Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

r (Folytatná a 2. oldalról) egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és a férfiak keresetében még meglévő különbségeket is. A lakosságot több, jobb, vá­lasztékosabb közszükségleti cikkel látjuk ei, s gondosko­dunk arról, hogy elegendő ol­csó fogyasztási cikk legyen. Az V. ötéves terv éveiben ál­talánossá tesszük a 44 órás munkahetet. A lakáshelyzet javítását pártunk fontos társa­dalompolitikai, szociális fel­adatnak tekinti, biztosítjuk, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s a jövőben is támogatjuk a saját erőből tör­ténő lakás- és családiház­építést. A párt hazánk népesedési helyzetének alakulását nagy fontosságú nemzeti és társa­dalmi ügynek tekinti. A szo­cialista társadalómban növek­szik a család szerepe, arra kell törekedni, hogy emelkedjék a többgyermekes családok szá­ma, s e családok élvezzenek megkülönböztetett támogatást, övezze őket közmegbecsülés. Államunk, a népesedési célok­nak megfelelően — a bölcső­dei és óvodai hálózat folyama­tos bővítése, a gyermekélel­mezés kiterjesztése mellett — növeli a pénzbeli juttatásokait, a családi pótlékot, a gyermek- gondozási segélyt. Budapesten, az öt nagyvárosban és az ipa­ri centrumokban megközelítő­en kielégítjük az óvodai igé­nyeket. Javítjuk a szociálpolitikai el­látást, tovább egységesítjük nyugdíjrendszerünket és csök­kentjük a korábbról megma­radt különbségeket. Biztosít­juk a nyugdíjak reálértékének megtartását. Javítjuk a beteg- ellátást, növeljük a szociális otthonok helyeinek számát, to­vábbfejlesztjük az üzemegész­ségügyet. Ideológiai és művelődési feladatok A X. kongresszus óta tovább erősödött hazánkban a marx­izmus—leninizmus eszméinek befolyása. Ideológiai téren fő feladatunk a tömegek szo­cialista tudatának fejlesztése. Az elméleti munkában alkotó választ kell adni társadal­munk fejlődésének kérdései­re, idejében kell feltárni és elemezni a fejlődés új ten­denciáit, s előremutató igény­nyel kell általánosítani a ta­pasztalatokat. Különösen fon­tossá válik szocialista távlata­ink világosabb körvonalazá­sa, a szocialista életmód fölé­nyének bemutatása a kapita­lista életformával szemben. Szélesebb körben tegyük tu­datossá: a szocialista hazafi- ság cselekvő hazafiság, társa­dalmi céljaink megvalósítását szolgáló felelős, áktív maga­tartás és állandó készenlét vív­mányaink védelmére. Egyértelmű, következetes marxista bírálatban kell ré­szesíteni a jobboldali, ultra- radikális, dogmatikus nézete­ket. Határozott harcot kell folytatni az eszméinktől ide­gen polgári, kispolgári szem­lélet ellen. Nagy figyelmet kell fordítani a nacionalizmus és a kozmopolitizmus bírálatára. A X. kongresszus határoza­tainak megfelelően fejlődött tudományos életünk. Javultak a kutató munka hazai felté­telei. Törekedni kell az anya­gi és szellemi erők összpontosí­tására, a hazai és a nemzet­közi kutatások körültekintőbb összehangolására. Az ideoló­giai, társadalomtudományi ku­tatóhelyeken, a társadalomtu­dományok egész területén biz­tosítani kell a marxizmus—le­ninizmus egyértelmű érvénye­sülését. Bontakozzék ki job­ban vitázó szelleme az anti- marxista nézetekkel szemben. A X. kongresszus óta eltelt időben javultak a világnézeti oktatás és nevelés feltételei, csökkent a tanulók túlterhelé­se; emelkedett az oktató-neve­lő munka színvonala; bővült a diákönkormányzati tevékeny­ség. Elsőrangú feladat az ál­talános iskola és a szakmun­kásképzés fejlesztése, a fizikai dolgozók gyermekeinek tanul­mányi segítése valamennyi is­kolafokozatban. Nagyobb tár­sadalmi megbecsülésben kei] részesíteni a pedagógusokat. A két kongresszus között is gyarapodott népünk műveltsé­ge. Erősítsük tovább