Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
Pályázati felhívás A portás nem ér rá, telefon cseng, ügyfelek várnak sorukra, — A nyugdíjakat a földszinten jobbra intézik ... Tessék az emeleten jobbra fordulni, ott fizetik az utazási költségeket ... Jön a postás. Hatalmas le- vélköteget vesz elő a táskájából. — Ha mindenhova ennyi levelet vinnék, utánfutóval kellene járnom... A földszinti padok üresek, csak jobbra a kis ablaknál áll egy férfi. Az emelet zsúfolt. Minden hely foglalt, a pénztár előtt vagy tízen topognak. — Először jár itt? A néni legyint. — Bár ne kellene jönnöm soha. Amióta a lábamat baj érte, minden évben jövök a gyógy cipőutalvány ért. — Mennyit fizet érte? — Egy párért 270 forintot, de 636 forintba kerül. A különbséget itt fizetik. Csath Józsefné Szálkáról jött, s a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság folyosóján beszélgetve azt számolgatjuk, hány ezer forint segítséget kapott eddig a társadalomtól. Sokat. Délelőtt 10 óra. Kersák Mária, a szolgáltatási osztály helyettes vezetője a napi postát bontja. — Majdnem rámegy a délelőtt — mondja. Az osztály naponta 130—140 levelet kap. — Mit kérdeznek, mit kérnek a levélírók? — Nagyon sokan kérnek tanácsot tőlünk, vagy felvilágosítást bonyolultabb ügyekben. Így a különféle szakrendelésekre való beutazások útiköltségéről, az anyasági segéllyel, a temetkezési segéllyel kapcsolatban. — Van-e a munkájukban csúcsidőszak? — Uborkaszezon sohasincsl Mégis, úgy tűnik, hogy a téli hónapok a legforgalmasabbak. Valószínű, ez a magyarázata, hogy a termelőszövetkezeti biztosítottak ilyenkor jobban ráérnek különféle bajaikkal orvoshoz járni, s ha már jönnek, ide is be kell térniök, mivel itt fizetjük ki az útiköltségüket. — Hány éve dolgozik itt? — Tíz éve. Gondolom, arra kíváncsi, mi változott a munkánkban az elmúlt egy évtized alatt. Sok kedvező változás történt. Egyszerűbb, rugalmasabb eljárásokat vezettek be, amelyek végső soron az ügyfél- forgalom lebonyolítását tették könnyebbé. Ez igen fontos volt, hiszen ma már a lakosságnak legalább 98 százalékára kiterjed a társadalombiztosítás, ezért érthető, hogy ma lényegesen többen nyitnak be hozzánk, mint például tíz évvel ezelőtt. Loher Ágnes pénztáros az órájára néz. — Tizenegy óra, s már a 40. kifizetésnél tartok. A legtöbben útiköltség-térítésért jöttek, de fizettem már a mai napon anyasági és temetkezési segélyeket is. — Mennyi fogy a kasszából naponta? — Legalább 15 ezer forint. Eves szinten ugyancsak szép summa! A folyosó mint az átjáróház. Hiába távoznak a dolgukat végzett ügyfelek, helyettük újabbak és újabbak érkeznek. — Nem tudom, mi lenne velem, ha mindig a saját zsebemből kellene utaznom. Péter Gáborné Dunaföldvár- ról jött be Szekszárdra, szakorvosi vizsgálatra. — Az egész nyugdíj nem lenne elég az utazásra — mondja. A földszinten a nyugdíjosztály bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Bán János osztály- vezetőre sűrűn nyitnak ajtót az ügyfelek, tájékozódnak, tanácsot kérnek. — Milyen volt a ma délelőtti forgalom? — Nem kiemelkedő. Éppen az előbb nézegettem azt a felmérést, amit tavaly novemberben készítettünk egy héten át az ügyfélforgalom alakulásáról. Akkor, november 21-én 31, 22-én 35 nyugdíjba készülő kereste fel az osztályunkat. Ehhez hasonló a mai nap is. Mindjárt dél van, és eddig tizenöten jártak nálunk. Többségükben érdeklődők voltak, hogy a nyugdíjaztatásukhoz milyen okiratokat kell beszerezniük. — A forgalom szerhpontjá- ból lehet-e különbségét tenni az év hónapjai között? X ■ — Feltétlenül. Hosszú évek tapasztalata, hogy az év vége • mindig forgalmasabb. A nyugdíjba készülők miatt. Ebédidő van. Az emeleti pénztár még nem zár be, hogy akik sorukra várnak, ne töltsenek ezért is fél vagy egy órával többet az igazgatóságon. VARGA JÓZSEF A Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront megyei Bizottsága, a Tolna megyei Levéltár és a Tolna megyei Helytörténeti Honismereti Bizottság a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából helytörténeti pályázatot hirdet A pályázat témakörei: 1. Valamely község, város, járás vagy Tolna megye felszabadulásának története. 