Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

I I » f A „Hadi—9” gépkocsi modellje. Megkérdezték a komputer memóriáját Hogyan működik a beszélő „automata”? A Drezdai Műszaki Egyetem tájékoztatástechnikai részlegé­ben intenzív kutatómunka eredményeként beszélő auto­matát állítottak elő, amely részle tekbemencen leképezi a hangjelekét, és jól érthetően „beszél’’. Az új berendezés, amely számítógépes adatszol­gáltató rendszerire illeszke­dik, a kísérletben és a gyakor­lati bevetésben. is jónak bizo­nyult. A „beszélő” automata segít­ségével a felhasználók na­gyobb köre számára hozzáfér­hetővé válik az automatikus információfeldolgozás. A komplexum sok ezer különféle felvilágosítás megadására ké­pes. Teljesítőképes információs rendszerek valósíthatók meg oly módon, hogy kis számító­gépeket kapcsolnak a beszélő automatához. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az automata idegen nyelvekre is programozható. Az akusztikus felvilágosító rendszeren dolgozó diákok és fiatal tudósok elsősorban azzal a problémával álltak szemben, hogy megvalósítsák a felvilá­gosítás természetességét és ért­hetőségét. Ez nem érhető el úgy, hogy a számítógép egysé- geti egyszerűen elszigetelten az egyes hangokra programoz­zák. A drezdai beszélő automa­ta messzemenően megvalósítja a hangok állandó összekapcso­lását és egymáshoz igazítását, ahogyan az ember teszi a szó­képzés során. Az automatával párbeszédet folytátni azonban nem lehet. Ehhez először meg kellene ol­dani az automatikus beszéd- felismerés rendkívül bonyo­lult problémáját. A drezdai egyetem kutatórészlege — szovjet kutatóintézetek ered­ményeinek hasznosításával — azonban e téren is előbbre lé­pett. A most elkészült automata lehetővé teszi, hogy egy tele­fon számbillenytűi segítségé­vel kérjünk felvilágosítást. Az automata telefonon válaszol és közvetlenül adja az elektro­nikus adatfeldolgozó berende­zésben tárolt információkat, de olyan felvilágosításokat is, amelyeket a tárolt eredeti ada­tokból számítógépes eljárással nyer. Ellentétben az akusztikus szóraktározás eljárásán alapuló, már ismert tájékoztató rend­szerekkel — amilyen a tele- fon-időjárásjelentés, vagy az automatikus időjelzés — a be­szélő automatában nem alkal­maznak olyan magnetofonsza­lagokat, amelyekre korábban emberi hangot vettek fel. Az automata maga állítja össze a szavakat és a szöveget. Az előnye ennek az, hogy csak mintegy száz hang mes­terséges kialakításának utasí­tásait kell tárolni. Az akusz­tikus szóraktározás eljárása esetén viszont egyetlen kerü­let telefonhívóinak automati­kus felvilágosításához sok százezer szót kellene szalagon rögzíteni, s mintegy százórás futási időre lenne szükség. Különösen ott lenne hasz­nálható a beszélő automata, ahol az operatív döntésekhez további információkra van szükség. Elképzelhető lenne felhasználása a közlekedésb ln, vagy a nagykereskedelemben, sőt az orvostudomány terüle­tén is. Olvastuk... Haladó szellemű feleség ”1 Én is megelőzöm a 'koromat! Egy hónapra előre kiadom a pénzt (Woman) Jelszó. A rák leszoktat a dohányzásról, (Parade) Vallomás A vőlegényem családja kü nem aklhat, a felesége megfojtana egy kanál vízben. (Woman) Költő Költő az, aiki az igazat mondja valamiről, ami nem létezik. (Reader' s