Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-24 / 300. szám
fi fi fi K . ffl. fi jí? 9--;® B larsadalmnak ts demokráciánk Elfogadták a paksi aiomeromi níszaki tervét a flflüiilfä szótárának való- színűleg leggyakrabban használt kifejezése a demokrácia. Szívesen emlegetik a fejlett nyugati országok ideológusai is, természetesen hallgatva arról, hogy kiknek a kezében összpontosul a hatalom, ki „diktálja” a demokrá- ráciát. Merőben eltérő a demokrácia fogalma, tartalma szocialista hazánkban, s ezért is használjuk nyíltan a szó- összetételt: szocialista demokrácia. Egyértelmű utalást jelent ez arra, hogy kiknek a demokráciájáról van szó, kiknek a kezében összpontosul a hatalom. i H azánkban felszabadulásunk első percétől kezdve nyíltan hirdettük: szocialista demokráciát akarunk, ez létünk, fejlődésünk alapja. Alkotmányunk például első mondatában leszögezi: A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé! És a jogokkal együtt a demokratikus beleszólási, ellenőrzési lehetőséget is biztosítja minden állampolgár számára a szocialista demokrácia intézményei, formái révén. Hosszú évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a szocialista demokrácia társadalmunk fejlődésének nélkülözhetetlen eleme. Különösen az elmúlt években tapasztalhattuk a demokratikus politikai fejlődés, ellenőrzés érdekében tett intézkedéseket, az állami és gazdasági irányításban végbement decentralizáló, önállóságnöve- lő folyamatokat. A szocialista demokrácia egyre nagyobb teret kap a megyei, városi helyi tanácsok hatáskörének növelésében, az önálló tervezési módszerek kialakulásában. A szakszervezeteknek, a női és ifjúsági szervezeteknek mind nagyobb a beleszólási joga a döntésekbe, egyre jobban működik a társadalmi nyilvánosság valamennyi fóruma. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára ezt így fogalmazta meg: „A két kongresz- szus között a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek eredményeként tervszerűbbé vált a munka, fokozódott a tömegek aktivitása, az állampolgárok érdekeltsége és felelőssége a szocialista építésben, a társadalmi élet minden területén”. Az irányelvek megfogalmazzák, azt is, hogy a X. kongresszus állásfoglalása alapján a szocialista államigazgatás szerveinek tevékenységi köre, önállóságuk, felelősségük megnőtt. Természetesen foglalás, az irányelvek, az alkotott törvények a szocialista demokrácia szélesítésének csupán lehetőségeit, alapjait teremtik meg. Ezért is szól az irányelvek arról, hogy a dolgozó tömegek a politikai közélet, valamint az laj4, december ,24. áUaméiet minden területén és szintjén nagyobb arányban, hatékonyabban kapcsolódj a- nak be az ügyek intézésébe. Tovább kell erősíteni a törvényhozás társadalmi nyilvánosságát, elfogadás előtt szélesebb körben és rendszeresebben kell megvitatni a tervezeteket, és hasznosítani az állampolgárok, a társadalmi szervek észrevételeit, Javaslatait Tennivaló tehát bőven van, s ez jelzi azt a tényt is, hogy a feltételek megteremtésével együtt nem nőtt és szélesedett megfelelően annak tartalma, a demokratikus közszellem. Nyilvánvaló, hogy a közszellem átalakulása, erősödése nehéz, bonyolult folyamat, s ezt előzte meg a cselekvést segítő jogi és politikai intézmények fejlesztése. Köztudott az is, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése feltételezi, igényli, hogy társadalmunk minden rétegében a demokrata szellemű, gondolkodású ember legyen az általános és uralkodó típus, A kongresszusi irányelvek a következőképpen fogalmaz: „Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része, amely lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásba, a helyi és közügyekbe való beleszólásra; növeli a dolgozók felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat. Az üzemi demokrácia jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni". Az idézetnek ez a második része rendkívül figyelemre méltó, mert nem csupán a gondokat jelzi, de a feladatokat, teendőket is egyértelműen meghatározza. QnLnx attól tartanak vSírES ugyanis, hogy az üzemi demokrácia fejlesztése a munkafegyelem ellentéte. Pontosabban a demokráciát állítják szembe a fegyelemmel. Sok vezető elmondja például azt, hogy a demokráciával járó jogokat