Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-10 / 263. szám
I t I * ' BUDAPEST Molnár Károly, belkereskedelmi miniszterhelyettes Bukarestbe és Szófiába utazott a román—magyar, illetve a bolgár—magyar belkereskedelmi állandó munkacsoport ülésére az 1975. évi választékcsere-jegyzőkönyvek aláírására. VAKSÓ Piotr Jaroszewicz miniszterein k részvételével szombaton délelőtt nagygyűlést rendeztek a varr ói szarná’y^ápkocsá-gyár- ban abból az alkalomból, "hogy a válla’at futószalagjait elhagyta a 8C0 ezredik autó. Ja- roszewicz miniszterelnök átnyújtotta a kollektívának a Munich zásrlúrendet. Ebben az öt íves tervben már közel 500 ezer személyautó — döntő többségében „Polski Fiat 125 P” készül a varsói gyárban. TUNISZ Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, aki közel- keleti iárgvnlóficörútjáról útban hazafelé megállt Tuniszban. szombaton megbeszélést folytatott Mario Soares portugál külügyminiszterrel, aki jelenleg hivatalos látogatáson szintén a tunéziai fővárosban tartózkodik. LISSZABON Alberto Vilaverde Cabralt, a Diario de Lisboa című lap külpolitikai szerkesztőjét nevezték ki az ANI portugál hírügynökség igazgatójává. Az ANI új igazgatója bejelentette, azon lesz, hogy a hírügynökség antifasiszta tájékoztató szerv legyen és elősegítse a portugál demokrácia megszilárdítását. PÁRIZS Szombaton Párizsba érkezett Genscher nyugatnémet külügyminiszter, hogy Sau- vagnargues francia külügyminiszterrel tanácskozzék a közös piaci külügyminiszterek hétfőn tartandó brüsszeli értekezlete előtt. A hétfői értekezleten a decemberben Párizsban tartandó közös piaci csúcskonferenciát készítik elő. kitűzik annak időpontját és meghatározzák témakörét is. RÓMA Az olasz központi statisztikai hivatal adatai szerint az ország külkereskedelmi mérlegében 1974 első kilenc hónapjában 5 646 000 millió líra ösz- szegű deficit mutatkozott. Ebben az időszakban 1973 első kilenc hónasülioz képest az import 73,1. az export 54,7 százalékkal növekedett. LISSZABON A portugál közvélemény felháborodással értesült arról, hogy péntekre virradóra merényletet kíséreltek meg Manuel Geraldo újságíró, a Diario de Lisboa munkatársa ellen. Az újságíró tudósítói úton járt Alentejo megye székhelyén, Bejá-can, amikor egy személygépkocsival halálra akarták gázoini: több mint száz méteren át üldözték, s amikor sikerült egy fal mögé ugrania, utána lőttek, de szerencsére csak aktatáskáját találták el. BUDAPEST A Magyar Vöröskereszt 500 ezer forint értékben segélyküldeményt továbbított Burma érvízsújtotta lakosságának megsegítésére. 1974. november 10. Ezt hozta a hét a külpolitikában így látta a hetet, kommentátorunk,- Pálíy- József A Nagy Októberi Szocialista-Forradalom évfordulóján a moszkvai Kreml-palotéban megrendezett ünnepség minden esztendőben fontos nemzetközi esemény is: alkalmat ad a szovjet politika kifejtésére, állásfoglalásra, az időszerű problémákban. Az idén azzal, hogy Gromiko külügyminiszter, az SZKP Politikai Bizottságának a tagia mondotta az ünnepi beszédet, a megemlékezés nemzetközi súlya még nyilvánvalóbb lett. A külügyminiszter rámutatott, hogy a szovjet vezetés nemzetközi aktivitása, a szocialista tábor kezdeményezéseinek összehangolása, a szocialista rendszer nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje adja meg a lehetőséget az 57 esztendeje meghirdetett béke- elvek érvényesítésére.' Gromiko beszédében ■ hangsúlyozta, hogy Brezsnyev és Ford küszöbönálló vlagyivosz- toki találkozója jelentős lépés lesz azon az úton, amely- a két országot a békés' együttműködés felé i vezeti. A szovjet külügyminiszter, derűlátóan értékelte az európai helyzetet is: a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó és Brezsnyev párizsi útja' előtt a politikai távlatok világosan rajzolódnak ki. A Közel-Kelettel kapcsolatban Gromiko súlyos tévedésnek minősítette Izrael manőverezését, sovinizmusát. Tragikus realitás, hogy a hárommilliós palesztin népnek még nincs állama, nincs lehetősége a szabad, önálló életre;. Halaszthatatlan szüksége mutatkozik éppen ezért annak, hogy ismét-összeüljön a genfi l( békekonferencia a palesztinok részvételével. Ezzel összefüggésben utalt a szovjet külügyminiszter Leonyid Brezsnyev januárban esedékes kairói látogatására, amelyet joggal mondhatott máris nagy jelentőségűnek. A Közel-Keleten a héten véget ért Kissinger amerikai külügyminiszter újabb