Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-12 / 10. szám
Veszélyben a magyar puli ? A puli — a történelem tanúsága szerint —; a honfoglaló magyarokkal került a Kárpát-medencébe. Nyilvánvalóan onnan, ahonnan őseink egyes — a vóndorlegeltető állattartásban [különösen avatott — rétegei is származtak. Az ilyen pásztorkutyák látták el a terelés és hajtás feladatát. Nemcsak a juhok terelésére voltaik alkalmasak, hanem a hatalmas testű sziiajmarhák terelésére és őrzésére is. Hosszú növésű, de nem zsíros szőrzete alkalmassá teszi a pulit arra is, hogy a szabadban, esőtől nem védett helyen tartózkodjék. A tincses szőrzetről ugyanis a víz egy-kettőre lefolyik, a tincsek levezetik a vizet. A pulit agyműködésének magas színvonala, évezredes terelőműn kaja és az időjárás viszontagságai ellen védő szőrruhája kifejezetten a szabadban való életmódra képesíti. Nem is igazi puli az, amelyik a zord időben bekéretkezik, de nem is igazi puligazda, aki beengedi, aki megengedi, hogy kutyája elkény^lmesedjék, elpuhul- jon, és ezzel hajlamossá váljon a betegségekre. A munka,puli azonban -az évszázadok során lassan egyre jobban eltűnt a pásztoréletbcl. Amikor ugyanis a XVIII. században behozták a merinó- juhákat, velük jött terelőjük is. E nyugati pásztorkutyák'—* spiccek, uszkárok —r át-átkeres-ztez- ták az eredeti pulit, és ez természetesen a „pulierény” átalakítására vezetett. A nyugat- és észak-európai terelőkutyák azt a tulajdonságot is behozták a mi pulijainkba, hogy a juhok' gyapjáí gorombán tépték, rágták. A valódi puli ilyent sohasem tesz, hanem az ősi beidegzéssel terei és nem harapdálja a gyapjút, legfeljebb a konok juh — vagy akár birka, -—lábát* kapdossa.. Hermann Ottó útmutatása nyomán a múlt század végén akció indult a puli ősi jellegének a megmentésére, igyekeztek összegyűjteni a tipikus példányokat Ugyanakkor a 'városi tenyésztők ezeket gondjukba vették, óvták a kóbor kutyákkal való keveredéstől. Az eredmény nem is maradt el, sikerült megmenteni a puli ősi tipusát. Mégis veszélyben van a puli, veszélyben van ma is, legalábbis edzettsége és sok jó tulajdonsága. A tipikus pulik ma is városban, illetve lakásokban — börtönökben — sínylődnek Szinte kivételes, hogy legalább kertes házban élnének, a kertes hózok hivatásos őrzőiként Az emeleti lakásban sínylődő pulit ellátja gazdája minden jóval, de ez még fokozza is tartásának természetellenes9égét, mert alaposan elhízik. Legfeljebb este, reggel engedik szaladgálni az utcán. Az elhízott szobapuli így elveszíti formáját, eltunyul, értelmi képessége csökken, és a betegségekre is hajlamosabbá válik. Egy kísérletet végeztek néhány éve Budapesten. Zárt térségben terelőversenyt rendeztek Szelíd természetű merinójuhok közé engedték a pulikat, de ezek a lakásban született utódok bizony megfutamodtak — a juhok elől. Jobb sorsot kaptak a külföldre exportált pulik. Nem zárják lakásba, honem tágas kifutó várja, ahol ugyan nem gyakorolhatja a terelést, de legalább szabadon futkározhat. Ritka az a külföldi pulitulajdonos, aki a magyar puszták ősi kutyáját lakásban tartaná, mint nálunk szokás. Mit kell tennünk, hogy a pulifogságot — amelyre annak idején a fajta megmentése érdekében szükség volt — pulihoz méltó tartássá változtassuk. Nehéz a kiút, hiszen a városi lakás puligazdái ragaszkodnak ehhez a maradék intelligenciával is vonzó állathoz. Meg kellene viszont érteniük a pulituiajdonosaknak, hogy ha nem tudják a pulit legalább kertes házban tartani, akkor inkább tartsanak szobafogságra alkalmas apró kutyafajtát, de ne kínozzák éppen a pulit Az ember és a bálna verseny futás a a proteinért Lehetséges, hogy a krill nevű délsarki rákfajta segít megoldani a világ lakosságának egyharmadát sújtó éhínséget. Minden remény megvan rá, mert a Déli-sark közelében élő, kizárólag krillel táplálkozó bálnákat szinte nyomtalanul kiirtották a szovjet, japán és norvég halászok. Az áttetsző, mintegy öt centiméter hosszú krill leginkább a garnéla rákra emlékeztet, rendkívül szapora (1 köbméter vízben 10—16 kilogramm krill található). Egy argentin biológus véleménye szerint a sarki jégtakaró közelében összesen 190—380 millió tonna krill él. Ez a rákfajta rendkívül gyorsan, évente több ízben szaporodik, testének vegyi összetétele rendkívül gazdag. Súlyának 7 százalékát lipidek, 16 százalékát proteinek teszik ki. Korunkban, amikor a hagyományos proteinforrások kimerülőben vannak, a krill valóságos mannaként hull az emberiség ölébe. Egyelőre azonban még problémát jelent a krill halászati módszerének kidolgozása. Első ízben (1962-ben és 1965- ben) a szovjetek figyeltek fel az új proteinforrásra. 1965-ben mintegy 6000 tonnát halásztak belőle. 1972 óta a japánok két expedíciót szerveztek a Délisarkra. Bár viszonylag szerény zsákmánnyal (700 tonna) tértek vissza, a halászat technikáját illetően a szovjetekkel azonos szinten állnak. KENGURU A KÖTÉNYZSEBBEN Bielefdben a 26 éves Karín Kugler egy hatalmas kötény zsebében kengurukölyket nevel. Sajnálatból vette magához az elárvult kenguruköly- köt, de egyben az is a célja, hogy alaposan tanulmányozza az állat viselkedését. Hulladékból írágya At. Egyesült Államok a, közeljövőben beindítja a fejlőd"? országokba irányuló hulladékexportot. A különböző kezelésnek alávetett hulladék kiválóan helyettesítheti az olajszármazékokból gyártott műtrágyát. Ez utóbbiak ára ugyanis a fejlődő országok számára hovatovább elérhetetlen. A hulladékexporttal kapcsolatos tárgyalások már megkezdődtek á chicagói egészségügyi szervek és Ghana, valamint Pennsylvania és a Bahama-szigetek Vezetősége között. Az Egyesült Államok a hulladékok újszérű felhasználása révén évente közel 10 000 tonna olajat takaríthat meg. Az eltévedt sündisznó Egy kis sündisznó elkószált anyjától, és csavargása közben- eljutott a botanikus kertbe. Ekkorra már leszállt az éj és a kis sündisznó reszketett a félelemtől. A vaksöíétben egyszerre csak beleütközött egy óriási kaktuszba. Reménykedve szólalt meg: „Anyu, te vagy az?” NINCS TÖBB® ALOMKÓR? A Nemzetközi Atomenergia Bizottság sterilizált hím cece- legyek olcsó, tömeges tenyésztését tervezi. Erőteljes besugárzás hatására a cecelegyek hímjei teljesen sterilizálódnak, vagy legalábbis nagymértékben csökken a szaporodási képességük. A tudósok szerint ezzel az olcsó módszerrel jelentősen csökkenteni lehetne a trópusi vidékeken olyan elterjedt álomkórós megbetegedések számát. HATVANMILLIÓ ÉVES HAL, A Britisch Petroleum olaj- társaság geológusai a fúrótornyok építése során a viaszlazac (osmerus eperlanus) családjához tartozó nyolc centiméteres őshalat találtak, 2135 méter mélységben az Északi-tenger szintje alatt. Angol ősrégészek véleménye szerint a harmadkori képződményekben talált viaszlazac körülbelül 60 millió éves. A tudomány ilyen régi hallal eddig még nem találkozott. A tudósok megállapították: falánkságának lett áldozata. Túl sok angolnalárvát nyelt, amelyek megmaradtak a viaszlazac bendőjében. Repülőgépek ellenőrzik a tenger szennyeződését A francia partvidékek men. tén néhány hónapja repülőgépek ellenőrzik a tengervíz mindenfajta szennyezését. A szennyezésért felelő kapitányokat és hajótulajdonosokat a francia bíróság elé idézik, s büntetésben részesülnek. Tucatnyi repülőgép cirkál naponta a csatorna francia partvidékén egészen a Gironde torkolatáig. A repülőgépek legénysége rádiós kapcsolatban áll a parti adóállomásokkal, a vámigazgatóság