Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
r I / * vtlkg CTotgyjtBffB: ^ TOLNA MEGYEI népújság A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1974 dec. 20« XXIV. évf. 297. szánk ARAI 0.B0 Ff Megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok budapesti találkozója Budapesten csütörtökön délután két óraikor megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok 1975 első felére tervezett konferenciáját edő- Ikészítő találkozó. A Gellert Szállóban 28 európai testvérpárt delegációi foglaltak helyet a tárgyalóasztalnál. A Magyar Szocialista Munkáspártot az alábbi küldöttség képviseli: Riszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Pullai Árpád, a KB titkára, dr. Be- necz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horn Gyula és Varga István, a külügyi osztály helyettes vezetői. A találkozót Giancarlo Pa- jet.ta, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára nyitotta meg. Üdvözlő beszédet mondott A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdettől fogva nagyra értékelte és támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Küldöttségünk részt vett a varsói konzultatív tanácskozáson, amelyet 28 testvérpárt e kérdés megtárgyalására 1974. október 16-ra hívott össze. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Pártunk nagy megelégedéssel értesült a varsói tanácskozás kitűnő légköréből, arról a nagy horderejű és teljes egyetértésben hozott döntésről, hogy 1975. első felére Berlinbe ösz- szehívták az európai kommunista és munkáspártok értekezletét. Kétségtelen, hogy erre a döntésre a helyzet megérett és a testvérpártok berlini találkozója az európai kommunista és munkásmozÄ megnyitó ülés után a találkozó résztvevői folytatták a munkát. galomnak, az európai népeknek a haladásért és a békéért folytatott harcában nagy és fontos esemény lesz. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a testvérpártok a berlini értekezlet előkészítésére hivatott mostani, újabb találkozó színhelyéül a Magyar Népköztársaság fővárosát, Budapestet választották. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága; ä szocializmus! építő magyar nép nevében tisztelettel köszöntőm a testvérpártok képviselőit, a tanácskozás minden részvevőjét. Szívből kívánom, kísérje teljes siker fontos munkájukat, ős mint szívesen látott vendégeink, érezzék jól magukat nálunk. Európá kommunista- és munkáspártjai saját országuk munkásosztályának szülöttei, eiszakíthatatlanul gyökereznek országúik társadalmában és a dolgozó tömegek érdekeit, törekvéseit fejezik ki. Ezért foglalkoznak szükségszerűen most is az európai helyzet alakulásának legéletbevágóbb kérdé* (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János beszéde Az idei eredmények és tanolságok mélyreható elemzése alapién készítettük elő az 1975. évi tervet és költségvetést Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtök délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozáséin részt vett Lasonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöike nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szőlő jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az ország- gyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Minisztertanács megbízásából Foluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Nép- köztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet megvitattak az ország- gyűlés állandó bizottságai, s kézhez kaptak a képviselők is. Az országgyűlés ezután elfogadta a napirendet.- Eszerint az ülésszak a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésiről szóló törvényjavaslatot vitatja meg. Ezután napirend szerint megkezdődött a költségvetés tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, expozéjában a többi közt a következőket mondotta: A megszokott időpontban — az év végén — a megszokott feladattal ült össze az ország- gyűlés: a következő esztendő költségvetésének meghatározásáfa. A törvényhozók felelősségét jelenleg több körülmény fokozza. Egyfelől az, hogy a IV. ötéves tervünk befejező esztendejének gazdasági feladatairól döntünk, másfelől pedig, hogy a külső gazdasági feltételek gyors változásai és szokatlan alakulásai bennünket is érintenek, következésképp ezekkel számolnunk kell. Élénk gazdasági évet hagyunk magunk mögött, amelyet még gondjainkkal és jövőbeni feladatainkkal egybevetve is eredményesnek ítélhetünk. Az eddigi adatokból már megállapítható, hogy 1974-ben