2. Valamely község, város, járás vagy Tolna megye politikai, gazdasági, kulturális fejlődésének három évtizede. 3. A megye valamely ipari üzemének, termelőszövetkezetének, állami gazdaságának, gépállomásainak, vállalatának, intézményének története alakulásától napjainkig. 4. Szabadon választott téma a megye történetének bármely korszakából, bármely területérőL Pályázati feltételek: a) a pályázaton mindenki részt vehet, b) a pályázaton eddig még nem publikált, pályázatra még be nem küldött munkával lehet részt venni. A pályaműveknek hiteles forrásokra kell épülniök: egykorú levelezéseket, iratokat, cikkeket, hitelt érdemlő adatokra épülő visszaemlékezéseket, levéltári, irattári vagy személyi tulajdonban lévő dokumentumokat kell a pályázónak felhasználnia. Az adatokra a pályázat jegyzetében a szokásos módon hivatkozni kell. c) a pályázónak figyelembe kell vennie a marxista történelem- tudomány legújabb eredményeit. d) a pályázatok terjedelme legalább 30 gépelt oldal, másfél soros távolsággal gépelve. A pályázatok terjedelmének felső határát nem korlátozzák a pályázatot kiíró szervek. e) a pályázatokat jeligével kell beküldeni. A pályamű mellé zárt borítékban kell elhelyezni a pályázó nevét és pontos címét A pályázat díjai: .témakörönként: egy I. díj 4000,— Ft, egy II. díj 3000,— Ft, eay Ili. díj 2000,— Ft. A pályázatot meghirdető szervek által alakított zsűrinek jogában áll a dijak visszatartása, átcsoportosítása és témakörönként — indokolt esetben — több I., II., III. díj odaítélése. A pályaművek színvonalától függően a' pályázókat jutalomban részesítheti. A pályázatok benyújtásának határideje: 1975. május 1. A pályázatokat a Tolna megye? Levéltár (Szekszárd, Béla tér 1.) címre kell beküldeni. A pályamunkák benyújtott példányai, a szerzői jog fenntartásával, a Tolna megyei Levéllé# őrizetébe kerülnek. A pályázaton való részvétel a szerzői jogot nem érinti, azonban a pályázá köteles — a fennálló rendeletek szerint szerzői jogdíj ellenében — a bíráló bizottság által javasolt módon pub--; tikáltatni művét, Az eredményhirdetés időpontját a bíráló bizottság a pályázókkal levélben, illetve a Tolna megyei Népújságban közli. Lovas Henrik, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője, . . , Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára, K. Balog János, a Tolna megyei Levéltár igazgatója. Gerencsér Miklóst /r Acsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihá!y életregénye A sikertelen próbálkozások tetejébe igazi veszedelem szakadt a Stancsics családra. Gyermekek, szülők egyaránt fejfájásra, étvágytalanságra, örökös hányingerre panaszkodnak, hull a hajuk, fogazatuk meglazul. Keresik a váratlan szerencsétlenség okát, mire kiderül, hogy előzőleg aranyműves élt a lakásban, mesterségéhez sok higanyt használt, ennek gőze éveken át bevette magát a falakba, és a veszedelmes kipárolgás hozott bajt Stancsicsékra. Tudta ezt Schmidun- ger is, a ház tulajdonosa, hiszen ugyanezért az okért költözött el az aranyműves, de hasztalan darvadozott előtte az öttagú család, közömbösen megvonta a vállát. Akármilyen a Tömő utcai ház, Stancsics sürgősen odaköltözteti családját. ínségében nagy segítség, hogy Kállay földbirtokosné nevelőt keres három gyermeke mellé. Még ahhoz is hozzájárul, hogy az övéivel együtt taníthassa az apa a maga három gyermekét. Szép tervet fundál- nak ki, Stancsics is, Kállayné is az utazással egybekötött nevelést véli a legszerencsésebbnek. Elhatározzák tehát, hogy nagy utazókocsit építtetnek, ezzel járják be az országot, s a helyszínen tanulmányozzák a haza nevezetességeit. Kállayné vakon bízik gyermekei nagy tudású nevelőjében, főképp, amióta olvasta munkáit. Elsősorban az „Ész és akarat”-tól van elragadtatva. Azt is helyesli, hogy Stancsics előbb hosszú külföldi utazást akar tenni: amit látni fog, annak hasznát gyermekei nevelése javára fordítja majd. Ösztönzését megtoldja tisztességes pénzben: segítgggggl. Indulna Stancsics, de halaszthatatlan dolga van még itthon. Sikerült kapcsolatot találnia — 55 — Kossuth