Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

i KUBAi A barátság nyelve... Naponta közölnek újabb híreket a kubai lapok az építők és fémmunkások, energetikusok és állat- tenyésztők, bányászok és halászok sikereiről. A for­radalom előtti legutolsó, 1958-as évvel összehason­lítva, háromszorosára növekedett az energia-, dup­lájára a nikkeltermelés, 3,5-szörösóre a műtrágya- gyártás. A kubaiak számára az orosz nyelv — a barátság és az együttműködés nyelve. Állandóan erősödnek és szélesednek a két ország gazdasági, kereskedel­mi, tudományos, kulturális, sport-, és más kapcso­latai. Havanna kikötőjébe naponta érkeznek trak­torokkal, kombájnokkal, gépekkel és berendezések­kel megrakott szovjet hajók, s indulnak vissza a szovjet partok felé cukorral, nikkellel, dohánnyal, déligyümölccsel. Szoros baráti, szolidaritási együttműködési kap­csolatok fűzik Kubát a többi szocialista országhoz is. Szakadatlanul növekszik az ország nemzetközi tekintélye. Még leplezetlen ellenségei is kénytele­nek elismerni: a Szabadság szigete elleni politikai és gazdasági blokád kísérlete kudarcba fulladt. A vörös sziklák kővirágai Rendkívül szép „ala- bástrom virágokra”, mu­zeális értékű gipszkris­tály rózsákra bukkantak Gánton, a régi bauxit­bányák környékén a ku­tatók. A marsbéli tájat idéző, gigantikus szikla­falakkal, vörös tónusú mély kráterekkel tagolt vidék nemcsak a bauxit- nak köszönheti hírnevét. Az őslénytan, a geológia európai és tengerentúli szakemberei közül sokan ismerik a Vértes déli lá­bánál megbúvó bányász­falu nevét. Mert a „ma­gyar ezüst” mélyvörös érctömegét néhol 60—80 méter tengeri-szárazföl­di eredetű üledék takar­ja. S a réteslapokként egymásra települő réte­gek geológiai óra gya­nánt mutatják az évmil­liókba vesző földtörténe­ti események egyes fe­jezeteit. Bizarr formájú, kővé konzerválódott csi­gák, kagylók mesélnek az Ötvenmillió éve itt hul­lámzott őstenger állat­világáról. Az agyagréte­gekbe zárt virágpor­szemcsék, növényi le­nyomatok a távoli múlt éghajlatáról, a csillagok járásáról tanúskodnak. Itt, ezen a vidéken „te­remnek” a messze földön híres gipszkristály virá­gok is, amelyek a föld mélyének boszorkány- konyhájába kalauzolják el a szakemberekét. Nem mindennapi ugyan­is az a bonyolult fizikai, vegyi folyamat, amely­nek az ékszerként csillo­gó kristályrózsák szüle­tésüket köszönhetik. Az anyag „lélekvándorlásá­nak” egyik fő állomása­ként először az aranyo­san csillogó pirít jön lét­re a rétegek közötti ér­ces oldatokból — esetleg éppen parányi baktériu­mok anyagcseréjének hatására. Azután a vil­logó kristályok „elöre­gednek”. oxidálódnak, s pusztulásuk termékeként kénsav hatol a környező rétegekbe. Ha a kénsav mésztartalmú kőzetekre talál, az atomok, mole­kulák „tánca” nyomán megszületik az új anyag, a gipsz. A most fellelt pompás kristályok a tatai kris­tálymúzeum tárlóinak anyagát gazdagítják. Az új szerzeményeket a no­vemberben nyíló megyei természettudományos he­teken láthatják majd először az érdeklődők. Ahol egymilliárd évvel ezelőtt sivatag volt... Az Eszakkelet-Lengyel- országban, Podlasie vi­déken végzett geológiai kutatások kimutatták, hogy körülbelül 1.2 mil­liárd évvel ezelőtt ezen a tájon nagy sivatag te­rült el. A sziklás sivatag a mai nyugati