a közmű­velődés világnézeti hatását, fejlesszük a kultúra területén is a közösségi formákat. For­dítsunk különös gondot a munkásosztály tudásának gaz­dagítására, kulturálódására. Törvényt kell alkotni, amely összefoglalja a közművelődés céljait és feladatait. A sport- mozgalomban az iskolai test­nevelést és a tömegsportot kell előtérbe helyezni. Az egyes művészeti ágakban az elmúlt időszakban értékes művek születtek, növekedett a különböző művészeti rendez­vények látogatottsága. Határo­zottabban kell támogatni a szocialista realista, közéleti el­kötelezettségű irodalmat és művészetet. A dolgozó osztá­lyok, a társadalom életének központi kérdései kapjanak je­lentőségüknek megfelelő teret a művészeti alkotásokban. o I pár!- és tömegszervezetek feladatai Szocialista é.ot ősünk vezető ereje a párt. A X. kongresszus óta eltelt idő­szakban pártunk vezető szerepe megfelelően érvé­nyesült. A vezető szerep még következetesebb érvényesítését követelik meg azonban a szo­cialista építés soron levő fel­adatai: ennek előfeltétele a párt politikájának megvalósí­tása, a párttagok eszmei, poli­tikai felkészültségének gyara­pítása, az ideológiai munka ja­vítása, a pártfegyelem megszi­lárdítása. Tovább kell erősíte­ni a pártmunka politikai-moz­galmi jellegét, fel kell lépni a hivatalnoki stílus és az indo­kolatlanul sok papírmunka el­len. Nagyobb alapszervezetek létrehozásával meg kell szün­tetni a szétaprózottságot min­den olyan helyen, — üzemben, községben, hivatalban — ahol ehhez a feltételek megvannak. A párt sikeres tevékenysége döntően eszmei, politikai, szer­vezeti és cselekvési egységen alapul, az egység magasabb színvonalra emelése állandó folyamat. Pártunk hű a de­mokratikus centralizmus, leni­ni elvéhez — húzzák alá az irányelvek, majd nyomatéko­san szólnak arról, hogy a párt­demokrácia fejlesztésének fon­tos eleme a párttagság széles körű bevonása a határozatok előkészítésébe, a döntésekbe, a centralizmus fejlesztésének pe­dig lényeges összetevője a ha­tározatok hiánytalan végrehaj­tása és az ellenőrzés. A dön­tést segítő demokratikus vita után, a' kommunista bírálat alapján következetesebben kell számonkérni a párt minden tagjától és funkcionáriusától a fegyelmezett munkát, a hatá­rozatok melletti elvszerű és ér­velő kiállást. A párt vezető szerepének erősítése szükségessé teszi a kádermunka színvonalának emelését. Növelni kell a tes­tületek szerepét a személyi kérdések eldöntésében, erősí­teni kell a kádermunkában a bizalom, az őszinteség, a nyílt­ság légkörét. A párt a dolgozóknak, első­sorban a munkásoknak a leg­jobbjait veszi fel tagjai sorá­ba, azokat, akik meggyőződé- ses hívei szocialista társadal­munknak, élen járnak a mun­kában, a szocializmus elvei szerint élnek. Az állami szervek, társadal­mi szervezetek működéséről szólva az irányelvek hangsú­lyozzák: a párt az állami szer­vek rendeltetésszerű működé­sét elvi, politikai irányítással, helyes kádermunkával bizto­sítja. Fontos, hogy a párthatá­rozatokat az állami szervek azonosan értelmezve, idejében valósítsák meg. A szakszervezetek tekintélye és befolyása nőtt. Hozzáértőb­ben gyakorolják funkcióikat. Nem kielégítő még nevelő munkájuk, belső életük de­mokratizmusa elmarad az igé­nyektől és a lehetőségektől. Követeljék meg tagjaiktól a fegyelmezett, pontos munkát, éljenek jogaikkal, képviseljék és védjék bátrabban a dolgo­A Magyar Szocialista Mun­káspárt megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő viszo­nyának, és azt minden téren fejleszti. A Szovjetunió Kom­munista Pártja szerezte a leg­több, a legátfogóbb tapaszta­latokat a szocialista építésben, a nép eszmei-politikai egyse­Ezt hozta Így látja a hetet, kommen­tátorunk, Réti