Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
vnfr?PKotmBffT, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASÁRNAP 1*74 dec. 22. XXIV. évt. 299. szódh ARAs 1.20 Ft Az 1975. évi népgazdasági terv Á Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974‘ben elért gazdasági fejlődésre alapozva a kialakult bel- és külgazdasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak figyelembevételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1974-ben dinamikusan fejlődött, a gazdasági növekedés üteme az elmúlt évinél és a tervezettnél is gyorsabb Volt. Javult a termelés szerkezete, emelkedett a munka termelékenysége. A nemzeti jövedelem mintegy 6 százalékos növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. Meggyorsult a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése. Túlteljesültek a terv életszínvonalpolitikai céljai, a tervnek megfelelő mértékben nőtt a beruházási tevékenység. Tovább bővültek a külkereskedelmi kapcsolataink. A népgazdaságot 1974-ben a tőkés világgazdaság zavarai és n. meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen külső hatások érték. Az importált termékek árszínvonala jóval gyorsabban nőtt, mint az exportált termékeké, és az ebből adódó cserearányromlás jelentős népgazdasági veszteségeket okozott Az ipari termelés 1974-ben a tervezett 6 százalékkai szemben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a kohászat termelése nőtt. A munka termelékenysége körülbelül 7 százalékkal emelkedett. Jelentős a szerepe az eredményekben a szocialista brigádmozgalomnak és a párt XI. kongresszusa, valamint a hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenynek, amely a termelés növekedését, a munkaszervezés javulását, a termelékenység emelkedését egyaránt segítette. Az eredmények mellett tapasztalhatók voltak kedvezőtlen jelenségek is; a többlettermelés egy része nem felelt meg a szükségleteknek; indokolatlanul nagy volt a készlet- növekedés: az anyagimport, főleg a tőkés anyagimport az exportnál gyorsabban nőtt; növekedtek az állami támogatások iránti igények. Mindez azt is jelzi, hogy a termelés szerkezetének változtatása nem haladt a kívánatos ütemben. Az építőipari termelés növekedése az éves tervben előirányzott 4 százalék helyett mintegy 5 százalék volt. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése több mint 6 százalékkal nőtt. Az építőipari munka termelékenysége a korábbinál gyorsabban, körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A beruházási építkezések összességükben elérték a tervben előirányzottat, a nagyberuházások kivitelezésében azonban jelentős az elmaradás. Ä mezőgazdaság eredményei kedvezőek. A termelés színvonala mintegy 3—4 százalékkal meghaladja az 1973. évi szintet. A gabonatermés kielégíti a lakosság kenyérgabona-szükségletét, fedezi a megnövekedett állatállomány takarmány- ellátását és exportot is lehetővé tesz. Tovább nőtt az ipari növények és a burgonya vetés- területe. A kedvezőtlen őszi időjárás azonban jelentős terméskiesést, illetve minőség- romlást okozott. Emiatt cukortermelésünk nem éri el a várt szintet. Zöldségfélékből és gyümölcsből a tavalyihoz hasonló mennyiség termett, a bortermés jóval kevesebb az előző évinél. Az őszi betakarítási munkákat hathatósan segítette a termés megmentésére kibontakozott társadalmi összefogás. Az állattenyésztés termelési értéke 8—9 százalékkal haladja meg a múlt évit. Különösen a sertéstenyésztés és a sertés- hústermelés nőtt erőteljesen. A szarvasmarha-tenyésztésben az 1973-ban megindult fejlődés folytatódott. A közlekedés területén a termelés és az áruforgalom dinamikus emelkedése megnövelte az áruszállítás iránti igényeket. Ezeket — főleg az őszi csúcsidőszakban — a közlekedési vállalatok nagy nehézségekkel, különleges intézkedésekkel tudták csak kielégíteni. A vasúti közlekedésben a korszerű Diesel- és villamos vontatás részaránya 88 százalékra növekedett. Befejeződött a Szob—Budapest—Lökösháza vasútvonal teljes villamosítása. Tovább bővült és korszerűsödött a vasúti és közúti vállalatok járműállománya is. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben dinamikusan, az előző évinél és a tervezettnél is gyorsabban emelkedett. Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szociálpolitikai intézkedéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedése éves átlagban nem haladta meg a tervezett 2 százalékot. így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5,5 százalékkal, az egy keresőre Jutó reálbér 4.5 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal több, mint 1973- ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. Az áruellátás alapjában kiegyensúlyozott volt. Az ipar alapanyag-ellátásának nehézségei azonban a fogyasztói piacon is érezhették hatásukat (vegyi cikkekből, építési szerelvényárukból stb. időnként hiány volt). Elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt egyes időszakokban nem volt kielégítő a zöldség- és gyümölcsellátás sem. Az év során — a célul kitűzött 85—86 ezer lakással szemben — 88—89 ezer lakás építése fejeződik be. Ezen belül állami erőből összesen mintegy 35—36 ezer lakás ép ÜL A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan növekedett, az éves ráfordítás a tervezett 118—119 milliárd forint körül várható. A beruházások volumene 6—7 százalékkal felülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egyedi nagyberuházásokra fordított összeg a tervezett alatt marad és csak kis mértékben haladja meg az 1973. évi színvonalat. A külkereskedelmi forgalom 1974-ben is dinamikusan, a tervezettnél gyorsabban növekedett. a külkereskedelem a KGST-országokkal folytatott áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal tervét túlteljesítette. A tervezettet megközelítő külkereskedelmi egyenleg várható. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem — nagyobbrészt a jelentős áremelkedések következtében — lényegesen felülmúlja a tervezettet. A tőkés piacokon nagymértékű volt az árak, elsősorban az importunk jelentékeny részét kitevő kőolaj, olaj- és vegyi termékek és nyersanyagok árának emelkedése. Ugyanakkor exporttermékeink árszínvonala jóval szerényebb mértékben nőtt. Az árak alakulása és a behozatalnak a kivitelt meghaladó növekedése miatt a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünk egyenlege passzív, . Az 1975. évi terv céljai A népgazdaság 1974-ben a tőkés piaci tényezőik okozta nehézségek ellenére összességében eredményesen fejlődött. Az elért eredményeik megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy a munka 1 hatékonyságának további céltudatos növelésével gazdaságunk fejlődését 1975-ben is biztosítani tudjuk. Számítani kell azonban arra, hogy a tőkés világgazdaság válságjelenségei nem szűnnek meg és ezek gazdaságunkra továbbra is kedvezőtlenül hatnak. A fő feladat 1975-ben a nép gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Ezért a nemzeti jövedelem dinamikus növekedését fenntartva, a fogyasztás és a felhalmozás az 1974. évinél csak lassabban növelhető. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezeiének átalakítását, fokozni kell a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek termelését, csökkentve, illetve megszüntetve a gazdaságtalan termelést. A gazdálkodás minden területén növelni kell a munka hatékonyságát és általánossá kell tenni az energiával, anyaggal és pénzeszközökkel való ésszerű tokarékosodásL Fil!i előirányzatok 1975-ben a nemzeti jövedelem volumene 5—5,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3—3,5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosság anyagi fogyasztása kb. 4 százalékkal, a szocialista szektor beruházása 5— 6 százalékkal növekedhet. Mérsékelni kell a készletek növekedésének ütemét. Ipar 1975-ben a terv az ipari termelés 6 százalékos növelését irányozza elő. Ez a fejlődés megfelel a IV. ötéves tervben előirányzott éves átlagos növekedési ütemnek. A termelés emelkedését a termékenység növelésével kell elérni. Az ipar ágazati szerkezetének átalakítása fő vonásaiban 1975-ben is a IV. ötéves tervnek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villám osenergia-ipar (7—8 százalék), a vegyipar (9— 10 százalék), az építőanyagipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal folytatott gazdasági együttműködés az érvényes államközi megállapodásokkal összhangban fejlő- dk. Fontos követelmény, hogy a nem szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban növekedjék, mint ebben az évben. A termelés növelésének tényleges lehetőségei a feldolgozó iparban nagymértékben attól függnek, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a szocialista országok irányában fennálló ,kö+elezettr>égSk teljesítése mellett a vállalatok milyen mértékben kénesek a gazdaságos kivitel növelésére. Az a cél, hogy elsősorban azoknak a termékeknek a termelése növekedjék gyors ütemben, amelyek minden piacon jól értékesíthetők és ezáltal elősegítik a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozottságát A nemzetközi árviszonyok változása miatt, a helyesebb árarányok kialakítása érdekében 1975. január 1-ével sor kerül az ipári termelői árak részleges módosítására. Emellett az operatív irányítás megfelelő módszereinek alkalmazása, valamint további pénzügyi és termékforgalmazási intézkedések, a termékforgalom központi szabályozásának kiterjesztése is elősegítik a rendelkezésre álló energia- és nyersanyagforrások népgazdasági céloknak megfelelő racionális felhasználását. A népgazdaság; érdek hathatósabb érvényesítése miatt megváltoznak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodást befolyásoló elemei is. Építőipar Az építőiparban a termelés legalább 6 százalékos emelkedését a termelékenység fokozásával és megfelelő anyag- ellátással kell biztosítani. Különösen fontos feladat az állami nagyberuházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele, hogy az építőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott feltárására, javítsák a munka szervezettségét. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüzemek további erősödése, az iparszerű termelési eljárások hatékonyabb alkalmazása és bővülése, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki ellátás alapozza meg. A terv szerint a növénytermelés 5—6 százalékkal nő. A gabonát a kedvezőtlen időjárás ellenére megfelelő nagyságú területen elvetették, megalapozottnak tekinthető tehát a gabonatermés előirányzott növekedése. Szükséges az ipari növények vetésterületének és termésmennyiségének, különösen a cukorrépa vetésterületének növelése, amit központi intézkedések is elősegítenek. A lakosság jobb ellátása érdekében növekszik a zöldség- és gyümölcsfélék termelése is. A fejlesztés fő eszköze a legfontosabb növények termelésének komplex gépesítése, valamint a tarmőképessebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban alkalmazkodó növényfajták arányának növelése; Az állattenyésztés termelési értéke 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a vágóállat- termelés több mint 7 százalékkal nő. Ezt a célt a meglévő ál- latf érőhelyek bővítésével és korszerűsítésével, az iparszerű telepek technológiájának javításával és jobb kihasználásával kell elérni. Az egy héktár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban számolva — 194 kg-ról 218 kg- ra növekszik. A fehérjetakarmány-felhasználás 10 százalékkal emelkedik. A műtrágyák, növényvédő szerek és a fehérjetakarmányok magas világpiaci ára miatt igen fontos hatékonyabb felhasználásuk. Közlekedés és hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével összhangban — 1975-ben is dinamikusan, 6—7 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelentősen bővülni fog a járműállomány. A vasútnál az újabb villamos- és Diesel-mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 százalékot. Befejeződik az M7-es út második pályája Székesfehérvár— Balatoniakga közötti szakaszának építése. A személygépkocsi-állomány kb. 80 ezer darabbal gyarapszik. A távbeszélő fő- és alközpontok kapacitása mintegy 36 ezerrel bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei A terv 1975-ben is a lakosság életszínvonalának növekedőét, életkörülményeinek javulását irányozza elő. (Folytatás a 2. oldalon) .
