Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
mellett, az értelem hangsúlyozása szinte már gyanakvás nála az érzelmek ellen, s a táVolra nézésen kívül minden másfajta irányt aggályosnak tart. Ilyen magatartással azonban végső soron nem tudatosítható kellő erővel, hogy nálunk bízni lehet és hízni kell az elért fejlődésben, bízni kell a népben, az adott emberekben. „Nem az ideológiai lidéreek a meghatározók’’ ma már, szögezi le Király, nézetünk szerint helyesen. Mert valóban nem a József Attila-i „ ős- patkány” kórterjesztése a jellemző már napjainkra, s ezért nem kell. hogy „forté- lyos félelem” igazgassa tetteinket, hanem olyan „alkalA lengyelországi Koszaimban működik Európa zőmüvéssed tehetségkutató gy ermekstódió,fa, kartól fejlesxtlk a kicsinyek művészi tehetség« w^vfekolá* „festők".- -Vfr - . (Foto: CAFHomoródi jó%*pfi Fortélyos félelem nélkül r Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalása (A szocialista hüza- fiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdései, Társadalmi Szemle 1974. 10. sz.) több szempontból is igen fontos dokumentum. Elsőként természetesen azért, hogy alapos történelmi és politikai helyzetelemzéssel, az itt és most valóságos viszonyai között határozza meg a szocialista nemzet, a szocialista haza- fiság és a proletár internacionalizmus fogalmát, e fogalmak pontosan körülhatárolt tartalmát. Másodjára azért, mert e fogalmi tisztázással együtt az aktuális tennivalókat, súlyukat és sorrendjüket is megfogalmazza, lehetőséget biztosítva arra, hogy az illetékes fórumok ne csak megfelelő követ- • keztetéseket vonhassanak le a dokumentumból, hanem gyakorlati teendőiket is meghatározhassák. Az alkalmaié* egyik legkézenfekvőbb területe a dokumentumok hasznosítása aktuális vitáink tisztázása céljából. Elsőként azokat kellene talán megvizsgálnunk, amelyekben magunk is állást foglaltunk. Olvasóink bizonyára emlékeznek rá. hogy Ész és szív című cikkünkben Király István nézetei mellett érveltünk, a közte és Pándi Pál között fölmerült véleményeltérésben. Király aktuális feladataink közt a közeire nézésnek, a mindennapok forradalmisá- gának kívánt erős hangsúlyt adni, a távolra nézés, a marxi tudatosság primátusának elismerése mellett. Pándi ettől a hangsúlyeltolástól féltette az ész a marxi tudatosság elsőbbségét, ahftak ai aggodalmának is kifejezést adva, hogy a közeire nézés esetleg tápot adhat az imperializmus nacionalizmust szító fellazítási taktikájának. A munkaközösség állásfoglalása a szocialista nemzetnek, mint valóságos közösségnek a meghatározásával, s főként azzal. hogy e fogalom tartalmának középpontjába az osztály- meghatározottság mellé a szocialista munkát, a termelést állítja, végérvényesen eldönti ezt a vitát. Csak a munka, a termelés, a szocialista építés lehet az alap, amelyre a szó-- cialista tudat épülhet, hogy egymással kölcsönhatásban mindkettő fejlődhessék, gyara- podhassék aztán. Napjaink tehni valói közt tehát igen erős hangsúlyt kell kapnia a közeire tekintésnek, a minden, napok forradalmiságának, mert e nélkül nem lesz szocialista a munkánk, a gazdaságunk, a társadalmunk. Nem elég helyeselni, elfogadni a marxi eszméket, ha nem igyekszünk minden erőnkkel a gyakorlatban. a munkában, a termelésben következetesen érvényre juttatni, szolgálni ezeket az eszméket, ha nem küzdünk forradalmi módon a hétköznapok csatáiban, akkor aligha fog előrémozdulni a szocializmus ügye, aligha növekedhet a szocialista tudat. Napjainkban egyre nő a közeire nézés nehéz, de szép feladatát