Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

I Bejöttem a tarlóról — éi>-' pen árpát arattunk — össze­csomagoltam és másnap már a szegedi szakérettségis tanfo­lyam kéthónapos előkészítőjén hallgattam az előadásokat. Volt egy nagyon kedves taná­rom, a Balogh Pista bácsi, ő beszélt rá. Ö is, más is mondta ugyan már korábban, 1943- ban, amikor befejeztem az ele­mit, hogy tanuljak tovább, hi­szen az addigi eredményeim jók voltak, de a mi négy hold földünk ehhez kevésnek ígér­kezett. Egy tornácos, verandás faddi parasztházban mondja ezt Kiss Antalné tanárnő, akinek aztán meg kellett várnia az 1953-as esztendő júliusát, ami­kor is a kéthónapos előkészítő és az egyéves tanfolyam után átvehette az érettségi bizo­nyítványt, no és egy, azóta megfakult bordó szalagos me­dáliát, amelynek a felirata: Kitűnő tanuló. Aztán a Pécsi Pedagógiai Főiskola követke­zett. A fekete vászonkötésű indexben 'az első félév jeles, a többi mind kitűnő ered­ményről tanúskodik. Huszon­hat esztendősen került Decs- Alföldszállásra, a részben osz­tott iskolába. — Nagy területről jártak oda a gyerekek, köztük sok volt a cigány. Lábbeli, ruha dolgában rosszul álltak, gyak­ran otthon maradtak. Akkor határozta el a tanács, hogy Qyöngyösoldalon is építenek egy iskolát, közel a tanulók lakóhelyéhez. Bontott anyag­ból húzták föl a két tantermet, ötvenkilenc márciusában men­tünk oda az egyik kolléga­nőmmel. Petróleumlámpa, tér­dig érő sár, előfordult, hogy reggelenként végigjártuk a házakat, iskolába szólítva a kis cigánygyerekeket. Délelőtt a rendes tanítás, délután tan­folyam a túlkorosoknak, este meg vázlat- és tanmenetkészí­tés. Ez utóbbiból harminckettőt kellett megírniuk, hiszen ös­szevontan tanították az alsó és a felső tagozatot, minden osztály minden tantárgyának tanmenetét külön készítették eL — Azért jutott ám másra is idő. Teadélutánra, népműve­lésre, májusfa- és fenyőfa­ünnepségre. Azt, hogy az ottani emberek­kel, cigányokkal és nem cigá­nyokkal, parasztemberekkel, favágókkal milyen kapcsola­tot sikerült teremtenie, nem kérdezem. Pedagógus ismerőse mondta el, hogy az egyik té­len nagy hó esett, és az abla­kon kinézve Fehér Esztér — mert akkor még úgy hívták Kissnét — felkészült á kelle­metlennek ígérkező gyaloglás­ra. Elindulva vette észre, hogy a szolgálati lakástól az isko­láig valaki elhányta a havat. — Aztán jött az 1965-ös esz­tendő. Árvíz, urbanizáció, kör­zetesítés — megszűnt az isko­la. Egy évig Decsen < tanítot­tam, majd hazakerültem Fadd- ra. Először három, aztán négy évig voltam az állami gondo­zott gyerekekből álló osztály főnöke. El tudok képzelni könnyebb feladatot is, de ne higgye, hogy panaszkodni aka­rok. Sok kedves emlékem ma­rad róluk. Itt van az ablakban ez a filodendron. Amikor tő­lük kaptam, még csak egy le­vele volt, most meg lám mek­korára terebélyesedett — A falu hogy fogadta? — Senki nem próféta a saját hazájában, de nekem szeren­csém volt Kiss Antalné mosolyogva, az elégedett emberek nyugalmá­val beszél magáról.. A tanyán eltöltött tíz esztendőről,' meg; a többiről, a keze alól kikerült több száz tanítványról. A ka­rácsony, újév táján tőlük ka­pott képeslapokról, az esküvői meghívókról, arról a kará­csonyfáról, amit Gyöngyös­oldalon a közösen rendezett fenyőünnepség után kiültettek az iskola elé, és amely gyö­keret eresztett. Fotó: k. z. Gyerek, álr Budapest 'belvárosa a színhely. A Kossuth Lajos utcán áramlik a tömeg, körüli oly- ja a kis szigetet: három rongyokba burkolt, piszkos cigánygyerek. Hogy mit keresnek itt, és miért, azt mindenki tudja — ha nem következtette ki, hát ri­portokból — élelmes szüleik terelik őket ide, hogy a megdöbbent külföldieket addig kergessék, amíg