Szaharára emlékeztetett: kőtörme­lékes síkság, magasra meredő „tanusziklúkkal". A nyomok arra mutat­nak. hogy a sziklák in­tenzív szétrepedését elő- segitette a száraz, forró éghajlat. Az erre ural­kodó erős szelek homnk- cséket sodortak maguk­kal, amelyek lecsiszol­ták a sziklák éleit. A geológusok a régi siva­tagokra jellemző vörös homokra is bukkantak, amelyet a kőzetek mál­lása hozott létre. A legérdekesebb felfe­dezés az egyik sziklala­pon felfedezett, 1.2 mil­liárd évvel ezelőtti eső nyoma volt. A súlyos, ritkásan hulló esőcsep­pek mély nyomokat váj­tak a homokba, s ezt később betemette a szél. Ennek köszönhető, hogy az esőnyomok mindmáig megmaradtak. (BUDAPRESS INTER- PRESS) Papír antibébi tabletta Kínában az évenkénti nép- szaporulat 2 százalék kö­rül van, amit 2000-ig 1 szá­zalékra szeretnének csök­kenteni. Pekingi kutatók a szájon át bevehető fogam­zásgátlónak egy új formá­ját kísérletezték ki. A hor- monoldat megfelelő adagját levélbélyegnyi ngyságú, az emberi szervezet által meg­emészthető papírféleséggel itatják fel, és így hozzák for­galomba. Az antibébi papír tömeges előállítása így sok­kal olcsóbb mint a tablet­ták készítése, márpedig ez a népes országban elsőren­dű szempont. A fogamzás- gátló papírdarabka csoma­golása is sokkal kevesebbe kerül, mint a piruláké. Bokros kukorica Ezt a meghökkentő fajtájú kukoricát a tbi­liszi egyetem tudósai nemesítették ki. Egyet­len elültetett szemből 3—6 szár nő ki. mind­egyiken néhány csővel. Az új kukoricafajta hek­táronként 1500 mázsa zöldtakarmányt és 100— 150 mázsa szemes ter­ményt ad. A bokros ku­koricával Grúziában és Magyarországon folytat­ják a további kísérlete­’ (BUDAPRESS-APN) Óriás gomba Ezt a szokatlan nagyságú 10,5 kg súlyú pöfeteg- gombát a Csuvas ASZSZK fővárosa, Cseboksxari mel­letti erdőben találta a nyugdíjas Fjodar Naunov. A Szovjetunió erdőiben ritkán fordul elő Ilyen ó]riás gomba. A leggyakoribb fajtákból viszont rengeteg ta­lálható. Gombaszakértök szerint még a kevésbé ter­mékeny években is több millió tonna ehető gomba te­rem az erdőkben, gyűjtésükkel és feldolgozásukkal erre kijelölt szövetkezetek foglalkoznak. Sok a gombasze­dő a nyugdíjasok és a gyermekek között is. Hétvége­ken pedig a természetkedvelők ezrei indulnak, kora reggel, kosarakkal felszerelve, az erdőkbe. (APN—KS) Számítógép irányítja a traktorokat A bjelorusziai Gomel közelében működő Unicki kolhozban kiber­netikus rendszer segítsé­gével automatizálták a termelés irányítását. Az irányítópultról vezérlik mintegy száz traktor, tehergépkocsi és kom­bájn munkáját és tele­mechanikus berendezé­sek ellenőrzik a gabona hőmérsékletét a raktá­rakban, figyelik a kon­centrált takarmányt ké­szítő üzemekben a tech­nológiai folyamat lefo­lyását. Ugyancsak ennek a rendszernek a segítsé­gével dolgozzák ki a gé­pek és berendezések programját, valamint a mikroklíma fenntartásá­hoz szükséges feltételek programját. Az Unicki kolhoz ki­bernetikai kísérlete a bjelorusziai mezőgazda- sági termelés fejlesztési programjának része. A köztársaság gép- és trak­torállományának mint­egy fele új gép és beren­dezés s egyre inkább alkalmazzék a termelés komplex gépesítését és automatizálását. A kol­hozokban és a szovho- zokban működő automa­tikus vezérlési rendsze­rek