Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
Termelőszövetkezeti vezetők továbbképzésé " 1 Több mint háromszázan voltak Balatonaligán Felkészítés a következő gazdasági évre Mint minden évbeli, idén is magrendezte a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya a termelőszövetkezeti vezetők továbbképzését. Ezúttal Balatonaligán tartották a tanfolyamokat A termelőszövetkezeti vezetők továbbképzésére azért van szükség, hogy az év közben megjelenő rendeleteket, határozatokat a végrehajtás során egységesen értelmezzék, kialakítsák az üzemen belül a munkához leginkább megfelelő módszereket, ugyaniakkor az új gazdasági évre is felkészüljenek. Idén először a termelőszövetkezeti tűzrendészed szakemberek tanfolyamát tartották meg. Minden termelőszövetkezetben az utóbbi években igen nagy gondot fordítanak a vagyonvédelem e formájára. Főleg a megelőző munka, az emberek oktatása, a berendezések szakszerű használata volt a fő téma. Természetesen ezenkívül szóba került más, aktuális helyi probléma is. A tanfolyamon számos vitatott kérdést sikerült tisztázni. A gépészek voltak az oktatási sorozat következő résztvevői. Itt a mind több és korszerűbb mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos fontos tudnivalókkal ismertették meg a gyárak szakemberei a használókat, a génekkel dolgozókat. Az AG- ROKER tájékoztatót adott a várható erő- és munkagépekről. Munkavédelemmel kapcsolatos kérdések éppen úgy szerepeltek az előadások napirendjén, mint az alkatrész-ellátás, avagy takarékosság az üzemanyaggal. A főállattenyésztők közül is közel százan vettek részt a tanfolyamon. Részükre főleg aktuális állategészségügyi előadások, biológiai kérdésekkel foglalkozó vitafórumok tették teljessé, ismeretek szerzésével tartalmassá a továbbképzésen eltöltött időt A termelőszövetkezetekben mind nagyobb szerep, több feladat jut az ellenőrző bizottságoknak. Ma már nem elégséges, — mint kezdetben — a termelőszövetkezetek alakulása idején volt, hogy az ellenőrző bizottság felolvassa a számviteli alkalmazottak által készített jelentést. Év közben is sok a tennivaló: ellenőrizni kell egyrészt a bizonylati munkát, az eszközök felhasználását; a gazdálkodásban észlelhető hiányosságok feltárása is a feladatok közé tartozik. Az ellenőrző bizottsági elnökök részére jogi, számszaki emberek tartottak előadásokat, sort kerítettek a hasznos tapasztalatok kicserélésére is. November 25-én a termelőszövetkezeti elnökök ültek be az „iskolapadba”, s egy héten át foglalkoztak aktuális gazdasági, politikai kérdések tanulmányozásával. A hét során igen sok értékes, tartalmas előadás hangzott el. Három különösen kiemelkedő volt: K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára aktuális politikai kérdésekről igen részletes tájékoztatót adott. A megve gazdaságainak munkáját is értékelte a megyei pártvezetés és személyes véleménye, tapasztalatai alapján. Dr. Soós Gábor államtitkár a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági munkájára ható szabályozók hatását értékelte előadásában, s vázolta, mi a teendő, mit vár a kormány a termelőszövetkezetektől a következő években. Dr. Márton János, a Mezőgazdasági Kutató Intézet igazgatója előadásában bepillantást adott a magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetek tíz, tizenöt, húsz év múlva várható helyzetéről. A termelőszövetkezeti elnökök nagy többsége részt vett az egyhetes tanfolyamon. Csupán néhány elnök maradt távol —• ahol szanálási problémák miatt szükséges a jelenlét, vagy más fontos gazdasági tárgyalást kellett partnerokkal, vállalatokkal lebonyolítani. Pénteken a termelőszövetkezeti elnökök fórumára került sor. Samorjai Sándor, a megyei tanács osztály- vezetője — a tanfolyam vezetője — elmondotta, hogy idén is meghívták az elnököc< tanfolyamára a megyei vállalatok igazgatóit, hogy a problémákat azonnal megoldják, illetve egyeztessék a véleményeket, választ adhassanak a munka során felmerült kérdésekre. (A termelőszövetkezeti elnökök fórumán elhangzott kérdéseket, az ezekre adott válaszokat lapunk egy későbbi számában összegezzük.) A tanfolyam pénteki fórumán Bucsi Elek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője is részt vett. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság, a megyei vezetés, nagyra értékeli a mezőgazdasági termelőszövetkezeti vezetők tevékenységét, különös tekintettel az idei nehéz őszben végzett munkára. Kérte az elnököket, tolmács aljáik a pártbizottság köszönetét a termelőszövetkezeti parasztságnak az áldozatos munkáért, amelynek nyomán sikerült az őszi kalászosokat elvetni, s jól halad a betakarítás, és egyéb őszi munka is. December 9-én reggel ismét tanfolyam kezdődik Balatonaligán. Ekkor a főkönyvelők és foiaigroncmusok részére tartanak aktuális kérdésekről előadást, rendeznek vitát. Eddig több mint háromszáz tenmeüő- szovetkeceti vezető vett részt a tanfolyamon, s a decemberi turnus létszámával együtt majdnem ötszáz személy oktatását, továbbképzését oldja meg a megyei tanács. FALKOVÁCS JENŐ I A bizottságok A IX. pártkongresszus 'rm' előkészítése két alapszervezeti taggyűlésen is központi feladat. Az egyiken a vezetőségek beszámolnak négyéves munkájukról és megválasztják az alapszervezetek azokat, akik a következő taggyűlésen javaslatot tesznek az új vezetőség tagjaira. A második taggyűlésen a párttagok azokról a dokumentumokról mondhatják majd el a véleményüket. amelyeket a Központi Bizottság a kongresszus elé kíván terjeszteni. Tolna megye pártszervezeteinek több mint a felében már megválasztották azokat a bizottságokat, amelyek a következő taggyűléseken funkcionálnak. Általában egy hónap választja el egymástól a két taggyűlési időpontot. Felvetődhet hát a kérdés, hogy miért jó ez így, miért kell ennyivel előbb megválasztani az egyes bizottságokat? Az egymondatos válasz az lehet: hogy minél jobban fel tudjanak készülni a feladatukra. A feladat azonban — ha a taggyűlési előterjesztés néhány percét nézzük —. látszatra nem indokolná ezt az előre- tartást. Ám. hogy az a néhány mondat körültekintően elkészüljön, minél nagyobb egyetértésre találjon, a lelkiismeretes ember számára valóban jelentős időt igényel. Nézzük csak például a jelölő bizottságot. Az a feladat, hogy olyan kommunistákat ajánljon megválasztásra, akik képesek lesznek az alapszervezetet jól vezetni a következő években, Ez így megint csak egyszerűnek tűnik. Ám ha sorra szedjük azokat az okokat, amely alapján valakire azt mondhatjuk, hogy jó vezetőnk lesz, máris elgondol- kozásra késztet. Egy kis cikk kereteiben még címszavakban sem lehet felsorolni. hogy mi mindenre kell figyelni. Egyebek között arra, hogy az új vezetőség tükrözze a tagság összetételét Kapjanak benne helyet a tapasztalt, „régi” emberek mellett, azok, akils fiatalon, most bontogatják vezetői képességeiket. Legyenek benne a dolgozók, a kétkezi munkások, legalább olyan arányban, mint amilyen a párttagságbeli arányuk. Nagyon fontos a nők kellő számú és minőségű jelenléte. ¥7z azonban még csak az egyik rész. A másik, hogy akit vezetőnek javasolnak. rendelkezzék mindazok:- kal a tulajdonságokkal, amely nélkül nem lehet jó munkát végezni. Egyszóval: bízzanak: benne, a párttagok tartsák alkalmasnak a funkcióra. Itt ismét egy sor olyan tulajdonság sorolható fel, amelyre mind tekintettel kell lenni. Például: legyen szerény, de határozott. Legyen véleménye, és azt a keílő helyen és kellő időben mondja is el. Vállalja szívesen, és teljesítse is azokat a plusz feladatokat, amelyek a vezetéssel járnak. Legyen türelme a közösség — és ezen belül nem is egyszer — az egyéni gondok-bajok intézésére. Ügy is mondhatnánk, hogy legyen a többiek példaképe. Ezzel azonban még mindig nem értünk a címszavas felsorolásnak sem a végére. A. jelölő bizottságnak arra is fi-’ gyelemmel kell lenni, hogy egyes jól, szívesen dolgozó elvtársakat ne terheljenek túl.' a már meglévő funkciókat vegyék figyelembe a javaslatuknál, hisz az som megy, hógv" pontosan a legtehetségesebb,' legszorgalmasabb emberek ne jussanak szabad időhöz, ne tudjanak tanulni, pihenni, egyáltalán saját rpagujtknl, és a, családjukkal törődni. A bizottságok megkezd-;! _rm‘ ték, vagy rövidesen . megkezdik a munkát, a felkészülést, a lehető legjobb javaslat megtételére. Sorra be-' szélgetnek majd a párttagokkal, véleményt kémek. Egyebek közt a fentieket sem árt figyelembe venni. És ha azt nézzük, nem IS: olyan hosszú a rendelkezésre álló egy hónap. ‘ ~ (Fi) Harminc éve történt Megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front A második világháborúban Magyarországon az antifasiszta ellenállás és a demokratikus fejlődés erői az ország sajátos helyzete miatt (egyszerre volt kárvallottja és haszonélvezője a német