Lajoshoz, elvitte „Hunnia függetlensége” című művét a neves politikai vezérnek, hogy nyújtson segítséget kiadásához] Kossuthnak tetszik a mű, megüzente a szerzőnek: kéziratát Batthyány Lajos gondjaira bízta, s a gróf Hamburgba küldte sajtó alá a könyvet. így áll ügye Kossuthtal, amikor elkészül következő fontos műve, a „Népkönyv”, amelyet mellékcíme szerint polgári katekizmusnak nevez. Siet vele Kossuth Lajoshoz. Ez szívesen foglalkozna kérésével, de sürgősen Fiúméba kell utaznia. Batthyányhoz küldi, ígérve, hogy a gróf ezúttal is intézkedni fog. Stancsics a legnagyobb gyanútlansággal keresi fel a tekintélyes mágnást. Első csalódása, hogy Batthyány Lajos nem fogadja. Második csalódása már sokkal komolyabb: a gróf titkára átnyújtotta neki a „Hunnia függetlensége” kéziratát, amely Kossuth szerint Hamburgban van sajtó alatt. Ez a kiábrándító mozzanat egyúttal azt is jelenti, hogy lehetetlenség szóba hozni újabb kéziratát. Lehet, hogy az alacsony származása miatti túlérzékenység az oka, mindenesetre a kelleténél is jobban megsértődik. Alig képes napirendre térni megaláztatása felett. Mégis ez a csalódás adja meg az igazi hajtóerőt tervezett külföldi útjához. Amikor beszélt erről Kállaiméval, csak a tapasztalást tekintette célnak. Most eltökéli, maga keres'lciadó- kat külföldön rengeteg kéziratához. Némi bonyodalom támad útlevélkérelme körül, Szögényi László helytartósági tanácsos magához hívatja, firtatja, mi keres Ive’.‘.ja ven idegen országokban, de végül kiállítják számára az útlevelet. Fő útipoggyásza az a nagy bőrzsák, amelyet degeszre tömött kéziratokkal. 1846. június derekán száll hajóra Pesten és Gönyüig utazik a Dunán. Málhája alatt roskadozva gyalogosan ejti útba Győrt. Látni kívánja gombkötő öccsét, de fontosabb ok Zichy Ottó gróf felkeresése. Zichy a Győr könyéki nemzeti párt egyik vezéralakja volt, sokan megfordultak szabadhegyi házában. Stancsicsot is barátságosan fogadja, azon melegében elolvassa a Népkönyvet. Jónak véli, de kijelenti, hogy Deák Ferenc nélkül nem mozdulhat a titkos megjelentetés ügyében. Hívja vendégét, utazzanak Balatonfüredre, ahol — 56 — Deák Ferenc tartózkodik; ha Deák tetszését is megnyeri a könyv, akkor kérheti Pestről a központi ellenzék támogatását 16Valósággal meghatódik Táncsics a gróf szolgálatkészsége tői. Ez valamelyest kárpótolja Batthyány Lajos viselkedéséért. Lám, így is lehet nagyvonalú egy mágnás: mindjárt befogat, és Balatonfüredre kocsizik a jó ügy érdekében. Deák Ferenc ugyancsak előzékeny. Egyetlen éjszaka elolvassa a Népkönyvet, sőt az Adós fizess kéziratát is. De megjelentetésüket nem pártolja. Tapasztalt politikus, képzett jogász lévén, azonnal belátja, mit művelne Stanesiccsal a törvény, ha könyvei megjelennének. Kereken kijelenti: — Jók ezek a könyvek, meg igazak is. Túlságosan igazak. Semmi hajlandóság bennem, hogy börtönbe juttassam kendet, s Stancsics Mihályt. Tehát az imént remélt pártfogás is kútba esett. Megérti, Deák Ferencnek okos az érve, de számára haszontalan. Hiszen éppen az a legfontosabb neki, hogy írásai minél szélesebb körben elterjedjenek, minél többen olvashassák gondolatait, az emberi jogokról, a társadalmi haladás szükségleteiről, a haza érdekeiről. Hogy mindezért börtönbe csukják? Éppenséggel nem kívánkozik oda, de ha ilyen árat kell fizetnie eszméiért, bizony fölösleges aggályoskodnia Deák Ferencnek. Amilyen gyorsan csak tud, siet Pozsonyba. Egyenesen Schaiba könyvkereskedőt keresd. Már- már megállapodnak, Schaibának nagyon tetszik a „Józan ész”, mégis visszalép: úrrá lasz rajta félelme, nem akar bajba kerülni a könyv bátor tartalma miatt. Mégis szeretne segíteni Stancsi- cson, vállalja hát, hogy titkos úton kijuttatja Lipcsébe a veszélyes kéziratokat. Igénybe veszi Stancsics a segítséget, de eleinte csak annyi jelentőséget tulajdonít neiki, hogy nem -kell cipe- kednie. Később megtanulja becsülni a pozsonyi könyvkereskedő jótéteményét. A hivatalos emberek a porosz—osztrák határon annyira meg- faggatják holmiját, hogy még egy ártatlan magyar-francia szótár is csaknem hajt hoz a fejére. (Folytatjuk) — 57 —
