Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

Megyénk korusmozgalma

Igényesség a míísorválasztásban,

az előadásban

KÓTA — Énekeljenek a fiatalok (1.)

1974 legfontosabb esemé-i nye a kórusmozga lom bon a 'kétévenként esedekes rrúnőisí- tésszerzés volt. A miinősítő hangversenyeikre minden kórus úgy kétsziil, hogy képességeinek legjavát mutathassa be. Most, a minősítések utón klis idővel a megye kórusmozgai- mának mérlegéről beszélgetünk Fertőszögi Bélónéval, a KŰTA megyei titkárával, aki a megyei tanács művészeti szak- referense és kórusvezető is egy személyben.

— Olvasóink közül bizonyára többen nem találkoztak nss a kŰIA nevével.

— A rövidítés jelentése: Kórusok Országos Tanácsa. Társadalmi szervezet, gondoskodik a kórusok fellépéseiről, a tapasz talaticseréik lebonyolítá- sáról, íkaiposdlaitot tart a femn- tarfdkitaL Ezen kívül is van még egy sor feladata. Mindezt négy bizottsága látja el, a szervező, intéző, művészeti es folMóc.

— Milyen tervei vannak ■ KÓIA- nak erre az entendöral

__ Uj ánékkarokat szeretnénk életre hozná és fontos feladatunk az ifjumunkas- kórusok munkájának segítése.

— Jelenleg hány köret működik ■

megyében?

__ Tizenkét fetaőttikórus.

N

em sok, indokolja, hogy újabbakat szeretne létrehívni a KÓTA. A meglévőik színvonalával elégedettek vagyunk, az idei minősítő hangversenyeken nagyon szépen szerepeltek. Az eredmények is jelzik: nyolc kórus indult és ezüstnél alacsonyabb minősítést egyik sem szerzett! Pedig három kórus — a mözsi női kar, a faddi férfikar, dombóvári vegyes kar először indult. A dombóváriak különösen szép eredményt érték el, arany fokozatot. Négy kórus nem jelentkezett újra minősítésre, pedig háromnak ezüst, illetve bronz fokozata volt. Nem tudtak felkészülni, elsősorban kórusvezetőgond- jaik miatt. Megbetegedett Rla- zsek Károly Frigyes, a paksi művelődési ,ház igazgatója, kó- rusvezefó, így három kórus kiesett a munkából-,

— A felnfittlcórusoknűV jóval több lehel az ifjúsági énekkar a Vtegyó*

ben.

— Alttól függ... Valamilyen kórus minden iskoláiban akad, hiszen az iskcüJai ünnepsége- ken nem hiányoefaat az énekkar. De ezeknek a zömét nem lehet valódi kórusként említeni. Úgy érzem, hogy az önfeledt tömegénieklés igénye, az együtt éneklés öröme hiányzik a fiatalokból így aztán az ifjúsági kórusimoz'galom hullámvölgyben van. Az okokat természetesen nemcsak a ffiiata- lókben kell keresni. Legtöbbször maguk az iskolák, a tanárok az előidéződ, hogy a kar- éneklés sivár kötelesség, semmi más. A gyereke^ túlterfied- ték althoz, hogy élvezzék ezt a délutáni kötelező elfoglaltságot, nagyon sokat kellene nyújtani számukra. Ehelyett sokszor a pedagógus is kötelező penzumnak tekinti a kórus- vezetést és azon van, hogy könnyen, gyorsan letudja.

— Paciig at Hjúsógl kórusoknál Igazán van tehető lógó szereplésre, mmi érát ás kedvet ad a munkához,,

m

— Nem is tudom elhinni, hogy a középiskolásokat nem érdekű, hogy például eljuthatnak a Helikonná, hogy más városokban, megyékben képviselhetik ásfcoflájükait Mégis, vannak olyan középiskolák, ahoi képtelenek összehozni egy rendszeresen és komolyan dolgozó énekkart. A többség képtelen erre,,

— Ma helyzet es ifjúmunkás- bóresokkolf

— Nehéz dolog. A szakmunkástanulók semmilyen zenei nevelést nem kapnak. Nagy részük bejáró az iskolába, mun- kahéLyre, ás ráadásul hol itt hói ott... Kamoiyiabb munkát ott léhet eűkeedesnd, ahol együtt laknak, ahal kollégium van. Lengyelben, a szakiskolában van lehetőség a rendszeres éneklésre, nagyon várjuk a szekszárdi szakmunkástanuló- kollégiumát. Jelenleg egyetlen íf j'úamiinfcáskórusunk van, amely példamutató eredményeket ért el: a dombóvári vegyes kar. Tagjai a művelődési házban találkoztak először kó~

rusvezetöjükkel, Pásztor Jánosáéval. Énekelgettek, először népdalokat. Lassan kialakult egy csoport — hanmúnoan vannak — akik egyre többre vállalkoztak, egyre többet tanultak. Zömük fiatal munkás, van néhány középiskolás köztük.

