Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-03 / 258. szám

* I magazin • magazin agazin Számítógép segítségével vizsgálják a balatoni kagylók életkörülményeit Számítógép „objektív véleményét‘r is alapul vették a Balaton egyik újabb vizsgálatsorozatánál. Dr. Pónyi Jenő, a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet osztály- vezetője, dr. Tusnádi Győző és dr. Vdn- gel Éva, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kutatói mintegy 30 ezer ván- dorkagyló adatát dolgozták fel, kom­puter segítségével. Arról „vallatták” a kagylókat, milyen változásokon mentek át több mint 40 év alatt. A behatóbb tudományos vizsgálatra még kevésbé alkalmas angolnán és busón kívül a vóndorkagylókról lehet kimutatni ponto­san, hogy mikor kerültek a Balatonba. Legelőször 45 évvel ezelőtt fedezték fel o Fekete-tertgerből a Balatonba került vándorkagylókat, majd 39 évvel ezelőtt inváziót okozó elszaporodásukat jegyez­ték fel. A Balaton számos helyén felvett min-; faanyagot három korosztály szerint vizs­gálták meg számítógépek segítségével. Arra a kérdésre kerestek választ, vál­toztak-e az életkörülmények. A kagylók állapota, méretbeli eltérése, matemati­kai módszerrel „hitelesítette” a tóban lezajlott változásokat A vizsgálatokból levonható. következ­tetések arra utalnak, hogy a Balaton­ban az utóbbi időben szembetűnő vál­tozások következtek be. A 30-as évek közepétől ugyan foko­zódott a vízben _ lebegő tápanyagok . mennyisége, minőségileg azonban tö­rés állt be. Sok olyan szerves anyag alakult ki és került be a tóba, amelyek ■nem válnak a táplálgkláncolat részei­vé. Ezt a folyamatot mutatja a-kagylók méretében bekövetkezett csökkenés« szembetűnő változás is. , A kutatók további .adatokat kívánnak szerezni a tó . közelmúltjának változá­sairól, mert ezeket az adatokat a je­lenlegi helyzet ismereteivel összevetve meg közelítően poptos prognózist ké­szíthetnek a jövő; hidrobiológiái váltor zásairól. Az oroszlán nem tagadja meg önmagát A hatalmas „macskák” békésen dorombolnak. Ugyanolyan kedves plüssállatoknak tűnnek, mint a filmen vagy a televízióban. Egy turista életével fi­zetett, amiért hitt látszólagos nyugalmukban. A dráma a Tarragona közelében lévő Vendrells szafari-parkban játszódott le. A negyvenéves francia Charles Gention családjá­val együtt Spanyolországban töltötte szabadságát. Gépkocsin ellátogattak abba az „afrikai rezervátum­ba”, ahol a vadállatok szabadon élnek. A veszély­ről megfeledkezve Gention kiszállt a kocsiból, hogy. közelről lefényképezzen egy oroszláncsaládot Egy­szerre csak rémült felesége és gyermekei szemei, láttára a vadállatok rávetették magukat. Foggal, körömmel széttépték a szerencsétlen embert, A helyszínre siető őrök bénító injekciót lőttek az ál­latokba, de már későn, a tragédia bekövetkezett. Arany sxamár 1 Megalapították az aranyszamár-díjat a bel­ga újságírók. A díjat az év legostobább írásának szerzője kapná — ha az ügybe nem avatkozott volna be a belga állat­védők egyesülete. A tár­saság elnöke határozot­tan tiltakozott, mond­ván: „Történelmünk sok évszázados tapasztalata azt bizonyítja, hogy a szamarak mindig is ma­gas szellemi képességek­ről és számos kitűnő tu­lajdonságról tettek tanú- bizonyságot." . ELEKTROMOSSÁGGAL A FÁJDALOM ELLEN Mazars, Merienne és tiolocca francia idegse­bészek azt tapasztalták, hogy ha az agy egy bi­zonyos pontját villamos áram hatásának teszik ki, megszüntethetik az éles és makacs fájdalom- érzetet. Tekintettel ar­ra, hogy ezt a hatást rendkívül kis erősségű árammal is el lehet ér­ni, a módszer minden valószínűség szerint ha­marosan széles körben elterjed. Különös házasság Valóságos vihart ka­vart az Egyesült Álla- mak ,-,jóbbT köreiben Michael Wilson és Ra­chel Fitler készülő fri­gye. A 29 éves Wilson jövendőbeli feleségének alkalmazottja, tíz hónap­pal ezelőtt szegődött hozzá sofőrként. Az ará „mindössze” ,76 éves. mellesleg ötmillió dollá­ros vagyon birtokosa és Nelson Rockefeller féle­ségének közeli rokona. Michael Wilson kijelen­tette, hogy miss Fitlert „barátságból” veszi él és nem másért. „Vissza­taszítónak találom ázt a feltételezést, hogy pén­zért házasodnék. Az ilyesmi eszembe sem ju­tott” — mondotta. (UPI) ' -190 , • Öngyilkosság az étteremben , Több száz.... japán, veszti’ életét évente a fugu nevű hal:' fo­gyasztása következté­ben. Ugyanis enppk. a halnak a belső szervei igen veszélyes, mérget tartalmaznak; melyből egy ..gramm, fts’ emberek. ezrfeitl ől- heti me^ • r> 1 A japánok ennek ellenére évente hét- ezejvtonna* fugu halat fogyasztanak el, mert — mint mondják — nem tudják megta­gadni 1 -.'maguktól'' kü­lönleges ízének gyö­nyörét. Annak elle­nére. hogy azokban az 'éttermekben, ahol szerepek az étlapon, a szakácsokat külön ki­képzik e hal tisztí­tására, és elkészítésé­re, e különleges hal gasztronómiai élvezet­iének szerelmesei mindig az életükkel játszanak. Ezért is ne-' vezik őkét Japánban „éttermi öngyilkosok­nak.” Ott lakik mindenki, ahol tud .1 A műszaki fejlődés ko­rában a madarak nehéz helyzetbe kerülnek. Alig akad olyan hely., ahol nyugodtan fészket rak­hatnának: hiszen min­denütt távvezetékek, gé­pek, épületek vannak, a Föld legrejtettebb zugá­ba , is betörnek a turis­ták,. sportolók, termé­szetbúvárok, kutatók. Az állatok azonban képesek alkalmazkodni a meg­változott viszonyokhoz is, jobban, mint akár az ember az új lakásához. Gyakori, hogy épp azt a tárgyat’ , választják ki fészkük helyéül, , amely eredeti lakhelyükről ki­üldözte őket. Az egyik hazátlan kismacska pél­dául ■ egy használaton kívül lévő teherautó ke­rékabroncsába költözött, mondván: jobb a kerék belsejében aludni, mint az országúton szétlapul­ni a kerekek alatt; egy sirály , pedig az egyik vasúti holtvágány talpfái közt rakott • fészket ma­gának. Erdő a zaj ellen Az Egyesült Államok valamennyi városában fokozódik 'á \zajSzennye~ ződés”. Az elmúlt 20 esz- terídő folyamán az átla­gos nagyságú települése­ken- évenként 1 decibel­lel növekedett a zajszint. Fák 'ültetése utján pró­bálták meg fölvenni a küzdelmet a zajjal. Be­bizonyosodott, hogy fa­lun egy 20—30 méternyi szélességű ‘ erdősáv 10 decibellel csökkenti a zajszintet. Városon az .erdősáv ennél négyszer­ié keskenyebb lehet, ha a fák arányosan maga- ■ sabbak, és sűrűbben ül­tetik őket. Egy ilyen, 5 méter ■ magas növényi sav 15 decibellel képes csökkenteni a városi zaj szintjét. Lámpák, csillárok A VBKM Világítástechnikai Gyárában a kongresszusi munkaverseny keretében vállalták, hogy az idén ötven új típusú világítótestet fejlesztenek ki. Az új típusú lám­pák 1975 első félévében már kaphatók lesznek ez üz­letekben. Képünkön: A gyár új állólámpái és csillárjai., (MTI Fotó — Bora István felv. — KS) : 3—4 millió eves ősember Szenzációs őslényi fel­fedezést tett Etiópiában egy nemzetközi kutató- csoport. A Maurice Taieb francia geológus és Carl Johanson amerikai ant­ropológus vezette cso­port egy hozzávetőleg 3—4. millió éves ősembe­ri állkapcsot talált Ad­dis Abebától 600 kilo­méterre északkeletre, Wollo tartomány terü­letén. A kutatók szerint az állkapocs a homo sa­piens ■ embertípus egy példányának maradvá­nya. A kutatók azonban ugyanezen a helyen olyan alsó állkapcsokat is találtak, amelyek va­lószínűleg egy, a modern antropológia szerint ré­gebbi embertípus, az australopithecus egy pél­dányából származik. K feltételezés bebizonyító-! sa azt jelentené, hogy a- homo sapiens és az australopithecus ugyan­abban a korszakban és ugyanazon a helyen is élhetett. A homo sapiens-áll­kapocs korának megál­lapítására hamarosan ,sof kerül ä legmodernebb eszközökkel. Ha valóban 3—4 millió éves a lelet, akkefr megdőlhet minden eddigi elképzelés