Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

Szíriéi Miniszter a Hermon-hegvségben Petr Mladenov életrajza Musztafa Tiasz tábornok, szíriai hadügyminiszter meg­szemléli a csapatokat a Herrn on-hegységben. Vidin megye Tosevci közsé­gében született 1936. augusz­tus 27-én; tanulmányait a moszkvai nemzetközi kapcso­latok intézetében 1963-ban fe­jezte be. 1963—66. között a Dimitrovi Kommunista Ifjú­sági Szövetség Vidin megyei titkára, majd első titkára. 1966—69. között a Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövet­ség nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, majd pe­dig a szövetség központi bi­zottságának titkára. 1969-71- ben a Bolgár Kommunista Párt Vidin megyei pártbizott­ságának első titkára. 1971. de­cember 16. óta a Bolgár Nép- köztársaság külügyminisztere. 1974. júliusa óta a BKP Köz­ponti Bizottságának tagja, il­letve a párt politikai bizottsá­gának póttagja. Tito felszólalt a jugoszláv szakszervezeti szövetség kongresszusán A „—1-------------i j ^ - /_• . _ . P RÁGA Kedden Prágában összeült a csehszlovák parlament. A két ház, a népek tanácsa és a nemzetek tanácsa, kétnapos együtte.#ülést tart. A csehszlo­vák szövetségi gyűlés üléssza­kának napirendjén szerepel mindenekelőtt az 1975. évi költségvetés megvitatása. BELGRAD Kedden délelőtt Belgrádban megkezdődtek a hivatalos tár­gyalások Magyarország és Ju­goszlávia 1975. évi árucsere-for­galmáról. A magyar küldöttsé­get Tordai Jenő külkereske­delmi miniszterhelyettes; a jugoszlávot pedig Teodoszije ~Glisics külkereskedelmi mi­niszterhelyettes vezeti. A jugoszláv szakszervezeti szövetség kedden megnyílt VII. kongresszusán megjelent és ieis^iait Joszip Broz Ti­to államfő, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének elnö­ke. Szólott a szakszervezetek rendkívül fontos szerepéről a munkások érdekeiért vívott harcban és hangsúlyozta, hogy jelenleg az egyik legfontosabb faladat a X. pártkongresszus határozatainak valóra váltása. „Az eimuit néhány évben — mondotta — Tito elnök — fejlődésünk nagyon dinami­kus volt. A változások eszten­dői voltak ezek, az önigazgató szocializmusért vívott küzde­lem sorsdöntő évek Az ebben az időszakban elért kiemelke­dő eredményeket mindenek­előtt munkásosztályunk eltö­kéltségének. szilárdságának és magas fokú alkotókészségének köszönhetjük”. A JKSZ elnöke bírálta a hiányosságokat, a túlmérete­zett fogyasztást, a felesleges beruházásokat, az „egyenlős- di” elvének jelentkezését a bérezésben, majd hangsúlyoz­ta,^ hogy a kitűzött célok mi­előbbi megvalósítása érdeké­ben „mindenekelőtt ki kell dolgoznunk hosszú távú fej­lesztési tervünket, különös tekintettel a kulcsfontosságú ágazatokra”. LIMA A perui kormány úgy dön­tött, hogy 1975. márciusától állami tulajdonba veszi az or­szág távíró- és telexhálózatát, amelyet eddig a Cable West Coast angol és az All Ameri­ca Cable amerikai cég üzemel­tetett. LISSZABON Vádemelési indítvánnyal rö­videsen bíróság elé utalják azoknak a tőkéseknek az ügyét, akiket a múlt hét végén tartóztattak le Portugáliában, mivel szabotálták a termelést és pénzüket külföldre csem­pészték — jelentette a Repub- lica című lisszaboni lap hét­fő esti számában. A hatóságok összesen 12 bankár, s ipari mágnás ellen adtak ki elfoga­tási parancsot. BUDAPEST Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter elnökletével kedden országos tanácskozást tartottak a minisztérium kultúrtermé­ben az energiagazdálkodás helyzetéről és feladatairól. A tanácskozáson Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes elmon­dotta, a mezőgazdaság, az élel­miszeripar és a fagazdaság a népgazdaság legnagyobb ener­giafelhasználója. Az elmúlt évben összesen 1,1 millió ton­na kőolajból nyerhető energiát igényelt az ágazat. Az ener­giaárak drágulása megkövete­li — hangsúlyozta —, hogy a mezőgazdasági üzemek az ed­digieknél ésszerűbben gazdál­kodjanak a különféle energia- hordozók felhasználásával. 