Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
ä-i I i. Vezetők — tanfolyamon Gyógy kórházi beutalók A reumások kora — Visszaélés a betegséggel Kevés a gyógyfürdői beutaló. A Tolna megyei Tanács VB. Balassa János Kórház- Rendelőintézete éves szinten közel félezer beutalót adhat ki a rászorulóknak. Ebben azonban nemcsak a reumatikus, mozgásszervi megbetegedésekre, hanem a nőgyógyászati, belgyógyászati bán- talmak gyógyítását segítő kórházakba szóló beutalók is benne foglaltatnak. A reumatikus megbetegedések korát éljük. S nemcsak az idősebb generációról, de a fiatalabbakról is elmondható mindez. Róluk szólva dr. Sennovitz Irén, a megyei kórház-rendelőintézet felülvizsgáló főorvosa elmondotta, hogy éves átlagban közel 200 beutalót kaphatnak az ország különböző gyógyfürdőibe, így az ORFI — Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézet — fürdőibe, ezenkívül Harkányba, Parádsasvárra, és „a reumások Mekkájába”, Hévízre. Ez a beutalómennyiség közel sem elégíti ki az évről évre növekvő igényeket, jelenleg az éves keretből alig 20 vár gazdára, de közel 200 a jelentkezők száma. A főorvosnő elmondotta, hogy nyilvánvalóan csak a leginkább rászorulók élvezhetik a 2—3 hétig tartó gyógykezelés előnyeit Ami a gyógyfürdőkbe utaltak szakmai megoszlását illeti, elsősorban a fizikai munkások vannak a legtöbben, s közülük is a bányászok. Ezenfelül persze megtalálhatjuk a szellemi dolgozókat is. Hogyan lehet gyógyfürdőbe jutni? A beteg először is felkeresi a szakrendelést, ahol — ha az állapota indokolttá teszi — javasolják gyógyfürdőbe utalását. Ezután a rendelőintézetben orvosokból álló szak- bizottság dönt arról, hogy indokolt-e a beteg gyógyfürdői javaslata. Amennyiben a döntés „igen”, úgy besorolják a várakozók közé, s amint lehetőség van rá, megkapja a beutalót. Jóllehet, kevés a gyógyfürdői jegy, mégis tapasztalnak olyan visszaéléseket, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni. Éppen a közelmúltban történt, hogy a december második felére szóló beutalót az odautazás előtti napon küldte vissza a beteg, mondván, hogy „elfoglaltsága’* miatt nem tudja azt igénybe venni. Mint kiderült, ezt sokkal hamarabb is bejenthette volna. (A beutalót már az érvényességi idő előtt legalább 2 héttel megküldik.) Az ilyesfajta meggondolatlanság enyhén szólva is felháborító, különösen, ha tudjuk azt, hogy az évi 500 beutalóra legalább 700-an várakoznak. AZ ÜZEMEGYSÉG-VEZETŐ mostanáoan filozófiát tanul. Egy-egy este, miközben a család a televízió elé telepedik, ő a másik szobába húzódik és fellapozza a' marxista esti egyetem tankönyvét. „Könnyű neked — mondja azután másnap barátjának, a fejlesztési osztály vezetőjének —, te ezeket már mind tanultad az egyetemen”. De az csak a fejét ingatja: a műegyetemen korántsem kellett olyan mélységben foglalkozni a politikai gazdaságtannal, mint ahogvan azt most tőle a szakosító tanfolyamon igénylik. Sok vezető foglalatoskodik mostanában ilyen gondokkal, s a számuk a jövőben még nagyobb lesz. Két tényezővel is magyarázható ez. Az egyik ok a gazdasági, intézményi, mozgalmi vezetők megnövekedett érdeklődése a marxizmus elmélete iránt, a fokozott törekvés korábban szerzett ismereteik felfrissítésére és korszerűsítésére. A másik pedig a párt által megfogalmazott társadalmi igény; a vezető tisztségeket betöltők rendelkezzenek a munkakörükben szükséges elméleti-politikai végzettséggel, s képezzék rendszeresen tovább magukat. E két tényező összefügg egymással, hiszen voltaképpen közös a „hátterük”, a szubjektívnek tűnő igény, érdeklődés, elvárás kifejezések mögött a társadalmi fejlődés objektív követelményei húzódnak