szövetségnek) csak későn valósíthatták meg összefogásukat A Békepárt néven működő kommunisták, egyes belső ellenzéki erők és az antifasiszta és kommunista emigráció a háború egész időszakában igyekezett németellenes frontot alakítani, és hazánkat kiszakítani a náci „élettérből”. Az antifasiszta ellenállás legközvetlenebb erejének, a kommunista mozgalomnak volt egyedül kész programja a népfrontpolitikára, s a háború utáni független, szabad, demokratikus Magyarország felépítésére. A közös fellépés, az egységfrontba tömörülés feltételei azonban csak az 1943— 44-es katonai vereségek, a második magyar hadsereg összeomlása, a Vörös Hadsereg előnyomulása és az ország német megszállása nyomán értek be. 1944 május végén — nem minden vita nélkül és főként a polgári oldalról hangoztatott fenntartások mellett — megalakult a Magyar Front, a kommunisták, a szociáldemokraták, egyes kisgazdák és egyéb csoportok antifasiszta egységszervezete, amelyhez később a Nemzeti Parasztpárt képviselői is csatlakoztak. Bár a fegyveres felkeléshez és a kiugráshoz fűződő remények nem váltak valóra, ez a szervezet adta meg az alapot ahhoz, hogy 1944. december 2- án az immár felszabadult Szegeden megalakuljon a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A Függetlenségi Front, amely az időközben újjászervezett Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazda- párt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek erőit tömörítette, elfogadta a kommunisták „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének »cogra»; A program gyökeres külpolitikai fordulatot kö- etelt. Azonnali bekapcsoló- lást az antifasiszta koalícióba, fegyveres szembefordulást a náci Németországgal és hazai nyilas csatlósaival. Leszögezte, hogy „a legmesszebbmenő támogatást kell nyújtani a Vörös Hadseregnek, amely kiűzi a magyar földről a német elnyomókat”. Kinyilvánította az eljövendő demokratikus magyar külpolitika alapelveit: a szoros barátságot a Szovjetunióval és a környező demokratikus államokkal; a volt uralkodó osztályok soviniszta és revíziós irányzatának végleges feladását; az antifasiszta világkoalíció angolszász hatalmaival kialakítandó jó kapcsolatokat, . ; A belpolitikában a program célul tűzte ki a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a fasiszta és a népellenes szervezetek feloszlatását, a közigazgatás és a fegyveres testületek megtisztítását a fasiszta és a népellenes elemektőL Az ország demokratikus átalakításának alapvető feltételeként széles körű földreformot helyezett kilátásba és előirányozta a nagytőke állami ellenőrzését, az energiaforrások államosítását Célul tűzte ki a tökéletesebb szociálpolitika megvalósítását is. A Front programja a leg- fontosabb és legsürgősebb belpolitikai feladatnak az új, demokratikus államhatalom megteremtését tekintette. Sürgette, hogy a demokratikus pártok megbízottaiból és antifasisztákból alakítsanak minden helységben nemzeti bizottságokat, és a bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveiként működjenek. Síkraszállt a nemzed bizottságokra támaszkodó alko tmányozó nemzet- gyűlés és a front ideiglenes kormányának megalakulása mellett. Ez a nemzeti, demokratikus és antifasiszta program alkalmas volt a magyar társadalom különböző rétegeinek, az alapvető osztályoknak a tömörítésére. A gyors nemzett összefogás létrejötte — mert ez történt —, egyértelműen a demokratikus erők sikere volt és igazolta a kommunista párt megfontolt, a nemzet közös érdekeit hangsúlyozó politikát. Mindamellett ez a politika mélységesen elvi jellegű volt, hiszen a Komintern híres 1935-ös VII. kongresszusának (ez hirdette meg a népfrontpolitikát) szellemében járt eL A Márciusi Front, a Tör- ténelmi Emlékbizott- 1 ság, a Magyar Front kezdeményei után megalakult Magyár Nemzeti Függetlenségi Front ■ — a koalíciós idők egységfrontszervezete — ezen a néven 1949-ig működött. Keretei kö-. zött egyre inkább a demokratikus átalakításért legkövetkezetesebben harcoló Magyar , Kommunista Párt, illetve a Baloldali Blokk vette át a vezetést. A fordulat évét követő- ' en a népi demokratikus viszonyokat védelmező és a szocialista átalakulást igénylő Füg- getlenségi Népfronttá alakult át Ez utóbbi szervezet pedig közvetlen elődje volt a. szocializmus építésére szövetkezett dolgozók 1954-ben megalakult Hazafias Népfrontjának. D. M. 1974. december 1.