1974« december 1& Kötéltánc és kompromisszum Elégedett politikusok, gyanakvó sajtó — így lehetne ösz- szegezni a francia—amerikai csúcstalálkozó első visszhang­ját. A Martinique-szigetéről hazatért Ford elnök nyilatko­zatában annak a véleményének adott kifejezést, hogy az amerikai kongresszus igen elégedett lehet a csúcs eredmé­nyeivel. Nemkülönben derűlátónak mutatkozott Giscard d’Estaing a francia televízió kamerája előtt a Ford elnök­kel folytatott eszmecserét illetően. Velük ellentétben az első kommentárok mintha némi gya­nakvással tekintenének vissza a csúcstalálkozóra. A l’Humanité szerint a kompromisszumok jegyében foly­tatott tárgyalásokon francia részről jóval nagyobb enged­ményeket tettek, mint az amerikaiak. Mindenekelőtt az olaj­kérdésben csatlakozott Párizs Washington irányítása alatt álló neokolonialista front kialakításához. Francia enged­ménynek számít az is, hogy a jövőben — amerikai ösztön­zésre — szorosabbra fűzik kapcsolataikat a NATO-val. Eb­be a témakörbe tartozik Giscard d’Estaing kötelezettségvál­lalása, miszerint 100 millió dollár kártérítést fizet a NATO- támaszpontok Franciaországból történt eltávolításáért. Vé­gül az FKP lapja rámutat: az aranykérdésben is a wa­shingtoni elképzelés diadalmaskodott, s Párizs behódolt, mert most már végérvényesen a dollár lesz a kapitalista pénzügyi rendszer alapvető értékmérője. Kereken 15 évig tartott a francia—amerikai kapcsolatok­ban a feszültség. Mint a Figaro hangsúlyozza: a még fenn­álló nézeteltérések ellenére a civakodás korszaka lezárult. Egyszersmind azonban önként adódik a kérdés — s ezt a Figaro kommentátora is felteszi —, vajon a martinique-i csúcs sikere hosszabb távon összeegyeztethető-e a szovjet— francia eszmecsere eredményeivel. Kötéltánc és kompromisszum, ez a két kifejezés szerepelt a legtöbb kommentárban. így például utal erre a Figaro is: Giscard d’Estaing diplomáciai sikerei nem bizonyulnak-e rö­vid életű „kötéltáncosi mutatványnak”? — teszi fel a kér­dést a lap. A szélsőjobboldali l’Aurore lelkendezve fogadta a csúcsta­lálkozóról kiadott közleményt, különösen abból a szempont­ból, hogy végre létrejöttek a „harmonikus kapcsolatok” Pá­rizs és Washington között. Annyi bizonyos, hogy a két ország együttműködéséből jő“ néhány kisebb-nagyobb akaddly eltűnt. Kérdés azonban, hogy a francia politika valójában melyik utat választja: azt, amelyet Rambouillet-ben megjelölt, vagy azt a másikat, amelynek körvonalai Martinique szigetén bontakoztak ki, Csütörtökén kezdődik az országgyűlés téli ülésszaka Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az or szággyűlést 1974. december 19, napján — csütörtökön — dél­előtt 11 órára összehívta. Fehér Péter, az MTI hírma­gyarázója írja: Az országgyűlés csütörtökön kezdődő, s ebben az esztendő­ben utolsó, téli ülésszakán — a napirendi javaslat szerint — a jövő esztendei költségvetésről döntenek a képviselők. A tör­vényjavaslat előkészítésén 10 ál­landó bizottság munkálkodott, $ a tanácskozássorozat vitáiban csaknem 100 képviselő kért és kapott szót. Egészében