vil- - lámlátogatás-sorozata: voltak napok, amikor két ország fővárosában is tárgyalt. A jelek szerint egyelőre számottevő eredményekről nem számolhat be Ford elnöknek. Igaz, Kissinger környezetében azt emlegetik, majd csak a vlagyi- vosztoki találkozó- után újrakezdendő erőfeszítések hozhatnak eredményt. Kissingernek félig-meddig kudarcként kellett elkönyvelnie, hogy nem kerülhetett sor ankarai kiruccanására: Ecevit kijelölt miniszterelnök inkább visszaadta kormányalakítási megbízatását, csakhogy ne legyen, akt a török fővárosban fogadhassa Washington képviselőjét. .. (Emlékezetes, hogy az amerikai kongresszus — a Fehér Ház és- a külügyminisztérium akaratával szembeszegülve — megvonja a katonai segélyt Törökországtól, amíg az a ciprusi kérdés rendezéséhez nem járul hozzá.) Az Egvesült Államok számára kényelmetlen helyzet alakult ki a világ egy másik részében, Latin-Amerikában is. Ecuador fővárosa, Quito, ezekben a napokban fogadja az amerikai államok szervezete tagországainak külügyminisztereit. A konferencia egyik fő témája: megvitatni a Kuba ellen éppen tíz esztendeje kihirdetett blokád felszámolásának kérdését. Úgy hírlik, hogy a 22 tagország közül legalább 15, vagyis a kétharmados többség hajlandó megváltoztatni a Kuba ellen valaha éppen az Egyesült Államok nyomására hozott kegyetlen döntést. (Az USA ma nyilván maga is meg akarna már szabadulni a Kuba elleni blokád erkölcsi, politikai tehertételétől: néhány esztendeje egy latin-amerikai körutam során magam is tapasztaltam, mennyire népszerűtlenné teszi Amerikát a Ku- báyal szembeni kíméletlen magatartása. A kubai Dávid és . a jenki Góliát megmórkő- zésében a latin-amerikaiak ro- konszenv'e a kis szigetország felé sugárzott, különben is mindig úgy éreztem, a nyugati félteke déli részén az emberek a szívükkel szeretnek politizálni...) Ahol viszont ma nagyon nagy szükség van arra, hogy a baloldali politikusok és a népi tömegek igenis ésszel politizáljanak: az Portugália. Lisszabonban most Robert McCloskey amerikai nagykövet, Kissinger különmegbízott- ja tárgyalt, ugyanaz, aki a hét elején Madridban, a francois- ta kormány vezetőivel alkudozott. A tárgy ugyanaz: az amerikai támaszpontok sorsa. Spanyolországban a jövő év derekán jár le az USA-bázisok használatára vonatkozó szerződés, Portugáliában a nagy arányú politikai fordulat tette szükségessé a hasonló megállapodások felülvizsgálatát és megújítását. Goncalves miniszterelnök kormányának kevés a lehetősége az amerikai igények teljesítése előli kitérésre. Ahhoz túlságosan is nagy a jelentőségük az Azori- szigetek repülőtereinek: az „októberi háború” napjaiban tavaly itt volt az USA és az Izrael közötti „légihíd” pillére... Nem véletlen, hogy éppen McCloskey érkezése előtt járt mind Portugáliában, mind Spanyolországban a CIA több vezetője. Például az a Walters tábornok, akinek a portugáliai illegális tartózkodását augusztus végén „vette észre” az egyik lisszaboni hetilap munkatársa. (Jártam a lap szerkesztőségében, gratuláltam az újságírói bravúrhoz, tudván persze, hogy az nem csupán egy kolléga szemfülességének az eredménye. Azt bizonyítja, hogy a fegyveres erők mozgalma az elhárítás tevékenységét is irányítani tudja.) Még mindig Nyugat-Európá- ban maradva: érdemes odafigyelni arra a politikai botránysorozatra, amely az „évszázad üzleteként” emlegetett repülőgép-vásárlás ügyével összefüggésben itt is, ott is kipattanó új botrányokból áll össze. Most egy francia repülőtábornok, ráadásul a nemzetgyűlés alelnöke, Stehlin, szolgáltatott okot a felháborodásra: kijelentette, hogy az amerikai harci repülőgépek jobbak. A sors „különös játéka”, hogy a tábornok úr, miután nyugdíjba vonult, éppen egy amerikai repülőgépgyár szolgálatába állott. Stehlin sietett véleményéről tájékoztatni a holland, belga, norvég és dán szakértőket is: e négy NATO-ország kormánya rövidesen dönt arról, milyen. repülőgépeket vásároljanak az elavult Starfigh- terek helyébe. Több száz gépről, több milliárd dolláros üzletről van szó. Az elmúlt hetekben megvesztegetési ügyekre derült fény, most a volt francia repülőtábornok kavart botrányt. A repülőgép-vásárlás körüli „légi harc” minden bizonnyal tovább tart. Az igazi áldozatok persze nyugat-euró- pa NATO-országainak polgárai hiszen az ő zsebük bánja... Szurdi István ma Finnországba utazik Vasárnap magyar kormány-’ delegáció utazik Finnországba. A