Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

▼ vege man Eredményes esztendő volt 1974 — Felszínre kerüli rejtett tartalékok — í jf gféjpelt, korszerűbb technológiák — Hajtóerős a kongresszusi munkaverseny Az elmúlt év lassan a fele­dés homályába merült. A gyárakban, üzemekben az idei tervek készülnek, s már az év­ezred utolsó negyedszázadá­nak sikeres kezdése jelenti » fő feladatot. Az irodákban azonban a ta­valyi adatok még gyakran szerepelnek napirenden. Most készülnek az elmúlt év ered­ményeit, pontosan tükröző mérlegek. A fillérre pontos eredményeket még nem szá­molták ki. Csak néhány hét múlva derül ki, az utolsó számoszlopok összeadása után a végleges kép. De hozzávető­legesen már most meg tudják mondani a vállalatok, üzemek vezetői, milyen munkát végez­tek a dolgozók az elmúlt év­ben. Ezekből az információkból gyűjtöttünk össze egy csokor­ral. Bemutatni, mit eredmé­nyezett a tavalyi tizenkét hó­nap. Dinamikusan nőtt a lakossági szolgáltatás A Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezetben tervként a kongresszusi munkaverseny- felajánlásokkal megnövelt ter­melési értéket említik. Ennek összege 29 millió forintot tett ki. Az év során a szövetkezet dolgozóinak jó munkája ered­ményeként ennél sokkal töb­bet teljesítettek. A végső szá­mok 31 millió 200 ezer forint­nyi munkát tükröznek. A szö­vetkezet dolgozóinak kiemel­kedően jó eredménye már nem számít újdonságnak. Koráb­ban többször elnyerték a „ki­váló” címet, s a tavalyi mun­ka eredményei alapján idén is joggal várományosai a kitün­tetésnek. Reálissá teszi ezt az a tény, hogy a lakossági szol­gáltatások volumenének a kongresszusi felajánlások alap­ján 16,8 millióra növelt tervét 18 millió 560 ezer forintra teljesítették. Ez 3,7 millióval magasabb, mint a bázisévnek számító 1973-as összeg. Az eredmények azonban a szövetkezet valamennyi dolgo­zójának kiemelkedően jó — Az emberek csak akkor hiszik el, hogy elkaphatják, amikor már nincs más út, mint ágyba bújni és türelme­sen kivárni a végét, — mond­ja az ügyeletes orvosnő. Aztán veszi a táskáját, elnézést kér és siet a következő beteghez. . Ez így megy szombat déltől. Akkor kezdődött a hétvégi or­vosi ügyelet Szekszárdon. Amikor találkoztunk, — va­sárnap este már alig állt a lábán a két orvos és az idős asszisztensnő. A gépkocsivezető is véreres szemmel figyeli az utat. Amíg a lakáson ellátják az egyik beteget, a rendelőbe be­jön négy-öt és közben már van három-négy újabb hívás. Az egyik orvos a felnőtte­ket, a másik a gyerekeket vizsgálja. Felírják & gyógy­szert, és elmondják m tenni­valókat. — Mi jellemzi a járványt? > — Jól felismerhető tünetei vannak — mondja a doktornő. Gyorsan felszökik a láz, le­vertség, végtagfájások, rossz közérzet uralkodik el az embe­ren. . Mi a tennivaló? munkáját dicsérik. Bizonyítja ezt az, hogy a termelésnöveke­dés több, mint háromnegyed részét a termelékenység eme­lésével érték el. A fejlődés idén sem áll meg. Az éves terv 33 millió forintot tesz ki. A nagyobb bevételt a szolgáltató egységek számának növelésével is szándékoznak elérni. így például idén má­jusban új tevékenységet kezd a szövetkezet Dombóváron, mikor Gunarason az új fürdő mellett megnyitják a kölcsön­zőboltot. Nem volt hibás a terv Mikor Németh Imrét, a Tol­na megyei Építőanyag-ipari Vállalat igazgatóját kérdeztük az elmúlt év eredményeiről, óhatatlanul felmerült a gon­dolat, nem készítették-e pon­tatlanul az 1974-es tervet? A számok ugyanis olyan nagy­mérvű