Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-31 / 304. szám
i f ! } Pártélet 0 szervezeti szabályzat módosításáról A kongresszusok hivatottak arra, hogy módosítsák a párt szervezeti életének, működésének alapokmányát, a párt alkotmányát, a szervezeti szabályzatot. Nem feltétlenül velejárója ez minden kongresz- szusnak, de mégis csaknem kivétel nélkül napirenden szerepel mindegyiken. Egyrészt a politikai feladatok újszerűsége és azok eredményes megvalósítása megköveteli, hogy az új követelményeknek megfelelő szervezeti életet, működési rendet biztosítsuk. Másrészt a párt szervezeti élete maga is szüntelenül fejlődik, új tapasztalatokkal gazdagszik amelyek közül a leglényegesebbeket a kongresszusnak kell törvényesítenie. A párt soron lévő XI. kongresszusának napirendjén is szerepel a szervezeti szabályzat módosításának terve. A Központi Bizottság a közelmúltban nyilvánosságra hozta a módosításra vonatkozó javaslatait azzal a szándékkal, hogy ezt a párttagság tanulmányozza .taggyűlésen megvitassa és javaslataival kiegészítse, tovább gazdagítsa. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a párttagság kollektív bölcsessége e tekintetben is nagy hozzájárulást jelent a kongresszus feladatainak eredményes megoldásához. A szervezeti szabályzat tervezet nem tartalmaz alapvető változásokat. Nem érintik azokat az alapelveket, amelyek pártunknak és minden marxista—leninista párt szervezeti életének alaptörvényei. Az érvényben lévő szervezeti szabályzat minden fő vonásában összhangban áll a párt politikai feladataival, jól szolgálja azok gyakorlati megvalósulását Magasabb követelmények A folyamatosság hangsúlyozása azonban nem kisebbítheti és nem csökkentheti a javasolt módosítások jelentőségét Ezeknek fő jellemzője a párttagokkal szembeni magasabb követelmények. A párt eddig is megkülönböztetett figyelmet szentelt tagjainak politikai, erkölcsi magatartására, kommunista tudatosságuk és jellemük formálására. Ennek eredményeként soraiban tömöríti a magyar munkásosztály,, a dolgozók legjobbjait. Annál kirívóbb egyes párttagok elmaradása, kötelezettségük elmulasztása, kommunistákhoz nem illő magatartása. A magasabb követelmények azonban mindenekelőtt a szocialista építés soron lévő feladatainak bonyolultságával, nagyobb igényeivel függnek össze. Elsősorban a párt tagjainak kell munkájukban, magatartásukban a fejlettebb szocialista viszonyoknak megfelelni. A tervezet ezért kiegészíti és bővíti a szervezeti szabályzat követelményrendszerét így például a feddhetetlen előélet kitétel arra késztet, hogy a pártba jelentkezőknél nemcsak a pillanatnyi erkölcsi állapotot, hanem az egész élet- utat szem előtt kell tartani. Csak így lehet megfelelő erkölcsi alapot biztosítani a társadalomban előforduló immorális jelenségek elleni fokozott harchoz. Ugyanebben a pontban olvashatjuk kiegészítésként, hogy a párt tagja többek között, az lehet, aki munkája, magatartása társadalmi tevékenysége alapján megbecsülést élvez. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az élet egyre parancso- lóbban veti fel a párttagok marxista—leninista műveltsége színvonalának emelését. A társadalmi, politikai kérdésekben való eligazodás, az ideológiai harc kiélezettebb körülményei közötti helytállás e nélkül elképzelhetetlen. Ezért a párttagok kötelezettségei között újszerű megfogalmazást kap a párttagok elméleti tu. dásának fejlesztése. Ugyancsak új kiegészítés, hogy a párttag tanúsítson forradalmi éberséget minden szocializmusellenes jelenséggel szemben ; továbbá: következetesen szolgálja a szocializmus ügyét és minden körülmények között álljon ki a szocialista társadalom érdekeiért, védelméért. A párttagokkal szembeni magasabb követelmények általános érvényűek, mind politikai, elméleti — ideológiai, erkölcsi, magatartásbeli — vonatkozásban emelik a mércét, nagyobb helytállást, elvsze- rűbb és szilárdabb viselkedést követelnek. A továbbfejlesztése A módosításoknak egy másik része a pártélet demokratizmusának fejlesztését szolgálja. Többek között ide tartozik az is, hogy a párttagok nemcsak a felsőbb pártszervekhez fordulhatnak kéréssel, javaslatokkal, beadványnyal, hanem az alapszervezethez is. Ez egyben az alapszervezetek szerepét, politikai súlyát is növeli és közvetlenebbé teszi a párttagsággal való kapcsolatot. A magasabb követelményekkel is összefügg a pártból való kilépésre vonatkozó módosítás. Ez egyrészt a saját elhatározásra, másrészt az alapszer- vézet kezdeményezésére egyaránt vonatkozik. Ahogyan a belépésnél szigorúan ügyelünk a párttagság önkéntes vállalására, úgy biztosítanunk kell ezt a kilépésnél is. Ha a párttag úgy érzi, hogy valamilyen oknál fogva nem képes megfelelni a megnövekedett követelményeknek. joga van arra, hogy kérje a kilépést. A párttagsággal járó kötelezettségek teljesítése nem mindig köny- nyű, komoly helytállást, minden szempontból bizonyos többletvállalást követel. Vannak esetek, amikor ezeknek a teljesítése saját vagy a szubjektív szándéktól független okok