Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
KÜLÖNÖSEN IGAZ ez a közmondás á helyi tanácsoknál, ahol az ügyintézők a legközvetlenebb kapcsolatban állnak a lakossággal. A bölcsőtől a koporsóig — ahogy mondani szokták, sőt ha arra gondolunk, hogy a gyermekét váró anya egészségügyi és szociális hivatalos tennivalóival is a tanácsot keresi fel, nyilvánvaló, hogy már a születést megelőző időszakban kialakul a leendő állampolgár kapcsolata a tanácscsal. Lehetetlen lenne felsorolni mindazt, ami a tanácsok „hatáskörébe” tartozik. Hozzávetőleg mintegy húszezer jogszabály létezik, s ezenkívül még rengeteg kiegészítő, módosító rendelkezés, úgynevezett belső utasítás van érvényben. Mindezekkel szabályozzák, intézik az állampolgárok ügyeit, kérelmeit. Bőven jut tehát a jogszabályokból, rendelkezésekből mindenkinek. Egy-két példa csupán az érdekesség kedvéért: Egy új lakóépület „használatba vételéhez" mintegy 7® féle eljárást keil elvégezni, ennyiszer aktákat, határozatokat, engedélyeket kiadni. Egy bolt nyitva tartási idejének megállapításához több mint 40 különböző engedély, jóváhagyás szükséges. Mindez persze nem megy egyik óráról a másikra, de a minél jobb ügyintézés egyik alapkövetelménye mégis a gyorsaság, hiszen hangulatunkat, közérzetünket jelentősen befolyásolja, hogy mennyi idő alatt és hogyan intézik ügyeinket. A gyorsaság, szolgálatkészség, udvariasság tehát alapvető követelmény. Ha viszont ez így igaz, miért nem lehet intézményesen gyorsabbá tenni az ügyintézést? Akadálya ennek a már említett rengeteg előírás is, de nem kevésbé közrejátszik a tanácsok megnövekedett önállósága és hatásköre. Az eddigieknél jóval több ügyben kell dönteniük, viszont az ügyintézők száma maradt a régi. A nagyobb önállóság természetesen nagyobb körültekintést, gondosságot is kíván, s ez nem gyorsítja az akták útját. A tények önmagukért beszélnek — de valamit mégiscsak kell tenni. És lehet Is. A legfontosabb a munkamódszerek megváltoztatása. Az „átfutási idő” feltétlenül rövidíthető. És ebben a munkában egyaránt figyelembe kell venni a felsőbb intézkedéseket, javaslatokat és a helyi lehetőségeket. Mert az is nyilvánvaló, hogy az ügyintézés gyorsítása a legfelsőbb szinten is érdek. A Tanácsigazgatási Szervezési Intézet munka-, társa! például hosszú idő óta tanulmányozzák a helyi állam- igazgatási szervek munkáját, összegyűjtik a legjobb tapasztalatokat, s azokat analizálják, vizsgálják, hogyan alkalmazható más területen. Ma már természetes, hogy a községi, kerületi, városi tanácsok isménk legjobban a helyi igényeket. SOK HELYEN már megfelelő, az eljárásokat gyorsító módszereket dolgoztak ki, egyszerűsítették az ügymenetet. Nos, a jó példák terjesztése, egy-egy gyorsító intézkedés elterjedése sok tízezer óra megtakarítást jelenthet országszerte. A tanácsi dolgozókat segíti ez a tudományos intézet segédletekkel, iratmintákkal. Ezek ügytípusok szerint tartalmazzák, hogyan kell jegyzőkönyvet készíteni, minta nyújt eligazítást arra, miként lehet adatokat beszerezni, korrekt határozatokat fogalmazni. A tízezernyi példányban szétküldött minták néhány hónap alatt észrevehetően rövidítették az „átfutási időt”. Ez a segítség persze csak akkor hoz hasznot is, ha megfelelően és következetesen alkalmazzák. Éppen ezért a tanácsok egyik legfontosabb belső feladata a