Digest) A fontoskodás teteje Azt hiszi, ha ő nem született volna meg, mindenki azon törné a fejét, mi ennek az oka. (Reader* s Digest) Időmérő Mire a részletre vásárolt tárgyi a tulajdonod lesz, már rég meg­untad. (Woman) Világutazó Annyit hallottam már Mona Lisa mosolyáról, hogy végre el­utaztam és megnéztem. Ugyani így mosolyog Bessi néni is, ami­kor odanyújtják neki a sótartót, (Reader* s Digest) Az érzés hőfoka Az udvariasság a zérus a bői rátság hőmérőjén. (Parade) nyai és sugárhajtású motorja a rakétához teszi hasonlóvá az Új járművet. Mechanikus fékei és fékezőernyői biztonságosan állítják meg a járművet. A „Hadi” márkájú gépko­csikon eddig kilenc világrekor­dot állítottak fel. A Harkov; Autóközlekedési Főiskola hallgatói. új szuper­gyors autómodell, a „Hadi—9” létrehozásán fáradoznak. Az intézetben már huszonöt éve szerkesztik a „Hadi” márkájú gyors kocsikat. Az új modell hőálló műanyag váza már el­készült. A vázat hegesztett ke­retre szerelik majd. Az új autó kilenc és fél mé­ter hosszú, turboreaktív mo­torjaival el tudja érni az óránkénti 1200 kilométeres se­bességet. Hermetikusan zárt kabinja, aerdinamikai fékszár­A tíz alatti bányák kitermelése A Csendes-óceán fenekén, Szamoa szigetétől kb. 1500 kilométerrel északra, né­hány ezer méterrel a víz felszíne alatt több ezer mil­liárd dollár értékű ásványi kincs vár kitermelésre. Csak azt a módszert kell megtalálni, amely segítsé­gével ezek a kincsek gazda­ságosan felszínre hozhatók. A szóban forgó ásványi kincsek az ún. mangán- konkréciók, ezek a nem tisztázott eredetű gömböcs- kék, amelyek mangánon kí­vül más értékes fémet is tartalmaznak: rezet, nik­kelt, kobaltot, méghozzá jó­val nagyobb százalékarány­ban, mint akár a leggazda­gabb szárazföldi lelőhelyen. „Ezeknek a víz alatti bá­nyáknak a kiaknázási technológiáját — jelentette ki Raymond Kaufman, a tenger alatti ásványi kin­csek kutatásával foglalkozó amerikai társaság elnökhe­lyettese — már régebben sikerrel alkalmazzák. 1975-ig elkészül egy olyan berendezés, amely lehetővé teszi, hogy hatezer méter mélységből hetenként 25 000 tonna konkréciót hozzunk felszínre. Ez hetenként 1800 millió líra értéket képvisel.” De nem a mangán-konkré- ció az egyetlen ásványi kincs, amelyet az óceánok feneke rejteget. A konti­nentális talapzat kőolaj- és gáztartalékaitól eltekintve sole más ásványi kincs vár kitermelésre. A partok mentén például az áramlatok és a hullám­verés következtében néhány súlyosabb vagy különböző méretű és alakú fémdarab elválik más üledéktől és meghatározóit övezetekben koncentrálódik. A part­menti sziklák tartalmazzák ezeket a fémeket, de olyan kis koncentrátumban, hogy kitermelésük nem gazdasá­gos. Amikor a természet az erózió és a tengermozgás révén koncentrálja az ás­ványi kincseket, akkor ki­termelésük már gazdasági szempontból is kifizetődő, így például Malakka-félszi- get körül jelentős mennyi­ségű ón, Délnyugat-Afrika partjai mentén pedig nagy mennyiségű arany és gyé­mánt halmozódott fel. Olaszország rendkívül hosz- szú tengerpartjai ellenére, nem rendelkezik ilyen lelő­helyekkel, — kivételt képez a laziói partvidék mentén található vastartalmú ho­mokréteg. A Wisconsin University kutatói közzétet­tek egy értekezést, amely szerint 1975 és 1980 között a mangán-konkréciók mel­lett megkezdik a réz, az ón és a króm kitermelését a tengerből Alaszka, Szibéria, és Japán partvidékén; majd a nemesfémek kitermelését Alaszka és Délnyugat-Afri­ka partmenti lelőhelyeiről. 1980 után megkezdik a ki­termelést Észak-Amerika, Észak-Európa partjai men­tén, majd hozzáfognak az Indiai-óceán lelőhelyeinek feltárásához is. Az előrejel­zések srtrint 2000 táján ki­merülnek a jelenleg ismert szárazföldi nyersanyag-lelő­helyek. Lehetséges, hogy akkor majd az óceánok kin­cse menti meg az emberi­séget. D. E. Az éltető' víz — 2000-ben A Volga és az Ural fo­lyók közötti óriási aszályos sztyeppék hosszú évszáza­dokon át vártak az éltető vízre. A mesterséges sztyep­péi folyó, a Volga—Ural csatorna építésének közeli befejezésével új élet virrad a folyamközre. A 464 kilo­méteres mesterséges folyó a volgográdi víztárolót köti össze Uralszk városával. A tervek szerint a csa­torna első, 222 kilométeres szakasza 1979-ig épül fel. Az új víziút nemcsak Nyu- gat-Kazahsztán és a Volga- vádék gazdasági kapcsola­tait javítja meg lényegesen azzal, hogy az Ural ipari te­rületeinek termékeit eljut­tatja a Volga alsó folyásá­hoz, hanem a folyamköz ha­talmas területeinek öntözé­sét is lehetővé teszi. A tervek kidolgozását már megkezdték. A csator­na övezetében, a volgográ­di, az uralszki és a kazah- gurejevi területen összesen 18 öntözőrendszer épül, mintegy két■ és fél millió hektárnyi területen. Emel­lett több mint nyolcmillió hektár legelőterület vízzel való ellátását is tervezik. Az óriási munkát 2000-ben fejezik be. Szeizmikus térkép A Balkán első szeizmikus térképét moldáviai tudósok készítették el — az UNESCO felkérésére. A térkép Bulgária, Ro­mánia, Jugoszlávia, Gö­rögország, Albánia és Nyugat-Törökország területét mutatja be. Meghatározták azokat a vidékeket, ahol a ku­tatók véleménye szerint 6—10 ball erősségű földrengések várhatók, valamint feltüntet­ték azt is, hogy a föld alatti lökések milyen gyakorisággal várhatók. Ezek az információk a lakóházak és ipari épületek tervezőinek rendkívül haszno­sak. A térképet szovjet és kül­földi geofizikai állomások megfigyelései alapján állítot­ták össze. (B UD APRESS—APN) agazin agazin agazin A szem természetes képmagnó Az Ukrán Tudományos Akadé­mia Fizikai-Mechanikai Kutató- intézetének tudósai felfigyeltek arra a jelenségre, hogy az em­ber szeme megőrzi és bizonyos idő múlva újraalkatja egy tárgy képét. A kísérletet teljesen elsötétített szobában végezték. A vizsgált személyeket egy tábla elé ültet­ték, amelyen különböző ábrák és szövegek voltak. A táblát villanó- lámpával világították meg. A vizsgált személyeknél 3—5 má­sodperc múlva az a képzet tá­madt, hogy a szobát kékes fény világítja meg és előtűnnek a táblára írt szövegek és ábrák. A „délibáb" általában 4—Í2 má­sodpercig tart. A tábla közepén lévő ábrák világosabban bonta­koznak ki, a szélek felé pedig elmosódotta bbak. A kutatók véleménye szerint a természet azért ajándékozta meg a szemet ezzel a képesség­gel, hogy vészhelyzetben oz em­ber segítségére legyen. Később a fejlődés során már szükségtelen­nek bizonyult. A tudások véle­ménye szerint ezt a jelenséget talán hasznosítani lehet bizonyos optikai eszközök megalkotásánál.

Next

/
Thumbnails
Contents