Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-12 / 10. szám
I Bejöttem a tarlóról — éi>-' pen árpát arattunk — összecsomagoltam és másnap már a szegedi szakérettségis tanfolyam kéthónapos előkészítőjén hallgattam az előadásokat. Volt egy nagyon kedves tanárom, a Balogh Pista bácsi, ő beszélt rá. Ö is, más is mondta ugyan már korábban, 1943- ban, amikor befejeztem az elemit, hogy tanuljak tovább, hiszen az addigi eredményeim jók voltak, de a mi négy hold földünk ehhez kevésnek ígérkezett. Egy tornácos, verandás faddi parasztházban mondja ezt Kiss Antalné tanárnő, akinek aztán meg kellett várnia az 1953-as esztendő júliusát, amikor is a kéthónapos előkészítő és az egyéves tanfolyam után átvehette az érettségi bizonyítványt, no és egy, azóta megfakult bordó szalagos medáliát, amelynek a felirata: Kitűnő tanuló. Aztán a Pécsi Pedagógiai Főiskola következett. A fekete vászonkötésű indexben 'az első félév jeles, a többi mind kitűnő eredményről tanúskodik. Huszonhat esztendősen került Decs- Alföldszállásra, a részben osztott iskolába. — Nagy területről jártak oda a gyerekek, köztük sok volt a cigány. Lábbeli, ruha dolgában rosszul álltak, gyakran otthon maradtak. Akkor határozta el a tanács, hogy Qyöngyösoldalon is építenek egy iskolát, közel a tanulók lakóhelyéhez. Bontott anyagból húzták föl a két tantermet, ötvenkilenc márciusában mentünk oda az egyik kolléganőmmel. Petróleumlámpa, térdig érő sár, előfordult, hogy reggelenként végigjártuk a házakat, iskolába szólítva a kis cigánygyerekeket. Délelőtt a rendes tanítás, délután tanfolyam a túlkorosoknak, este meg vázlat- és tanmenetkészítés. Ez utóbbiból harminckettőt kellett megírniuk, hiszen összevontan tanították az alsó és a felső tagozatot, minden osztály minden tantárgyának tanmenetét külön készítették eL — Azért jutott ám másra is idő. Teadélutánra, népművelésre, májusfa- és fenyőfaünnepségre. Azt, hogy az ottani emberekkel, cigányokkal és nem cigányokkal, parasztemberekkel, favágókkal milyen kapcsolatot sikerült teremtenie, nem kérdezem. Pedagógus ismerőse mondta el, hogy az egyik télen nagy hó esett, és az ablakon kinézve Fehér Esztér — mert akkor még úgy hívták Kissnét — felkészült á kellemetlennek ígérkező gyaloglásra. Elindulva vette észre, hogy a szolgálati lakástól az iskoláig valaki elhányta a havat. — Aztán jött az 1965-ös esztendő. Árvíz, urbanizáció, körzetesítés — megszűnt az iskola. Egy évig Decsen < tanítottam, majd hazakerültem Fadd- ra. Először három, aztán négy évig voltam az állami gondozott gyerekekből álló osztály főnöke. El tudok képzelni könnyebb feladatot is, de ne higgye, hogy panaszkodni akarok. Sok kedves emlékem marad róluk. Itt van az ablakban ez a filodendron. Amikor tőlük kaptam, még csak egy levele volt, most meg lám mekkorára terebélyesedett — A falu hogy fogadta? — Senki nem próféta a saját hazájában, de nekem szerencsém volt Kiss Antalné mosolyogva, az elégedett emberek nyugalmával beszél magáról.. A tanyán eltöltött tíz esztendőről,' meg; a többiről, a keze alól kikerült több száz tanítványról. A karácsony, újév táján tőlük kapott képeslapokról, az esküvői meghívókról, arról a karácsonyfáról, amit Gyöngyösoldalon a közösen rendezett fenyőünnepség után kiültettek az iskola elé, és amely gyökeret eresztett. Fotó: k. z. Gyerek, álr Budapest 'belvárosa a színhely. A Kossuth Lajos utcán áramlik a tömeg, körüli oly- ja a kis szigetet: három rongyokba burkolt, piszkos cigánygyerek. Hogy mit keresnek itt, és miért, azt mindenki tudja — ha nem következtette ki, hát riportokból — élelmes szüleik terelik őket ide, hogy a megdöbbent külföldieket addig