meg. Nem valaki, vagy valakik „kitalálása”, hanem az élet, a gyakorlat tanulmányozásából levont következtetés, hogy a vezetőknek a szakmai tudás mellett elméleti-politikai ismeretekre is szükségük van. Jó és rossz példák, vezetői sikerek és kudarcok sora igazolja, tanúsítja ezt. Aligha kell bizonygatni, hogy a vezető egyik legfontosabb tulajdonsága: képes előre látni döntéseinek és intézkedéseinek várható hatását. (Persze nem százszázalékosan, de a fő vonásokat mindenesetre). Ez alapos szakmai hozzáértést igényel, az adott munkaterület széles körű ismeretét De nem csak azt! Kiváló szakemberek tettek nemegyszer hibás lépéseket, váltottak ki akaratlanul konfliktusokat, mert csupán a közvetlen és szakmai jellegű hatást voltak képesek felmérni, a döntéseknek és intézkedéseknek ugyanis csaknem mindig vannak szélesebb körben ható, az érdekeket és az emberek közötti viszonyokat érintő — egyszóval közvetve vagy közvetlenül politikai jellegű következményeik is. Ezeket éppúgy fel kell mérni, számításba kell venni, mint az egyéb hatásokat, különben a szakmailag megalapozott elhatározások is csorbát szenvedhetnek, zátonyra futhatnak. Vagy pedig visszájára fordulhatnak: a társadalomnak több lesz belőlük a kára, mint a haszna; a maguk területén nem előbbre viszik, hanem fékezik a szocialista épitőmunkát. MINDEN VEZETŐ kerül — mégpedig nem ritkán, hanem sokszor — olyan helyzetbe, hogy az elhatározásnál ezeket az összefüggéseket is mérlegelni Kell. Lenet ez az elhatározás egy új gyártmány bevezetése és egy régi gyártásának megszüntetése, a szövetkezeti üzemágak fejlesztési arányá-, nak megállapítása, egy kulturális intézmény műsorterve, az üzletek zárórájának megállapítása, és a sor tetszés szerint bővíthető. Nos, helyes döntésre csak akkor juthat, ha nemcsak szakmájában jártas, de a társadalompolitikai ösz- szefüggéseket is jól érti. S ehhez ma már nem elég az „ösztönszerű megérzés” (amire, mi tagadás, nem egy vezető hagyatkozik ilyenkor), hanem elméletileg megalapozott ismeretekre van szükség. A párt politikájának, e politika ösz- szefüggéseinek és elméleti alapjainak beható ismeretére. Tolna megyében is jó néhány intézkedés született márj s a közelmúltban a pártszervek újabb döntéseket hoztak az úgynevezett középszintű vezetők politikai képzéséinek és továbbképzésének fejlesztésére. Ez a képzés — vagy inkább továbbképzés — tervszerűbbé válik a jövőben. Növekszik a képzést szolgáló speciális tanfolyamok, kurzusok száma. A pártszervek és az illetékes állami vezetők egyaránt nagyobb figyelmet fordítanak erre, jobban előmozdítják a középszintű „parancsnoki posztokat” betöltők szer-; vezett tanulását. Iskolapadba „ültetik” tehát a vezetőket, tanfolyamokra „küldik” őket? Hamis lenne a kép, ha így fogalmaznánk, hiszen az igény kölcsönös. KORSZERŰ, elméleti-politikai ismeretek nélkül ma már egyre kevésbé boldogulhat bármilyen vezető. Ezért segíti most még fokozottabban a párt, hogy ezekhez megfelelő formák között hozzájuthasson. — Ami ugyanaz, és ami más *- Különterem a barátságnak — Viszontlátásra ’75-ben l Hat nap Karl-Marx-Stadt megyében I atiiitiLe§y korábbi számában ad- Ajtipuimtunk hírt hogy Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének vezetésével hivatalos tanácsi delegáció utazott NDK-beli testvérvárosunkba. Karl-Marx-Stadtba. Jelentettük azt is, hogy a négytagú delegáció hatnapos kinttártózkodása során a tanácsi munkát, a tanácstagok tevékenységét, valamint az ügyvitel egyszerűsítésének gyakorlatát tanulmányozza. A baráti látogatásról — amely megannyi kellemes momentuma ellenére munkát jelentett, mert hiszen célja a tapasztalatszerzés volt — most készült el az összegezés. Arra nincs mód, hogy külön-külön kérdezzük meg a hivatalos tanácsi delegáció tagjait — Szábópál Antal elnököt, dr. Polgár Ferenc vb-titkárt. dr. Lencsés Gyulát, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetőjét és dr. Vágó Lászlót a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának Tolna megyei referensét, ezért a delegáció vezetőjét, Szábópál Antalt kértük fel a hatnapos tanulmányút fontosabb tapasztalatainak ismertetésére. Delegációnk Karl-Marx-Stadtban. a megyei tanácson, maid a Hohenstein, a brand-erbisdorfi járás tanácsánál és a cämmerwaldi községi tanácsnál ismerkedett a tanácsi munkával és a tanácstagok tevékenységével. Az ügyvitel és ügyintézés ésszerűsítését, ezek belső szervezési és technikai folyamatait, a gépi adatfeldolgozás jelenlegi módját, az információkiáramlás kialakult módszereit és eszközeit egyrészt a megyei tanács hivatali ao- parátusában, másrészt egyik karl- marx-stadti gépi adatfeldolgozó és adattároló üzemben vizsgálta meg. — Volt-e módja a delegációnak ösz- szehasonlító módszerek alkalmazására? — Igen. volt bár az NDK és a magyar tanácstörvény eltérő. Néhány példát erre. Az NDK-ban csak a községi és városi tanácsok alkotnak tanácsrendeletet. Vaev: i a járások élén ma is tanácsok működnek viszonylag kiterjedt hatáskörrel és elsőfokú hatósági jogkörrel. A városi tanácsok jelentős része is a járási tanácsoknak alárendelve működik. Számunkra új volt továbbá, hogy az üzemek döntően a minisztériumok ágazati irányítása alá tartoznak és nem a tanácsok irányítása alá. Eltérő a tanácsi bizottságok szerepe és összetétele is. Alapvető tevékenységük azonos ugyan a mi bizottságaink tevékenységével, de lényegesen kiterjedtebb az aktívahálózatuk. Magasabb a tanács vb-k tagjainak a száma és a testületben helyet foglalnak a szakigazgatási szervek vezetői, sőt néhány úgynevezett tiszteletbeli tag is. A községi, városi tanácsoknál viszonylag alacsony a hivatali apparátus dolgozóinak a száma. Az NDK-ban az elsőfokú hatósági jogkörök gyakorlása egyszemélyben a polgármester jogköre. Egyébként még a kis községekben is van a polgármesternek helyettese. A végrehajtó bizottságnak viszont csali a járási és megyei tanácsnál van titkára. — Milyen szerepet tölt be testvérmegyénk megyei tanácsa? — A megyei tanács alapvető tevékenysége a népgazdasági tervek végrehajtása. s ezenkívül a tanács tagjai, valamint a járási és városi, továbbá a községi tanácsok útján a Nemzeti Front Bizottsággal szoros kapcsolatban szervezni a lakosságot a helyi, gazdasági és társadalmi építőmunkára. A megyei tanács a határozatait hivatalos lapjában teszi közzé és rendkívül nagy gondot fordít a határozatok végrehajtására. Az NDK megyei tanácsainak a területi ellenőrzésre állandó jellegű, külön e célra létrehozott instruktori szervezete van kivétel nélkül jól kvalifikált szakemberekből akik közgazdasági, mező- gazdasági és jogi végzettséggel rendelkeznek. ■ — Beszélhetnénk a tanácstagok munkáiéról is? — Minden tanács "fa0^ dítanak a tanácstagok területi munkájára. Általában kétszer tartanak évente beszámolót a választókörzetükben. de gyakorlat az is. hogv munkájukról egy-egy szőkébb kollektíva előtt adnak számot. Mint arról már szó volt. a tanácsi bizottságok létszámban nagyobbak a mi bizottságainknál, működésüket viszont nem jogszabály szabályozza. Munkájuk tartalmára az a legjellemzőbb, hogy egy-egy közérdekűbb igény megvalósítására a lakosság széles körét mozgósítják. Itt említeném meg, hogy az NDK-ban a tanácsok elismerten erős oldala a lakosság bevonása a helyi, közérdekű feladatok megoldásába. Testvérmegyénkben sok