Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára Az irányelvek bevezetőben rámutatnak: A Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt négy esztendőben következetesen megvalósította fő politikai irányvonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. A .szocialista építés a X. kongresszus határozatainak megfelelően magasabb szinten, lendületesen és sikeresen folyt; ennek eredményeképpen a Magyar Népköztársaság . előbbre haladt' a szocializmus útján. Hazánkban érvényesült a párt, a munkásé«ztál y vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, fejlődött a szocialista demokrácia, mélyült a szocialista nemzeti egység. A népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlődött. Megvalósul a negyedik ötéves terv, intenzívebb, hatékonyabb a gazdasági munka. Intézkedések történtek a gazdaságirányítás bevált rendszerének továbbfejlesztésére. A termelő-. munka eredményeivel összhangban rendszeresen emelkedett - a nép életszínvonala. Mindezt olyan körülmények között értüji el, amikor a tőkés világban felgyorsult infláció, a magasra szökött fűtő- és nyersanyagárak nehezítették gazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését. Társadalmunkban erősödött a marxizmus—leninizmus befolyása, bővült hatóköre. Tovább emelkedett népünk műveltségi színvonala. A szocialista közgondolkodás mindinkább tért hódít és meghatározza a társadalmi cselekvést. Pártunk, államunk — testvéri 1 szövetségben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal és együtt minden haladó, bákeszerető erővel — aktív nemzetközi tevékenységgel biztosította építőmunkáink külső feltételeit. A Központi Bizottság, híven a párt munkastílusához, a kongresszusi, felkészülés segítése céljából nyílt és széles körű megvitatásra a párttagság és az ország nyilvánossága elé bocsátja irányelveit. R nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai Külpolitikánk alapvető feladatai változatlanok: aktív hozzájárulás szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeinek javításához, a szocialista világrendszer erősítéséhez, a társadalmi haladás, a tartós béke biztosításához.' “ Jelenleg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború korszakából a politikai, valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés felé. Ebben meghatározó szerepe van a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok kezdeményező külpolitikájának, egyeztetett tevékenységének. A nemzetközi enyhülés fontos tényezője a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának javulása, kétoldalú kapcsolataik fejlődése. A szocialista országok — növekvő politikai súlyukkal és vonzerejükkel, gazdasági hatalmukkal — mind "nagyobb mértékben hatnak az emberiség sorsának alakulására. A kapitalista rendszer "általános válsága mélyülőben van. Eredményeink legfőbb biztosítéka a szocialista országoknak a .marxista-leninista el-, veket* alapuló'- • összéforrptisá- ga — hangsúlyozza a dokumentum, s kiemeli, hogy hazánk aktívan részt Vesz a Varsói Szerződés és a KGST tevékenységében. Teljesíti szövetségi kötelezettségeit, s támogatja a szocialista gazdasági integráció fejlesztését. A békés egymás mellett élés alapján a kapcsolatok bővítésére törekszünk a fejlett tőkés országokkal, s különösen nagy súlyt helyezünk együttműködésünk szélesítésére a haladó' rendszerű, fejlődő országokkal. Az európai biztonság megteremtésének jelentőségéről szólva kiemeli: a szocialista országokkal együtt támogatjuk a biztonsági. és együttműködési értekezlet munkáját, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat és a genfi leszerelési bizottságban folyó tevékenységet, a fegyverkezési verseny csökkentésére irányuló minden törekvést. Hazánk aktívan közreműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetének és intézményeinek munkájában. @ I társadalmi viszonyok továbbfejlesztéséről Szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítéka a termelőeszközök zömének társadalmi tulajdona. Az allami tulajdon — társadalmasításának szintjénél, a népgazdaságban betöltött szerepénél és nagyságrendjénél fogva — döntő tényező. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el népgazdaságunkban. További fejlődésének útja min1974. december 8. denekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemmé válnak, gazdálkodásukban erősödnek a váílaláti jellegű vonások. Az elkövetkező időkben is szükség van főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló kisárutermelésre. Az életszínvonal rendszeres emelkedésével bővül a személyi tulajdonban levő javak köre. Ez szocialista fejlődésünk fontos eredménye. Államunk. támogatja a munkával szerzett, személyi tulajdont, azonban a családi szükségleteket meghaladó, spekulációs jellegű ingatlanszerzési törekvéseket törvényes eszközökkel visszaszorítja. Törvényeinket olyan irányban fejleszti tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelemfelhalmozásnak. A társadalom osztályszerkezetének változásairól a dokumentum megállapítja: az aktív keresők 58 százaléka munkás, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, 24 százaléka értelmiségi-alkalmazott. Az önálló kisárutermelők aránya mintegy 3 százalék. Tovább erősödött a munkás- osztály vezető szerepe. A munkásosztály politikai állás- foglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását. A munkásosztály politikai öntudata fejlődött, a munkások szak- képzettsége, műveltsége, gyarapodott. A munkásosztály, amely társadalmunk legnagyobb osztálya, a két kongresszus között is tovább nőtt; derékhada a szocialista "nagyüzemekben dolgozó munkásság. Pártunk a jövőben is nagy figyelmet fordít a munkások tevékenységére, életére. A dokumentum megállapítja, hogy az állami gazdaságok dolgozói a munkásosztály részét alkotják; majd aláhúzza: a soron lévő feladatok végrehajtásának feltétele, hogy a munkásosztály vezető szerepe a társadalmi élet minden területén érvényesüljön. Fokozni kell a munkásosztály