Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-14 / 11. szám
í Edward Oiereis Kubában A Kubában tartózkodó Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára (bal oldalt) és vendéglátója, Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa infláció 5. fiz inflációs hullám és a gátak Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a HNF OT elnökének vezetésével hétfőn a Parlament vadásztermében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az értekezleten — amelyen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai — a párt XI. kongresszusának irányelveit elemezték, s meghatározták azokat a feladatokat, amelyek a népfront-mozgalomra várnak a IV. ötéves terv megvalósításában. Sarlós István, az Országos Tanács főtitkára vitaindító előadásában egyebek között rámutatott: a közügyek iránt érdeklődő állampolgárok nagy figyelemmel tanulmányozzák az MSZMP nyilvánosságra ho- aott kongresszusi irányelveit. Á közvélemény egyetértéssel nyugtázta a Központi Bizottság megfogalmazását: a párt politikája kiállta a gyakorlat próbáját, cselekvő támogatásra talált a munkásosztályban, a termelőszövetkezeti parasztságban» az értelmiségben, az egész népben. Akik gondosan Brüsszel, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti; Megdöbbentő adatokat tártak a chilei terrorról a Rus- sell-bíróság brüsszeli ülésszaka elé a meghallgatott chilei tanúk. Poblete repülőtábomok, aki maga is a junta foglya volt, elmondotta, hogy az Egyesült Államok segítségével már jóval a katonai puccs előtt megkezdődött a terrorlegények különleges kiképzése. Az Egyesült Államok haderejének panamai különleges iskoláján 2500 chilei tisztet és katonát képeztek ki „gerillaelle1975. január 11. áttanulmányozták a dokumentumot — húzta alá a főtitkár — azok egyértelműen meggyőződhettek arról, hogy a párt folytatja a Szovjetunió és a szocialista világ melletti elkötelezettség politikáját, biztosítja az 1957 óta érvényesülő politika folyamatosságát, azt, hogy a munkásosztály vezető szerepe továbbra is alapvető feltétele és biztosítéka a szocializmus építésének, s hogy a munkásosztály ’ kitart a marxista szövetségi politika elvei' és gyakorlata mellett. Sarlós István a továbbiakban a Hazafias Népfront teendőiről szólt, s a feladatok között említette: a szocialista nemzeti egység arra is kötelez, hogy az együtt dolgozó, együtt élő, a különböző adottságok miatt más és más érdeklődésű — érdekeltségű emberek gondjaival, sorsukkal is foglalkozzunk. Az egységben — amelynek fő bázisa természetesen a munkásosztály vezette munkás-paraszt szövetség — mindenki érdekelt. A Hazafias Népfrontnak arra kell törekednie, hogy a szövetségi politika helyes értelmezése révén nes hadviselésre”, amelynek lényeges részét jelenti a különböző kínzások gyakorlása, annak oktatása, hogyan kell meggyötörni a foglyokat. A tábornok ismertette,, hogy fogsága idején maga is részese volt a kínzásoknak, s tanúja volt más foglyok meggyőzésének. A junta „bírósága” semmiféle lehetőséget nem adott a jogvédelemre. Carmen Castillo, a junta által meggyilkolt ultrabaloldali vezetőnek, Mir ■•cl. Enrioue-nek, a MIR főtitkárának özvegye elmondotta: bár sérülten és állapotosán került a rabkórházba, a junta terroristái ott is megkínozták. Egy, a fogságból szabadult chilei tanú a politikai foglyok által összeállított adatokat ismertette a bírósággal. Január elősegítse az osztályok és a rétegek harmonikus együttműködésének fejlődését. A főtitkár vitaindítójának további részében sorra vette azokat a területeket, ahol rnég elvégzendő munka vár a népfrontmozgalomra, szólt a szocialista tulajdonformák erősödéséről, az állami társadalmi ellenőrzés rendszerének fejlesztéséről, az ipartelepítésről, a körültekintő takarékosságról, a nők, a fiatalok és a nyugdíjasok helyzetéről. A vitában sok észrevétel és javaslat hangzott el az irányelveknek úgyszólván minden fejezetével kapcsolatban. Kifejtette véleményét dr. Sinkó Attiláné szekszárdi állatorvos is. A véleménycsere tanúlsága- ít Sarlós István foglalta össze. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa állásfoglalásában leszögezte: egyetért a párt irányelveivel, a bennük meghatározott bel- és külpolitikai, szociális és kulturális célokkal, feladatokkal, s a vita során elhangzott észrevételeket, javaslatokat eljuttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához. 5-ig mintegy 20 000 chilei állampolgár halt meg a puccsisták terrorja következtében: a junta fegyveresei agyonverték, lelőtték, vagy a fogságban gyötörték halálra őket összesen 150 000 embert fogtak el, 14 000 baloldali érzelmű hazafit távolítottak el az országból. Tanúvallomást tett a bíróság előtt a CIA egyik volt ügynöke, Philip Agee, aki Ecuadorban, majd Uruguayban dolgozott, a mexikói olimpia idején pedig az olimpiai játékok színhelyére vezényelték. Elmondotta, hogy személyes tapasztalatai szerint Uruguayban már 1947 óta a mindenkori belügyminiszter szorosan együttműködik az amerikai hírszerző hivatallal, a rendőrség pedig szinte teljesen a CIA kezében van. S mit hoz a jövő? Érdemes összefoglalni a legtekintélyesebb hazai és külföldi közgazdászok véleményét. Ennek lényege: vagy sikerül megoldani a világ pénzügyi válságát, amely az egész inflációsí folyamat kirobbantója volt, vagy a — szükséges pénzügyi reform csak a második világháború óta nem észlelt mértékű gazdasági válság kijózanító hatására következik be. Félő, hogy ez utóbbi történik. Pedig a pénzügyi kérdések megoldása egyszerűbb lenne és kevesebb szenvedést hozna a világ számára. A főbb jelenségek, amelyekkel számolni keil, körülbelül a következők: Miként arról már esett szó, kiéleződhet a tőkésországokon belüli osztályellentmondás. Szélesednek a sztrájkmozgalmak, növekszik a kormányválságok száma. Erősödik a versengés az egyes tőkésállamok között. Ami a nyersanyagárakat illeti, a közgazdászok úgy válik, hogy a termelés stagnálása csökkenti majd az alapanyag-íelhaszná- lóst, ezzel esik a kereslet, s egyes termékeknél (hiszen spekulációs célból a világon nagy készletek halmozódtak fel) zuhanásszerű áresés is elképzelhető. Ilyen kezdődött például a réz esetében, A gazdasági válság eltérő' mértékben érintheti a fejlett töké sorszeg őket. E tekintetben a gyakorlatilag önellátó Egyesült Államok viszonylag kedvezőbb helyzetben van, mint az exportra erősen utalt Japán és Nyugat-Európa. Az amerikai ipar egyébként is — a sorozatos dollárleértékelések nyomán — versenyképesebbé vált külföldön. Arai kedvezőbbek, mint a versenytársaké. Egyes bankok, kereskedelmi és iparvállalatok fizetőképessége kedvezőtlenül alakulhat. Az árfolyam-ingadozások komoly veszteségeket okoztak máris több nyugati banknak, vállalatnak. Az egyik legnagyobb svájci pénzintézet valutaspekuláción 150 millió svájci frankot veszített. Egy nagy nyugatnémet bank 800 millió márkát fizetett rá rossz vállalati befektetéseire. Az Egyesült Államok egyik nagy bankját nemrég az USA központi bankjának 1,1 milliárd dolláros hitele mentette meg a katasztrófától. Az 1929-es nagy gazdasági válság tanulságaként nyilván a központi bankok mindent megtesznek majd, hogy hitelekkel, pénzeszközökkel akadályozzák a nagyobb megrázkódtatásokat Persze, a bankoknak ezt most nehezíti az összefonódott és összekuszálódott nemzetközi pénzpiac. A tőkésvilágot átfogó inflációs hullám hatásai természetesen a szocialista országokat is érintik. Az, hogy a nyersanyag- árak — amelyek 1958 és 1970 között mindössze 8 százalékkal növekedtek — az idén 280 százalékkal magasabbak mint 1968-ban, egyetlen nyersanyag- felhasználó ország (függetlenül attól, hogy