— Említette, hogy a KÓTA egyik fő feladata az ifjúmunkáskórusok szervezése. Miért van ilyen nagy jelentősége a fiatalok kórusmozgaF mának?

— A hazai zeneoktatásról nagyon jókat hall, olvas az ember. Ezek után megdöbbentő, hogy a fiatalok mennyire pasz- szívak az éneklésben. Nem ismerik a népdalokat, nem tudnak mozgalmi dalokat, a kó- rusmuzsdkáról nem is beszélve. Pedig önmagukat fosztják meg az élet egyik nagy örömétől, amikor elfelejtenék énefoelm. De van más okunk is: a kórus- mozgalom a zened ismeretterjesztés leghatásosabb formája. Nem szabad elhanyagolni.

— Egy-egy nagyobb rendezvény mindig élénkséget hoz. Terveznek-o valami hasonlót az ifjúsági kórusok szóin ár a?

— Két konkrét tervünk is vtan. Az egyiket a megyei úttörőelnökséggel, a másikat a KISZ-szel közösen határozta el a megyei tanács. Az úttörők kulturális seregszemléje a ka- snanakórusck számára írja elő a versengést. A megyében ezúttal a nagy kórusok is tálál- tooznak egymássaL A másik terv egy nagy bemutató, amelynek előkészítése már el- todult. Balázs Árpád szerzői estjét rendezzük meg, ahol úttörőktől a felnőttekig minden korosztályú kórus képviselteti majd magáit De vannak más terveámk is, nem eseményhez toötődőek. Szeretnénk a KISZ- M'ubakkal felvenni a kapcsolatot és elkezdeni a szervezést mindenütt, ahol nagyobb üzemek vannak és sok fiatal dolgozik: Sionontamyán, Tolnán, később majd Pakson is. Bonyhádion valami nagyon ígéretes kezdődött: egyesített ifjúsági kórus! Együtt kel őket tartani,

(folytatjuk}

VIRÁG F. EV A

A* élet tisztelője

Albert Schweitzer

Európában öreg orgonákat, Afrikában beteg négereket gyógyítottam” így összegezte életét. így, ilyen szerényen. Lényét bölcs türelem és mosolygó önirónia jellemezte.

30 éves korában olvasott egy jelentést az Ogoone medencéjében élő négerek nyomorúságos egészségügyi helyzetéről. Úgy érezte, hogy a fehér ember mérhetetlen bűnöket követett el a feketékkel szemben, s ezt t más fehéreknek kell jóvátenniök. A kötelességet elsősorban önmagára vonatkoztatta, ez érlelte meg döntését. Kettétörte szépen ívelő pályáját — ekkor már teológiai tanár volt, a filozófia doktora, s Euröpa-szer- te sikeres orgonaművész, könyvei egymás után jelentek meg, és mesteri kézzel javította az utolérhetetlen, szép hangú, ódon orgonákat — mégis új pályát választott: beiratkozott az orvosi fakultásra.

Amikor néhány évvel később megérkezett Lambare- nébe, valósággal a semmiből kellett megteremtenie a később legendás hírű kórháztelepet. Néhány láda gyógy- és kötszer volt a felszerelése, ezt is hangver- senykörútjainak jövedelméből szedte össze. És az őserdő mélyén mi vártai Egy régebben tyúkólnak használt faház, itt kezdte el rendelését. Mert ha egyebe nem is, betege bőven alcadt. Megbizonyosodott arról, amit eleve sejtett, hogy a természet ölén élő népek sem egészségesebbek, hogy a fájdalom éppúgy gyötri őket, mint bárkit a világon. Mindenhez kellett értenie: jöttek a maláriátok, a leprátok, a szívbetegek; hozták az álomkórosokat, a fekélyektől elborítottakat, az elmebetegeket. És jöttek a gyarmatosítók átkos adományait viselők: az alkoholtól májbajossá váltak, a fakitermeléstől sérvet szerzők, a tbc-vel fertőzöttek. Végeláthatatlan tömegben jöttek, hogy talpraállítsa őket.

