Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
(Folytatás az 1. oldalról) nél mérsékeltebben, 6 százalékkal, a mezőgazdasági ter- - mékek termelését 3—4 százalékkal kívánjuk növelni. Az építőiparnak legalább 6 százalékkal kell emelnie termelését. Ezek együttesen a nemzeti jövedelem mintegy 5—5,5 százalékos többletét alapozzák meg, ami kisebb ugyan az 1974. évinél, de az ötéves időszak egészére tervezett fejlődés megvalósulását jelenti. Az előterjesztett 1975. évi állami költségvetés bevételi előirányzata 318,5 milliárd forint, tehát 12,7 százalékkal több az 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt valameny- nyi cél megvalósítására 323,4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett előirányoznunk. így a kiadások meghaladják a bevételeket A hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagában nem aggasztó, de növekvő mértéke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedéseink csak mérsékelni tudták a gazdaságunkat érő negatív hatásokat. A költségvetésben bekövetkezett veszteségek ellensúlyozásáról nem egy év alatt gondoskodunk, hanem a veszteség pótlását több évre elosztjuk. Hz életszínvonal alakulása A januári árrendezésnél nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyival nőjenek, mint a termelői árak, ezért számos termék forgalmi adóját mérsékeljük, összesen mintegy 3,7 milliárd Ft-tal, egyes termékek fogyasztói ár- kiegészítését pedig további 1,3 milliárd forinttal emeljük. Ezáltal elérjük, hogy az alapvető közszükségleti cikkek: a kenyér, a liszt, a cukor, a hús, a tej, a tejteVmékek fogyasztói ára nem változik 1975- ben. Változatlanok maradnak a lakosság ellátása szempontjából fontos közüzemi díjak, szolgáltatások árai is. Mindemellett a népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos emelkedésével számol. Ebből az 1974-es változások — beleértve a borárak emelését is — 1 százalékkal növelik a jövő évi fogyasztói árszínvonalat. Az 1975-ös árváltozások hatását a népgazdasági tervben tehát 2,6 százalékra becsüljük. Legszélesebb körben a ruházati termékek fogyasztói árai módosulnak. Áremelkedések és csökkenések egyaránt lesznek. S ezek számításaink szerint együttesen nem jelentősen, de mérséklik e termékek árszínvonalát. Viszont többségében emelkednek a vas- és .műszaki termékek árai, átlagosan 1,2 százalékkal, a vegyipari termékeké átlagosan 4,3 százalékkal, és a bútoroké átlagosan 3,2 százalékkal. Egyes termékek árai ennél jpbban nőnek, amit az átlagok nem fejezhetnek ki jól. Hangsúlyozom azonban, hogy — külön elbírálás alapján — a fontosabb közfogyasztási cikkek árát e temékcso- portokban is változatlan szinten tartjuk a költségvetési támogatás növelésével. Ilyenek például a mosószerek, a gyermekruházati cikkek, az iskolai tanszerek és még jó néhány fontos termék. Az árváltozások nem egyformán érintik a családokat. Érzékenyebben érintik a nagyobb jövedelműek vásárlásait, és kevésbé terhelik az állandó kiadásokat, minden háztartás napi szükségletét. Az év folyamán az árakat ellenőrizzük és szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak a tervezett keretek között maradjanak. Ha szólunk is a gondjainkról, ha hivatkozunk is intézkedéseink magyarázatánál a külső tényezők kényszerítő erejére, anyagi eszközeink korlátáira, a jövő évre is megalapozzuk a lakosság életszínvonalának javulását, bár annak mértéke az ideinél szolidabb lesz. Az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3,5 százalékkal emelkedik, a pénzbeni társadalmi juttatások — reálértéken — 11 százalékkal növekednek. A tervek szerint jövőre az átlagbérek növekedése a vállalatoknál és szövetkezeteknél 5 százalék, a költségvetési szer1974. december 