delegációt Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezeti, aki dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes kíséretében Jermu Laine finn külkereskedelmi miniszterrel a magyar—finn kereskedelmi kapcsolatok ki- szélesítéséről és idegenforgalmi kérdésekről tárgyai. Szurdi István és az általa vezetett küldöttség áttekinti a fogyasztásd- cLkk-import bővítésének lehetőségiéit. A tárgyalások során különös figyelmet fordítanak az idegenforgalmi kapcsolatok elmélyítésére. A látogatást mindkét fél jelentős lépésnek tartja a dinamikusan fejlődő magyar—finn kereskedelmi kapcsolatok további kiépítésében. Ott -tart ó zkodás uk során a felsőszintű tárgyalások on túl megtekintik Finnország néhány idegenforgalmi központját, valamint áruházakat és gyárakat is meglátogatnak. Tárgyaiések a Portugál i P és a Bolgár KP vezetői kőzett Szófiában megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Portugál Kommunista Párt központi bizottságának küldöttsége és a Bolgár KP vezetői között. A tárgyalások során megvitatják a pártközi kapcsolatok szorosabbra fűzésének kérdéseit is. NSZK Több mint 572000 munkanélküli A legújabb adatok szerint a Német Szövetségi Köztársaságban október végén 672 300 munkanélkülit tartottak nyilván, 3 százalékkal többet, mint szeptemberben. Gazdasági szakértők szerint a tél folyamán az NSZK-ban elérheti az egymillió főit a munkanélküliek száma. Jelenleg másfélszer több munkanélkülit tartanak nyilván az NSZK-ban, mint egy évvel korábban. (Reuter, UPI. AP) Castro győzelmet arat MeikezdődStt az BŐSZ külügyminiszteri értekezlete Király Ferenc, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Peru, Argentína, Uruguay álláspontjának kifejtésével, tulajdonképpen szombaton délben kezdődött az érdemi munka az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) külügyminiszteri értekezletén. A fő téma: a Kuba ellen tíz évvel ezelőtt hozott szankciók feloldásának kérdése. Péntek este — magyar idő szerint szombat hajnalra — az ecuadori főváros törvényhozási palotájában Guellirmo Rodriguez Lara tábornoknak, az ország elnökének 40 perces beszédével nyílt meg a tanácskozás. Az elnök a többi között hangsúlyozta: „számolnunk kell azzal, hogy az áme- rikai földrészen egy másik ideológia is létezik. Az ideológiai pluralizmus mint valóság van jelen. Éppen ezért a földrész népei önrendelkezési jogának, érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása vezérelhet bennünket abban, hogy a mostani konferencia hűen tudja szolgálni a haladás ügyét”. A „kubai blokád” kezdete óta — emelte ki az ecuadori elnök — nagyot változott a kontinens arculata, a folyamatok iránya. Az új helyzet új elemzést, új döntéseket igényel. A külügyminisztereknek abban a szellemben kell tárgyalniuk a kubai kérdést, hogy elősegítsék a latin-amerikai egység erősítését. A hivatalos megnyitón 23 ország delegációja volt jelen. (Jamaikának és Barbadosnak, mivel a „kubai blokád” elrendelése után lépett be az ame- rikaközi szervezetbe, nincs szavazati joga.) Tíz ország — köztük az NSZK, Japán, Izrael — megfigyelőket küldött a tanácskozásra. Nagy volt a meglepetés, amikor a tagországok zászlói között felhúzták az árbócra a kubait is. Az AÄSZ titkársága azzal a magyarázattal érvelt, hogy 12 évvel ezelőtt nem az ország, hanem a kubai rendszer lépett ki az amerikaközi szervezetből. A 600 ezres Quitóban soha nem tapasztalt biztonsági intézkedésekre került sor. (Elsősorban a kubai emigránsok és a szélsőséges chilei fasiszta elemek provokációitól tartanak.) A biztonsági szolgálat 300 civilruhás rendőre, valamint a hadsereg 14 roham- osztaga őrzi az épületet. Nagy tetszést váltott ki. hogy a külügyminiszterek — szolidaritásból — szintén átmentek a főbejáratnál elhelyezett nyomozó folyosón”. Az állig fel- fegyverzett katonák minden gyanús személyt megmotoznak. Az ecuadori lapok és rádió- állomások a földrész szempontjából „történelminek” nevezik a tanácskozást. Az El Universo szerint: „Kuba szilárdsága és kitartása meghátrálásra késztette Pánamerikát. a Rádió Quito pedig „Castro győzelmet arat” címmel kommentálta az értekezlet nyitányát. Az ecuadori kormány a kubai emigránsok számára megtiltott minden aktivitást, rendkívül leszűkítette ténykd- dési tehetőségüket — még a sajtónak sem szabad nyilatkozniuk. Az AÁSZ értekezletén szombat délutántól, hétfő estig 21 ország fejtette, illetve fejti kj álláspontját. (MTI).