le nem szurkolják az alamizsnát. (Amiből mondani sem kell, nem ruha, élelem lesz.) Most nem nyaggatnak senkit: valamit figyelnek, va­lamin mulatnak. Odanizek: a fal mellett fekete rongy- csomó kuporog, kicsi öregasszony sejlik alóla. Kezei pillanatonként ritmikus görcsbe rándulnak. Rossz néz­ni is. Feje mellére nyeklik, arcából foltnyi sem látszik. Az aprópénz bőven potyog a reszketeg vénség ölébe. Atellenben vele a gyerekek féktelenül — ám csend­ben vihognak. Fejemben mindenféle gondolat; rossz érzés és szánalom elkeveredve felháborodással, ami­kor hirtelen ismét elém vetül a rongycsomó képe. És rájövök, amit akkor, amikor előtte lépkedtem, még nem vettem észre, de már láttam—, hogy a rongycso­mó reszketeg keze ráncatlan gyermekkéz. Ezért nem látszik az arca. Jól becsomagolták a fe­kete kendőbe. A gyerekeknek tetszik a ravasz (vagy csak megfé­lemlített) társuk produkciója. Nevetnek, talán azt is élvezik, hogy az nem nevethet vissza. Csak egy perc­re esne ki a szerepből, és oda lenne a „kereset”. (Pe­dig szép összeg lehet!) No és persze a járókelők fel­háborodnának, nem lehetetlen, hogy meg is pofoznák az álruhást. Nem csodálkoznék rajta, bár célravezetőbbnek hi­szem a hatósági intézkedést A kis szemfényvesztő ér­dekében is. (virág) Nagy családok segítése Konyhádon Tolna megyében a három, vagy annál több gyermekes családok zöme a bonyhádi já­rásban él. Bonyhádon 3558 család lakik, ebből 151 csa­ládban három, vagy háromnál több gyermeket nevelnek. A nagy családok lakás- és élet- körülményei különbözőek, közülük íoi család OTP- vagy saját házzal rendelkezik, 42 család tanácsi bérlakásban él, hat családtagként rokonnál, kettő pedig albérletben. A sok­gyerekesek közül 1974-ben 14 családnak tanácsi bérlakást utaltak ki. Az 1975-ös eszten­dőben tovább kívánják javíta­ni a nagycsaládosok lakás- helyzetét. 24 család lakás­igénylése vár megoldásra. Ta­nácsi értékesítésű szövetkeze­ti lakást két család, tanácsi bérlakást 17, OTP-4ársasházat pedig öt család igényelt. A fel­merült tanácsi lakásigényeket átmenetileg az 1975. december 31-ig felépülő kétszobás, ta­nácsi kezelésű bérlakásokkal elégítik ki. Bonyhád lakóinak 93 száza­léka ipari munkás. Az üzemek és a vállalatok is segítik azo­kat a dolgozóikat, akik több gyereket tartanak el. 80 nagy- családosnak 10—2o ezer forint kölcsönt nyújtanak, amit azok lakásépítésre, vagy lakásvásár­lásra fordíthatnak, a vállalati támogatáson kívül a nagyköz­ségi tanács rendkívüli segély- lyel, gyámügyi segéllyel is hozzájárul a nagy családok költségeinek enyhítéséhez. Az óvodai, bölcsődei, iskolai nap­közi otthoni férőhelyek elbírá­lásánál is előtérbe helyezik őket. Lapszemle Miről írnak az üzemi lapok ? S zerkesztőségünk pos­tájában naponta sok újság érkezik. A kül­földi hírügynökségek informá­ciói, a környező és távoli or­szágokban megjelenő újságok közül néhány. De gyakran ta­lálunk a lapok és levelek közt olyan sajtótermékeket, melyek megyénkben készül­tek. Ezek arról adnak hírt. ho­gyan dolgoznak, hogyan él­nek a Tolna megyei gyárak, üzemek, szövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói. Most ezeket a hozzánk ér­kezett kis példányszámú új­ságokat ■ néztük át. Üzemi életünk címmel három éve jelenik meg kéthavonként a Simon- tornyai Bőrgyár üzemi hír­adója. Az első cikk az év be­fejezése előtt ismerteti a vál­lalat termelési eredményeit. ,.A harmadik negyedév be­fejezése után elmondhatjuk, hogy munkánknak, erőfeszíté­seinknek meglett az eredmé­nye. Ez elsősorban a nyereség összegében mérhető le. Az így elért eredmény az első három negyedévben 71 millió forin­tot tesz ki, ami közel 15 mil­lióval nagyobb a tervezettnél”. Szilágyi József, a gyártás­előkészítő osztály vezetője cikkének befejezéseként a to­vábbi feladatokat ismerteti. Cseh László újítási előadó P3 újításokról írt. Elmondja, hogy az év során 17 újítást adtak be a dolgozók, melyek egy részét elfogadták és beve­zetésre kerül. Négy év alatt közel 25 szá­zalékkal növekedett a bér- színvonal a vállalatnál, adja hírül egy másik írás. 1974- ben 31 ezer 726 forint volt az egy dolgozóra jutó éves átlag­bér. A Paksi Konzervgyár híradója egy éve jelenik meg, havonta 1800 példányban. Decemberi számukban hírt adnak az igen jól sikerült nyugdíjastalálko­zóról. Havonta megjelenő pontos statisztikájukban beszámolnak a gyár gazdasági eredményeit tükröző fontosabb mutatók­ról. November végéig 5353 va­gon konzervet gyártottak. A munkások átlagkeresete 8,7 százalékkal magasabb lett, mint az előző évi. Kitűnik az is a statisztikából, hogy egy év alatt 7,3 százalékkal csök­kent a munkáslétszám, ami az erőmű építésének is betud­ható, A szép kivitelű üzemi hír­adó utolsó lapján politikai fejtörőt közöL Prizma .■ címmel negyedévenként jele­nik meg a Paksi Állami Gaz­daság üzemi híradója. A leg­utóbbi szám első. cikke ,a nő­politikái határozat ' végrehaj­tásáról szól. Már a címé is sokat mond: A nőpolitika nem' kampány. Benkő Béla szines írásban számolt be a szüretről, ismer­tetve az idei, sajnos az időjá­rás miatt, rossz eredményeket. Fabi József Aezéi György­nek a gazdaságban tett láto­gatásáról tudósít,. Az állattenyésztési ágazat eredményeiről; írt Kern Lász­ló a híradóban. Megemlíti, hogy tehenenként 200 literrel nőtt az éves tejhozam. A ser­téstenyésztésben 105 forinttal alacsonyabb költséggel ■ havon­ta két kilóval nagyobb súly- gyarapodást értek el, mint egy évvel korábban. Mi újság címmel jelenik, rríeg havonta a Szekszárdi Szabó Szövetke­zet üzemi laDia. A nyomdai úton készülő sajtótermék leg­utóbbi száma vezércikkének legfontosabb sorai: A vezetés­ben beállott személyi változá­sok nem befolyásolhatják szö­vetkezetünk gazdálkodását, a szövetkezeti tagság jövedelmé­nek alakulását. A cikk beszá­mol a rendkívüli küldöttköz­gyűlésről, melyen Császár József a szekszárdi Városi Ta­nács elnöke ismertette a NEB vizsgálatát, ami súlyos visz- szaélésekre derített fényt. A lap beszámol, a szövetke­zetben folyó termelési verse- nyekrőL' Hatan nyerték el a Kiváló Ifjú Szakmunkás cí­met. s tizenhatan lettek a Ki­váló Ifjúmunkás cím birto­kosai. Deli Anna, a KlSZ-csúcstit- kár a KISZ KB áprilisi hatá­rozatának megvalósításáról számol be. Az utolsó oldalon pedig a továbbtanulást előse­gítő új jogszabályokat, ren­delkezéseket ismerteti a lap. Híradó a címe a Tolna megyei Ipari Szövetkezetek lapjának. Vezér­cikkét Űjévi köszöntő címmel Gyerő András, a KISZÖV el­nöke írta. Számvetést ad az elmúlt év eredményeiről. El­mondja, hogy a megye ipari szövetkezetei 10 százalékos termelésnövekedést terveztek 1974-re, a termelés értéke azonban IS—20 százalékkal emelkedett. A nyereség ösz- szege több mint 20 százalék­kal lett magasabb az előző évinél, összegét tekintve több mint 220 millió forint A második oldalon a tiszt­újítások tapasztalatairól szóló cikket találunk, a harmadikon képes tudósítás számol be a KISZÖV küldöttközgyűlésé­ről. Lapozva, egy egész ol­dalt találunk, ahol nyilatkoz­nak a megkérdezettek: mi a véleményük 1974-rőL Az utolsó oldalon tud ósftá- sok, szövetkezeti és sporthíre­ket olvashatunk. AFIT Híradó a címe a XIV. sz. AFIT vál­lalat üzemi lapjának. Az igen szép kivitelű, ötletesen szer­kesztett, stencilújság hírt ad arról, hogy a szekszárdi szer­viz dolgozói társadalmi mun­kában teleprendezést végez­tek. 1975. január ÍZ. Kitűnő liizpiiyitváBiBifal

Next

/
Thumbnails
Contents