kergessék, amíg le nem szurkolják az alamizsnát. (Amiből mondani sem kell, nem ruha, élelem lesz.) Most nem nyaggatnak senkit: valamit figyelnek, valamin mulatnak. Odanizek: a fal mellett fekete rongy- csomó kuporog, kicsi öregasszony sejlik alóla. Kezei pillanatonként ritmikus görcsbe rándulnak. Rossz nézni is. Feje mellére nyeklik, arcából foltnyi sem látszik. Az aprópénz bőven potyog a reszketeg vénség ölébe. Atellenben vele a gyerekek féktelenül — ám csendben vihognak. Fejemben mindenféle gondolat; rossz érzés és szánalom elkeveredve felháborodással, amikor hirtelen ismét elém vetül a rongycsomó képe. És rájövök, amit akkor, amikor előtte lépkedtem, még nem vettem észre, de már láttam—, hogy a rongycsomó reszketeg keze ráncatlan gyermekkéz. Ezért nem látszik az arca. Jól becsomagolták a fekete kendőbe. A gyerekeknek tetszik a ravasz (vagy csak megfélemlített) társuk produkciója. Nevetnek, talán azt is élvezik, hogy az nem nevethet vissza. Csak egy percre esne ki a szerepből, és oda lenne a „kereset”. (Pedig szép összeg lehet!) No és persze a járókelők felháborodnának, nem lehetetlen, hogy meg is pofoznák az álruhást. Nem csodálkoznék rajta, bár célravezetőbbnek hiszem a hatósági intézkedést A kis szemfényvesztő érdekében is. (virág) Nagy családok segítése Konyhádon Tolna megyében a három, vagy annál több gyermekes családok zöme a bonyhádi járásban él. Bonyhádon 3558 család lakik, ebből 151 családban három, vagy háromnál több gyermeket nevelnek. A nagy családok lakás- és élet- körülményei különbözőek, közülük íoi család OTP- vagy saját házzal rendelkezik, 42 család tanácsi bérlakásban él, hat családtagként rokonnál, kettő pedig albérletben. A sokgyerekesek közül 1974-ben 14 családnak tanácsi bérlakást utaltak ki. Az 1975-ös esztendőben tovább kívánják javítani a nagycsaládosok lakás- helyzetét. 24 család lakásigénylése vár megoldásra. Tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakást két család, tanácsi bérlakást 17, OTP-4ársasházat pedig öt család igényelt. A felmerült tanácsi lakásigényeket átmenetileg az 1975. december 31-ig felépülő kétszobás, tanácsi kezelésű bérlakásokkal elégítik ki. Bonyhád lakóinak 93 százaléka ipari munkás. Az üzemek és a vállalatok is segítik azokat a dolgozóikat, akik több gyereket tartanak el. 80 nagy- családosnak 10—2o ezer forint kölcsönt nyújtanak, amit azok lakásépítésre, vagy lakásvásárlásra fordíthatnak, a vállalati támogatáson kívül a nagyközségi tanács rendkívüli segély- lyel, gyámügyi segéllyel is hozzájárul a nagy családok költségeinek enyhítéséhez. Az óvodai, bölcsődei, iskolai napközi otthoni férőhelyek elbírálásánál is előtérbe helyezik őket. Lapszemle Miről írnak az üzemi lapok ? S zerkesztőségünk postájában naponta sok újság érkezik. A külföldi hírügynökségek információi, a környező és távoli országokban megjelenő újságok közül néhány. De gyakran találunk a lapok és levelek közt olyan sajtótermékeket, melyek megyénkben készültek. Ezek arról adnak hírt. hogyan dolgoznak, hogyan élnek a Tolna megyei gyárak, üzemek, szövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói. Most ezeket a hozzánk érkezett kis példányszámú újságokat ■ néztük át. Üzemi életünk címmel három éve jelenik meg kéthavonként a Simon- tornyai Bőrgyár üzemi híradója. Az első cikk az év befejezése előtt ismerteti a vállalat termelési eredményeit. ,.A harmadik negyedév befejezése után elmondhatjuk, hogy munkánknak, erőfeszítéseinknek meglett az eredménye. Ez elsősorban a nyereség összegében mérhető le. Az így elért eredmény az első három negyedévben 71 millió forintot tesz ki, ami közel 15 millióval nagyobb a tervezettnél”. Szilágyi József, a gyártáselőkészítő osztály vezetője cikkének befejezéseként a további feladatokat ismerteti. Cseh László újítási előadó P3 újításokról írt. Elmondja, hogy az év során 17 újítást adtak be a dolgozók, melyek egy részét elfogadták és bevezetésre kerül. Négy év alatt közel 25 százalékkal növekedett a bér- színvonal a vállalatnál, adja hírül egy másik írás. 1974- ben 31 ezer 726 forint volt az egy dolgozóra jutó éves átlagbér. A Paksi Konzervgyár híradója egy éve jelenik meg, havonta 1800 példányban. Decemberi számukban hírt adnak az igen jól sikerült nyugdíjastalálkozóról. Havonta megjelenő pontos statisztikájukban beszámolnak a gyár gazdasági eredményeit tükröző fontosabb mutatókról. November végéig 5353 vagon konzervet gyártottak. A munkások átlagkeresete 8,7 százalékkal magasabb lett, mint az előző évi. Kitűnik az is a statisztikából, hogy egy év alatt 7,3 százalékkal csökkent a munkáslétszám, ami az erőmű építésének is betudható, A szép kivitelű üzemi híradó utolsó lapján politikai fejtörőt közöL Prizma .■ címmel negyedévenként jelenik meg a Paksi Állami Gazdaság üzemi híradója. A legutóbbi szám első. cikke ,a nőpolitikái határozat ' végrehajtásáról szól. Már a címé is sokat mond: A nőpolitika nem' kampány. Benkő Béla szines írásban számolt be a szüretről, ismertetve az idei, sajnos az időjárás miatt, rossz eredményeket. Fabi József Aezéi Györgynek a gazdaságban tett látogatásáról tudósít,. Az állattenyésztési ágazat eredményeiről; írt Kern László a híradóban. Megemlíti, hogy tehenenként 200 literrel nőtt az éves tejhozam. A sertéstenyésztésben 105 forinttal alacsonyabb költséggel ■ havonta két kilóval nagyobb súly- gyarapodást értek el, mint egy évvel korábban. Mi újság címmel jelenik, rríeg havonta a Szekszárdi Szabó Szövetkezet üzemi laDia. A nyomdai úton készülő sajtótermék legutóbbi száma vezércikkének legfontosabb sorai: A vezetésben beállott személyi változások nem befolyásolhatják szövetkezetünk gazdálkodását, a szövetkezeti tagság jövedelmének alakulását. A cikk beszámol a rendkívüli küldöttközgyűlésről, melyen Császár József a szekszárdi Városi Tanács elnöke ismertette a NEB vizsgálatát, ami súlyos visz- szaélésekre derített fényt. A lap beszámol, a szövetkezetben folyó termelési verse- nyekrőL' Hatan nyerték el a Kiváló Ifjú Szakmunkás címet. s tizenhatan lettek a Kiváló Ifjúmunkás cím birtokosai. Deli Anna, a KlSZ-csúcstit- kár a KISZ KB áprilisi határozatának megvalósításáról számol be. Az utolsó oldalon pedig a továbbtanulást elősegítő új jogszabályokat, rendelkezéseket ismerteti a lap. Híradó a címe a Tolna megyei Ipari Szövetkezetek lapjának. Vezércikkét Űjévi köszöntő címmel Gyerő András, a KISZÖV elnöke írta. Számvetést ad az elmúlt év eredményeiről. Elmondja, hogy a megye ipari szövetkezetei 10 százalékos termelésnövekedést terveztek 1974-re, a termelés értéke azonban IS—20 százalékkal emelkedett. A nyereség ösz- szege több mint 20 százalékkal lett magasabb az előző évinél, összegét tekintve több mint 220 millió forint A második oldalon a tisztújítások tapasztalatairól szóló cikket találunk, a harmadikon képes tudósítás számol be a KISZÖV küldöttközgyűléséről. Lapozva, egy egész oldalt találunk, ahol nyilatkoznak a megkérdezettek: mi a véleményük 1974-rőL Az utolsó oldalon tud ósftá- sok, szövetkezeti és sporthíreket olvashatunk. AFIT Híradó a címe a XIV. sz. AFIT vállalat üzemi lapjának. Az igen szép kivitelű, ötletesen szerkesztett, stencilújság hírt ad arról, hogy a szekszárdi szerviz dolgozói társadalmi munkában teleprendezést végeztek. 1975. január ÍZ. Kitűnő liizpiiyitváBiBifal