túlteljesítést tükröznek, amire az iparban ritkán akad példa. A kongresszusi felaján­lásokkal együtt ötvenmillió fo­rintos termelési terv megva­lósítását tűzték ki célul. Az/ év végére ezt 30 százalékkal túlteljesítették. A beszélgetés során kiderült, cseppet sem vádolhatjuk a vállalat vezető­ségét pontatlan tervezéssel. A korábbi tapasztalatok, s a piac igényeinek felmérése alapján alakították ki a termelés alap­ját képező számokat. Ám év közben, feltehetően a kong­resszusi munka verseny hatá- .sára, az építőiparban is meg­élénkült a termelési tevékeny­ség, s ehhez ennek a vállalat­nak is» kellett biztosítani a megfelelő alapanyagot. így a dolgozóknak szinte nap mint nap többet kellett termelni, mint az elmúlt esztendőben. Ugyanis a rugalmas vezetés új partnereket szerzett, s a kö­rültekintő, alapos és mégis gyors döntések lehetővé tették az állandóan növekvő mennyi­ségű építőanyag eladását. így vált partnerévé a vállalatnak a Paksi Atomerőmű éoítése, ahova terven felül szállítottak különféle építőanyagokat. A tervezettnél sokkal maga­sabb eredményeket a termelé­kenység növelésével érték el. — Azonnal orvoshoz fordul­ni, és az utasításokat ponto­san betartani. Az a nézet, — amivel sajnos ezen az ügyeleti szolgálaton is többször talál­koztunk, — hogy „lábon is ki­húzom”, nagyon veszélyes, és így is, úgy is orvoshoz kell fordulni — előbb, vagy utóbb. Éppen most jöttünk egy be­tegtől. Két napja lázas, tipi­kusan influenzás beteg, de ed­dig magát „gyógyította”. Nem az a baj, hogy nem jött be, amíg bírt, hanem az, hogy megvárta az estét. Ha időben jelentkezik, mór ő is könnyeb­ben érezné magát, meg a töb­bi beteghez is előbb eljutot­tunk volna™ Sietni kell mindig. A kocsi­nak nincs megkülönböztető jelzése, így a forgalomban semmilyen előnyt nem élvez» Pedig™ A beszélgetést hétfőgj reggel folytattuk. A szombaton déltől hétfő reggelig tartó ügyelet gyors mérlege: — A felnőtt- és gyermek­orvosi ügyeletnek a hét végén 144 paciense volt. Ebből 52 al­kalommal a lakásra kellett Hárommillió forintot fordítot­tak fejlesztésre, a technológiát korszerűsítő gépek, berendezé­sek vásárlására. Javult a vál­lalatnál a munka- és üzem- szervezés, ami szintén nagy­mértékben segítette az éves terv túlteljesítését. Közel félmillió csizma egy év alatt A megye legdinamikusabban fejlődő ipari szövetkezetei kö­zé sorolhatjuk évek óta a Tol­na megyei Kövendi Sándor Cipészipari Szövetkezetei. Né­hány év alatt többszörösére növelték a termelés volume­nét. Az elmúlt esztendő sem lógott ki a sorból, ugyanis a korábbi 67 milliós termelési érték 80 millióra emelkedett. Az elmúlt évinél magasabb terv -teljesítését, sőt túlteljesí­tését a termelékenység ' nö­velése eredményezte. A mun­ka- és üzemszervezés során felszínre kerültek a rejtett tar­talékok, s az új gépek beszer­zése is lehetővé tette, hogy változatlan létszámmal többet termeljenek. 128 lakás terven felül A Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnak nagjy fel­adatok teljesítését jelentette az 1974-es év. A mennyiségi igé- \ nyék a korábbi évekhez ké­pest jelentősen megnöveked­tek, s az ezeknek alapján el­készített tervek számait még megnövelték á dolgozók kong- resszúsi versenyfelajánlásai. Az év azonban eredményesen zárult. A számok azt bizonyít­ják, a bázishoz viszonyítva 102 millióval többet termeltek a dolgozók. Tekintve, hogy a létszám csupán 3 százalékkal nőtt, a többlettermelést 90 szá­zalékban a termelékenység nö­vekedése eredményezte. Az