor évekkel ezelőtt történt, hogy a régi telepvezető durván beszélt az egyik dolgozóval. Ezt vizsgálat követte. De azóta ilyen példa nem volt. „Az előfordult — mondja a területvezető — hogy egyszeregyszer mondtuk, ha nem tetszik menjenek. De retorzió senkit a bírálatért nem ért.' AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA másik oldala: ezen a telepen is dolgozik jó néhány ember, akinek hatszor is el lehet valamit magyarázni, nem érti meg, mert nem is akarja megérteni. Az ilyen konok munkás a panaszkodó, a levélíró. Az ilyenek nem értik meg, hogy miért nem lehet és miért nem szabad húsz fillért adni egy- liter kifejt tejért. Az értetlenség eloszlatása jó szavakkal nem mindig sikerüL Valljuk be, hogy a türelemnek is van határa. Aki emberekkel foglalkozik, s naponta ugyanazt hallja vissza beosztottaitól, amire már számtalanszor választ kapott, elfogy a türelme. Elfogy és akkor elönti a vezető agyát a vér, és mond olyant, ami „sérti az üzemi demokráciát.” De vajon sérti-e, ha kifakad a vezető, hogy a „szentségit, hatszor mondtam, hogy miért nem leheti” Ez a telep, úgy mondják a dolgozók, a gazdaság központjában „rosszul fekszik”; az itteni embereket mind iszákosnak, munkakerülőnek, fegyelmezetlennek tartják. Az állítás, mondjuk úgy, hogy a gazdaság vezetőinek vádolása nem állja meg a helyét. A kerület éppen úgy megkapja a termelési tervét, ehhez a bértervet, a jutalmazási alapot, a gazdálkodáshoz, a vezetéshez az önállóságot, mint más telepek, kerületek. Volt ugyan Tabódon két iszákos munkakerülő ember, sokat kellett néhány évvel ezelőtt velük vitatkozni, de ők már nem rontják itt á levegőt, és nincs is olyan ítélet a tabódi tehenészekről, hogy rossz, trehány munkások... Más kérdés: novemberben tizenegy fegyelmit kellett adni Tabódon. Az igazság tehát egy névtelen levél nyomán ilyen vonatkozásában is fetr színre került. A MOSTANI MUNKAREND szerint a telep dolgozóinak egy része osztott műszakban, tölti le a nyolcórás munkaidőt. Né- hányan közülük azonban nem dolgozzák ki a nyolc órát, „ösz- szecsapják” az istállót, kiszórják a takarmányt és máris loholnak a fürdőbe, öltözőbe. (Kötelező a fekete-fehér öltöző és fürdő használata). Akik így összecsapták a munkát, reklamáltak: miért tartják az öltözőt zárva, miért csak 8 órakor nyitják ki. Néhány hanyag munkás miatt. Aki lelkiismeretesen végzi dolgát, a reggeli és az esti fél-fél műszakidő éppenhogy elég. Aki viszont összecsapja, az fél órával, háromnegyed órával előbb abbahagyja és siet haza... Az öltözőt csak fél nyolc után nyitják ki. Ez a rendelkezés érthető, nehezen lehet megérteni azonban, hogy a dolgozók többsége, miért nem állt sarkára, amikor a hanyag munkások hangulatot keltettek az intézkedés ellen. (Folytatjuk). PÄLKOVÄCS JENŐ 1975. január 15.
