Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
r I r f í Kizfemésy a; európai kommunista és uiunkáspártsk előkészítő találkozójáról Az európai kommunista és " munkáspártok 1974. októberi varsói konzultatív találkozóján létrejött megegyezésnek megfelelően december 19—21- én előkészítő találkozóra került sor Budapesten, amelyen az alábbi pártok küldöttségei vettek részt: Ausztria Kommunista Párt-, ja, Belga Kommunista' Párt, Bolgár Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Dán Kommu-’ nista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt,' Írország Kommunista Pártja, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Lengyel > Egyesült ■ Munkáspárt, Luxemburgi ■ Kommunista Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Nagy- Britarínia Kommunista Párja, Német Kommunista Párt, Német Szocialista Egységpárt, Norvég Kommunista Párt, Nyugat-Berlini Szocialista. Egységpárt, Olasz Kommunista Párt, Portugál Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, San-Marinói Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Svájci- Munkapárt, Svéd - Baloldali Párt, Szovjetunió Kommunista Pártja és a Török Kommunista Párt. Az Izlandi Népi Szövetség táviratban üdvözölte a tanácskozást. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítésével kapcsolatban folytatott eddigi eredményes munkát elismerve, a találkozó résztvevői széles körű eszmecserét folytattak a további előkészületek politikai és gyakorlati kérdéseiről. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának napirendje — harc az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért. A találkozó résztvevői a vitában kifejtették pártjaik álláspontját e kérdésekről. A budapesti találkozón megállapodás született az európai kommunista és munkáspártok konferenciái a szerkesztő bizottságának létrehozásáról, amelynek munkájában valamennyi testvérpárt részt vehet A bizottság maga szervezi munkáját, figyelembe véve a varsói és a budapesti találkozó véleménycseréjét és eredményeit. A testvérpártok felkérésére a Német Szocialista Egységpárt vállalta a bizottság összehívásával és munkájával kapcsolatos feladatok ellátását. A találkozó résztvevői állást foglaltak a konferencia témájával kapcsolatos problémákkal foglalkozó szemináriumok megrendezése mellett.. A testvárpártok síkraszáll- nak az európai államok biztonsági és együttműködési értekezlete zárószakaszának legmagasabb szinten történő mielőbbi összehívása mellett. Kifejezésre jutatták meggyőződésüket, hogy az európai államok biztonsági és együttműködési értekezletének eredményes befejezése és határozatainak megvalósítása nemcsak az európai földrész valamennyi országának és népének érdekeit szolgálja, de hozzájárul a tartós béke és biztonság megteremtéséhez : az egész világon. , . , Európa kommunistáinak képviselői ismételten megerősítették azon törekvésüket, hogy e célok érdekében tovább munkálkodnak a földrész valamennyi demokratikus és haladó erőinek összefogásáért. A találkozón részt vevő pártok ismételten megerősítették szolidaritásukat azokkal a kommunistákkal és más demokratákkal, akik Spanyol- országban harcolnak Európa utolsó fasiszta rendszerének felszámolásáért, valamint Ciprus és Észak-Irország népeivel, s mindazokkal, akik a világ bármely részén az imperialista elnyomás ellen, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a szocializmusért küzdenek. Az előkészítő találkozó munkáját az egyenjogúság, a kölcsönös megértés és a proletár- szolidaritás szelleme jellemezte. (MTI). • Az előkészítő találkozó szombati ülésén került sor Bruno Küster, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt és Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselője felszólalására. A Magyar Szocialista Munkáspártnak a budapesti találkozón részt vevő küldöttsége szombaton a Gellért-szállóban fogadást adott a tanácskozáson képviselt európai testvérpártok küldöttei tiszteletére. Ezt ltozta a hét a külpolitikában így látta a hetet hírmagyarázónk: Pálfy József; Amikor az előző héten a brüsszeli NATO-székház folyosóin külföldi kollegákkal latolgattuk a nemzetközi diplomáciai színpadon várható újabb fordulatokat, egyöntetű volt mindannyiunk véleménye: a küszöbönálló francia— amerikai csúcstalálkozó nem hozhat mást, csak kompromisszumot, de úgy, hogy a’nagyobb engedményeket Franciaország teszi majd. a Martinique szigetén létrejött Giscard—Ford találkozó aztán valóban azzal végződött, hogy a francia elnök késznek bizonyult részt venni az olajválság megoldására az USA által sürgetett értekezleten és magát az értekezletet megelőzően pedig az olajfogyasztó tőkés országok közös álláspontját meghatározni hivatott konzultációkon. A francia baloldal úgy minősítette Giscard engedményét, mint Párizs csatlakozását az újgyarmatosító, imperialista olajpolitikához ... A NATO folyosóin arról is beszélgettünk, hogy Giscard d’ Estaing elnöksége alatt Franciaország lassan és fokozatosan közeledik majd a NATO-hoz, amelynek pedig de Gaulle tábornok jó nyolc esztendeje hátat fordított. Nos, a Martinique-i megállapodásoknak volt egy jellemző eleme: Franciaország íoo millió dollárt ajánlott fel az Egyesült Államoknak kártalanításul azért, hogy 196C-ban és 1967- bea a NATO „kilakoltatásakor” amerikai támaszpontokat kellett feladni Franciaország földjén. A dolog jelképes jellegét kell talán elsősorban hangsúlyoznom: ezzel mintegy lezárni igyekeznek a de Gaulle kezdeményezte francia—amerikai vitát... S ez is beszédesen mutatja, hogy Giscard d’ Estaing szakít a gaulleista hagyományokkal: Martinique szigetén megegyeztek abban, hogy „mindazok a kormányok a mindenkori világpiaci áron becsülhetik fel aranytartalékaikat, amelyek így kívánnak eljárni” magyarul ez annyit jelent, hogy a kötött árfolyamú, a nyugati pénzrendszer alapjául szolgált aranyból, egyszeriben áru lett, a tőkés valutái; alapjául pedig Párizs is a dollárt ismerte el. Ha visszaemlékezünk arra, hogy ele Gaulle kerek tíz esztendeje éppen a dollár ellenében sürgette a nyugati világban | az aranyalapra való teljes visz- szat érést! Persze más volt de Gaulle helyzete egy évtizeddel ezelőtt és más Giscard-é ma. Igaz, a baloldali ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt nem fogadta él a parlament, így nem is bukott meg Chirac kormánya, de az ország közhangulata nyugtalan és elégedetlen. Egészen most, máig eltartottak a másfél-két hónapja elkezdődött különböző sztrájkol;, a rádió és a televízió műsorait csak éppen az ünnepnapok alatt tudják a kiadott előzetesnek megfelelően sugározni, de a karácsonyi és újévi üdvözletek valószínűleg megkésve kerülnek a címzettekhez: hiszen másfél hónapos hátralékot kell feldolgoznak a nemrég még sztrájkolt postásoknak. Januárban folytatódik a bérkövetelési akciósorozat. A Figaro közvélemény-kutatása szerint a francia polgárok kétharmada borúlátó és életszínvonala további fokozatos romlását várja. A karácsonyi vásárok egészen más hangulatúak ma Párizsban, Brüsszelben és a többi nyugati nagyvárosban, mint az előző években. Az energiatakarékosság alatt takarékos- kodnak a lámpafüzérekkel, a kivilágítással, az üzletekben, áruházakban» pedig kevesebb a vásárló — hiszen akit most tettek az utcára egy gyárból, hivatalból, az a munkanélküli segélyből nem gondolhat ajándékvásárlásra. .. Az emberek Nyugaton a közel-keleti háborútól is félnek, no meg attól, hogy az arab— izraeli összecsapás még egy olajembargót hoz, ami pedig szinte végzetes következményekkel járna a nyugati tőkés gazdaságra. Anvar Szadat, egyiptomi elnök a héten egy interjúban kijelentette: „a legsürgősebb feladat hatástalanítani azt a bombát, amely a Közel-Keleten robbanni készül!” Ez pedig csak a békés rendezés folyamatának felgyorsításával lehetséges, a legkézenfekvőbb módja pedig a genfi báketárgyalások újrakezdése." Az európai kommunista és munkásmozgalom nagy jelentőségű eseményének lett színhelye a héten a magyar főváros. A budapesti Gellért-szállóban ült össze 28 európai kommunista és munkáspárt küldöttsége, hogy előkészítse a pártoknak 1915 első feléoen, Berlinbe összehívandó konferenciáját. Kádár Jánosnál; az előkészítő találkozó résztvevőit köszöntő beszédé''*'! idézzük: „A testvérpártól; közötti kapcsolatoknak ez a formája nélkülözhetetlen fóruma az elvtársi vélemény- és tapasztalatcserének, a testvérpártok akcióegysége erősítésének.” A mostani budapesti találkozó idején az ember visszaemlékezhet az 19G7 áprilisában Karlovy Varybap megtartott értekezletre, amelyen 24 párt küldöttei fogadtak el akció- programot. Amit akkor feladatként határoztál; meg, hét év alatt jobbára meg is valósult: az európai határok sérthetetlenségének kimondásától a két német állam elismertetésén át a nukeláris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megkötéséig. Most arról van szó, hogy az európai béke és biztonság megteremtésének és megszilárdításának további teendőit fogalmazzák meg a testvérpártok. Bizonyos, hogy évek múlva úgy tekintünk majd vissza a mostani budapesti előkészítő találkozóra, az 1975. tavaszán Berlinben létrejövő értekezletre, hogy az újabb határozatok is valósággá váltak. Az 1975. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról) A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevékenység ©redmqnye és az érvényes gazdasági szabályozás alapján növekszik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak átlagosan mintegy 10 százalékos emelésére. Folytatódik a munkaidő-csökkentés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közlekedés területéin. A lakosság pénzbevételei 8— 9 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az egy főire jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal, az egy keresőire jutó reálbér 2,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi áruforgalom folyó árakon számítva közel 9 százalékkal lesz magasabb, mint 1974-<ben. 1973-ben összesen mintegy 90 000 lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2—3000-rel több, 37— -38 000 készül el. Magánerőből — hasonlóan az Ideihez — 53—54 000 lakás építésével lehet számolni. Ezen balül növekedni fog a többszintes társasházalkhan lévő lakások .aránya. A kuUurő.lis éilátás keretében különösen a gyermekjóléti és diákszociális Intézmények hálózata bővül. Az óvodai hálózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mintegy 17 000, a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2400-zal szemben — 3700 új hellyel bővül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepeken épül. Az általános iskolai oktatás feltételeinek javítására körülbelül 700 új osztálytermet és 2000 diákotthoni helyet létesítenek. Jelentősen javul a napközi otthoni ellátás is. A középiskolai oktatás fejlesztésére 120 osztályterem, 60 műhelyterem és 5000 diákotthoni hely, a szakmunkásképzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi és 3000 tanulóotthoni hely létesül. A középiskolákba megközelítőleg 55 000, a szakmunkásképző iskolákba 61 000 első éves tanulót, a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára közel 16 000 első éves hallgatót vesznek feL Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a gyógyintézeti ágyak száma kb 2000-rel nő. Fejlődik a járóbetegellátás is. Közel 100 új általános és gyermekorvosi körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 6O0 munkaórával növekszik. Beruházások A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal összhangban, a nemzeti jövedelemmel közel azonos ütemben növekednek, a terv a szocialista szektor beruházásaira 1975-ben 129—130 milliárd forintot irányoz elő. Az eszközöket elsősorban a folyamatban lévő beruházások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncentrálni, különösen nagy figyelmet fordítva a termelő célú nagyberuházásokra. Ezért fontos feladat a beruházások műszaki-gazdasági előkészítésének javítása, a szervezettebb együttműködés a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a gépszállítók között. A termelő ágazatokban leggyorsabban azok a beruházások növekednek, amelyek az energiaaellátás fejlesztését, valamint az élelmiszeripari-mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését szolgálják. A IV. ötéves terv céljainak megfelelően a beruházások átlagos növekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok beruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakásépítés, a személyi szolgáltatások és as egészségügyi-szociális ellátás fejlesztése. A terv 9 folyamatban lévő nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezését irányozza elő. 1975-ben három új nagyberuházás (Mecseki ÉrcbánXiszati Vállalat V. sz. üzeme, 759 kW - os távvezeték és a Debrecen- mátészalkai Finomkötöttárugyár) kezdődik meg. További három beruházás megkezdésére az előkészítéstől függően kerülhet sor. a célcsoportos és az egyéb állami, valamint a vállalati beruházásokra fordítható eszközökkel is elsősorban a folyamatban lévők kivitelezését kell meggyorsítani. A Minisztertanács előírja, hogy állami támogatást és hitelt új vállalati beruházásokhoz csak különösen indokolt esetben, a terv céljaival összhangban, mindenekelőtt a gyorsan kivitelezhető, a gazdaságos exportot növelő, vagy az import megtakarítással járó fejlesztésekhez lehet nyújtani. Külkereskedelmi forgalom Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a népgazdaság szükségleteivel összhangban, elsősorban a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés további szélesítésével fejlődnek. A szocialista országokkal az államközi egyezményekben rögzített előirányzatok szerint kell a külkereskedelmi tevékenységet folytatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a behozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnek az együttműködés különböző formái, a termelési kooperációk, a közös fejlesztések, szélesedik a szocialista integráció. Számolunk arra, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erősödni fognak. Biztosítani kell, hogy a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhangban, legyen a külkereskedelmi egyensúly fokozatos javításának a követelményeivel. Ez a termékek exportképességének jelentős növelését és aktív külkereskedelmi munkát követel. A népgazdaság 1975. évi tervének előirányzatai reálisak. Megvalósításuk azonban a gazdálkodás hatékonyságának lényeges javítását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt közös célok végrehajtását. (MTI)