20. veknél ennél valamivel kisebb mértékű lesz. A vállalatoknál és a szövetkezeteknél a következő hónapokban esedékes részesedés az előző évi átlagot legalább 10 százalékkal meghaladja. Bérkiigazításokra, kisebb központi béremelésekre jövőre a költség- vetés 450 millió forintot juttat. Ebben főleg azok a vállalatok részesülnek, ahol a termelékenység növelése érdekében nagyobb arányú üzem- szervezést hajtanak végre, vagy több műszakot vezetnek be. A jövő esztendőre nem ígérhetünk széles körű béremelést, de a vállalatoknál és intézményeknél megvan a feltétele annak, hogy a nagyobb teljesítmények, a pontosabb munka, a szigorúbb termelési fegyelem vállalóit a megérdemelt béremelésben részesítsék. A IV. ötéves terv egyik népszerű intézkedéssorozata a munkaidő-csökkentés. Jövőre rövidebb lesz a munkaidő a kereskedelmi vállalatoknál, az oktatási intézményekben, az egészségügyi és szociális intézetekben és a közlekedésben. Megkezdődik a munkaidőcsökkentés az állami mező- gazdaságban. Mindez 400 millió forint újabb terhet jelent a költségvetésnek. 1975. végére a munkások és alkalmazottak 90 százaléka rövidített munkaidőben dolgozik. Jövedelempolitikánk fontos törekvése, hogy a családok életszínvonala ne különbözzön túlzottan azért, mert az egyik családban több a gyerek, a másikban kevesebb. Az elmúlt években néhányszor emeltük a családi pótlékot, s az 1975. évi költségvetésben már 5,4 milliárd forintot irányozunk elő erre a célra, amely 680 millióval több az 1974. évinél.-- seg ez idő szerint 230 ezren ve igénybe, s a kifizetések szege közel 2,6 milliárd fo A gyermekintézmények f( dése is gyorsult: a bölcs helyek száma 30 százaiéi meghaladja a IV. ötéves t ben előirányzottat, az óv helyek száma pedig két akkora. A jövő év végén r den 100 óvodás korú gyen közül 76 kaphat óvodában helyezést, örvendetesen ei kedik a születések száma, hát egyre több gyermeki r ményre van szükség. E nagyon fontos, hogy a közi ti forrásokon túl a vállal, és a tanácsok is, csak mint eddig, segítsék a böl dék és óvodák építését. Szociálpolitikánk másik rekvése a nyugdíjasok hel tének javítása. A jövő é\ nagyon sürgető kötelezel günknek teszünk eleget a hogy a nyugdíjak és jár, kok automatikus növelésér július 1-től felemeljük a ját jogú, és az özv nyugdíjat, valamint az á ellátás alsó határát, s d renciáltan emeljük az 1 előtt megállapított nyűge kát is. Ez több mint egy lió nyugdíjast érint, légink a már hosszú ideje nyűge sokat. Nyugdíjrendszerűnk szabályait egységesítjük és egyszerűsítjük, s néhány újabb kedvezményt is nyújtunk. A helyzeten javító intézkedések, valamint a nyugdíjasok számának növekedése folytán a nyugdíjakra a jövő évben több mint 3,6 milliárddal többet, összesen 22 milliárd fo- rintot fordítunk a költségvetésből. Sajnos még nem állíthatjuk, hogy a Az életmódot sok tekintetben meghatározó lakásépítést pártunk és kormányunk mindenkor megkülönböztetett figyelemmel kísérte. Az 1960- ben meghirdetett 15 éves lakásfejlesztési terv egymillió lakás felépítését iránvozta elő. A programot teljesítjük, sőt az 1975-re tervezett 90 ezer lakás felépítésével mintegy 40 ezer lakással többet építünk. Az é 'Asi á-í'k eme'kedése miatt a lakásépítés a korábban számítottnál lényegesen többe kerül aminek nagyobb részét az állam viseli, de a lakosság munkája és kötelezettségvállalása nélkül ilyen eredményt nem érhettünk volna el. A 10 000 lakosra jutó lakásépítés számát tekintve, a második, harmadik helyen vagyunk a szocialista országok körében, és a világ sok olyan országát is megelőzzük, ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem jóval több, mint nálunk. Az országban még mindig sok a jogos lakásigény— és bár az