Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
i » I I I < 9 KORUNK iBWKggmgra^^ mum Tudomány és politika TUDOMÁNY-E A POLITIKA? Mondjuk meg rögtön, hogy nem az. A politika nem tudomány. A politika elsődlegesen társadalmi gyakorlat, a társadalmi tevékenység egyik fajtája, ami a hatalmi viszonyok megváltoztatása vagy megszilárdítása területén zajlik és az egész társadalom irányításának feladatkörében mozog. De ahogy a termelőtevékenység — ami szintén nem tudomány — a tudományos kutatás tárgyává tehető, ugyanúgy a politika is különböző elméleti vizsgálódások területe lehet. S bár a tudomány nagyon látványosan fejlődik a XX. században és igen sok összefüggést világított meg a politika területén is, semmi jel nem mutat arra, hogy a politika tudománnyá változott volna, vagy,' hogy a jövőben azzá válna. Ezért szokták inkább képle. lesen azt mondani, hogy a politika művészet. Ezzel azonban mindig csak az hangsúlyozódik, hogy a politika kevésbé egyértelmű, mint a tudományos kutatás eredményei és hogy irányítása sokszor bravúros képességeket követel. Ha azonban a politika alapvetően nem is tudomány, kölcsönhatása a tudományos vizs. gálódásokkal igen összetett. A politikusok azonban nem tudósok. Régi yágya az emberiségnek, hogy a társadalom irányítói a legtöbbet tudó és legböl- csebb emberek legyenek. Platón, a 'görög filozófus is arról álmodott, hogy a tökéletes államban majd a filozófusok lesznek a vezetők. A társadalmi tapasztalat azonban azt látszik mutatni, hogy a tudósok a legritkább esetben képesek megfelelően betölteni a politikai posztokat. (E ritka példák egyike: Lenin!) Igaz, Marcus Aurelius, a sztoikus bölcs a Római Birodalom császára volt, Francis Bacon és Morus Tamás Anglia lordkancellárja, Wilson professzor az Egyesült Államok elnöke, és még sorolhatnánk jó pár nagy tudományú férfiút, aki egyben államférfiként is számottevő volt. Ezek az emberek azonban a politikai feladatok betöltése során elsősorban politikusok voltak. Politikusok voltak abban az értelemben, hogy nem- elméleti megfontolásokból kutattak tudományos összefüggések után. EGY POLITIKUSNAK ugyanis a hatalomgyakorlás során közvetlenül kell elfogultnak és részrehajlónak lennie azon nemzet, társadalmi osztály vagy réteg szempontjából, amelyet a politika porondján képvisel, mig ez egy tudósnál sokkal elvontabban jelentkezik. A politikusnak épp abban áll elsődleges feladata és felelőssége, hogy érdekeket képviseljen és érvényesítsen más érdekekkel szemben. Nem műveltség, tudás vagy becsület kérdése az, amelyben a tudós eltér a poli1914. november 3. tikustól, hanem konkrét munka milyensége. A társadalomban kialakult munkamegosztás különböző, ha nem is egymástól független helyeit jelenti a politikai és a tudományos tevékenység. Vannak azonban politikai tudományok. A tudományos gondolkodás , persze mindig érdeklődött a politikai tevékenység iránt. A gondolkodás történetében számos és jelentős szellemi érték született a politikai viszonyok vizsgálata során. A legújabb időkben pedig néhány viszony, lag új tudományág kifejezetten a politikával foglalkozik. Ilyen tudományág például a politikai szociológia, a politikai filozófia, a politikai antropológia és az egyre inkább művelt politikai tudomány. Fölösleges lenne itt az egyébként is nehezen meghatározható különbségeikre ki- té-ni. pírt énnenséegel közös erőfeszítéseik figyelemre méltóak tárgyunk szempontjából. Ez pedig az. hogv a tudomány sokoldalú megközelítési lehetőségeivel feltárják a pob'ti- kai gyakorlat belső összefüggéseit és világosabbá tegvék számunkra politikai tevékenységünk módiét, értelmét, célját, lehetőségét. Mindezek nngv dolgok, mert valamit világosabbá tenni fontos és nagyszerű. Ebből azonban nem következik az, hogy a tudomány elfoglalja, vagy elfoglalhatná a politika helvét. A politikus nem lesz tudós — még ha szem"! vében esetleg arra pvert is képesítést — és államnál"«ri tevékenységünk nem. válik tudományos tevékenységgé. • A politika azonban alkalmazhatja a tudományt. A POLITIK *1 GYAKORLAT mint minden emberi gyakorlat, emberi ismeretek alkalmazása. Az ismeretek azonban nem feltétlenül tudományosak és nem feltétlenül korszerűek. Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, azt is figyelembe kell venni, hogy a tudományos javaslatok korántsem egyértelműek. Egy területfejlesztési kérdés 'eldöntésére például egymástól eltérő és egyaránt elvileg megalapozott tudományos ajánlások születhetnek. Amikor egy politikai döntés előkészítésénél alkalmazzák a tudományos eredményeket, akkor a politikus testület feladata nem abban áll, hogy a szakemberek által javallott variációkról eldöntsék azt, hogy melyik „igaz”, vagy „igazabb”, hanem azt, hogy a lehetőségek mérlegelésé sván — ez itt a politikus funkció — a legalkalmasabbat kiválasszák. Idézhetjük Kossuth Lajos mondását, aki szerint a politika az exigeneiák tudománya, azaz a kényszerűsége!' lehetőségek megfelelő mérlegelése, a legalkalmasabb kompromisszum kiválasztása. A tudomány alkalmazása a politikában csak azt célozza, hogy a döntésre jogosultak világosabban lássák a döntési szituációt. A döntéstől — annak felelősségétől és esetleg dicsőségétől — a tudomány nem mentheti fel a döntést gyakorló testületet. A tudományos döntéselőkészítés épp abban rejlik, hogy nem egyoldalú, hanem többoldalú szakértői véleményt mérlegelve az összetett feltételek és ütköző érdekek közepette a döntés politikai lesz. Ne essünk tehát a tudomány bűvöletébe. A tudomány azon mitsem változtathat, hogy a társadalmi rétegek, gazdasági ágazatok, igazgatási egységek között eltérőek az érdekek, és ezért tökéletes döntés nincs — abban az értelemben, hogy az mindenkinek egyformán jó. Ezeknek az eltéréseknek és esetenként konfliktusoknak a kezelése a politika feladata és ha a politika a helyzet vi lágosabbá tétele érdekében a legkorszerűbb tudományos eredményeket alkalmazza, úgy elnyerheti a tudományo: jelzőt. A TUDOMÁNYOS POLITIKA azonban csak a tudomány sikeres alkalmazása, de lényegében politika, a politikai tevékenységnek az állandó döntési kényszerben egyeztetni kell az eltérő érdekalapú álláspontokat egy meg hr>+' Dr>l?.tí1r<i eltelni*ben. De ezen túlmenően állandó kiegyensúlyozottsógr- van szükség az állampolgárok kívánságát és a törvényes előírásokat Illetően, valamint : leggazdaságosabb javaslat é: a még nem feltétlenül gazda ságos. de a tud am én v fellő désáboi rn^r V5vőbeni állapot megfelelő kialakítása szempontjából. Mindehhez a politikába" nagy , áttekintőképesság, erkölcsi bátorság, képzel Jer' és állandó tettrekászség kell. A korszerű ideológiát és tudományt alkalmazó politika tehát nevezhető tudományos politikának, és ezért igen * sokat és állandóan tenni kell Csak azt ne feledjük, hogy egy politika elsődleges feladata és felelőssége nem valamely elvont tudományos igazság kérdésében rejlik, hanem a megbízók, a demokráciát gyakorló, választók megelégedésében és megbecsülésében. GOMBÁR CSABA Környezetvédelem és a bányászat A föld- és a bányászati tudományok területén is jelentkeznek a környezetszennyezés problémái. A földkéreg felső szintjének, tulajdonképpeni lakóterünknek védelme éppolyan égetően fontos, mint a levegőé, vagy a vízé. A szilárd felszín, a víz és a levegő védelme szorosan összekapcsolódik, mégis egyre több olyan bányászati, földtani, földrajzi környezetvédelmi részprobléma merült fel, amelyek kijelölik e tudományok feladatai* is a védekezésben. A Föld kérgében a bányászati műveletek következtében üregek keletkeznek, amelyek idővel beszakadnak és -ún. hor- pa keletkezik. A be nem szakadt üregek között a föld fel- -színén rejtve maradó anyag- és energiaáramlás jön létre és ez hozzáadódik a természetes földi anyag- és energiaáramláshoz. A beszakadással járó közvetlen károk mellett a közvetett kár a talajszintsüllyedés. Ha a süllyedés egyenletes és egyirányú, esetleg fel sem tűnik, ha azonban több irányú és robbanásszerűen következik be, rendkívül veszélyes lehet. Fokozza a veszélyességet, ha pl. felduzzasztott yíztárolótér alatt