elmúlt tizenkét hónap során a beütemezettnél 128- cal több, összesen 480 lakást adtak át. A kiemelt beruhá­zásnak számító Paksi Atom­erőmű építkezésénél 15 száza­lékkal több munkát végeztek a tervezettnél. — sz l — menni. A felnőttek közül 43- an saját lábukon mentek be a rendelőbe, 33-an hívták ki az orvost. A gépkocsi több mint 300 kilométert futott, közte szinte járatlan utakon. Volt olyan hely is, ahová a Moszk­vics nem tudott bemenni, ak­kora volt a sár. Oda gyalogo­san kellett bejutni. Hogy hány emeletet jártunk meg? Ki szá­molta azt? Ha átlagban úgy vesszük, hogy egy hívás egy emelet, nem mondok sokat. — Búcsúzóul még egy kér­dés: Mit javasol az influenza megelőzésére? — Fogyasszunk sok citromos teát; kerüljük amennyire le­het azokat a helyeket, ahol sok ember van együtt; gyak­ran szellőztessünk, és mozog­junk, sétáljunk a friss leve­gőn. — Most pedig jó pihenés?, kívánunk. — Pihenést? Megyünk haza, fürdünk, átöltözünk, én viszem a kisfiámat iskolába, és nyolc órától rendelünk a saját kör­zetünkben. Megítélésem sze­rint — és ebben ritkán téve­dek — ma még Ic"'1"bb 120 -1-136 beteget kell ellátnom. m a szocialista brigád mozgalom' társadalmi jelentőséig E élesleges bizonygatni, hogy a szocialista hágód- ■ mozgalom másfél évtizedes fejlődése alatt a leg­nagyobb szabású és legnagyobb hatású termelési tömeg mozgalommá vált, lórészt, sikerült megszabódulnia attól a kampányszerűség tői, amely a munka versenyt a múltban eléggé jellemezte. A rounfcaiverseny kampány szerűsége fő­ként abban nyilvánult meg, hogy míg kiemelkedő jelentő­ségű jdltoltmakna, évfordulókra, a munkásmozgalom jelentős eseményeire, mindig újabb és újabb lendületet volt, az ilyen alkalmaik közötti időszakokban általában ellaposo­dott elszürkült. A termelési vállalások és az ezekhez kap­csolódó művelődési-Sanulásii vállalások rendszere tette le­hetővé a szocialista bnig-admozgalom kampáayszerűségének a megszűnését A vállalások hosszabb időszakra szárinak, az éves tervhez kapcsolódnak. A tanulásban az oktatási évet veszik alapul. A szocialista brigádok vállalásainak ellenőrzése, segítése, értékelése szervezett rendszerben tör­ténik. Annak illusztrálására, hogy a szocialista brigád- mozgalom miilyen nagy erejű lenc'ítőjévé vált a termelési célkitűzéseik megvalósításának, nagyon sokszor a különböző nehézségek leküzdésének, néhány példára szeretnék hivat- ' kozni. Ezek a példák ugyanakkor túl is mutatnak a közvet­len termelési-gazdasági jelentőségen és a brigádok új tí­pusú kollektíva jellegét mutatják. Egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, a világ- ** méretű nyersanyagproblémákra való tekintettel, az anyag- és energiatakarékosság. (A kongresszusi munka- versenyeknek is ez az egyik központi célkitűzése.) A szo­cialista brigádok jó része vállalásainak, felajánlásainak a középpontjába az anyag- és energ,tatalkarékosságat állítot­ta^ és ahogyan közeledik az év vége, a brigádok ezrei számolnak be az anyag- és energiatakarékosságban elért eredményekről. Az őszi, esős időjárás a mezőgazdaságot állította na- gyón nehéz próbatétel elé. Nem is tudta volna a mező- gazdaság ezeket a nehézségeket áthidalni a városi, ipari munkásság segítsége nélkül. A szocialista munkaibrigádok voltak az elsők, amelyek vállalták rá segítséget, méghozzá úgy, hogy közben ne csökkenjen az üzemnek, az eredeti munkahelynek a termelése. A mezőgazdaságot segítő kollektívákban dolgozóknak a munkáját a rájuk eső ter­melést átvették a