helyi intézményt, óvodát, kultúrházat. napközi otthont, sportlétesítményt, fürdőt, orvosi rendelőt létesítettek és létesítenek társadalmi összefogással. A ho- hensteini járás területén pl. a társadalmi munka értéke 1973-ban egy lakosra vetítve 2000 márka volt. S ami különösen figyelemreméltó számunkra: általában egy márka állami eszközhöz 4 márka értékű helyi társadalmi munka párosul! — Hallhatnánk röviden a lakossági ügyintézésről is? Á laLneeáffi ügyintézés adaiditostdgi taiból érdekes összehasonlítás kínálkozik a hazai gyakorlattal, mely igazolni látszik azt a feltevésünket, hogy a beadványok és javaslatok intézésének forgalmába — lazább szabályozás keretében — a hatósági ügyintézés is beleértendő. Testvérmegyénkben 1973-ban mintegy 66 000 beadvánnyal számoltak. Ez hazánkban a hatósági ügyek számának felel meg. Ügyeik kétharmada egyébként az építés és lakásügy területéről származik, lényegesen kisebb volumenűek az adóügyek a korlátozott mértékű személyi ingatlantulajdon és a kisipar hiányában. — Milyen tapasztalatokat szerzett a delegáció az igazgatási osztály munkáját tanulmányozva? — Testvérmegyénk tanácsánál az igazgatási osztály funkciója nem azonos a mi szakigazgatási szervünk funkciójával, mivel feladataival inkább megfelel jogi, szervezési és gazdasági osztályok hatáskörének. A hivatali apparátus belső munkaszervezésével a vb-titkár irányítása mellett pl. Karl-Marx-Stadtban az igazgatási osztály foglalkozik és feladatuk többek között az egyszerűsítési javaslatok, újítások összefogása, értékelése, ideértve a belső, technikai jellegű munkakörülmények kialakítását is. — Szólhatnánk az ügyintézői munka gépesítettségéről? — Igen magas fokon gépesített a megyei tanácsnál a vezetői és ügyintézői munka. Minden csoportvezetőt ellátnak pl. lemezes diktafonnal, ezenkívül sok szalagos diktafon van az apparátus tagjainál, melyeket a vezetők és ügyintézők magukkal visznek az értekezletekre. Ez lehetővé teszi a jegyzőkönyvvezetés elhagyását, mert a „jegyzőkönyvezést” a diktafonok végzik. Figyelmet érdemel az apparátus központi sokszorosító házi üzeme, mely igen jól gépesített. A megtekintett gépek közül nekünk célszerű lesz átvenni a PENTACON— 100 típusú másológépet, ami másodpercek alatt másolja — igen szép kivitelben — az iratokat. Mint azt a továbbiak során megtudtuk, testvérmegyénk és a meglátogatott járások, városok vezetői őszinte barátsággal fogadták a Tolna megyei tanácsi delegáció tagjait és készséggel voltak segítségünkre abban. hogy a kinttartózkodás alatt gyarapíthassák ismereteiket. Fogadta a delegációt Paul Roscher, a Német Szocialista Egységpárt Karl-Marx- Stadt megyei bizottságának első titkára is. A házigazda Heinz Arnold, a megyei tanács elnöke volt. Testvérmegyénk vezetői elmondották többek között, hogy a lakásépítést a következő ötéves tervben — a jelenlegi ötéves tervhez viszonyítva — meg akar-' ják duplázni. Elmondották azt is. hogy gondot jelent számukra is az építőipari kapacitás fejlesztése. A Tolna megyei delegáció szálláshelye az NDK fennállásának 25. évfordulója tiszteletére átadott 25 emeletes Hotel Kongressban volt, ahol „Salon Tolna” elnevezéssel különterem tanúskodik testvérbarátságunk elmélyültségéről. A nemes gesztus valamennyiünknek szól és ezért örül- rülhetünk annak, hogy a „Salon Tolna” megyei tájjellegnek megfelelő berendezésének segítése a mi dolgunk l°sz jövőre. VpffP7PÍiil megtudtuk még, hogy ' CSMCIUI Karl-Marx-Stadt megyei tanácsának delegációja 1975-ben viszonozza a mostani látogatást. Testvérmegyénk képviselői akkor a kereskedelmi és egészsé',-"'c'yi ellátást kívánják tanulmányozni náhrnk. — lászló i —