határidők ellenőrzése, betartása. Helyes az a módszer is, amikor még a határidő kitűzése, az ügyirat útjára indulása előtt tisztázzák, hogy mennyi időt tartanak szükségesnek a munka elvégzésére. Ez nemcsak az ügyfélben növeli a biztonságérzetet, de nyomon követhető, hogy hol, melyik osztályon, szakigazgatási szervnél fekszik a szükségesnél tovább egy-egy akta. Ezzel nem csupán a felelősségre vonós lehetősége bővül, hanem a tanács illetékesei még idejében figyelmeztethetik az érdekelteket a határidő lejártának közeledtére, sőt még idejében segítséget is adhatnak ahhoz, hogy a határidő megtartását veszélyeztető akadályt elhárítsák. A KÖZPONTI INTÉZKEDÉSEK mellett természetesen szükség van a tanácsi dolgozók megváltozó szemléletére. Több emberség, szocialista magatartás — ezek azok a jellemvonások, amelyek segíthetnek ennek megoldásában. Egyetlen példa: négyöt igazoló papír beszerzése az ügyféltől néha hetekkel-hónapok- kal lassíthatja az ügy menetét. A késedelem okát vizsgálva kiderül, hogy e papírok helyett elég lett volna a személyi igazolvány bemutatása. Vagy miért kell hosszú időt eltölteni egy-egy születési anyakönyvi kivonat másolatának megszerzésével, amikor az igazán nem nagy ügy elintézéséhez a személyi igazolványban lévő bejegyzések is elfogadhatók? Azt az alapelvet kell mindenképpen meghonosítani, hogy minden esetben az ügyes-bajns dolgában segítséget váró emberre kell a figyelmet koncentrálni, s ebből a szemszögből vizsgálni az előírásokat. Sajnos ma ez még sok helyen nem így van, az előírások a fontosabbak, az „ügyfél" másodrendű. Az MSZMP X. kongresszusa fontos feladatúi szabta az államigazgatási munka javítását, a lakosság ügyeinek jobb intézését. A jobb ügyintézés egyszersmind gyorsabb, emberségesebb munkát is jelent. E. Gy. Utak — megerősített alapokon Értelmezhetjük szó szerint is, képletesen is a címben említett megerősített alapokat. Amint azt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a kormány elé terjesztett jelentése tanúsítja, a megerősítés mindkét értelemben szükséges. A népi ellenőrzés száznegyvenhárom hivatalra, intézményre, vállalatra kiterjedt vizsgálatában nem csupán arra keresett választ, hogy miként használják fel az útépítésre, korszerűsítésre rendelkezésre álló pénzt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a tanácsok útügyi szervei, — hanem e munka hatékonyabbá tételének lehetőségeit is kutatta. A népi ellenőrök ismét nem fáradoztak hiába: szép számú ilyen lehetőségre bukkantak. A KNEB országos vizsgálatának megállapításaihoz értékes adatokkal járult a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bi- zouaug is. Feimércse szerint megyénk 3592 kilométeres úthálózatából tanácsi kezelésiben 2471 kilométer, a KPM Közúti Igazgatósága kezelésében 1121 kilométer áll. A teljes hálózatból jelenleg még csak 1261 kilométernyi a kiépített, a többi kiépítetlen földút. 