építés üteme évről évre növekszik, az igénylők száma csak lassan csökken. Jövőre azt szeretnénk elérni, hogy a A jövőben a kis és a nagy döntéseknek egyaránt jobban kell szolgálniuk a gazdasági tartalékok hasznosítását és az ésszerű takarékosságot. Az ötvenes évek elején sok mellékíz tapadt a takarékosság fogalmához és gyakorlatához. Ezért kiemelném, hogy a mi felfogásunk szerint az ésszerű takarékosságot az jellemzi, hogy az egész társadalmat gazdagítja, de közben senkit sem rövidít meg! Hol vannak komoly tartalékaink és hogyan takarékoskodhatunk? Napjainkban a világon mindenütt első helyen az energiatakarékosság fontosságát emelik ki. Az energia-felhasználásunk mindenképpen nőni fog, ezért az energiatermelésben a hazai lehetőségek kihasználására kell törekednünk. A következő években növelni fogjuk a szénhidrogének kutatására szánt összegeket. Építjük a paksi atomerőművet. A hazai szénvagyon jobb hasznosítására is intézkedéseket teszünk. A termelés vezetői hajlamosak arra, hogy az anyagtakarékosságot csak a munkapadoknál követeljék meg. Pedig az anyagfelhasználás mértékét elsősorban a tervezők, a konstruktőrök és technológusok döntik el. Nagyon sok anyag megy veszendőbe azért, mert a tervek nagyvonalúak és túlbiztosítottak, mert a műszaki fejlesztési irányok kijelölésénél túlteng a tech- nokratizrnus vagy mert az anyagok kiválasztásában maradi szemlélet érvényesül. gyermekek és öregek eltartása terén az összes állami feladatot megoldottuk, sőt éppen azt jelezzük, hogy népünk e széles rétegeit érintő kérdésekben minden előrelépés komoly megterhelést jelent a költségvetés számára. Ezért csak fokozatosan lehet a szociális gondoskodás iránt állandóan — és jogosan — növekvő igényeket kielégíteni. lakásigénylők közül a 3 és l ó n/s—r- : m —i’-rr- és alkalmazotti családokat lakáshoz juttassuk. Gyarapodik a kórházak befogadóképessége, nagyobbrészt a szülészeti osztályokon, Budapesten és több vidéki városban is. Befejeződik az Országos Kardiológia’ Intézet, valamint a nagyatádi és a kisvár- dai kórház építése. Társadalmi és gazdasági jelentőségéhez méltóan fejlesztjük a tudományos kutatást, támogatjuk a művészeket és a közművelődést, javítjuk a testnevelés feltételeit. Lehetőség van arra, hogy a társadalmi ellátásról szóló törvényekben és a IV. ötéves tervben foglalt minden fontos cél meg- \ ózmása— ha egy kicsit szerényebben is, mint azt korábban gondoltuk — folytatódjék. Amikor n v——»•‘iw ezt a szándékát kifejezi, egyúttal azt is kéri, hogy érvényesüljön az ellátás színvonalát még nem károsító takarékosság, és az ebből nyerhető eszközöket a minisztériumok és a tanácsok a legsürgetőbb társadalmi feladatokra fordítsák. A korszerű nagyüzemi mező- gazdasági termelés együttjár a műtrágya, a növényvédő szer és a fehérjetakarmány gyors ütemben emelkedő felhasználásával, s ezeket egyre nagyobb mennyiségben tőkés piacokon kellett megvásárolni. A mostani árakat tekintetbe véve, elengedhetetlen, hogy ezek felhasználásában a korszerű, Fejlesztési A népgazdasági terv a társadalmi felhalmozás keretében 129—130 milliárd forint beruházást irányoz elő, ami kereken io milliárd forinttal, azaz 9—10 százalékkal magasabb az 1974. évi kifizetésnél. Ezt úgy kell az előkészítő szervezeteknek, tervező és kivitelező vállalatoknak megvalósítaniuk, hogy közben a beruházási tevékenység hatékonyságában is számottevő legyen a javulás. A költségvetés a beruházási előirányzat túlnyomó részét a folyamatban levő nagyberuházások folytatására és lehetőség szerinti befejezésére szánja. Fejlesztési politikánknak természetes eleme, hogy bővíteni kívánjuk a kooperációs kapcsolatokat a beruházás, a termelés és az értékesítés területén egyaránt. Ebben kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a KGST komplex programja keretében kibontakozó különféle együttműködési módokat a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal. Aklegnagyobb hozamot biztosító eljárások általánosan elterjedjenek. Sok helyen lehet majd megtakarítást elérni, ha nagyobb mértékben segítik és ellenőrzik laboratóriumi mérésekkel a műtrágya adagolását. Rengeteg devizát költünk a fehérjeimportra. Ezért célszerű lenne több állati hulladék feldolgozásával növelni a hazai fehérjetartalmú takarmányt Javítani lehetne a takarmánybetakarítás és -tartósítás technológiáját, s ezúton is csökkenne a fehérjeveszteség. További tartalékok szabadít-! hatók fel, ha okosan gazdálkodunk a gépi berendezésekkel, ha kevesebbet állnak a gépek, ha az egyes munkaigényes tevékenységeket fokozottabban gépesítjük. A gépiparban a berendezések a munkarend szerinti időalapnak csak mintegy kétharmadában üzemelnek. Amennyiben a gépi berendezések kihasználását a gépipari vállalatoknál 10 százalékkal javítják, ami — a hatékony munka- és üzem- szervezés eredményeképpen — nem tekinthető túlzott követelménynek, ezzel beruházás nélkül 14—15 milliárd forinttal növelhető a teljesítmény. Az ebből származó mintegy 4 milliárd forint többletnyereségből másfél milliárd forint a fejlesztési és részesedési alapokat bővítené. Ezen az úton hasonló eredmények érhetők el az építőiparban és más ágazatokban is. Az elhasználódott gépek cseréjét már eddig is több kedvezménnyel támogattuk. A jövő évben az eddigiek mellett a leírási-selejtezési rendszer keretében is könnyebbé tesszük a vállalatoknak az elhasználódott gépek pótlását. Anyagi és erkölcsi érvek együtt szólnak amellett, hogy szüntessük meg a pazarlást, amely egyebek között a reprezentációnak álcázott vendégeskedésben, a luxusigények kielégítésében, a sokszor fölösleges, naiv, semmitmondó reklámozásban, a vállalati és intézményi évfordulók és kiadványok áradatában, a bonyolult és rosszul szervezett adminisztrációban jelentkezik; ami mind-mind végeredményben provinciális gondolkodásmódról tanúskodik, ettől pedig már ideje lenne végleg megszabadulni. tívan közreműködünk a nem régen alakult nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések munkájában. Részt veszünk nagy jelentőségű közös beruházások megvalósításában. A kooperációk és a külföldön működő közös vállalkozások terén már eddig is értünk el szerény eredményeket mind a fejlett tőkés országok, mind a fejlődő országok piacain. A kooperációk és közös vállalkozások létrehozásában új lehetőségeket kínálnak az olajtermelő országokkal meglevő, bővülő gazdasági kapcsolataink is. A szabad pénzeszközökkel rendelkező országok hasznos befektetést kereső vállalkozó kedve és a magyar vállalatok műszaki tapasztalatai, valamint termelési adottságai kedvező feltételeket nyújtanak közös vállalkozások létrehozására egymás országaiban és harmadik piacokon egyaránt — mondotta a többi közt Faluvégi Lajos pénzű pvminiszter. Lakásépítés Takarékoskodás, a gazdasági tartalékok kihasználása Németh Károly beszéde Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának a parlament december 19-i ülésén elhangzóit beszédében a többi közt hangsúlyozta: Az állami költségvetés és a népgazdasági terv adataiban, kitűzött céljaiban testet ölt dolgozó népünk alkotó munkája, erőfeszítése. Terveinket az ez évben végzett munkánk eredményeire alapozzuk. Az, hogy az ország ismét előre haladt a szocializmus építésének útján, nagyrészt annak a lelkes munkaversenynek köszönhető, amely pártunk XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére és köszöntésére országszerte kibontakozott. (Folytatás a 4. oldalon.)