termelésünk többletének forrása majdnem teljes egészében a termelékenység emelkedése. Nemzeti jövedelmünk 6 százalékkal több az 1973. évinél, a tervezett 5 százalékos növekedéssel szemben. A fogyasztás és a felhalmozás is magasabb az előirányzottnál. Külkereskedelmi forgalmunk ugyancsak gyorsabban bővült a tervezettnél, s beilleszkedésünk a nemzetközi munkamegosztásba a kapcsolatok minden területén dinamikusnak mondható. A tervet túlhaladó gazdasági növekedést és az életszínvonal emelését a fogyasztói árak tervezett 2 százalékos növekedése mellett értük eL Ezt közvéleményünk bizakodóan értékeli: ebben az évben a lakosság 9 milliárd forinttal gyarapította takarékbetéteit. Közismert, hogy ugyanakkor a fejlett tőkés országokban 12—15 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, sőt, egyes államokban 20 százalékkal is. Két tényezőnek köszönhetjük, hogy gazdaságunkat egyenletesen fejleszthetjük és fogyasztói árainkat szabályozott szinten tarthatjuk. Az egyik a szocialista tulajdonviszonyokra épülő tervezés és szabályozás, a másik, hogy külgazdasági kapcsolataink és kereskedelmünk nagyobb részét a szocialista országokkal folytatjuk. A szocialista országok közötti együttműködésben sem hagyhatók figyelmen kívül a világgazdaság tartósabb irányzatai, így például egyes nyersanyagok hiánya, vagy az árak változása. Most is számíthatunk arra, hogy az árváltozások a világpiaci áraknak e tartós irányzataiból indulnak ki, mellőzve a konjunktúra elemeit, s tekintetbe veszik az egyes országok termelési és kereskedelmi szerkezetének alakulását, a kölcsönös érdekeket Szélesek a gazdasági kapcsolataink a világ többi részével, a nem szocialista országokkal is. A nemzetközi politika enyhülő, békésebb légköre kedvez ezeknek a kapcsolatoknak. Nyersanyag- és energiaszükségletünk egy részét a tőkés és a fejlődő országokból szerezzük be. Szükségesek azok a technikai berendezések, amelyeket ott vásárolunk. Természetes, hogy sok terméket exportálunk is ezekbe az országokba. Mindez azzal jár, hogy a tőkés világpiacon bekövetkezett jelentős változások az áruforgalom, a beruházások, a termelési kooperációk és a pénzügyi elszámolások révén hatnak gazdaságunk belső folyamataira is. A tőkés világpiacon az utóbbi években — s kiváltképpen ebben az esztendőben — az árak rendkívül gyorsan és nagymértékben emelkedtek. Különösen megdrágultak az olaj, a vegyi anyagok és a műtrágya, a szója, a cukor és a papír. E termékekből mi is számottevő mennyiségben vásárolunk a tőkés országokból. Fontos exportcikkünknek, a húsnak az ára — átmenetileg — csökkent, és a Közös Piac diszkriminációs tilalma miatt értékesítési nehézségeink is keletkeztek. Ezzel szemben például -a búzánál és a kukoPártunk Központi Bizottsága ez év december 5-i ülésén a kongresszusi irányelvek szellemében meghatározta a jövő évi népgazdasági terv fő előirányzatait. A Központi Bizottság az 1975-ben előttünk álló legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását tartotta. Ezeket figyelembe véve, a jövő évi terv azt ricánál — amelyből ez évberi is jelentős eladásunk volt —• az árak emelkedése volt jellemző. A feldolgozott termékekből több a kivitelünk, mint a behozatalunk. Ezeknek az árai is emelkedtek, de kisebb mértékben, mint a nyersanyagoké és az energiahordozóké, összességében importár-veszteségeinket az exportárak nyereségei csökkentették, de közel sem ellensúlyozták. A világpiaci árak e számunkra kedvezőtlen változásai a tőkés viszonylatú külkereskedelmi mérlegben hiányt idéztek elő. Gondjainkat azonban nem volna helyes csak a világpiacon bekövetkezett változásokra visszavezetni, hiba lenne, ha nem vennénk észre azokat a tényezőket és összefüggéseket, amelyek korántsem határainkon túlról erednek. Gazdálkodásunk már ismert gyengeségei most űj megvilágításban, élesebben jelennek meg! — mondotta a többi közt a pénzügyminiszter, majd így folytatta: Az idei eredmények és tanulságok mélyreható elemzése alapján készítettük elő az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést. tűzi ki célul, hogy a beruházások dinamikája nagyjából azonos ütemű legyen az 1974. évivel. A fogyasztás tovább bővüljön, de az ideinél valamivel kisebb mértékben. A készletek ne haladják meg a termelés és forgalom által valóban indokolt mértéket. A terv ezen céljaival összhangban az ipari termelést — ideij (Folytatás a 3. oldalon) i a népgazdasági terv és állami költségvetés fontosabb előirányzatai