mellett kezdik beve­zetni a számítógépek­kel és különleges disz­pécser-kapcsolatokkal biztosított területi, illet­ve köztársasági automa­tikus vezérlési rendszert. Yasúfikerék-párok a vilá« minden tájára Zajszintmérő a zsebben A csehszlovák TESLA-gyár mérnökei zsebben hordható zajszintmérő elektronikus készüléket szer­kesztettek. Ennek segítségével megállapítható a zajszint nemcsak az utcán vagy a gyárban, de a házban és az iskolákban is. Bálna­igazolvány Az északi vizekre szervezett expedíció­juk során, a ma már ritkaságnak számító szürke- és eimabálr ndkát a szovjet Cseni- des-óceániai Halgaz­dálkodási és öceá- nográfiai Kutatóinté­zet munkatársai „sze­mélyazonossági iga­zolvánnyal" látják el. A felkutatott bálnák szalonnájába rozsda- mentes acélból készült henger alakú tokot lőnek, amely­ben egy irat feltün­teti a megjelölés he­lyét, idejét és más fontos adatokat. (APN—KS) A Diósgyőri Gépgyárban mintegy har­mincféle változatban gyártanak vas- útikerék-párokat teherszállító vago­nokhoz, villamos Diesel-mozdonyokhoz, Az elmúlt évek során negyven ország­ba exportáltak vasútikerék-párokat. KÉPÜNKÖN: csiszolják a kerekeket. (MTI Foto — Érczi K. Gyula felvétele) A JÖVŐ TÁPLÁLÉKA? A további Plankton-expedíciók programja Szolgálhat-e a plankton emberi táp­lálékul? — ezt kutatta Julia és Don- cso Papaszov a „Plankton III” expe­díció során, amelyről a hírügynökségek annak idején világszerte beszámoltak. A bolgár házaspár Bulgáriából indult, 8 méter hosszú, 2,60 méter széles és 1,05 méter magas mentőcsónakkal és Kolumbusz Kristóf útján haladva ta­nulmányozta: milyen hatással jár, ha fő táplálékuk a hosszú óceáni úton a plankton. A megpróbáltatásokban bő­velkedő 51 napos út 1974. július 17-én kubai földön ért véget, ahol Santiago de Cuba lakosai hősöknek kijáró szívé­lyes fogadtatásban részesítették az érkezőket. Hazatértük után az állam­tanács az egyik legnagyobb kitünte­tést, a Bolgár Népköztársaság Érdem­rendet adományozta nekik. A Plankton-program öt részből áll, s három ezekből befejeződött. A kö­vetkező út előkészületei már a kubai út előtt megkezdődtek. Júlia és Doncso Papaszov 1976-ban a Csendes-óceánt akarja átszelni, 1978-ra pedig világ­utazást tervez — rrventőcsórvakbaru A „Plankton III." expedícióról Papa- szovék elmondták, hogy a csónakhoz finom fémszitát erősítettek, amelynek falán lerakodott a plankton. Ez alkot­ta fő táplálékukat. Az emberi szerve­zet számára normálisan szükséges víz­mennyiség és konzervfélék fogyasztá­sát a felére csökkentették. Mi volt a célja ennek a kockázatos vállalkozásnak? Julia Papaszov a többi között ezt mondta: sikerült bebizonyí­tanunk, hogy a plankton egy súlyos helyzetbe került embernek fo táplálé­kul szolgálhat, s lehetővé teszi, hagy hosszú ideig fenntartsa életét erejét: Ismeretes, hogy a tengerekben rengeteg a plankton és a tudások szerint ez lesz az emberiség jövendő tápláléka. Remélem azonban, hogy nem ebben a formában és nem ezzel az ízzel..; Doncso Papaszov hozzáfűzte: azt akartuk bebizonyítani, hogy az ember sok mindenre képes, sokkal nagyobb erőkkel rendelkezik mint gondolnánk és hogy az optimizmus még a legsú­lyosabb helyzetekben Is helyénvaló. ....... (BUDAPRESS-SOFlAPRÍ$S)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents