Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-06 / 260. szám
Képírón! és közművelődés A TÁRSADALOM műveltségbeli állapota, a szocialista kultúra elterjedése összefügg a termeléssel, a munkával, az életmóddal, az életformával, a szocialista demokrácia érvényesítésével. E tényekből következik viszont, hogy á köz- művelődés a szocializmus felépítésének fontos része, a szocialista embernevelés hatékony eszköze. Az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozata a közművelődés helyzetéről meghatározta a legfontosabb tennivalókat. Nyilvánvaló az is, hogy a Hazafias Népfrontban tömörülő politikai, társadalmi, tömegszervezetek és mozgalmak, rendkívül sokat tehetnek e határozatok végrehajtásáért. A HAZAFIAS NÉPFRONT helyi szervezetei, a közművelődés részeként tovább erősíthetik az állampolgárok hazafias és internacionalista magatartását. A közművelődés hozzájárulhat a közéleti aktivitás növekedéséhez, a szocialista demokrácia további szélesedéséhez, s az ehhez alapvetően szükséges szellemi előfeltételek megteremtéséhez is. Rendkívül fontos, hogy olyan társadalmi légkör alakuljon ki mindenütt, amelyben az értelmes élet, a közösségi célokért végzett munka — benne a közművelődésért kifejtett hivatásszerű és társadalmi munka — jelentse az igazi értéket és kapjon megbecsülést. A társadalom kulturális felemelkedéséhez elengedhetetlen a műveltségben szakadatlanul gyarapodó munkásosztály vezető szerepe. Ehhez el kell érni, hogy a munkásművelődés következetesein fejlődjék, az átalakulóban lévő falu njűvelő- dési lehetőségei még jobban kiterjedjenek. Nem új feladatok élsorolása ez, hiszen aki a népfront eddigi munkáját ismeri, az tudja, hogy a múltban is nagy részt vállalt a közművelődési feladatokból. Ezek a tennivalók szerepeltek a népfront legutóbbi kongresszusának feladatai között is. A népfront V. kongresszusa óta hazánkban mintegy háromszáz művelődési munkaközösség alakult, s ezek, a lehetőségek figyelembevételével eredményesen dolgoznak. Baranyában például megkeresik azokat a 35 évnél fiatalabb embereket, akik nem II megyei katolikus békebizottság értekezlete Tegnap délelőtt 10 órakor gyülekeztek megyénk katolikus papjai a Hazafias Népfront székházában, hogy meghallgassák Dömyei István apátplébánosnak — a megyei katolikus békebizottság titkárának — a papi békemozgalom közel negyedszázados munkásságáról szóló beszámolóját. r A beszámoló után fórumszerű vita alakult ki, melynek során a felszólalók megállapították, hogy a papi békemozgalom munkája a kezdeti akadályokat leküzdve sokat fejlődött, fontos szerepet tölt be a hazai és nemzetközi békeharc segítése terén. A megyei katolikus békebizottság munkája a Hazafias Népfront tömegek közötti tevékenységének szerves részévé vált, fontos feladatként jelentkezik azonban a fiatal papok számának növelése a békemozgalmi munka keretein belüL Az értekezleten megjelent és felszólalt Brenner Ferenc prépost, az Országos Béketanács megbízottja. fejezték be az általános iskolát és segítséget nyújtanak számukra a továbbtanuláshoz. Hajdú-Biharhan kedvcsináló beszélgetéseket remdezmek egy- egy könyvről. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a helyi népfromtbizottságok átfogóbban, sokrétűbben segítik a művelődés ügyét. Az is tény sajnos, hogy a megalakult művelődési munkaközösségek még nem mindenütt a kisebb közösség kulturális felemelkedésének szolgálatában állnak, hanem csupán egy munka- bizottságnak tekintik a 'többi között. AZ OLVASÖ NÉPÉRT mozgalom együk jelentős területe a népfrontnak, amely gazdája és irányítója ennek az eredményes munkának. Az egyik legkitűnőbb kezdeményezést a tanyai kollégiumok könyvellá- tásában érték el. Az ország 110 tanyai kollégiuma közül jelenleg mintegy negyvenben már működik könyvtár, egyenként 10—15—20 ezer forint értékű állománnyal. A termelőszövetkezetek, szocialista brigádok pénzadományaiból valóban a legfontosabb könyveket tudták beszerezni, s ez rendkívüli segítséget nyújt a tanyai kollégiumban felnövő fiataloknak. A nagy- és kisüzemek is támogatják ezt a kezdeményezést. A fővárosi taxisok ifjúsági szervezete rendszeresen segíti anyagiakkal a mozgalmat. A POLITIKAI ismeretterjesztésben ugyancsak jelentős szerepe van a népfrontnak. Jelenleg, évente mintegy 2600 településen szerveznek beszélgetéseket, vitafórumokat, s ezeken csaknem félmillió ember vesz részt. Ezzel is hozzájárulnak a műveltségi színvonal emeléséhez, a világ, a társadalom megismeréséhez. A szocializmus építésében a kultúra egyszerre cél és eszköz, de kultúra nélkül nem érhetünk el a szocializmusba. E. Gy. Lekerült a szalagról utolsó szekszárdi olajkárba Idén a 80 ezredik, s egyben Szék szárdon az utolsó, 1974. november 5. délelőtt tíz óta 2 perc. Jelentős dátum a Szekszárdi Vasipari Vállalat utódjának, a BHG Kapcsológépek Gyárának életében. Ekkor került Le a szalagról az utolsó Szekszárdon gyártott olajkályha. Az ünnepélyes pillanatot rövid, bensőséges ünnepség követte. Németh Antal igazgató megemlékezett azokról az évekről, mikor ez a termék tette ismertté a Szekszárdi Vasipari Vállalatot Elmondotta, hogy a Gemenc, a H—68-as és a legújabb 10 ezer ka lóriás ká lyha tervezése, gyártása kovácsolta össze a mostani munkásgárdát s alakított ki a kis üzemből jól működő közép- vállalatot. Ez adott módot arra, hogy most sakkal magasabb technikai felkészültséget igénylő termék, a telefonközpontok kapcsológépeinek gyártását kezdhessék meg. Az utolsó ofajkólyhára kis csokrot tettek a dolgozók. Ez volt a búcsú. A 117 763 Gemenc és 2916 darab 10 ezer kaláriás után a 257 618-ik, ezt a gyártási sacL «not viselő H—68-as kályha összeszerelésével befejezték a megye« székhelyen az olajkályha gyártó« sát, Idén ez volt a 80 ezredik darab. Mikor a szalag leállt, a szereidé átalakított részében a nyolcvanadik kapcsológép szerelését fejezték be a már fehér köpenyben dolgozó szakemberek. Ma már az egész csarnokban meg« kezdik az átalakítást. S 1975. január elsejétől megkezdődik a telefonközpontok legfontosabb alkotóelemeinek nagyüzemi gyár« tása. Az olajkályhák össze nem szerelt alkatrészeit a szervizek kapják meg, illetve egy részét közvetlen álrereskedelemnek adják át. A szekszárdiként megismert olajkólyhák gyártása is folytató« dik. A Mechanikai Művekben aZ egyetlen hazai olajkályhát előállító vállalatnál készítik el a to« vábbi szériákat. — gk - szí Egy kombájnos Madocsáról F urcsa ez a világ. Egyik ember megeheti a vasat, a rezet, a kacsatollat — kutya baja. A másik egyszer nem mossa meg a gyümölcsöt, már viszi a mentő. Pista, Keresztes Pista Madocsáról busz- szal jött. Nem súlyos eset. Behozta a rácsos ablakú kórterembe a húszévesek vidámságát, jó kedélyét, jövőbe néző nagy-nagy hitét. A vasrács előtt ott a szúnyogháló. Feszítjük a rácsot, sportújságot dugok be a résen. Kínlódunk, nyehegünk a nagy munkához. Félőn kémlelünk á folyosó felé, jön-e a nővér? Én szabad vagyok, tegnap-„kihajtottak”: „Járjon naponta legalább félórát, erősödjön”. Erősödni kell, mert a fertőzőn a koszt nem a birkózóknak készült. Paszírozott minden, se fűszer, se zsír! Pista még csak 'kétnapos. Szakibácsi vagyok a fiúnak. Nekinyomja orrát a szúnyoghálónak. Megjegyez magának. Gondolom jó főinek tart. merthogy éppen szájíze szerint formálom a szót. Dicsérem a fiatalokat. akik lelkesen tudnak részt vállalni mindenben, ami új. s nem félnek a velemko- rúak a negyvenesek öregségétől. Fordulok egyet — mondom Pistának. Engedélyt kapok. Csattogok a köveken az osz- tálv körüli úton, rugdalom a port, hej de jó is négy hét után itt kint! Ez a félóra több mint! Mint? Minél ér többet ez az izmot mozgató, szabad levegőt adó, a bezártság érzését szobában felejtő szabadság! Egészséget ér. Csak fél egészséget ugyan, másik felét a doktornők adják. Ismét az ablak alatt állok. A klinkertéglákra száz meg száz nevet karcoltak: B. i. Bátaszék, Szabó Sándor Kaposvár. Nagy Illés éjjeliőr. Szeretlek Júlia. Németi József és János itt volt négy hétig 1958-ban. Csak ezek maradtak itt a falon, ennyi maradt a betegekből. A kórházirodán a kartonok már meg- sárgúltfk, a nővérek tán nem is emlékeznek a Szabókra, Nagyokra, Németekre. Pista az ablakot mutatja. A színesre föstött üvegbe az egyik cifraság levelére gombostűvel bekarcolta a nevét. „Én is itt maradok”. Biztatom: meg sem melegszik, föl sem veszi a kórházszínt, mehet haza. Ülhet az eszkára és dörgölheti a kukoricát. „Várom is, nagyon várom a szabadulást.” K eresztes Pistával az idén csak három említésre méltó esemény hozható kapcsolatba. Az egyik: a segédvezetője lekombájnolta szép kalapját. Ezután második helyezést ért el Dombo- riban a traktorosversenyen és ezért tíz napig a budapesti Hotel Intercontinentalban, lakhat, üdülhet. A harmadik: nem vitték el katonának, mert kellett a munkaerő a kombájnnál. Pista jó „munkaerő", megbízható, kitartó, szívós, mint a kóbor macska. A történeteit szépen rendben elmeséli. Bonyolítja a történetet, fűzi a hallgatót, szaporítja a szót, mégsem mond el mindent, csak ami a témához kell. „ Negyedik vagy ötödik nap járok már az ablak alá. Beteghagyta Fülest és .mindenfajta képeslap keresztrejtvényét megfejtettük. Pista a rácson keresztül kérdez: „Rákóczi seregében szolgáló katona?” Hány betű? „Öt”. Miként emlegetik a csélcsap fiús lányokat? „Kurucok”. Nahát akkor írd. „Kártyajáték szemlélője, ez is öt betű” Mije lóg a kártyaasztalnál a kinek? A viszontkérdés bonyolultnak tűnhet, de Pista érti, írja is: kibic... Szóval, így évődünk, lopjuk-töltjük a napot. Közben a három történet csak- csak kialakul. Az első. „Az idén én is kaptam segédvezetőt. Tavaly ültem először kombájnra, jó öreg eszkára. Tudja szakibácsi, a fiataloknak nem adnak ám jó gépet! .Urasági levetett holmi, ne kölyök, hajtsd’ . Hát elkezdtük mi is az aratást. A gyereket odaengedtem a volán mögé. Nyomd neki. Biztattam, biztattam, de csak alig akart a masina menni. A szomszéd sorban zörgött már a társam, tőlem alig húsz lépésre. Amikor az ember vége felé van a táblának, akkor nagy a hajtás. Nyomja a fiú, de persze nem úgy megy a gép, mintha én variátoroz- ném. Balról jön egy fa, a gyerek ki akarja kerülni, elrántja a kormányt, ott. meg az árok! Jézus, szűzmária! Odakapok, visszarántom a volánt, táncolunk mint a villám, a gép hörög, majd, lefullad. Kuplungot, gázt, variátorozz! Amíg kiabálok, hát nem beleesett a szép kalapom a motollába, onnan bele a csigába, föl a dobba! Már meg is álltunk, szaladok a sznimará- zóhoz, hát dobálja kifelé az én szép kalapomat a gép. Hat lyukat csinált rajta. Legalább szellőzik.” így történt a kalao-kombájnolás. Egyébként alig több mint két hét alatt végeztek az aratással, betakarítással. Ezen kívül egy kis zördülése volt még Pistának a műhelyfőnökkel, valamilyen órabérügy miatt. Különben a nyár szépen elment. A legszebb a dombori verseny volt. Ez a második esemény. „Kaptam az értesítést, gyerünk a versenyre. Nem kell engem biztatni! Esténként tanulmányoztam a KRESZ-t. A műhelyudvarban forgolódtam, tolattam a szabad, javításra küldött traktorokkal, mjd egy, végül két pótkocsival gyakoroltam, azt hitték a vének, ez a Pista gyerek megbolondult. Ha bejött egy traktor, mindjárt mondtam a vezetőjének: öregem, hadd forduljak egyet! Fordultam, tolattam kettőt. Naponta négy újságot kiolvastam, rádiót hallgattam, kétszer is elolvastam a KISZ felhívásait... Jöhet a verseny! Hát tudja, szakibácsi, az izgalmas volt. Voltak persze lányok is. Nem is egy, hajaj! Na. Ott adtak traktort. így fordulj, úgy tolass, ide állj, oda farolj. Gyakorlat, ismerkedés volt először. Jött az elmélet. KRESZ, meg politika. Ez jól ment. a politika különösen. A KRESZ is. Hanem a gyakorlat! Az erőgéppel mindent megcsináltam, pedig mondom, először ültem azon, — mégis más egy szokott gép. Aztán utána akasztottak egy pótkocsit, majd még egyet. Fordulás, rámpa elé, mellé állás tolatás, a fordulás ötös, a rámpa mellé állás négyes—; gondoltam én. így is volt. A tolatás. Egy pótkocsival oké, kettővel szar. A második pótkocsi vonórúdja négy méter után aláfordult. Második lettem. Tíz napra beutaltak a Hotel Interkontinentálba. Teljes ellátás tíz napig. Az első helyezett srác Lipcsébe ment. Nekem az Inter jutott.” Elsorolja, hogyan tölti majd azt a tíz napot október első felében Budapesten: Színház, diszkó-klub, közlekedési múzeum, ecseri piac, metró, a budai vár és kabaré. Azt hitte, a nyár elején kabaréznak vele, amikor itthon hagyták aratni. „Készültem a katonaságra. Az én szakmám tudja, lakatos, acélszerkezeti lakatos, és az MHSZ-ben még szakmásított jogsit is szereztem, a Tárnok Géza bácsi keze alatt. így a műhelyben szerelő vagvok, két forinttal kevesebb órabérért, mint akikkel együtt szabadultam, mert nekem nagy a szám. Na, szóval, jönnek az elvtársak, hogy ,maga Keresztes halasztást kap, mert magára szüksége van permost a mezőgazdaságnak.’ Jól van, ha így van. legyen. Megyek ősszel. Learattam. Rendbe. Várom, vigyenek, csak azt érjem el, hogy sofőr lehessek. Az akarok lenni, sofőr”. P ista most az Interben üdül, amikor letelik a tíz nap, kap még vagy két hetet — őszi mélyszántás ideje a téeszben — aztán viszik majd a seregbe. Itthon hagy természetesen síró lányokat, a madocsai úttörő- csapatot, ahol ifivezető, a két motorbiciklit, a légpuskát, az izgalmas bűnügyi könyveit, s történeteit nekem. pálkovacs jenö