gyorsan megtanulják, szívesen alkalmazzák az emberek, de a demok- ráclóval járó követelményekről szívesebben hallgatnak. A másik fél” viszont azt vallja, hogy az üzemi demokráciával nem is olyan egyszerű élni, hiszen ha megbírálnak egy vezetőt az a legközelebbi alkalommal alaposan „visszalő”. A kérdés ezek után adott: kell-e félteni az üzemi fegyelmet ez üzemi demokrácia fejlődésétől, a közfegyelmet a szocialista demokrácia terebé- lyesedésétől? A válasz egyértelmű! A szocialista demokrácia nem gyengíti, hanem erősíti a társadalmi fegyelmet, de csakis akkor, ha az emberek tudatában határozottan gyökeret ver az elv: a demokrácia nem azonos a liberalizmussal. Kádár János ez év tavaszán Nyíregyházán mondott beszédében hangsúlyozta: „Mi nem féltjük a hatalmat attól, hogy a dolgozó emberek is beleszólnak a döntésekbe, ellenkezőleg: a szocialista demokrácia továbbfejlesztésén azt értjük, hogy a munkások, a parasztemberek, az értelmiségiek, általában minél több dolgozó — megfelelő fórumokon és módon — beleszólhasson az irányítás, a vezetés kérdéseibe”. Ma már szinte lehetetlen kikerülni a demokratikus fórumokat, a döntések meghozatala előtt. Gyakoribb viszont, hogy külsőségeiben, formálisan betartják az előírásokat, de a döntéseknél a dolgozók véleménye már nem érvényesül, a meghallgatás tulajdonképpen csak a „játékszabályok betartására" volt jó. 1 szocialista szűkítése az embereket passzivitásra készteti, megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy jogaikkal élve erősítsék demokráciánkat, a dolgozó nép hatalmát. Szélesítése, erősítése viszont a társadalmi fejlődés egyik, legjelentősebb mozgató rúgója lehet, idekívánkozik Lenin tanítása: „Szocialista demokráciáról akkor beszélhetünk, ha a tömegek mindenről tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan tesznek". Ez az, ami a társadalom fejlődésének nélkülözhetetlen elemévé teszi a szocialista demokráciát. ERDÉLYI GYÖRGY Fontos állomásához érkezett hazánk első atomerőművének megvalósítása: Budapesten hétfőn befejeződött az a tárgyalássorozat, amelyen — har- mlncfős szovjet szakértői bizottság részvételével — az érdekelt magyar szakemberek egyeztették és elfogadták a paksi atomerőmű SzovjetunióA zalai olajmezőkön sikeresen valósítják meg azokat a tudományosan és műszakilag megalapozott terveket, amelyek eredményeképpen másodlagos művelési eljárásokkal a földtani olajkészlet nagyobb hányadát hozzák felszínre, ezzel is javítva az ország energia- ellátását. Dr. Bálint Valér, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat műszaki igazgató- helyettese a hozamnövelő eljárásokról és tervekről a következőket mondta az MTI munkatársának: — Másodlagos művelési eljárás alkalmazása nélkül Dél- Zalában, a bázakerettyei és a lovászi olajmezőkön 1975-ben be kellett volna szüntetni a termelőtevékenységet. Az olajkutak ugyanis olyannyira elapadtak, hogy a termelés már nem lett volna gazdaságos. Olajipari szakembereink azonban olyan művelési technológiát dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával további 10—15 évig olajat adnak a régi zalai olajmezők. Az eljárás során nagy mennyiségű széndioxid besaj tolásával helyreállították a tárolókőzetekben az eredeti rétegnyomást, majd vizet sajtoltak a kőzetekbe. A gáz és víz együttes hatására mozgásba jön a kőzetbe szorult olaj, amely így kitermelhető. A gazdaságos eljárást a bázakerety- tyei mezőn alkalmazzák. S üzemi méretű bevezetése folyamatban van a lovászi olajmezőn is. Hatása várhatóan ban készített műszaki terveit,' Ennek alapján teljes ütemben és terjedelemben indulhat a kiviteli tervezés. Ugyanezen alkalommal a hazai gyárak és az illetékes szovjet szállító szervek egyeztették a magyar fél által gyártandó és szállítandó berendezések körét, megoszlását már 1975. év végén jelentkezik, gazdaságilag jelentős olajtermelésre, illetve hozamnövekedésre pedig 1976-ban számítunk. Előkészítés alatt van ennek az eljárásnak az alkalmazása a nagylengyeli olaj^ mezőn is. A széndioxidgáa mellett a nagylengyeli olajmezőn a hozamok növelésére, a földtani olajkészlet teljesebb kiaknázására más eljárásokkal is kísérletezünk. — Több, már leműveltnelc tartott kisebb olajlelőhelyünk is van, amelyeket éppen az energiahordozók termelésének növelése érdekében újból megvizsgálunk. Ezek elsődleges művelése lezárult, de az ottani eredeti földtani olajkészlet 75—80 százaléka még a mélyben van. Ezt az olajmennyiséget nem hagyhatjuk a földben,' Buzsák, Tarany, Heresznye,' Vízvár, Újfalu, Hahót községek térsége és még néhány kisebb lelőhely kerül vizsgálat alá. A tervek 1975-ben készülnek el. Terveink szerint 1978- ban ismét meg lehet nyitni az említett lelőhelyek olajkútjait — 1975-ben két új, bár kisebb lelőhely termelése is hozzájárul a népgazdaság energiaellátásának javításához: Pusztaapáti határában próbatermelés alatt van az első olajkút, amelynek hozama már jelentkezik az 1975. évi termelésben, hasonlóan Szilvágy község térségében levő kutatási területen is megnyitás előtt van az első olajkút — fejezte be tájékoztatását dr. Bálint Valér műszaki igazgatóhelyettes. A mi kapitányunk A ml kapitányunk: Nyikoláj, fasisztákat verő, győzni akaró, meleg szívű, szovjet páncélos tiszt volt Szerette a zenét, a táncot, így Jutott el apámhoz, a környék híres prímásához, Paksra. Nagy út állt mögötte^ 1944. novemberétől a 3. Ukrán Front kiterjesztette harci tevékenységét a mi vidékünkre is. A hitleristák által meg- erősített Marglt-vonal, amely a Balatonra és Székesfehérvár környékére is kiterjedt, nagy áldozatok árán omlott össze. A németek makacsul védekeztek, és támadtak. Cece többször cserélt gazdát. E harcok során Jutott el Paksra a mi kapitányunk. A nagydorogi kastélyban volt elszállásolva, onnan érkezett, autóval. Apánk nagyon várta a felszabadítókat, hiszen tudta, hogy családja számára a fasiszta faji eszmék a biztos pusztulást jelentik. Valahányszor olyan hír érkezett, hogy közelednek a német Tigrisek, a Duna Jegén menekültünk át Dunapatajra. Jó, megnyugtató volt tehát látni a nagy, erős kapitányt családunk körében. Apám hamar megtanulta a szovjet dalokat, szívesen muzsikálta őket. A kapitány énekeit, táncolt. Gyakran az ölébe vett minket az öcsémmel, térdén lovagoltatott. Nagyszerű érzés volt mellén csillogó kitüntetéseit végigtapogatni. A kapitány szüleit megölték a németek. Mindig sírás lett a vége, ha elővette tárcájából felesége és a kislánya képét; azokét, akikről már régen hírt sem hallott. A háború vihara szétzilálta a családokat, messze sodorta az embereket egymástól. A kapitány mély. ségesen gyűlölte a fasisztákat. Szenvedélyesen hangoztatta: Vojna kaput, Hitler kaput, Berlin kaput. A végső vereség előtt álló hitleristák kétségbeesetten védekeztek, hogy a mi földünkön védjék meg rablóbarlangjukat. A kapitánynak mennie kellett. Hatalmas páncélos csatákról hallottunk újra és újra. Egy napon a szovjet parancsnokság behívatta az apámat, s kérte, szerezzen egy kis örömet a sehesült katonáknak: muzsikáljon nekik. Apám magával vitt. Nem gyereknek való látvány tárult elénk a hadikórházban; mindörökre belém vésődött. A súlyos sebesültek között ott feküdt a mi kapitányunk is —• összeégve. Német lángszóró sebezte szörnyűre testét Iszonyatos volt látni azt az embert, akiről mindannyian tudtuk,1 mennyire akart harcolni, hogy mielőbb eljusson Berlinig, hogy mielőbb vége legyen a háborúnak. Feleségének, kislányának képét ekkor már nem mutatta; mindkettő elégett amikor ő megsebesült A mi kapitányunk megismerte apám hegedűjének hangját, amelyen a tőle tanult dal csendült fel. Mindenki sírt Néztem, toporogtam, ö lenne hát a mi táncos kapitányunk, aki most a zene ütemére csak a lába ujját tudta mozgatni?. „o Nem vagyok író; csak mélyen érző, embereket őszintén szerető zenász. Harmonikán játszom, a paksi halászpsárda zenekarának vezetőjeként dolgozom. Pakson, ahol szovjet segítséggel épül hazánk első atomerőműve, sokszor volt és van módom szovjet barátainknak muzsikálni. És ha ünnepeken vígan táncoló szovjet katonákat látok, egy könnycsepp csordul végig az arcomon, ök nem tudják, hogy örökké siratom a mi kapitányunkat, a meleg szívű, harcban összeégett kapitányt, aki nem juthatott el Berlinig, és aki talán sosem láthatta viszont kislányát, feleségét. Nem érhette meg május kilencedikét, a győzelem napját, a békét, amelyért annyi ember áldozta életét. Sárközi Dezső • Pake J Jobban kiaknázzák az olajlelőhelyeket Növelik a termelést a salai olajmesökön