És amikor a jól felszerelt kórháztelep elkészült, egész művét elsöpörte a fold színéről az első világháború. A francia hatóságok internálták a „gyanús idegent”. Nem zavartatta magát: gyógyított tovább a, fogságban is.

1920-ban, 45 évesen elölről kezdett mindent. A megadás, a kétségbeesés ismeretlen volt számára. Újra kezdte a fáradságos munkát, a gyógyítást, a fakitermelést, a szervezést, a gyűjtést: 1924-ben nagyobb és modernebb kórház állott Lambarenében, mint amilyen az első volt. Fönntartása végett újra visszatér Európába, hogy szava és orgonajátéka megnyissa a sziveket, és pártfogoltjamak megszerezze a legszükségesebb javakat.

A fasizmus éveit azonban végig Afrikában töltötte, nem volt számára hely akkor Európában. (A nád Németország vezetői megpróbálták ugyan basaédesgetsáe de ő megvető elutasítással felelt.)

A második világháború után már nemcsak a négerek érdekében járta be a világot: a béke védelmére szólította fel aa emberisége4 az atomveszűg aOam szállt síkra.

Ezt kellett tennie, hiszen az élet tisztélete vott fairedig vezérlő gondolata. „Akkor találtam meg létem célját és értelmét, amikor felismertem az élet tiszteletének elvét, amely magában foglalja az erkölcsi világ- igenlést” — vallja önéletírásában. (Életem és gondolataim. Magyar kiadás: Gondolat, 1974J A veszélyeztetett emberiségért ugyanazzal a szívós, lebírhatatlan akaraterővel küzdött, mint korábban — és közben — betegeiért. Ezért kapta meg 1952-ben a Sbbd-békt«ttját.

Halálakor kórháza már 80 épületei foglalt magába, munkatársai (köztük egy magyar orvosházaspár is) a világ minden részéröl sereglettek össze. Azóta ezt is kinőtte Lambarene. Úgy hírük, nevét viselő hatalmas, modern kórház épül majd az egykori telepen, régi barakkjai mellett, melyek emlékét őrzik. De valójában nem a barakkok, hanem az emlékezet, a humánum története őrsi ét ápolsz felejthetetleu példamutató emléBOZÖKY ÉVA

Magyarország felszabadításának közelgő, 30. évfordulója alkalmából Vlagyimir Jákov- levics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete újévi üdvözletével nyit a Fáklya januári száma. Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnöke pedig a 9. ötéves terv befejező évéről és a soron következő 10. ötéves terv feladatairól tájékoztatja a lap olvasóit

A mában is élő forradalmi hagyományokat eleveníti fel az az írás, amely végigkíséri az első szovjetek születése színhelyének — a Moszkva melletti ivanovói textilkombinátnak — történelmi útját az 1905-ös forradalmi esztendőtől 1975-ig.

A második világháború krónikájából — Fomin ezredes hadtörténeti feljegyzései mellett — három érdekes ffiíkteíí

olvashatunk a magyarországi felszabadító harcok kapcsán: a lap egyik írása a Gestapo által kegyetlenül meggyilkolt Konsztantyin Zaszlonovnak, a belorusz partizánmozgalom vezető egyéniségének állít emléket.

Megismerkedhetünk továbbá Jelena Vokovával, a moszkvai diáklánnyal, aki 17 éves korban önként jelentkezett a Nagy Honvédő Háború harcosai közé. Bészt vett Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában, később újságíró lett, harcairól, bajtársairól pedig érdekes könyvet írt

Gazdag a lap szórakoztató- 'Ismeretterjesztő »nyngfim««*ál- Htása Is: hogyan menekült meg 1937-ba as Üszairi-sar kon a fcataotrúttta • „Gear- gij Szedő*“ jégtől« hajón mi ajbtka^rologdal odpkBverők:

ma ^ akik Ifi évtanftűt nen Ismertek — erről és más érdekességekről tudósit a Fáklya legújabb száma.

(K8

A közeljövőben megkezdődik Szekszárdim, a Mikes utcában a garzonházak műszaki átadása. A tervek szerint a lakók — batvankilenc idősebb és ugyanennyi fiatalember —

ftp-hyMAf %5ffleaáai\ frftl |Jvy|ihiá»áiw*fc ál ffotó*

Öregeknek és fiataloknak

A Fáklya új száma