Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
t * 1 r '(Folytatás a L oMaírSŰ seivel, hiszen ezek döntően befolyásolják minden egyes ország dolgozó népének helyzetét és jövendő sorsának alakulását. Európa kommunista és munkáspártjainak joga, egyben kötelessége is számon tartani földrészünk történetének tapasztalatait, éppen úgy, mint szembenézni a ma és a jövő kérdéseivel. Jövőre, 1975-ben a népek megemlékeznek 1945. május 9.- ről, arról a történelmi napról, amikor az antifasiszta koalícióban egyesült Szövetségesek képviselői előtt a megvert Hitler-fasiszták Berlinben aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Ezzel a nappal egy rettenetes korszak zárult le és új lap nyílt Európa történetében. A fasizmus elleni harcban hozott mérhetetlen áldozatok nem voltak hiábavalóak. A megváltozott európai erőviszonyoknak köszönhető, hogy az elmúlt harminc év alatt, ha volt is nemegyszer feszült és kiélezett helyzet, az újabb háborút sikerült megakadályozni: béke yolt. és van Európában. Ma, a társadalmi haladásért és a békéért vívott harc eredményeképpen, Európa és a világ fejlődésének olyan szakaszában vagyunk, amikor a reakció, a háború, a hidegháború erői visszaszorulnak, amikor a nemzetközi erőviszonyok a szocialista világrendszer, a hemzeti jogaikért küzdő népek javára alakulnak. A nemzetközi viszonyokat a politikai enyhülés előrenyomulása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása jellemzi. A nemzetközi erőviszonyok változásának, a békét kívánó néptömegek akaratának hatására a vezető tőkésországok uralkodó körei is kénytelenek mind reálisabban megközelíteni az emberiség sorsát érintő politikai kérdéseket. A világpolitikai változások, a békét következetesen védelmező szocialista prszágok harca, valamint sok polgári politikus reális helyzetfelismerése tükröződik a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálásában, fejlődésében és nagy horderejű meg- ' ájlapodásaiban is. Kétségtelen, hogy az utóbbi években Európában jutottunk a legmesszebbre a második világháborút követően nyitva maradt kérdések lezárásában, s azon az úton, hogy földrészünkön tartóssá tegyük a békét és a biztonságot. A szocialista országok következetes erőfeszítése és a másik oldalon a kérdések reális megközelítése eredményezte a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, valamint Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság közötti államszerződések létrejöttét, ugyanúgy, mint a Német Demokratikus Köztársaság elismerését a NATO- orsz&gok, valamint a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai elismerését a szociaäis- ta országok által. Ezek jelentős lépések voltak a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai rendezésének és a kölcsönös előnyökkel járó fejlesztésének útján. A helyzet ^pozitív fejlődése tette, lehetővé az európai biztonsági konferencia összehívását, munkájának megkezdését és biztató alakulását ugyanúgy, mint a bécsi tárgyalások megkezdését a Közép-Európában lévő fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének céljából. i Mindezen tényezők együttesen kedvező feltételeket jelentenek ahhoz, hogy az európai kommunista és munkáspártok, eleget téve történelmi küldetésüknek, állhatatosan és 1974. december 20. sikerre! fbfytassik erőfeszítéseiket a haladás és a béke érdekében, azért, hogy Európa az itt élő népek igazi otthona, a béke és a biztonság földrésze legyen. Bizonyos, hogy az európai kommunista és munkáspártok, ámelyek a múltban is teljes felelősségüket átérezve küzdöttek, azt teszik ma is, ennek megfelelően fognak a jövőben is cselekedni. A második világháború sötét éveiben, amikor a világ első szocialista állama, a Szovjetunió a fasizmus elleni küzdelem fő terhét viselte, Európa kommunista pártjai, a kommunisták dacolva a legvadabb fasiszta terrorral is és vállalva minden áldozatot, munkásosztályuk és népük igaz fiaiként harcoltak, és nem keveset tettek a nácizmus megsemmisítéséért. A második világháborút követően, a hidegháború feszült éveiben, amikor a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezetében tömörült szocialista országok az állampolitika síkján küzdöttek az enyhülésért, a biztonságért, a békéért, maguk mellett tudhatták a néptöme- gek szolidaritását, az európai Országok jelentős társadalmi rétegeinek és tényezőinek támogatását. Elévülhetetlen érdemei vannak az európai helyzet kedvező fejlődésében a kommunista pártoknak, amelyek földrészünk minden országában síkraszálltak és lankadatlanul küzdöttek és küzdenek a béke védelmezéséért; egy biztonságosabb és jobb Európa megteremtéséért. Az európai kommunista és munkáspártok egy része szocialista országban, az új, szocialista társadalom felépítését vezetve munkálkodik, más része tőkés országban, a kapitalizmus általános válságának, jelenlegi súlyos krízisének viszonyai között tevékenykedik. Pártjaink tehát á legkülönbözőbb feltételek között élnek, harcolnak, közvetlen társadalmi és politikai céljaink ennek megfelelően nagyon különbözőek. De közös célunk az európai béke és biztonság megteremtése és megszilárdítása, közös feladatunk mindannak elvégzése, ami szükséges e célok eléréséhez. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az európai biztonsági értekezlet második, genfi szakasza mielőbb befejeződjék és a jövő év első felében Helsinkiben a legmagasabb szinten sor kerüljön és eredményesen záruljon a harmadik, befejező szakasz. Elő kell segítenünk, hogy a politikai rendezést az európai katonai helyzet enyhülése kövesse, és megnyíljon az út az érdemlegesebb leszerelési intézkedések előtt. Előre kell lépnünk a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatai rendezésének és fejlesztésének útján, hogy a valóban kölcsönös előnyökkel járó gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok bővüljenek Európa minden népe, egész lakossága javára, a szocialista országok, a haladás erői azért küzdenek, amellett vannak, hogy a vitás nemzetközi kérdések ne harctereken, hanem tárgyalóasztalnál oldódjanak meg. Mindezért annak tudatában harcolunk, hogy ezzel nemcsak földrészünk népeinek egyetemes érdekeit szolgáljuk, . hanem, hogy mindez egyúttal számottevően hozzájárul a többi földrész népei nagy és égető kérdéseinek jobb megoldásához, a világhelyzet javításához, a világbéke megteremtéséhez. A jelenlegi nemzetközi helyzet kedvező irányzata évtizedek szívós és következetes harc eredményeként alakult ki, s n^m ajándékként hullott a népek ölébe. A harc nem ért véget, az enyhüléssel szemben állók nem hátrálnak könnyen, még óriási munka áll előttünk, hogy a béke, a biztonság és az együttműködés programját hiánytalanul megvalósítsuk és a társadalmi haladás érdekeit szolgáljuk vele. Céljainkat képesek vagyunk elérni. Földrészünkön vannak a munkásosztály legrégibb harci osztagai; az európai testvérpártok 25 millió kommunistát tömörítenék soraikban; az európai szakszervezeteknek 150 millió tagjuk van, s nem utolsó sorban, Európában kilenc szocialista ország van. A szocialista országok az állami politika síkján, összehangolt akciókkal küzdenek a feszültség csökkentéséért. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásában nagy szerepe van a két világrészre kiterjedő hatalmas Szovjetuniónak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, amely következetesen küzd a XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszabású békeprogram megvalósításáért. Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletére az a feladat vár, hogy feltárja a nemzetközi fejlődés új kérdéseit, értékelje földrészünk megváltozott helyzetét, körvonalazza azokat a tennivalókat, amelyek valóra váltják Európa népeinek a társadalmi haladásra, a béke és biztonság megteremtésére irányuló törekvéseit. Mindezen kérdéseket a testvérpártoknak annak tudatában kell vizsgálniuk, hogy munkájukra nagy várakozással tekintenek Európa haladó, demokratikus erői, a munkásmozgalom különböző pártjai, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek. Ma már kevesen vitatják, hogy a munkásosztály alig több, mint egy évszázad alatt a világ legnagyobb történelem- formáló politikai erejévé vált. Ennek egyik oka, hogy a kommunisták minden országban a munkások, a dolgozók érdekeinek meg nem alkuvó, legkövetkezetesebb képviselői, a legáldozatkészebb h_azafiak. A másik oka, hogy a kommunista pártokat a proletár internacionalizmus eszméi, a szolidaritás egységbe tömörítik, s együtt harcolnak közös céljaikért. Az európai helyzetből adódó további feladataink megoldása, magasztos céljaink elérése is megkívánja, hogy egységünket tovább erősítsük, együttműködésünket elmélyítsük. Mint ismeretes, a Kommunista Intemacionálé történelmi küldetését betöltve, évtizedekkel ezelőtt megszűnt, mozgalmunknak már régen nincs központja, sem vezető pártja, s nem is szükséges, hogy legyen. 'A testvérpártok harcedzett, sok tapasztalattal felvértezett, önálló pártok, amelyek maguk alakítják ki saját politikájukat és határozzák meg tennivalóikat. Ez így természetes, így van jól, de a harcunkhoz nem elegendő. A harc megkívánja, hogy a testvérpártok képviselői időnként találkozzanak, s kicseréljék forradalmi tapasztalataikat, eszmecserét folytassanak nemzetközi kérdésekről és összehangolják akcióikat. Közös világnézetünk, időnkénti széles körű találkozóink és eszmecseréink teszik lehetővé, hogy megtaláljuk a közös nyelvet és a közös fellépés lehetőségét minden haladó és békeszerető erővel, a népek közös ellensége, a nemzetközi imperializmus ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt elvi álláspontja e kérdésben közismert. A mi pártunk meggyőződésből és gyakorlati tapasztalataiból kiindulva, támogatja és a jövőben is támogatni fogja a testvérpártok sokoldalú tanácskozásait. Mély meggyőződésünk, hogy a testvérpártok közötti kapcsolatoknak ez a formája nélkülözhetetlen fóruma az elvtársi vélemény- és tapasztalatcserének a testvérpártok akcióegysége erősítésének. Most ismét összegyűltünk, hogy fontos ügyben tanácskozzunk. Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok most is az azonos elvi alakokon, nyílt, alkotó vitában alakítják ki a közös politikai platformjukat. Bizonyára megállapodnak majd azokban az intézkedésekben, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a berlini értekezlet eredményesen végezze munkáját. Mi amellett vagyunk, hogy a berlini értekezlet közös álláspontot alakítson ki az európai helyzet legfontosabb kérdéseiről és összefüggéseiről, a béke, a biztonság, az együttr működés 'és a társadalmi haí ladás ügyének közös feladat tairól. Az együttesen kidolgozandó dokumentumok, ame-i lyekkel az értekezlet a közvéleményhez fordul majd, bizonyára sokrétű és sokféle tennivalót foglalnak majd magukban. Meggyőződésünk, hogy a megvalósításukért folytatott: küzdelemben minden párt önállóan, saját határozatai alapján, a körülményeinek és feltételeinek legjobban megfelelő módon és formában, de a közös ügy iránti felelősségtől vezérelve fog részt venni. A közös ügyért együtt kell harcolnunk, oly módon és annak tudatában, hogy az egyes kommunista pártok sikerei, vagy nehézségei hatással vannak az egész mozgalom fejlődésére és viszont, a mozgalom egészének eredményei az egyes pártok helyzetére. Az erős európai kommunista mozgalom képes rá, hogy eredménnyel küzdjön földrészünk békéjének, biztonságának megszilárdításáért, s ez növelni fogja az e harcban részt vevő minden egyes testvérpártunk becsületét és tekintélyét saját hazájában. Kádár János ezután a töb-j bi közt a következőket mondotta : A mi pártunk, dolgozó népünk kiemelkedő eseményekre készül: a Magyar Szocialista Munkáspárt márciusban esedékes XI. kongresszusára és 1975. április 4-re, hazánk fel- szabadulása 30. évfordulójának méltó megünneplésére. A XI. kongresszus elkészíti majd pártunk tevékenységének mérlegét, meghatározza a szocialista építés soron következő feladatait és programba foglalja távlati céljainkat. Ha-: zánk felszabadulásának 30, évfordulója alkalmat szolgáltat az emlékezésre, arra, hogy felidézzük a kommunisták és más haladó erőknek a magyar nép szabadságáért vívott hősies, áldozatos harcát. Alkalmunk lesz rámutatni, hogy a magyar nép szocialista vívmányai elválaszthatatlanok a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocializmust építő testvérnépek, mindenekelőtt felszabadítónk, a Szovjetunió internacionalista, sokoldalú támogatásától. • • Illést tartott a Tolna megyei Tanács Munkaprog ram jóinak megfelelően, tegnap délelőtt Szekszór- don -tartotta évi utolsó ülését a Tolna megyei Tanács. Az ülésen részt vett Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Soltész József, az OVH osztályvezetője, Karászi Kálmán, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, továbbá új megyei tanácstagként Illés János, aki a megyéikhez január 1-vel csatlakozó Attala és Kapospula választókörzetének a képviselő- je. A megyei tanács elnökének, Szabópál Antalnak, a lejárt határidejű vb-határozatakról szóló jelentését, majd az interpellációkra adott válaszokat követően tárgyalta meg a megyei tanács szűkebb pátriánk távlati vízgazdálkodási tervét. Tolna megye területének felszíne igen változatos, hiszen vízfolyások által szabdalt löszdombok sorozatából áll. Talaja öntözésre alkalmas, de domborzati és talajviszonyainkból adódóan jelentős mértékű a talajlemosódás, azaz a felületi erózió mellett az árkos erózió is. Időjárásunkat napfénybőség, alföldi jellegű, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, közepes csapadék jellemzi, időnkénti zá porokkal, felhő- szakadásokkal. Vízkészletünk — lévén, hogy a szomszéd megyékből lépnek át — közös vagyont jelent a szomszédos megyékkel. A gondok úgyszintén közösek számos vonatkozásban. A megyét keleten határoló Duna- szakaszon, különösen jelentősek belvízvédelmi feladataink. A Kapos- és Nádor-csatorna ugyancsak számos vízrendezési és árvízvédelmi gondot ró ránk. A napirend vitájában igen szép számmal kértek szót a megyei tanács ülésének résztvevői. Dr. Ordas József Szekszárd ivó- vízellátásának és szennyvíztisztító- ka paritásának javítását sürgette, majd pedig Simontornya vízellátásának ismert gondjaira hívta fel ismételten a figyelmet. Temesi Mátyás megyei tanácstag megyénk hatodik és lezárva tartott hévizű kútjának lehetőségeiről beszélt, azt javasolva, hogy az illetékesek végeztessék el a szükséges gazdaságossági számításokat, hiszen vízgondja- írvk ismertek. A kút több millió forintba került és kihasználatlanul áll. Füzesi Pál tanácstag azt hangoztatta, hogy a tanácsoknak és a területükön működő gazdálkodó szervezeteknek együttesen kellene megoldaniok egyes vízellátási és csatornázási feladatokat. Majd arról beszélt, hony időszerű lenne megvizsgálni azoknak a községeknek a helyzetét is, amelyek rendelkeznek vízművel, de fürdővel nem. Példaként Bonyhódot említette. Soltész József, az OVH osztály- vezetője elismeréssel szólt a vízgazdálkodás távlati tervéről, majd a vízgazdálkodási társulatok szerepéről beszélve arról szólott, milyen nagy szükség van e társulatok kapacitásának növelésére. Karászi Kálmán, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője hosszan beszélt ártól, hogy Tolna megye vízgazdálkodását az elmúlt évek során a dinamikus fejlődés jellemezte. A fejlődés tényei közül... Növekedett az árvízvédelmi biztonság a töltések megerősítésével; elkészült az egyik legnagyobb dunántúli árvízvédelmi beruházásunk, a Sió-torkolati mű, illetve árvízkapu: javult a települések ivóvízellátása, minden meglévő gond ellenére is. Karászi Kálmán elismerően szólt vízgazdálkodási távlati tervünk reális elhatározásairól. A vitában elhangzott kérdésekre Sipőcz Győző osztályvezetőhelyettes válaszolt, majd Szabópál Antal, a megyei tanács elnökének javaslatára a megyei tar nács azzal hagyta jóvá vízgazdálkodásunk távlati tervét, hogy az a vitában elhangzottakkal és a szóbeli kiegészítéssel korrigálva kerüljön végleges kidolgozásra. A megyei tanács ezután foglalkozott művelődési és szakmunkás- képzési bizottsága tevékenységének értékelésével, majd jóváhagyta 1975. évi munkatervét és tudomásul vette art a tájékoztatót, mely a megyei tanács végrehajtó bizottságának jövő évi muakatervét tartalmazta. A testület ezen az ülésén hagyta jóvá a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő évi munkatervét is. A bejelentések megtárgyalását követően Füzesi Pál megyei tanácstag interpellált a leromlott állagú nagymónyaki művelődési ház ügyében, segítséget kérve az intézmény felújításához, amit a nagyközségi közös tanács egyedül nem tud megoldani. Az év utolsó tanácsülésének végeztével Szabópál Antal köszönetét mondott a megvei tanácstagoknak egész évi áldozatos munkájukért