is, rész­letes, ágazati bontásban is ele­mezték a népgazdasági terv és költségvetés összefüggéseit: el­mélyült, alapos munkájuk bizo­nyítéka, hogy a bizottsági ülé­seken elhangzottakat tartalma­zó jegyzőkönyvek terjedelme meghaladja az 1000 oldalt A bizottsági tanácskozásokon egyöntetű vélemény volt hogy a jövő évi költségvetés összeál­lítói gondos, körültekintő mun­kát végeztek, s az 1975-ös pénz­ügyi program jó alapot elegen­dő fedezetet biztosít a legfon­tosabb feladatok elvégzésére. Valamennyi képviselő egyetér­tett azzal, hogy a megnöveke­dett feladatok a népgazdaság minden ágazatában nagyobb követelményeket támasztanak a gazdálkodás színvonalával szem­ben. A bizottságok úgy döntöttek, hogy az országgyűlés téli ülés­szakán elfogadásra javasolják a jövő esztendei költségvetésről szóló törvénytervezetet. Egyetér­tő véleményükhöz hozzáfűzték: ha gazdasági fejlődésünknek az eddigiekhez közel álló ütemét, arányait tartani akarjuk — már­pedig ez a cél —■>, akkor a jö­vő évi népgazdasági tervnek minden bizonnyal magas köve­telményeket kell megszabnia. Az előirányzatok teljesíthetők — mint ahogyan azt az MSZMP Központi Bizottságának decem­ber 5-i ülésén is megfogalmaz­ták. Ennek érdekében azonban a IV. ötéves terv utolsó eszten­dejében különös figyelmet ér­demlő feladatokat kell végrehaj­tani. így például növelni kell a népgazdaság részvételét a nem­zetközi munkamegosztásban, kü­lönösen a szocialista országok- kai való Sokoldalú együttmű ködést kell tovább fejleszteni, Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását, elsősorban a kedvezőtlen külső hatások csökkentése érdekében: jobban kell alkalmazkodni a változó ér­tékesítési lehetőségekhez, a bel­földi felhasználást jobban össze kell hangolni Ősforrások megha­tározott bővülésével, javítani kell az állóeszközökkel való gazdálkodást, fokozni az anyag- és energiatakarékosságot, s az élőmunka ésszerűbb hasznosítá­sára kell törekedni. A képviselői vélemények így summázhatok: a Magyar Nép- köztársaság 1975-re tervezett költségvetése reális számvetés, sem a gondokat, sem az ered­ményeket nem túlzó, de nem is lebecsülő pénzügyi terv. Gyak­ran szóba került: 1975-ben — és várhatóan hosszabb idősza­kon át — számolni kell a ne­gatívan ható világgazdasági vál­tozásokkal. E kedvezőtlen hatá­sok ellensúlyozására a gazdasá­gi munka hatékonyságának cél­tudatos növelésével, a szocialis­ta országokkal való együtt­működés további elmélyítésével kell törekedni. A kereskedelmi bizottság ülésén hangzott el; szélesíteni kell a piacokat, első­sorban olyan országokban, ame­lyek számunkra igen fontos alapanyagokkal fizethetnek, ugyanakkor szorgalmazni kell, hogy a magyar ipar az eddigiek­nél is fokozottabb mértékben termeljen minden piacon export­képes árut. Más-más szavakkal ugyan, de a lényeget tekintve valamennyi bizottsági ülésen hangoztatták: a jövő évi terv eredményes megvalósításának lé­nyeges feltétele, hogy közüggyé váljék a gazdasági tartalékok feltárása, hasznosítása. Ésszerű takarékosságnak kell érvényesül­nie: vonatkozik ez a pénzügyi forrásokra éppúgy, mint az anyag és energia felhasználásá­ra. A bizottsági üléseken nem merült fel kiegészítő, módosító javaslat. Az új évben is utazzék velünk! Négy világrész, harmincnyolc országába induló, több száz társas- és egyéni utazás között Ön is megtalálja az igényei­nek ég lehetőségeinek megfelelő úticélt! KÉRJÜK, KERESSE FEL LEGKÖZELEBBI IRODÁNKAT! Előre is Jő utazást kíván az IBUSZ. (299)

Next

/
Thumbnails
Contents