hajóival és a hajózási hatóságokkal. A repülőgépek rádió útján arra a helyre irányítanak egy speciálisan felszerelt halászkuttert, amelynek fedélzetén vegyészeti laboratóriumot rendeztek be, ahol a tankhajók vagy más ha. jók megtisztították tartályaikat, s az olaj- és kátrányma- radványokat a tengerbe ürítették ki. A fedélzeten tartózkodó vegyészek ilyenkor víz-, olaj- és egyéb szennyeződéspróbákat végeznek, s azonnal elemzik ezeket. A francia hatóságokat sürgősen értesítik a vizsgálatok eredményéről. A hajókról származó olajnyomokat a repülőgép fedélzetén tartózkodó szakemberek ugyanakkor infravörös kamera segítségével tájolják be, és mérik az olaj és a tengervíz közötti hőmérsékletkülönbséget. Az infravörös képet a francia Brest városban lévő országos óceánkutatási központ vevőberendezéseinek képernyőire viszik át. Lófaroktolvaj ok A lófaroklopás valóságos népi sporttá vált Dániában. Az okát abban kell keresnünk, hogy a lófarok rendkívül keresett cikk a kefegyárosok részéről. Jelenleg a megfelelő hosszúságú lófarok belföldi piaci ára 50 korona. A lófaroklopás az utóbbi időben különösen Fjeritslev vidékén harapódzott el, de a tolvajok az ország többi részét sem kímélik. Néhány évvel ezelőtt a traktorok bevezetése révén erősen megcsappant a lófaroktolvajlások lehetősége és száma. Napjainkban azonban a tó valóságos reneszánszát éli, egyre többen hódolnak a lovaglás szenvedélyének, s ezzel párhuzamosan természetesen ismét felszökött a lófaroklopások száma. A lovak egyáltalán nem szenvednek, ha a farkukat részletekben vágják le. A farokszőrzet gyorsan nő, hat hónap múlva meg sem látszik, hogy megcsonkították. Egyedül az kellemetlen, hogy a szerencsétlen párának nincs mivel elhajtania magáról a legyeket. A tolvajok többsége azonban „finom lelkű” lévén, az őszi időszakban indult lófarokvadá- szatra, amikor a legyek már nem támadnak olyan hevesen. A kutya é* a gyermek A Német Szövetségi Köztár-: saságban évente 10 000 gyermek testi épségében okoznak kárt az állatok. A balesetek okát többnyire abban kell keresni, hogy a gyermekek nem megfelelő módon viselkednek) négylábú barátaikkal. A müncheni Lloyd biztosító társaság véleménye szerint ezért a legnagyobb felelősség a televíziói terheli, mivel az állatokról készített filmek korántsem felelj nek meg a valóságnak. A legtöbb balesetet a kutyáid okozzák. A biztosító társaság azt tanácsolja a szülőknek, hogy tanítsák meg gyermekes ikét, hogyan kell bánni a ku-i tyával, értessék meg velükj hogy az élő kutya nem azonos azzal a plüss állattal, amelyet a képernyőn látnak. És min-j denekelőtt ügyeljenek arraj hogy soha ne hagyják egyedül gyermeküket kutya társaságán Jereváni család „hobbija 99 Méltó ságiéi jes dámszarvasok, ékes tollú páváik, arányló fácánok, vörös farkaskölykök, nyércek és az állatvilág számos képviselője népesíti be a Jerevánban élő Vlagyimir Ogandzsaojan festőművész házát. A védelemre szoruló, beteg, gyá- moltaJan állatokat, madarakat, a lelkes utazó és vadász a környező erdőikben találta. Az összkomfortos menedékhely” lakói szabadon sétálgatnak a ház udvarán. A házigazda gyerekei, és a környék gyerekserege nagy szeretettel és türelemmel etetik, ápolják az állatokat és takarítják az udvart Ogandzsanjónnak gyakran felteszik a kérdést, hogyan tud időt szakítani ennyi állat ellátására. — Semmilyen fáradtsággal és munkával nem mérhető az a Ogandzsanján család kertje, Jereván központjában. (foto: M. Sahbazján felvétele. APN—KS) sok öröm, amelyet ezek a szelíd erdei lakók nyújtanak a gyerekeknek és a felnőtteknek. A gondozáshoz jelentős támogatást cd az Ogandzsanjan családnak a Jereváni Állatkert, az Állatorvosi Intézet, valamint a Jereváni Vadásztársaság,