szocialista vagy kapitalista berendezkedésű-e) számára sem közömbös. Hazánk például 900 ezer tonna kőolajat vásárolt 1974-ben a tőkés piacról. Nem mindegy, hogy ennek az olajnak tonnáját 17 dollárért adják (mint 1968-ban), vagy több mint 100 dollárért (mint az idén). A kérdés csak az, hogy sikerül-e megfelelő védőgátakat emelni az inflációs hullám útjába. Népgazdaságunk sajátos helyzete miatt sokféleképpen kötődik a világgazdasághoz. E kapcsolatoknak alapja, döntő eleme a többi szocialista országhoz fűződő viszonya. Hogy ez mit jelent számunkra, azt talán nézzük meg az ellenünk talán legjobban elfogult vélemények tükrében, Haberler amerikai professzor a közelmúltban, amikor szenátusi viták folytak a szocialista országokat érintő, hátrányos kereskedelmi megkülönböztetés feloldásáról, sajátos érveléssel indokolta; miért van szükség — szerinte —• a hátrányok fenntartására. Ha- berlet kijelentette:—; a szocialista országok „diszkriminációt" alkalmaznak a nyugati országokkal szemben. Mi e hátrányos megkülönböztetés lényege? Haberler így fogalmazott: „A szocialista országok a terveken alapuló külkereskedelmi politika, valamint a hosszú lejáratú áruszállítási szerződések következtében egymás közötti kereskedelmükben nem követik a világpiac áringadozásait." Ez — mondta Haberler, a nagy tekintélyű amerikai professzor — a nyugati exportőrök érdekeit sújtja, hiszen azok — magas áraik miatt — a szocialista piacokon hátrányos helyzetekben vannak. Azt most szinte el is hanyagolhatnánk, hogy milyen sajátos logikával értékeli az amerikai professzor azt, hogy ha a szocialista országok a nyugati piacon jelentkeznek áruikkal, az ott kialakult árakon értékesítik azokat, s ha ugyanezen a piacon vásárolnak, ugyancsak magasabb árat kell fizetniük. (Magyarországnak például a külkereskedelmi cserearányok számunkra kedvezőtlen emelkedése miatt az importárukért 13—14 százalékkal magasabb árat kellett fizetnie a tőkés piacon 1974-ben, mint amennyit eladott áruiért kapott) Koncentráljunk csak az ameri«' kai professzornak arra a megállapítására, hogy különbség van a szocialista és a tőkés piac között Az egyiket a hosz- szú távú tervezés és a nyugalom, a másikat a nagyméretű áringadozás jellemzi. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor éppen az ármozgás, az infláció fenyegeti legjobban a szocialista népgazdaságot, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy hatékony eszközünk van gátépítésre a tőkés világgazdaság válságának hullámai elé. Elsőként említendő a szocialista tulajdonviszonyokra épülői tervgazdálkodás — tehát a tervszerű és arányosan fejlődő hazai népgazdaság, amely a védekezés egyik oldala, A másik pedig az a tény, hogy hazánk külkereskedelmének mintegy kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítja le, és ezeket a kapcsolatokat nem érintik a konjunkturális tényezők. Hogy az olajnál maradjunk, miközben a tőkés piacon vásárolt mennyiség 1974-ben nem érte el az egymillió tonnát, a Szovjetuniótól 5,7 millió tonnát importáltunk. Nyersonyagaink túlnyomó többsége szocialista forrásból származik. Ebből természetesen nem következik az, hogy a tőkésvilág egyre nagyobb méretű inflációja nálunk nem érezteti hatását. De miközben a kapitalista országokban 15—20—25 százalékkal rohannak fölfelé az árak, miközben a munkanélküliség fenyegető réme és e beláthatott fan iramú drágulás szorításában élnek az emberek, a szocialista állam tervszerűen, a különböző hatások figyelembevételével, a gazdaság különböző oldalainak előtérbe állításával, az eszközök váltogatásával csökkentheti és csökkenti is a dolgozó emberre háruló terheket, és nem mond le az élet- színvonal rendszeres emeléséről. Ennek ipari, gazdasági háttere egyaránt biztosított. K. A. (Vége) A chilei terrorról tárgyal a Russell-bíróság