brigádok otthon maradt tagjai. A rendikívülii időjárás árvizekét okozott különösen az ország északi részében. Az árvíz és a talajvíz okozta veszélyeik elhárításában megint csak a szocialista munka- brigádok mutattak példát az összefogásra, a segítőikész­ségre. Bizonyították, hogy ha az élet bármely területén je­lentkeznek nehézségek, a munkásosztály legaktívabb kol­lektíváinak segítségéire, odaadására mindig számítani lehet. Ez egyben azt is mutatja, hogy a szocialista brigádok tagjai már másképpen kapcsolódnak a munkához, mint ahogyan az általaiban még szokásos. Jelentős részükre ma már áll Lenin megáliopftása, .amelyet „A nagy kezdemé­nyezés" című cikkében a kommunista szombatok alkalmá­ból írt le: I ! i ■: : „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldazóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondoskodni a munka termelékenységének emeléséről, ar­ról, hogy minden púd gabonát, szenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dol­gozó kapja, nem is hozzátartozói, hanem távoláilák, azaz a társadalom egésze, tíz- és százmillió ember...” Ezért mondhatjuk bátran a szocialista brigádmozga- lamra, hogy csírájában a szocializmus teljességét hordozza magában. Nemcsak termelési, hanem politikai tömeg­mozgalom is. A szocialista brigádok, amikor jelszavuk, a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni értelmében tesz­nek vállalásokat, dolgoznak, harcainak e vállalások telje­sítéséért, akkor politikai célokat követnek, a szocializmus teljes felépítéséért tevékenykednek. A szocialista brigád mindenekelőtt termelési, munka­helyi közösség és e megállapításban a közösségen nagy hangsúly van. A közösen végzett munka, a munka szerve­zetéből eredő összetartó erő biztosítja a brigád létét, fej­lődését. A közösségi jelleg teszi lehetővé és szükségszerűvé is a brigádok kiemelkedő szerepét a szocialista és az üze­mi demokrácia erősödésében. Ez a közösség voltuk teszi alkalmassá a brigádokat c arra, hogy el őre lendítő! legyenek a- szocialista köz­művelődésnek is. A szocialista brigádmozgalom az utóbbi években bázisává lett az üzemekben, a munkahelyeken fo­lyó politikai és szakmai oktatásnak, az üzemi könyvtárak munkájának. Jórészt a szocialista brigádok adják a műve­lődési otthonok, a művelődési iközpantok közönségét. A szo­cialista brigádok váltak a színházak, hangversenytermek, múzeumok egyre gyarapodó munkásközönségének a bázi­sává is. A szocialista brigádok tehát egyre Inkább művelődő közösségek is, amelyeknek a tanulás, a művelődés belső céljukká vált. A brigádmozgalom jelszava példázza a munka, a tanulás, a művelődés egységét, és egymásra ha­tását a szocialista életmódban, A mozgalomban ma már mind több az olyan munkás, akit nem arról kell meg­győzni, hogy tanulni, művelődni helyes és szép dolog,, ha­nem elsősorban segíteni kell a tanulásban és a művelődés­ben. A brigádmozgalom, mint a kevesek rpozgráfma indult meg, de a sokaik mozgalmává, tömegmozgalommá vált. Voltaik is, akik féltették a szocialista brlgádmozgalmat a felhígulástól, féltették, hogy elveszíti szoaiailsta jellegét, ha sniHiós tömegekre terjed ki. A szocialista brigádmozgalom azonban mint tömeg- ” mozgalom tölti be társadalmi szerepét: megtestesíti a munkásosztály célját, a szocialista társaidolom felépítését, kifejezi azt a felismerést, hogy a munkásfiatalom időszaká­ban sem valósulnak meg önmaguktól a szocializmus cél­kitűzései KÁDÁR ISTVÁN B» INFLUENZA! INFLUENZA!

Next

/
Thumbnails
Contents