Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

mellett, az értelem hangsú­lyozása szinte már gyanakvás nála az érzelmek ellen, s a táVolra nézésen kívül minden másfajta irányt aggályosnak tart. Ilyen magatartással azonban végső soron nem tudatosítható kellő erővel, hogy nálunk bízni lehet és hízni kell az elért fejlődés­ben, bízni kell a népben, az adott emberekben. „Nem az ideológiai lidéreek a meghatározók’’ ma már, szögezi le Király, nézetünk szerint helyesen. Mert való­ban nem a József Attila-i „ ős- patkány” kórterjesztése a jel­lemző már napjainkra, s ezért nem kell. hogy „forté- lyos félelem” igazgassa tet­teinket, hanem olyan „alkal­A lengyelországi Koszaimban működik Európa zőmüvéssed tehetségkutató gy ermekstódió,fa, kartól fejlesxtlk a kicsinyek művészi tehetség« w^vfekolá* „festők".- -Vfr - . (Foto: CAF­Homoródi jó%*pfi Fortélyos félelem nélkül r Az MSZMP Központi Bizott­sága mellett működő Kultúr­politikai Munkaközösség állás­foglalása (A szocialista hüza- fiság és a proletár internacio­nalizmus időszerű kérdései, Társadalmi Szemle 1974. 10. sz.) több szempontból is igen fontos dokumentum. Elsőként természetesen azért, hogy ala­pos történelmi és politikai helyzetelemzéssel, az itt és most valóságos viszonyai kö­zött határozza meg a szocialis­ta nemzet, a szocialista haza- fiság és a proletár internacio­nalizmus fogalmát, e fogalmak pontosan körülhatárolt tartal­mát. Másodjára azért, mert e fogalmi tisztázással együtt az aktuális tennivalókat, súlyukat és sorrendjüket is megfogal­mazza, lehetőséget biztosítva arra, hogy az illetékes fóru­mok ne csak megfelelő követ- • keztetéseket vonhassanak le a dokumentumból, hanem gya­korlati teendőiket is meghatá­rozhassák. Az alkalmaié* egyik leg­kézenfekvőbb területe a do­kumentumok hasznosítása ak­tuális vitáink tisztázása cél­jából. Elsőként azokat kellene talán megvizsgálnunk, ame­lyekben magunk is állást fog­laltunk. Olvasóink bizonyára emlékeznek rá. hogy Ész és szív című cikkünkben Király István nézetei mellett érvel­tünk, a közte és Pándi Pál kö­zött fölmerült véleményelté­résben. Király aktuális felada­taink közt a közeire nézésnek, a mindennapok forradalmisá- gának kívánt erős hangsúlyt adni, a távolra nézés, a marxi tudatosság primátusának elis­merése mellett. Pándi ettől a hangsúlyeltolástól féltette az ész a marxi tudatosság el­sőbbségét, ahftak ai aggodal­mának is kifejezést adva, hogy a közeire nézés esetleg tápot adhat az imperializmus nacio­nalizmust szító fellazítási tak­tikájának. A munkaközösség állásfogla­lása a szocialista nemzetnek, mint valóságos közösségnek a meghatározásával, s főként az­zal. hogy e fogalom tartalmá­nak középpontjába az osztály- meghatározottság mellé a szo­cialista munkát, a termelést állítja, végérvényesen eldönti ezt a vitát. Csak a munka, a termelés, a szocialista építés lehet az alap, amelyre a szó-- cialista tudat épülhet, hogy egymással kölcsönhatásban mindkettő fejlődhessék, gyara- podhassék aztán. Napjaink tehni valói közt tehát igen erős hangsúlyt kell kapnia a kö­zeire tekintésnek, a minden, napok forradalmiságának, mert e nélkül nem lesz szo­cialista a munkánk, a gazda­ságunk, a társadalmunk. Nem elég helyeselni, elfogadni a marxi eszméket, ha nem igyek­szünk minden erőnkkel a gya­korlatban. a munkában, a ter­melésben következetesen ér­vényre juttatni, szolgálni eze­ket az eszméket, ha nem küz­dünk forradalmi módon a hét­köznapok csatáiban, akkor aligha fog előrémozdulni a szocializmus ügye, aligha nö­vekedhet a szocialista tudat. Napjainkban egyre nő a közeire nézés nehéz, de szép feladatát vállalók tábora, sokasodnak a mindennapok forradalmárai, örvendetes nemzeti egységben és szép si­kerekkel dolgozunk a szocia­lizmus építésén. A nagyobb és gyorsabb sikerekhez jelen­tősen hozzásegíthet, ha ápol­juk és fejlesztjük a közeire nézés minden más tényezőjét is: a munka- és a lakóhely, a szülőföld, a haza szeretetét, ha­ladó nemzeti hagyományain­kat, értékes történelmi és kul­turális örökségünket, miként ezt az állásfoglalás is hang­súlyozza, Összefoglalóan az „otthonérzés” fontosságát emelve ki. Ez lehet csak az alapja a proletár internacio­nalizmusnak is és ez emelhet gátat a burzsoá individualiz­mus és a nacionalizmus ellen. Mindezt persze most nem az önigazolás érdekében mondtuk el, hanem a kérdés további tisztázódásáról adan­dó tájékoztatás végett. Hi­szen az állásfoglalás is fel­szólít. vitassuk meg a doku­mentum nyomán a szocialista hazaflság és a proletár in­ternacionalizmus kérdéseit a legszélesebb körben. Ezt szol­gálja Király István cikke is (Tévesztett viták — valódi vi­ták, Népszava, 1974. nov. 30.). amely egyben kiváló példája az állásfoglalás alkotó alkal­mazásának is. Legfontosabb vitáinkat — például a nem­zeti kérdés és a népies—ur­bánus ellentét vitáját stb. — elemzi a pártdokumentumok alapján, személyekre is konk­retizálva, a módszereket is föltárva, bírálva. Kitér a Pándi Pállal való nézetkü­lönbségére is, s a saját néze­teit fönntartva és újból iga­zolva, igyekszik kideríteni Pándi ellenvéleményének okát is. Ügy találja,' Pándi tévesen általánosít a hazai viták nyo­mán bizonyos belső jelensé­geket. Idézi Pándinak azt a megállapítását, hogy ideoló­giai harcunk az ártó eszmék, jelesül a nemzeti gyűlölkö­dés. a faji diszkrimináció, az ostoba előítéletek ellen ko­rántsem hozott még, úgy­mond, elsöprő sikert, amiért „az előítéletek és ideológiai lidéreek elleni harcnak a be- fejezhetosége belátható időn belül nem reális.” Király ki­fejti, ha hosszú ideológiai harcot iS kell még folytat­nunk, a reális helyzet az, högy „minden visszahúzó erő jelenléte ellenére is: a tudat terén is egyre jobban előre tör a szocializmus, hogy a változó valósággal együtt egy­re inkább az ember is válto­zik.” A visszahúzó erők jelentő­ségének. a valóság tényeinek eltérő hangsúlyú megítélésé­ből következik aztán, hogy Pándi Adyval azt vallja: „Nem leszünk ott pajtás, mi­kor megbékélnek." Aki úgy véli, nem érheti meg ideoló­giai harcunk győzelmét a múlt legártalmasabb marad­ványai ellen sem, abban e szemlélet belső logikája alap­ján védekező, vívó magatar­tás alakul ki, s ezért. mint Király megállapítja, szíveseb­ben beszél a nacionalizmus ellen. mint a hazaszeretet mellett, az I lyozása —' nála az táVolra r~' " ' a f~ 1 must, a ! talanul már rek i __ s aiban, c. ben is. szférájában él az, nemcsak az elmélet tiszta síkjain.” így van. S úgy véljük, „az elmélet tiszta síkjai” egy más vonatkozásban is megvizsgálandók. Akiket még ma is fortélyos félelmek igaz­gatnak. akik úgy vélik, nem érhetik meg a gyötrelmes ide­ológiai harc végét, azok néze­tünk szerint nemcsak az adott helyzetet értékelik tévesen, hanem ezt az értékelést túl­ságosan is csak elméleti sí­kon végzik el. Figyelmen kí­vül hagyva azt a marxi tételt, hogy ,a szocializmusnak nem eszméket kell megvalósítania elsősorban, hanem a társadal­mat kell átalakítania. Min­dig egy adott helyzetben, adott feltételek és lehetősé­gek közt. lépésről lépésre, mindig újra megfontolva és megfogalmazva a következő lépést, az eszmei cél fényében. Az elért eredményt pedig nemcsak ehhez a célhoz kell mérni, amely esetleg még igen távol van, hanem főként ahhoz, mit bírtunk már le. min jutottunk túl. Mi­nél közelebbre tekintünk, mi­nél nagyobb súlyt helyezünk á hétköznapi, apró lépésekre, annál több lesz az örömünk is a szaporodó kisebb-na- gyobb sikerekben, amelyek­ből erőt meríthetünk a talán még hosszú út megtételére a fényesen ragyogó célhoz. Gyermetstúdíó Koszaimban ____kép­„ j óvodás­_, Képünkön a C AF—MTI—KS) J Új könyvek Á Kossuth Könyvkiadó két újdonsága érdemel különös fi­gyelmet. Az egyik Georges Marchais, kiállításában is ízlé­ses könyve, a Demokratikus kihívás. A friss sodrású kötet a szocializmus franciaországi megvalósításának feltételeit és lehetőségeit, a szocializmusba való átmenet problémáit vizs­gálja. Fontos társadalmi-poli­tikai kérdéssel foglalkozik az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének gondozásá­ban napvilágot látott tanul­mánykötet, a középrétegek helye a társadalomban. Szer­zője, BŐhm Antal a társadal­mi struktúra marxi modelljé­ben vizsgálja a középrétegek helyét, szerepét, a marxizmus és a kispolgári ideológiák üt­közését, a szocializmusban je­lentkező kispolgári megnyil­vánulásokat. Az Akadémiai Kiadó új könyvei közt szerepel a Bok­ros Birman Dezső önéletrajza, levelezését, műveit mintegy száz reprodukció kíséretében bemutató kötet. Megjelent a Műszaki lexikon harmadik kö­tete, amely N-től Z-ig adja a leg­fontosabb technikai-műszaki kifejezések definícióját. Ezzel teljessé vált a Polinszky Ká­roly főszerkesztő irányításával megalkotott, régi hiányt pótló Műszaki lexikon. A Nyelvé­szeti tanulmányok sorában lá­STAUB FERENC FESTMÉNYE tott napvilágot Hajdú Mihályi Magyar becézőnevek című ta­nulmánykötete, ez az 1770-tői 1970-ig terjedő két évszázad nyelvi gyakorlata tükrében vizsgálja a minden elképzelésit felülmúlóan gazdag magyar becézőneveket, a száj hagy o- mányozás törvényszerűségeiről rendezett néhány évvel ezelőtt nagyszabású nemzetközi tudo­mányos tanácskozást az Aka­démia néprajzi kutatócsoport­ja; az ott elhangzott előadá­sokat most könyv alakban is megjelentették. Az érdekes anyagot Voight Vilmos rendez­te sajtó alá. A Magyar Helikon, új köny­vel között találjuk a Nikola} Csernisevszkij esztétikai ta­nulmányait tartalmazó művet, melynek címe: A művészet esztétikai viszonya a valóság­hoz. Szép új kiadásban látott napvilágot az Ének Igor hadá­ról című híres hősköltemény. Csehov műveinek könyvművé­szeti szépségű kiadásában je­lent meg az 1888—1891 közt írt elbeszélések és kisregények kötete, Aludni szeretnék cím­mel. Kiadták Novalis váloga­tott verseit; ennek címe Him­nuszok az éjszakában. A Heli­kon Csillagok népszerű soro­zatában jelent meg Gottfried Keller klasszikusnak számitó elbeszélése, A hét igazak zász­laja. Balassi Bálint összes ver­seinek kötete Szép Magyar Comediáját és levelezését is tartalmazza; az ez alkalommal harmadik javított kiadásban megjelentetett kötet gazdag anyagát Stoll Béla rendezte sajtó alá. A Thackeray mű­vel sorozatban látott napvilá­got az angol szerző híres két­kötetes regénye, a Newcome család. A Táncsics Könyvkiadó je­lentette meg Péter Ernő be­szédeinek és írásainak váloga­tott gyűjteményét, A szocialis­ta közoktatásért címmel. A ke­reskedelmi dolgozók tevékeny­ségét világítja meg sokoldalú­an Ligeti László könyve, A la­kosság szolgálatában. Napvi­lágot látott a magyar kommu­nista mozgalom egyik veterán­jának könyve is: az Emelt fő­vel Hunya István visszaemlé­kezéseit tartalmazza. A kiadó Mindennapos ügyeink című könyve (szerk. Kulcsár Ödön) jó segítséget ad a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézé­séhez.

Next

/
Thumbnails
Contents