Ervin: Giscard d’ Estaing francia elnök kinyújtózkodhatott ab­ban a két méter negyven cen­timéter hosszú ágyban, ame­lyet még a rendkívül magas termetű De Gaulle kényelmére készítettek a ramboulleti kas­télyban. A tudósítók természe­tesen hozzáfűzték, hogy az utóbbi időkben különösen sú­lyos gondok alatt görnyedő francia gazdaságnak is némi „nyújtózkodási” lehetőséget je­lent az új, öt esztendőre szóló gazdasági együttműködési megállapodás, amely az eddigi duplájára, évi mintegy tizen- kátmilliárd frankra emeli a Szovjetunió és Franciaország kereskedelmi forgalmat. (A szerződés legjelentősebb egye­di tétele a francia közreműkö­dés a szovjet alumíniumipar fejlesztésében, valamint a szovjet földgázszállítások nagy arányú növelése.) A gazdasági kapcsolatok bizalomépítő, po­litikai fontosságát mutatja, hogy az okmányt a legtelsőbb szinten írták alá: Brezsnyev és Giscard neve került a doku­mentumra. Sorrendben a hetedik szov­jet—francia csúcstalálkozó zaj­lott le Ramboillet-ben, amely három napra Franciaország politikai fővárosa lett. Miután az Elysée-palota valósággal „kiköltözött” a Párizs közelé­ben lévő műemlék épületbe. Moszkva és Párizs kapcsolatai­nak különleges jelleget ad, hogy a nagy nyugati országok közül Franciaország lépett először a zók érdekelt, lépjenek fel a törvények, a rendeletek meg­tartásáért. A KISZ alapvetően betölti politikai, társadalmi szerepét, erősödött kommunista jellege. A fiatalok körében folyó esz­mei, politikai nevelésben nö­velni kell a társadalom min­den szervezetének felelősségét és aktivitását. A KlSZ-szerve- zetek- neveljék fiatalságunkat önállóságra, kezdeményezésre. A párt alapszervezeteiben ja­vítani kell a KISZ pártirányí­tását, céltudatosan készítsék fel a legjobb fiatalokat a párt­ba való belépésre. A Magyar Űttörők Szövetsége szervezze a gyermekek közösségi életét, se­gítse az iskolai nevelést. A nőkről szóló párthatározat megvalósítása társadalmi ösz- szefogással sikeresen halad. Következetesebben érvényesül a nők egyenjogúsága a mun­kahelyek betöltésében, a kép­zésben, az anyagi elismerés­ben. A választott testületek­ben és a gazdasági vezető tiszt­ségekben egyre több a nő. A párt szervei és szervezetei te­kintsék. állandó feladatuknak a nők helyzetével, politikai, szakmai fejlődésével és társa­dalmi aktivitásának növelésé­vel foglalkozó határozat valóra váltását. A párt szövetségi politiká­jának kerete a Hazafias Nép­front-mozgalom. A szocialista nemzeti egység teljes kibonta­koztatása azt igényli, hogy fo­kozódjék a Hazafias Népfront társadalmi, politikai szerepe, a Népfront avassa közüggyé leg­fontosabb céljainkat gének megteremtésében, az im­perializmussal vívott harcban. A legtöbbet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlő­déséért, forradalmi elméletünk lenini örökségének megvédé­séért és gazdagításáért. Pár­tunk ápolj a és erősíti kapcso­latait a szocialista országok Szovjetunióval kialakítandó együttműködés útjára, s ez sokat segített a hidegháborús jégtörésben. Azóta tulajdon­képpen valamennyi jelentős nyugati hatalomnak tudomásul kellett vennie a békés egymás mellett élés bizonyos normáit (utalhatunk a vlagyivosztoki találkozóra, Schmidt kancellár legutóbbi moszkvai látogatásá­ra, Wilson brit miniszterelnök és az új japán külügyminisz­ter látogatási szándékára a szovjet fővárosban. (Ám ez nem kisebbíti, inkább öregbíti a korábbi francia nyitás ér­demeit.) Giscard elnök és miniszter- elnöke Jacqués Chiras, akik az utóbbi hónapokban nem igen hivatkoztak tábornok elődjük­re, ezúttal szavakban is hitet tettek a barátság és együttmű­ködés De Gaulle által meghir­detett politikájához. (Remél­hetőleg az örökség pozitív té­nyezőire gondoltak, hiszen