az em­ber eredetének időpont-* járói. Az eddigi legrégibbre becsült ősemberi lelete­ket is Afrikában talál­ták, Kenyában az Óldu- vai völgyben és az etió*: piai Omo-völgyben. \ '• (AFP* Vaklárma Riadókészültséget ren­deltek el a londoni rend­őrségen, miután a Worm­wood Scrubs börtönből azt jelentették, .hogy egy .rab megszökött. Amikor a rendőrség kiszállt a hely­színre, akkor derült ki, hogy a névsorolvasáson véletlenül átszámolták” magukat. Állatok és növények f Az ausztráliai Canberra egyetemének tudósai le- 'döntötték az állatok és növények közt húzódó vá­laszfalat. A paradicsom genetikai struktúrájába olyan géncsoportot vittek be, amelyet egy bakté­riumfajtából vontak ki. Az eljárás eredményekép­pen a növény sejtjei új genetikai információt kap­tak. A szakemberek véleménye szerint a beavatko­zás alapvetően megváltoztatja a növény anyagcsere- rendszerét. A paradicsom most már közvetlenül r. levegőből képes majd kiválasztani a nitrogént, és a továbbiakban nem lesz szükség nitrogéntartalmú paűtrágyákra* Ha cápával találkozunk... Van-e védelem ax „emberevőkkel'* szemben l Á 21 éves (tolfi Schneider- egyike volt annak a millió üdülőnek, aki a Földközi-tenger partján pihe­ni ki évi fáradalmait. A jugoszláv tengerpart men­tén széttépte egy cápa. A tragikus baleset 1974 augusztusában történt világos bizonyságául, hogy aki a déli tengerekben fürdik, annak a cápák fel­bukkanásának veszélyére számítania''kell. A zoológusok pontosan tudják, hogy a Földközi­tenger, főként az Adria, Nápoly és Róma partvidéke sok emberevő cápa állandó hazája. Eddig még nincs biztos védelem a fürdőző turisták számára. A stran­dokat bójákkal jelölik ki, bár már ilyen sekély víz­ben is láttak cápákat! Ez mindenesetre ritkán for­dul elő, mert a cápa allergiás a zajra, .s így nem pagyon tör be olyan vizekre, ahol sok ember fürdik. Ezt a körülményt, hasznosította Hahs Hass alá­merülései során. Az elsők között ismerte fel, hogy a cápákat éles kiáltásokkal el lehet űzni. A szakemberek egy további tanácsa az, hogy nyugodtan kell viselkedni, nem szabad gyors moz­dulatokat tenni és lassan a szárazföld felé kell úsz­ni. Elég azonban egy aprócska seb a kézen, s a hely­zet már végzetessé válhat. Ha a cápa vért szimatol, akkor menekvés aligha vari. A sok víz alatti vadász szinte felszólítja a cápá­kat a támadásra. Az állítólagos sporthalászoknak az a szokásuk, hogy zsákmányukat csípőmagasságban _ búvárruhájukra rögzítik.^ A megroncsolódott halak yérezcek, és a cápa sok'méter távolságból megérzi a szagot. Sebesültnek hiszi az embert, és rögtöri megtámadja. A cápák ott harapják meg őket, ahol zsákmányukat a testükhöz rögzítették. Évek óta kísérleteznek azzal, hogyan lehetne leg­jobban szembeszállni „az emberevőkkel”. Dél-Afri- ka cápák_ látogatta partjain több strandot elektro­mos mezővel védenek. A fürdőzőknek itt nem kell félniük a ragadozóktól, mert már a rendkívül gyen­ge elektromos mező is biztos védelmet nyújt. Az ember számára veszélytelen berendezés tulaj­donképpen egy szigetelt víz alatti kábel, amelyet 4—6 méter mélységben helyeznek el a tengerfené­ken. Amint viszonylag gyönge egyenáram halad át a kábelen, elektromos mező keletkezik a kábel kö­rül. Az eddigi legcélravezetőbb cápaelleni fegyvert két amerikai tudós dolgozta ki nemrégiben. Szigonyból széndioxiddal töltött gázpatront lőnek a cápára. Ütközéskor a patron azonnal kiürül, és a cápát a másodperc töredéke alatt felfújja. Megfullad, mi­előtt támadna. Sok sportbúvár elektromos nyilat visz magával. 25 cm hosszúságú, és elég erős elemeket tartalmaz ahhoz, hogy egy kisebb cápát elpusztítson. 4 má­zsáig pedig megbénítsa a nagyobbakat. Az üdülők továbbra is a strandon foganatosított óvintézkedésekre vannak utalva, és végső esetben — önmagukra, I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents