Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

I * Tervszerűen, rugalmasan így év vége felé tendő közeledtével gyakran mondogatjuk egymásnak — amúgy tréfásan —, hogy „ez rendkívüli év volt”, vagy „rendkívüli évünk lesz”. Nos, ezúttal tréfa nélkül állíthatjuk: a magyar népgazdaság számá­ra 1974 valóban rendkívüli, az „átlagostól” eltérő esztendő volt és új helyzet előtt állunk a jövőt illetően is. Félreértés ne essék: fejlődé­sünk üteme az idén is viszony­lag gyors volt, hiszen a nem­zeti jövedelem növekedése elő­reláthatóan lényegesen megha­ladja a tervben előirányzottat. Az ipar bruttó termelése az év I—III. negyedévében 9, az ex­portértékesítés 7,3, a belföldi értékesítés 9,2 százalékkal emelkedett A lakosság pénzbe­vétele közel 11 százalékkal nö­vekedett. A mezőgazdaságban nehézsé­get okozó időjárási tényezőket nem számítva ezt az esztendőt a világgazdaságban, s minde­nekelőtt a tőkésgazdaságban kibontakozó és felerősödő vál­ságjelenségek; a pénzügyi vál­ság, a gyors inflációs folyamat, a termelés csökkenése, továbbá á‘ nyersanyag és energia, vala­mint a késztermék árarányai­ban bekövetkezett nagyarányú változások, s a mindennek kö­vetkeztében bekövetkező kül­kereskedelmi cserearány-válto­zások teszik rendkívülivé. A világpiacon nagyszabású ér­ték- és ánarányváltozáso'k tör­téntek, amelyek — a tőkés- országok importkorlátozó in- té2Íkedéseivel együtt — érzéke­nyen érintették az ország kül­gazdasági egyensúlyát. Ha csak ideiglenes, átmeneti tényezőkről, vagy rendkívüli kilengésekről lenne szó, a kér­dés nem érdemelne- nagyobb figyelmet,1 de itt áz értékviszo­nyok tartósnak ígérkező átren­deződésével kell számolnunk. Ilyen nemzetközi . gazdasági környezetben a magyar válla­latoknak is át kell értékeknek eddigi stratégiájukat, fejleszté­si és üzletpolitikájukat. Ez a kritikai elemzés most egybe­esik az új középtávú tervidő­szakra történő felkészüléssel és az új középtávú tervek kidol­gozásával. Már elöljáróban fel kell hív­ni a figyelmet, hogy senkit sem akarunk elhamarkodott döntésekre ösztönözni, s még kevésbé arra, hogy esetleg a tőkés világgazdaság pillanatnyi helyzete alapján vonjanak le következtetéseket. Arra azon­ban még kevésbé biztatnánk bárkit is, hogy várakozó állás­pontra helyezkedjék, mondjuk amíg „megnyugodnak a kedé­lyek”, envhülnek a feszültsé­gek. A tétlen várakozás, a meg­fontolt kockáztatástól való tar­tózkodás most a legnagyobb kockázat vállalásával lenne A növekvő megismerni és kiaknázni a vál­lalat fejlesztésére ható stabil, vagy viszonylag stabil eleme­ket. Ilyeneket mindenekelőtt a középtávú népgazdasági terv előirányzatai és a központi fej­lesztési programok tartalmaz­nak; de ilyen viszonylag stabil elem a belföldi piac, továbbá a szocialista országokkal kötött hosszú lejáratú megállapodá­sok, szakosítási egyezmények, s a tőkés vállalatokkal kötött, s érvényben lévő kooperációs szerződések. Ezeket a lehetőségeket indo­kolt most maximálisan kihasz­nálni, mert ezáltal a vállalati gazdálkodás megalapozottsága szilárdabbá válhat. Különös fi­gyelmet kell fordítani a KGST- országokkal folytatott gazdasá­gi-műszaki és kereskedelmi együttműködésben rejlő lehető­ségek kihasználására. A KGST- piac stabilitását sem szabad azonban mozdulatlannak értel­mezni. Erre a piacra ugyanis egyre jellemzőbb a dinamiz­mus: a kereslet és a kínálat szerkezetének változása, az egymást helyettesítő termékek kínálatának bővülése és a mi­nőségi igények növekedése. Ez a cél már közvetlenül kapcsolódik a gyártmányszer­kezet átalakításához, olyan fej­lesztési politika folytatásához, amely a fokozódó minőségi kö­vetelményeket, a technikai új­donságot, az anyag- és energia­felhasználás csökkentését tart­ja szem előtt. Az elmúlt évek­ben a kiviteli lehetőségeink kedvezőek voltak és ezért el­sősorban az importárakra vol­tunk figyelemmel. Ez a némi­leg egyoldalú nézőpont módo­sításra szorul, mert a tőkés vi­lágpiacon a verseny kiélező­dött és csak a kiváló minősé­gű és újszerű termékekkel és szolgáltatásokkal lehet ebben, a verseriyibmi‘fiä*y4Ällnkii '''i:? bizonytalanság Snt£ vállalati gyakorlatban alkalma­zott módszere a rugalmasság fokozása. Ennek egyik mód­szereként, az eddiginél nagyobb mértékben szükséges feltárni, Túlteljesítették kong a Annak idején beszámoltunk arról, hogy a határidő előtt egy hónappal teljesítette a.i éves tervét a Borsodi Ve­gyikombinát szekszárdi gyár­egysége, s hatvanmillió forint értékű pvc-redőnyt, falburko­latot és műanyag ajtót gyár­tott, a tavalyi összes mennyi­ségnek kétszeresét. Ezen felül a gyár dolgozói a XI. párt- kongresszus tiszteletére még felajánlották, hogy tízmillió forint árú pcv-redőnyt és fal­ratiLan, előre nem látható jó lehetőségek kihasználására. Ez a megfontolás egyrészt úgy érvényesíthető, ha a vál­lalatok most előtérbe helyezik a viszonylag rövid időn belül megtérülő beruházásokat és fejlesztéseket, ha a konkrét cé­lok időzítése nem haladja meg a reálisan belátható időhori­zontunkat, s így nem vállalnak felesleges kockázatokat. A fenti megfontolás másrészt úgy érvényesíthető, ha bizo­nyos kérdéseket tudatosan nyitva hagyunk a tervben, s a tervidőszak folyamán jelentke­ző új elemeket, — lehetősége­ket és szükségszerűségeket — így képesek vagyunk a válla­lati programba beépíteni. A hajlékony terv készítése több­nyire a variánsokban és vá­lasztási lehetőségekben való gondolkodást is feltételezi. Tö­rekedni kell tehát arra, hogy a terv bizonyos vonatkozásai­ban olyan célokat tűzzünk ki, amelyek több (jövőbeli) felté­telnek is megfelelhetnek. rugal­ma­sabb terv azonban nem jelenti azt, hogy lemondhatunk a hosszabb távú vállalatfejlesz- tési koncepció kidolgozásáról, vagy az elmélyült tervezési munkáról. Éppen ellenkezőleg: igazában csak az a vállalat képes a rugalmas alkalmazkodásra, amely egyben kezdeményez is. Ez pedig megalapozott, terv­szerű felkészülést követel. VARGA GYÖRGY A hajlékonyabb, Téli energiaellátás Elsőbbséget kap a lakossági szolgáltatás Az 1974—75. évi tél első felé­ben, az idén már túljutottunk a villamosenergia-szolgáltatási csúcsterhelésen, december 18-án ugyanis 4005 megawattos terhe­lésnek tett eleget energiarend­szerünk, mégpedig minden zavar nélkül, a fogyasztók: a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság áramfelhasználói észre se vették ezt a csúcsot, A zavartalan szol­gáltatást az tette lehetővé, hogy az idén Százhalombattán két 215 megawattos új gépegység, Inotán pedig a 100 megawattos gázturbina megkezdte az üzem­szerű munkát, több száz millió kilowattórával a KGST egyesített energiarendszere is besegített így megfelelő mennyiségű villa­mos energiát szolgáltatnak erő­műveink, s a váratlan zavarok eseteire nagyon nagy biztonságot nyújt a KGST-országok villa- mosenergia-kooperációja. Szilárd tüzelőből a lakosság túlnyomó része még a fűtési szezon előtt beszerezte a télre valót, és a kiegészítésre, az újabb vásárlókra állandó fede­zetet nyújt hazai szén- és bri­kett-termelésünk. A folyékony tüzelőanyag ellá­tás érdekében központi intézke­désre a hazai kolajfinomítók már néhány hónapja a korábbi­nál 3—4 százalékkal nagyobb arányban állítanak elő gázolajat és tüzelőolajat. így a nagy fino­mítóknál az ÁFOR-telepeknél az ország kétheti ellátásához ele­gendő készlet áll rendelkezésre s a lakosság részére biztosított árufedezet ennél is hosszabb időre elegendő tartalékot jelent. A készlet tehát megfelelő, de csúcsidőben, nagy hidegben, s hóakadályok és egyéb rossz út­viszonyok közepette egyes terüle­teken átmenetileg gondot okoz­hatnak az ellátásban a szállítási nehézségek. A zavartalan be­szerzéshez a lakosság is hozzá­járulhat, ha nem csúcsidőben, szombaton vásárolja meg az ola­jat, s nem lassítja a kiszolgálást kis űrtartalmú, 2—3 literes kan­nák megtöltésével. Előnyös a házhoz szállítási szolgáltatás igénybe vétele, s különösen ked­vező, ha a háztartások biztonsá­gos körülmények között — ahol erre lehetőség nyílik, a tüzelő­olaj tárolásáról is gondoskod­nak. Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt felkészült arra, hogy napi átlagban mínusz 10, mí­nusz 12 fokos hidegben is ele­gendő gázt bocsásson az egész népgazdaság rendelkezésére. A propán-bután gázt töltő és pa­lackozóüzemek felkészültek a csúcsfogyasztásra, s a készletek elegendőek. A távfűtéses új la­kótelepek fűtőerőműveinek és fűtőműveinek is megfelelő tüzelő­készlet áll rendelkezésére a fo­lyamatos fűtéshez. Valamennyi energiahordozó szolgáltatásában a lakosság el­látása élvez elsőbbséget. rugalmasságát növelKetjük az előnyösebb- beszerzési Teltéte­leket figyelembevevő Helyette­sítés lehetőségének a kihaszná­lásával. Adott esetben a ke­vésbé jó minőségű anyagból nagyobb élőmunka-ráfordítás­sal, jobb kikészítéssel is elő­állítható versenyképes termék. Számolva azzal, hogy a vál­lalatok részére a jövőben nem áll rendelkezésre 'nagyobb fej­lesztési forrás, a tervezési munkát célszerű összekapcsol­ni a vállalati tartalékok mód­szeres és folyamatos feltárásá­val. A tartalékok időrői dóré újratermelődnek, illetve új tar­talékok keletkeznek. Ezért kü­lönösen érdemes nagy gondot fordítani arra, hogy a közép­távú terv időszakát áttekintve megkíséreljük felmérni; mikor, milyen jellegű és nagyságú tar­talékkal számolhatunk. A ter­vezés során különösein a sze­mélyi jövedelmek növelése és a fejlesztési előirányzatoknál csak a biztonságosan számítás­ba jöhető erőforrásokkal cél­szerű számolni. A tervben te­hát nem tanácsos minden erő­forrást maximálisan leterhel­ni, igénybe venni, már csak azért sem, mert ez megmerevíti a tervet és nem lesz mód a vá­Bemutatjuk: rssszusi vállalásukat gyárának dolgozói burkolatot készítenek terven felül, az óév végéig. Vállalásukat december 20- án. teljesítették, sőt péntekig tizenhárommillió forint érték­ben túl is teljesítették. A kor­szerű üzemben karácsony mindkét napján is folyamato­san dolgoztak. Szombattól kezdve leállnak a gépsorok, mert év végi leltározást tarta­nak, s az új év január 2-án indulnak meg újra. 1975. Január 1-gyel új, ne­künk új, községek kerülnek Tolna megyéhez. Néhány kép­pel és rövid írással- . igyek­szünk érzékeltetni mindazt, .amivel "a megye gazdagodott Bemutatásunk alapjául szá­mok szolgálnak, melyeket Zsiga József, a kaposszekcsői Községi Közös Tanács elnöke bocsátott rendelkezésünkre. A Dombóvár tőszomszédságában lévő falunak vasútállomása van. A pécsi egyetem felmé­rése szerint Sásdra 27-en, Komlóra 61 -en járnak el az ingázók közül, Dombóvárra pedig 325-en. Az aktívnak mondott, tehát keresőképes la­kosságból helyben dolgozik 190 férfi és 66 nő. Az eljárók nem csekély időt töltenek terméket­lenül, hogy az „elfecsérlés” ki­fejezést ne használjuk. A Kom­lóra utazók menetideje átlago­san egy óra, a Sásdra és Dom­bóvárra -járóké ennék negyed részéi A községben van a sok más falura is kiterjedő ható­sugarú, Kossuth >• Termelőszö­vetkezet központja. Az egyetemi tanulmány szer­zői úgy vélekedtek, hogy: rrA község lakossága a mindennapi élethez szükséges árukat (hús, kenyér stb.) részben helyben, másrészt Dombóvár városban szerzi be.” Az egészségügyileg jól ellátott, a tizenhárom pe­dagógusa közül tíz helyben la­kót foglalkoztató község ter­mészetes központja Dombóvár. Negyvenegy fiatal jár innen a városba középiskolába, vagy a szakmunkásképző intézetbe. Ezek a tények. Kaposszekcső mindettől függetlenül az elő­ször ide látogatónak furcsa te­lepülésnek tűnik. Van például egy Szőlőhegy nevezetű része, jócskán távol a falutól. Ez alighanem csak azért külterü­lete Dombóvárnak, amiért a lapunkban nemrég már emlí­tett Dombó Pál úr vára mo­csárvár volt, és a környéket máig lápos, ingoványos terület zárja körül. Szőlőhegyen szép, bármelyik város lakóit kielé­gítő ABC-áruház és presszó­falatozó áll. Ha valaki netán a község belterületén szántóföl­det óhajtana vásárolni, (senki nem óhajt) négyszögöle 4 fo­rintba kerül. A házhely négy­szögöle 57 forifít, ami annyit jelent, hogy egy kétszobás la­kóház felépítése, telekkel együtt 300—320 ezer forint kö­rüli összegbe került 1974 de­cemberében. Rengeteg új ház épül, erről fényképünk is vall. Az utóbbi tíz esztendőben emelt házak között nincs olyan, amihez fürdőszoba ne tartozna. Sokhoz központi fű­tést is teremtettek az alagsori, olajfűtésű kazánok révén. ORDAS IVÁN Fotó GOTTVALD KÁROLY tíj utcasor a Vásárosúombo felé vezető közút elágazásánál

Next

/
Thumbnails
Contents