a gaulleizmus ellentmondásos hagyatékában olyan negatív elemek is szerepelnek, mint a leszerelési tárgyalások iránti érdektelenség ...) Az aktív kelet—nyugati kapcsolatok azonban ma már többet jelen­tenek a puszta beszélő vi­szonynál, ezért a világ, s min­denekelőtt kontinensünk bízik abban, hogy Franciaország is kezdeményezőleg lép fel az európai biztonsági konferencia zárószakának mielőbbi befeje­zése a földünkön lévő válság­gócok felszámolása érdekében. Ami a Szovjetuniót illeti, következetesen folytatja to­közösségéneik minden pártja« val; még szilárdabbra ötvöz­zük országaink és népeink ba­rátságát, fejlesztjük együttmű­ködésünket. Pártunk kész to­vábbi erőfeszítéseikkel hozzá­járulni az imperializmus ellen harcoló erők tömörítéséhez, a közös akciók sikeréhez. Széle­síti kapcsolatait, erősíti szoli­daritását a tőkés világ és a fejlődő országok marxista- leninista pártjaival; támogatja az imperialistaellenes összefo­gás érdekében kialakított együttműködésüket más haladó politikai erőkkel. A nemzetközi o&ztályharc megköveteli a kommunista és munkáspártők egységének ál­landó erősítését. Ezért szüksé­gesnek tartjuk, hogy a két- és sokoldalú találkozókon a jövő­ben is rendszeresen kicserél­jük tapasztalatainkat a többi testvérpárttal és az új viszo­nyoknak megfelelően össze­hangoljuk feladatainkat, mun­kánkat. A kommunista mozgalom sorainak szorosabbra zárása, valamennyi imperialistaellenes erő tömörítése elválaszthatat­lan az opportunizmus jobb- és „baloldali”, s a manapság kü­lönböző helyeken jelentkező úgynevezett újbaloldali válfa­jai ellen vívott elvi-politikai harctól. Az opportunizmus mindegyik változata kárt okoz mozgalmunknak. Álhatatosan harcolni kell a marxista- leninista elmélet forradalmi tisztaságának megőrzéséért. Határozottan vissza kell utasí­tani a soviniszta, nacionalista és szovjetellenes nézeteket. El­ítéljük a maoista vezetés állás­pontját és törekvését, amely eltorzítja a nemzetközi osztály- harc valódi tartalmát és cél­jait. A Központi Bizottság biztos benne, hogy a kongresszus új lendületet ad gazdasági és kul«. turális építőmunkánknak. To­vább gyarapítjuk anyagi, szel­lemi értáksiinket, erősítjük tár­sadalmunk szocialista jellegét. Pártunk a szocializmus felépí­tésére törekszik, nagy lépést- tesz a kommunizmus felé ve­zető úton. E cél jegyében szi­lárd eszmei, politikai egység­ben dolgozzunk tovább a Ma­gyar Népköztársaság felvirá­goztatásán, népünk felemelke­désén! (MTI) vábbi elvi békepolitikáját az enyhülés elmélyítéséért. Az 1974-es esztendőben bizonyos sokkot és megrázkódtatást- okozhattak azok a személyi változások, amelyek , vala­mennyi nagyobb nyugati or­szág élén bekövetkeztek. Az okok különbözőek voltak, de csaknem mindegyik esetben a tőkés világ, s az egyes orszá­gok belső nehézségeiben gyö­kereztek. Még egy csúcs a héten: a szövetséges államférfiak közül az állítólag legjobban angolul beszélő Schmidt kancellár re­pült Washingtonba, hogy meg­találja a közös nyelvet Ford- dal. Ez a látogatás mintegy előjátéka a soron következő kö­zös piaci értekezletnek; a ki- lencek többsége hajlandó csat­lakozni az Egyesült Államok által kezdeményezett energia, véd és dac-szövetségéhez, Franciaország viszont tovább­ra is önálló energiapolitikát •’ kíván folytatni. Schmidt meg­érkezésekor rendhagyó nyilat­kozatot adott, mivel kijelentet­te, hogy „becsületes alkusz­ként” ment Amerikába. A startnál tett nyersen őszinte bejelentés után még nem de­rült ki, hogy mennyiben volt becsületes és mennyiben tu­dott közvetíteni az alkuban ... 1974. december S. o I párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fejlesztéséről a hét a külpolitikában

Next

/
Thumbnails
Contents