következik be. Kőolaj- és víztermelés hatására bekövetkező talajsüllyedés főként külföldről ismert, de pl. az Alföldön is várható ennek bekövetkezése. A földgáz és kőolajtermelésnek hazánkban kialakult gyakorlata szerint a kutak te-*' lepítéséhez nem szükséges területfelhasználási engedély beszerzése: a kutak bárhová telepíthetőek. így sokszor, kizárólag földtani megfontolásból tűznek ki olyan fúráspontokat, ahol a táj rombolás mértéke igen nagy. Egy szénhidrogénkutató fúrás területigénye több mint 4 ezer négyszögöl és ezt a nem kis területet a fúrási tevékenység és a gépek közlekedése alkalmatlanná teszi minden további mező- gazdasági vagy erdőtelepítési célra. A nagy felszíni szennyezés mellett jelentős még a felszín alatti rétegekbe elszökő gáz és olaj szennyező hatása is. Gázszennyezés lép fel akkor is, ha a rétegbe, a termelés fokozására gázt sajtolnak be. Az olajipar többszörösét fizeti a bányászat által fizetett bányakárnak (és így hátrányos helyzetben van) ezért, főleg ha a meddőkutak lémélyítéss után a tájrendezés elmarad. Több ezerre tehető például azoknak a betonalapoknak a száma, amelyek a felhagyott fúrás után a földben maradnak. Általában elmondható, hogy a hazai bauxitbányászat, kőolaj- és földgáztermelés és építőanyag-bányászat hatásában azonos azzal a képpel, amit általában a világ bányászati környezetszennyezésének jellemzésére szoktak felvázolni, ha- más tekintetben el is marad ettől. T. M. „VilágnMr naplvaszló“ A krivoj-rogi Lenin Fémkombinátban ötezer köbméteres nagy- olvasztót szerelnek. Ez a világ legnagyobb ilyen létesítménye! (A jelenlegi legnagyobb 4,5 ezer köbméteres nagyolvasztó Japánban található.) Az üzembe állítás idén decemberben történik. A „világrekorder" »évente .több mint másfél millió tonnával több acélt termel, mint a Szovjetunió eddigi legnagyobb olvasztója a No- volipecki Fémkombinát A terveket moszkvai és ukrán szakemberek készítették. A létesítmény berendezéseit több mint negyven vállalat készítette. Per- vouralszkban állították elő azt az új hőtűrő acélfajtát, melyet a nagyolvasztó építésénél használnak fel. Valamennyi munkafolyamatot automatizálták, — számítógéppel, korszerű mérő- és ellenőrző műszerekkel szerelték fel. A hagyományos billenővödör helyett az olvasztandó anyagot egy 6 méter átmérőjű csőben elhelyezett futószalaggal továbbítják a kemencébe. A berendezést hidraulika segítségével irányítják. Négy kiömlő nyíláson keresztül kerül az olvadt vas a 140 tonnd űrtartalmú üstökbe. A korábbi két öntőtér helyett az egész nagyolvasztót kör alakú öntőtérrel veszik körül. Ezzel lehetővé válik a folyamatos csapolás. A dolgozók munkafeltételeinek javítását szolgálja az új megoldású szellőzőberendezés is. A munka termelékenysége a korábbi nagy- olvasztókhoz képest két és félszeresére emelkedik. B. K. A „haldokló” tavak megmeiatrse HatküllŐs óriás kerékagyhoz hasonlító levegőbefúvó szerkezetet — úgynevezett aeratort — készítettek egy svéd gyár szakemberei. Segítségével a helyrehozhatatlanul elposványosodottnak hitt tavakat — amelyekből sajnos egyre több van világszerte — lehet felfrissíteni, új életre kelteni. Az állóvíz nagyságától függően egy vagy több aeratort súly-lyesztettek le a fenékre, s a parton elhelyezett kompresz- szorból csövön át sűrített levegőt juttatnak a központi elosztó részébe. A nagy nyomással átbuborékoltatott levegő oxigénnel dúsítja a vizet. Naponként kb. 250 kg oxigént tartalmazó levegőmennyiségnek néhány hónapon kérésziül való átíúvatásával nulláról literenkénti 5 milligrammra növelhető a víz szabad oxigéntartalma, amivel már az oxigénigényes halak is „megelégszenek”. A levegőztet Issei a vízben oldott, a könnye :ő területek műtrágyázásától származóan a tóba került foszíor- :avak sók mennyisége is je-, .entősen csökkenthető. Kétségtelen tény, nem olcsó dolog egy-egy tónak hónapokon vagy éveken át az ilyen módon való „lélegeztetése”. De szükséges, ha meg akarjuk gátolni a környezetszennyeződésből r.' -1 é, később már jóvátehetetlen károkat,