politikai felvértezettségét, közéleti aktivitását. * E feladatok megoldásában nagy segítő erő az országossá vált szocialista' brigádmozgalom. A munkásosztály vezető szerepe és annak érvényesülése az egész dolgozó nép érdeke; mindenekelőtt pártunk marxista-leninista politikájában testesül meg. Elvi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületéibe növekvő számban, kellő arányban kerüljenek a termelésben élenjáró, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozók. Nagy utat tett meg a munkásosztály szövetségese, a szövetkezeti parasztság. Munka- és életkörülményei közelednek a munkásokéhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese. Tovább erősödött kollektív tulajdonosi és gazdálkodói szemlélete; emelkedett a mezőgazdasági dolgozók műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. Az. irányelvek leszögezik, hogy a tudományos-technikai forradalom követelményeivel összhangban nő az értelmiség szerepe. Fontos feladat, hogy soraiban elmélyüljön a marxizmus—leninizmus befolyása, utánpótlásában pedig biztosítsuk a munkás- és parasztfiatalok, a dolgozó nők kellő arányát. A kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb magánfog- lalkozásúak a társadalmi termelésben hasznos szerepet töltenek be. Rendszerünk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amely tartalmában gazdagodik. A szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá ötvöződik a társadalom minden alkotó erejét felölelő szocialista nemzeti egység. A továbbiakban a dokumentum szól arról, hogy a két kongresszus között, a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az államélet és a szocialista demokrácia fejlődését. Nő szocialista államunk szerepe, elsősorban a gazdasági építésben és a kulturális életben. A fokozódó követelmények miatt a központi irányítást hatékonyabbá kell tenni; erősíteni kell a központi államigazgatási szervek összehangolt irányító munkáját. Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része. Jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Növelni kell az üzemi pártszervezetek szerepét a gazdasági munka pártellenőrzésében, a jogok és kötelességek összhangjának megteremtésében. o R gazdasági építüroaika feladatai A népgazdaság a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb, jutottunk a kitűzött célhoz, hogy a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé emelkedjünk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk élet- színvonala. A népgazdaság egységes irányításának erősítésére létrehoztuk az Állami Tervbizottságot, megalkottuk a tervtörvényt, az irányítási rendszer továbbfejlődött, javult a tervszerűség. Gazdaságpolitikánknak az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban kell biztosítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. Az V. ötéves terv idején a nemzeti 3'övedeleín mintegy 30 százalékkal, az ipari termelés 33 —35, az építőipari termelés 35—37, a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékkal növekedjék. A felhalmozás aránya a tervidőszak átlagában 25—27 százalék, a fogyasztás aránya 75—73 százalék legyen. A népgazdaság két fő ágát, az ipart és a mezőgazdaságot ösz- szehangoltan fejlesztjük. Egész gazdasági tevékenységünket a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelésére alapozzuk. Ez megköveteli a termelési szerkezet további átgondolt korszerűsítését. A továbbiakban az irányelvek rámutatnak: Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. A mezőgazdaságban folytatjuk a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett, ezután is számolunk a háztáji, a kisegír tő gazdaságok termelési lehetőségeivel. A beruházási igényeket nép- gazdasági társadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az esz-' közök felhasználásának szétaprózottságát, meg kell akadályozni a költséges megoldásokat, a túlzott igények érvényesítését. A vállalati beruházások is jobban feleljenek meg a népgazdasági érdekeknek. Javítani kell az előkészítést, rövidíteni az indokolatlanul hosszú kivitelezési időt. A szocialista világpiacra támaszkodva, objektív lehetőségeink figyelembevételével szabályozzuk a hazai árszínvonalat. A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni kell, hogy jobban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. E változások kihatnak bizonyos fogyasztási cikkek áraira is, ugyanakkor szocialista tervgazdálkodásunk a termelés bővülésével, hatékonyságának növekedésével összhangban biztosítja az élet- színvonal további tervszerű és rendszeres fejlődését. A KGST keretében ‘segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakozását, a Komplex Program valóra váltását. Főként a termelési együttműködést és kooperációt, valamint a szakosodást és a tudományos-műszaki együttműködést szélesítjük mindenekelőtt a Szovjetunióval, és a KGST többi tagállamával. Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében. © Életszínvonal, szociálpolitikai feladatok Szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik do)gozó népünk élet- színvonala. Az egy főre jutó reáljövedelem a negyedik ötéves terv időszakában 24 százalékkal, a tervezettet megközelítően növetcszik, népünk jobhan táplálkozik, szebben öltözik, kulturáltabban él mint bármikor ezelőtt. Az életkörülmények javulásához a munkaidő-csökkentés is hozzájárult, . számottevően növekedett a családi pótlék, a gyermekgondozási segély összege, nőtt az át- lagnyugfl'j, s az ..egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítós ma már minden állampolgárra kiterjed. Az Vt ötéves terv során a reáljövedelem £3—25 százalékkal növekszik. A bérpolitikában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme arányosan növekedjék, a differenciált bér- és jövedelerhszabályozással biztosítani kell a jó munka megérdemelt anyagi elismerését. A legalacsonyabb keresetek az . átlagosnál gyorsabb ütemben erpelked.i emek. Következetesebben kell érvényesíteni az (Folytatás a 3. oldalon)