1971-től 1973-ig — a 1974. december 18. IV. ötéves terv első három évében — a közutak fenntartására több mint négy és fél milliárd forintot költöttek. Az utak korszerűsítése az országos úthálózaton a forgalom követelményeinek megfelelő sorrendben történt, tervszerűen történt; a tanácsi utakon a helyi ismeretek és tapasztalatok alapján. Igen lényeges — és sajnálatos — a megyei NEB-nek az a megállapítása, hogy a tanácsok évente hozzávetőleg tízmillió forintot nem tudnak javításra, korszerűsítésre felhasználni, mivel pénzük ugyan van, de nem tudnak idejében kivitelezői kapacitásra szert tenni. Emiatt a tanácsoknak gyakran éveken át gyűjteni- ök kell, hogy jelentős fedezet birtokában megbízást adhassanak a munkák elvégzésére. A gondokon több helyütt enyhít a társadalmi munka; a dombóvári járásban például az egyik évben 860 ezer forintos társadalmi munkával járult a lakosság a tanács rendelkezésére álló több mint hatmillió forint hasznos célra fordításához. A megyei NEB javasolta, hogy a KPM Közúti Főosztálya a közúti igazgatóságok középtávú fejlesztési terveit is hagyja jóvá, mivel így azok a tanácsokkal együttműködve gazdaságosabban dolgozhatnának. Szintén megfontolandó javaslat, hogy a tanácsi út- és hídfenntartási, valamint korszerűsítési előirányzatokat az V. ötéves terv idejére ne osz- szák fel az egész tervciklusra; a felosztás a tanácsok részére csak a korszerűsítésre történjék meg. A műszaki ellenőrzés színvonalának emelésére volna helyes útellenőrző szolgálatot felállítani. A tanácsi úthálózat fenntartása egységes szervezettel szintén eredményesebb volna az eddiginél. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a kormány elé terjesztett jelentése alapján a Minisztertanács a leglényegesebb kérdésekben meghatározta azokat a teendőket, amelyek megerősített alapra helyezhetik a hazai útépítést és -fenntartást. Egyebek között az egységes fogalmi és követelményrendszer kidolgozása, a beruházások előkészítésének javítása, a fokozódó gépesítés az utómunkák __ árok- és padkarendez és, . stb. — tervszerű elvégzése tartozik a feladatok közé. A kormány megjelölte tennivalók ismeretében bízvást fogalmazhatunk úgy, hogy a szervezettség minden részterületre kiterjedő növelése került a feladatok élére valamennyi útügyi hivatalnál, szervezetnél, vállalatnál. Ennek a magasabb fokú szervezettségnek feltételeit az eddig elért eredményekben, valamint a gondok okainak elemzéséből leszűrhető tapasztalatokban találhatjuk meg. 7W7 e ® Ti J »T F ®i lej vizsgalat tamásiban A tejről rossz viccek is keringenek. Például az, hogy ha a sör folyékony kenyér, akkor a tej: — tehén. Az viszont már neon élcelődés tárgya, hogy egyik legfontosabb, az egészségügyi szakemberek által különösen ajánlott, fogyasztási cikkünk a tej és mindaz, ami a tejből származik. Az ajánló reklámokat mindannyian ismerjük, plakátról, televízióból egyformán. Azt már kevésbé tudjuk, hogy mielőtt a tej, sajt, vaj, túró és a sole egyéb tejtermék eljut a fogyasztóhoz, milyen sokféle és szigorú vizsr gálaton megy át. Egyike a baktériumfertőzésekre legérzé-' kenyebb táplálékoknak, ellenőrzését szigorú egészségügyi előírások teszik kötelezővé. Ezt egész megyénkre kiterjedő hatáskörrel a Tejipari Tröszt tamási ellenőrző állomása és laboratóriuma végzi. Vizsgálják Tamásiban, Szakszóidon, Dombóváron, Kölesden és Szabályban működő tejüzemekben fel- használásra kerülő alapanyag minőségét, a két nagyobb üzemben — Szekszárdon és Tamásiban — a készterméket. is. Képeink a vizsgálatok három fontos fázisát mutatják be.-s. -a.' i Kovács Tivadarné dán promill készülékkel tejfehérje-vizsgálatot végez. A tamási üzem kész termékének ellenőrzése, coli-számlálás. Boáé Zoltánná trappista sajt minőségét vizsgálja, Kétszer ad, aki gyorsan ad