vállalók tábora, sokasodnak a mindennapok forradalmárai, örvendetes nemzeti egységben és szép sikerekkel dolgozunk a szocializmus építésén. A nagyobb és gyorsabb sikerekhez jelentősen hozzásegíthet, ha ápoljuk és fejlesztjük a közeire nézés minden más tényezőjét is: a munka- és a lakóhely, a szülőföld, a haza szeretetét, haladó nemzeti hagyományainkat, értékes történelmi és kulturális örökségünket, miként ezt az állásfoglalás is hangsúlyozza, Összefoglalóan az „otthonérzés” fontosságát emelve ki. Ez lehet csak az alapja a proletár internacionalizmusnak is és ez emelhet gátat a burzsoá individualizmus és a nacionalizmus ellen. Mindezt persze most nem az önigazolás érdekében mondtuk el, hanem a kérdés további tisztázódásáról adandó tájékoztatás végett. Hiszen az állásfoglalás is felszólít. vitassuk meg a dokumentum nyomán a szocialista hazaflság és a proletár internacionalizmus kérdéseit a legszélesebb körben. Ezt szolgálja Király István cikke is (Tévesztett viták — valódi viták, Népszava, 1974. nov. 30.). amely egyben kiváló példája az állásfoglalás alkotó alkalmazásának is. Legfontosabb vitáinkat — például a nemzeti kérdés és a népies—urbánus ellentét vitáját stb. — elemzi a pártdokumentumok alapján, személyekre is konkretizálva, a módszereket is föltárva, bírálva. Kitér a Pándi Pállal való nézetkülönbségére is, s a saját nézeteit fönntartva és újból igazolva, igyekszik kideríteni Pándi ellenvéleményének okát is. Ügy találja,' Pándi tévesen általánosít a hazai viták nyomán bizonyos belső jelenségeket. Idézi Pándinak azt a megállapítását, hogy ideológiai harcunk az ártó eszmék, jelesül a nemzeti gyűlölködés. a faji diszkrimináció, az ostoba előítéletek ellen korántsem hozott még, úgymond, elsöprő sikert, amiért „az előítéletek és ideológiai lidéreek elleni harcnak a be- fejezhetosége belátható időn belül nem reális.” Király kifejti, ha hosszú ideológiai harcot iS kell még folytatnunk, a reális helyzet az, högy „minden visszahúzó erő jelenléte ellenére is: a tudat terén is egyre jobban előre tör a szocializmus, hogy a változó valósággal együtt egyre inkább az ember is változik.” A visszahúzó erők jelentőségének. a valóság tényeinek eltérő hangsúlyú megítéléséből következik aztán, hogy Pándi Adyval azt vallja: „Nem leszünk ott pajtás, mikor megbékélnek." Aki úgy véli, nem érheti meg ideológiai harcunk győzelmét a múlt legártalmasabb maradványai ellen sem, abban e szemlélet belső logikája alapján védekező, vívó magatartás alakul ki, s ezért. mint Király megállapítja, szívesebben beszél a nacionalizmus ellen. mint a hazaszeretet mellett, az I lyozása —' nála az táVolra r~' " ' a f~ 1 must, a ! talanul már rek i __ s aiban, c. ben is. szférájában él az, nemcsak az elmélet tiszta síkjain.” így van. S úgy véljük, „az elmélet tiszta síkjai” egy más vonatkozásban is megvizsgálandók. Akiket még ma is fortélyos félelmek igazgatnak. akik úgy vélik, nem érhetik meg a gyötrelmes ideológiai harc végét, azok nézetünk szerint nemcsak az adott helyzetet értékelik tévesen, hanem ezt az értékelést túlságosan is csak elméleti síkon végzik el. Figyelmen kívül hagyva azt a marxi tételt, hogy ,a szocializmusnak nem eszméket kell megvalósítania elsősorban, hanem a társadalmat kell átalakítania. Mindig egy adott helyzetben, adott feltételek és lehetőségek közt. lépésről lépésre, mindig újra megfontolva és megfogalmazva a következő lépést, az eszmei cél fényében. Az elért eredményt pedig nemcsak ehhez a célhoz kell mérni, amely esetleg még igen távol van, hanem főként ahhoz, mit bírtunk már le. min jutottunk túl. Minél közelebbre tekintünk, minél nagyobb súlyt helyezünk á hétköznapi, apró lépésekre, annál több lesz az örömünk is a szaporodó kisebb-na- gyobb sikerekben, amelyekből erőt meríthetünk a talán még hosszú út megtételére a fényesen ragyogó célhoz. Gyermetstúdíó Koszaimban ____kép„ j óvodás_, Képünkön a C AF—MTI—KS) J Új könyvek Á Kossuth Könyvkiadó két újdonsága érdemel különös figyelmet. Az egyik Georges Marchais, kiállításában is ízléses könyve, a Demokratikus kihívás. A friss sodrású kötet a szocializmus franciaországi megvalósításának feltételeit és lehetőségeit, a szocializmusba való átmenet problémáit vizsgálja. Fontos társadalmi-politikai kérdéssel foglalkozik az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének gondozásában napvilágot látott tanulmánykötet, a középrétegek helye a társadalomban. Szerzője, BŐhm Antal a társadalmi struktúra marxi modelljében vizsgálja a középrétegek helyét, szerepét, a marxizmus és a kispolgári ideológiák ütközését, a szocializmusban jelentkező kispolgári megnyilvánulásokat. Az Akadémiai Kiadó új könyvei közt szerepel a Bokros Birman Dezső önéletrajza, levelezését, műveit mintegy száz reprodukció kíséretében bemutató kötet. Megjelent a Műszaki lexikon harmadik kötete, amely N-től Z-ig adja a legfontosabb technikai-műszaki kifejezések definícióját. Ezzel teljessé vált a Polinszky Károly főszerkesztő irányításával megalkotott, régi hiányt pótló Műszaki lexikon. A Nyelvészeti tanulmányok sorában láSTAUB FERENC FESTMÉNYE tott napvilágot Hajdú Mihályi Magyar becézőnevek című tanulmánykötete, ez az 1770-tői 1970-ig terjedő két évszázad nyelvi gyakorlata tükrében vizsgálja a minden elképzelésit felülmúlóan gazdag magyar becézőneveket, a száj hagy o- mányozás törvényszerűségeiről rendezett néhány évvel ezelőtt nagyszabású nemzetközi tudományos tanácskozást az Akadémia néprajzi kutatócsoportja; az ott elhangzott előadásokat most könyv alakban is megjelentették. Az érdekes anyagot Voight Vilmos rendezte sajtó alá. A Magyar Helikon, új könyvel között találjuk a Nikola} Csernisevszkij esztétikai tanulmányait tartalmazó művet, melynek címe: A művészet esztétikai viszonya a valósághoz. Szép új kiadásban látott napvilágot az Ének Igor hadáról című híres hősköltemény. Csehov műveinek könyvművészeti szépségű kiadásában jelent meg az 1888—1891 közt írt elbeszélések és kisregények kötete, Aludni szeretnék címmel. Kiadták Novalis válogatott verseit; ennek címe Himnuszok az éjszakában. A Helikon Csillagok népszerű sorozatában jelent meg Gottfried Keller klasszikusnak számitó elbeszélése, A hét igazak zászlaja. Balassi Bálint összes verseinek kötete Szép Magyar Comediáját és levelezését is tartalmazza; az ez alkalommal harmadik javított kiadásban megjelentetett kötet gazdag anyagát Stoll Béla rendezte sajtó alá. A Thackeray művel sorozatban látott napvilágot az angol szerző híres kétkötetes regénye, a Newcome család. A Táncsics Könyvkiadó jelentette meg Péter Ernő beszédeinek és írásainak válogatott gyűjteményét, A szocialista közoktatásért címmel. A kereskedelmi dolgozók tevékenységét világítja meg sokoldalúan Ligeti László könyve, A lakosság szolgálatában. Napvilágot látott a magyar kommunista mozgalom egyik veteránjának könyve is: az Emelt fővel Hunya István visszaemlékezéseit tartalmazza. A kiadó Mindennapos ügyeink című könyve (szerk. Kulcsár Ödön) jó segítséget ad a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézéséhez.