miatt nem lehetséges. A különféle konfliktusok elkerülése és kiéleződésük megakadályozása érdekében célszerű a kilépés kezdeményezése. A gyakorlat azt is mutatja, hogy egyes párttagok nem mindig mérik fel konzekvensen ilyen szempontból a helyzetüket. A kilépést ezért nem lehet csak a párttag önkéntes elhatározására bízni. Szükség van arra, hogy az alapszervezet is felléphessen kezdeményezően, ha a párt érdekei ezt megkívánják. A demokratizmus erősítését szolgálja, hogy a módosítás egyértelműbbé teszi: mikor kell pártfegyelmi eljárást indítani és -kinél kell pártbüntetést alkalmazni. Továbbá hasonló okokból kötelezi a pártszerveket, hogy fegyelmi ügyének tárgyalására meg kell hívni a párttagot, ami feltétlenül többet jelent az edcBJ gieknél, amikor is csak a párttag személyes meghallgatása yolt kötelezőt ' A módosítások a fegyelmi eljárással kapcsolatban is nagyobb szerepet biztosítanak a2 alapszervezeteknek, mert kötelezik a felsőbb pártszervekotj hogy a fegyelmi döntés előtt meg kell ismerniük a taggyű-é lés állásfoglalását. Az alapszervezeti munka erősítésére irányuló törekvés fejeződik ki abban a módosításban is, amely az évenként tartandó beszámoló taggyűlés sek feladatát bővíti a megválasztott bizalmiaknak a tag-- gyűlés által történő megerősítésével, valamint új megállapításként az alapszervezeteknek a személyi- és káderkérj désekbeni jogkörének gyakori tatával. A szervezeti szabályzat tervezet több fontos módosítást tartalmaz a párt működési rendjére. 15-ről 20 százalékra javasolja növelni a választott testületekbe való kooptálástj javasolja a kongresszusok ötéves időszakonként történő megtartását. E módosítást a gyakorlati tapasztalat indokolja. így jobban összehangolható a párt tevékenysége a tervgazdálkodás ötéves ciklu- saivaL RÁKOS IMRE Kitüntetés Schmidt Gyula megyei csoportvezetőnek, hosszú idő alatt végzett eredményes munkája elismeréseként a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta. A magas kitüntetést tegnap a megyei tanácson, bensőséges ünnepség keretében Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke adta át a több mint három évtizedei közszolgálat után nyugdíjba vonuló Schmidt Gyula csoportvezetőnek. luiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiuuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiauiftiiniiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiimuiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiD Bemutatjuk: Jágónakot r 1975. január 1-gyel új, nekünk új községek kerülnek Tolna megyéhez. Néhány képpel és rövid írással igyekszünk érzékeltetni mindazt, amivel a megye gazdagodott Az újságírónak erőt kell vennie magán, hogy ne unalmasan kezdje beszámolóját. Hiszen rendelkezésére állnak a tényeket rögzítő számok is, amelyekre majd sort kerít, de amikor egy alapos vargabetű árán eljut Jágónakra, akkor nem a számok bűvölik el. A félezres lélekszámú kisközség tájképi szépsége sokkal inkább. Egy völgykagylóba bújt. a halmok oldalára felkúszó házak sora — melyek felett néhány évvel ezelőtt még az elmúlás nem túl kedves illata lengedezett. Ugyanis, amíg Jágónakot nem fűzte bekötő út a Sásd felé vezető utak láncára, itt teljesnek ígérkezett a sorvadás. Pár éve még hatvanegy eladó porta volt a csöppnyi faluban (félezer lélek), ma csak nyolc van. Rendszeres a buszjárat, ami azt eredményezi, hogy a helyben dolgozó 69 személy mellett 61 -en eljárnak a faluból. Egyelőre zömmel Komlóra és Sásd- ra, de ha a Kaposszekcsőn lévő és itt üzemegységet fenntartó Kossuth Termelőszövetkezetnek sikerül (elsősorban állami támogatással) kiépítenie néhány száz méternyi kö- vesutat, akkor az ingázás iránya a természetes központ, Dombóvár felé tolódik majd eL A legközelebbi SZTK-rende- lőintézet székhelye: — Dombóvár. A kórház Dombóvárott van. A vegyesbolt áruellátása a Tolna—Baranya megyei FŰSZERT dombóvári telepéről történik. A falu közepén, nem mesz- sze attól a ponttól, ahol a busz fordul, múlt időket idéző, furcsa iskola áll. Berecz Sándor- né, a dunaföldvári születésű fiatal tanítónő 28 alsó tagozatos gyereket oktat itt, a harangkötelek mellett. A bejárat felett ugyanis egy imaháznyi templom tornya magaslik, a kongatásra szolgáló kötelek lelógnak a bejáróba. Jobbra a klubkönyvtár, balra a tanterem, melynek falán a „Vidámság” őrs és a „Gagarin” raj tagjainak rajzai hirdetik a kis emberek életének eseményeit A jágónakiak között aligha akad, aki rendszeresen foglalkozna településtervezéssel, demográfiával. Csak a maguk életén tudják mérni, hogy a tények olykor az elképzelések cáfolatát szolgáltatják. Elméletben Jágónaknak régen el kellett volna sorvadnia. Érré semmilyen jel nem valL A sorvadás megszűnt, a község jövője az, ami a jelene: — szép, kulturált kis település. ORDAS IVÁN Fotó: GOTTVALD KÁROLY 1974. december 31. Jágónak, részlet a Kossuth utcából. Az egykor veszendőnek vélt házak elejét egyre inkább újra rakják, tatarozzák. Berecz Sándorné négy osztályt tanít egyetlen teremben. Képünk dolgozatjavítás idején készült.