Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

Beszélgetések Falugyűléseiket oz idén harmadszorra rendezik meg településeiruk, hagy ezeken a lakosság szót kérhessen és kaphasson a helyi politika gyakorlásában, illetve alakító-, sóban. Míg a tanácstagok egész éven át a lakosság ne­vében mondanak véleményt és hoznak határozatokat egy- egy községpolitikai feladat megoldására, a falugyűlések időszakában a lakosságé az a lehetőség, hogy az őket képviselő tanács vezetőivel közöljék észrevételeiket, ja­vaslataikat. Összevessék oz igényeket a lehetőségeikkel, korrigáljanak esetleg koráb­ban megszületett elképzelé­seket, egyszóval, elismerő, vagy bíráló szavaikkal adja­nak támogatást a tanácsi tisztségviselőknek a helyi fej­lesztés, a község.patWrka ten­nivalóinak végzésében. A sort az idén Felsönóna, Madocsa, Kajdacs és Sár- szentlőrinc nyitja. Ezekben a községekben a tanács veze­tői és a lakosság december 1-én találkozik, hogy falu­gyűlésükön elvégezzék a to­vábbhaladáshoz szükséges év végi számvetést, megállapít­sák mit hogyan sikerült meg- .valósítani az elhatározott fej­lesztési feladatok közül. De­cember 23-ig bezáróan közel húsz településünk nyit fóru­mot a kölcsönös információ- cserének a falugyűléseken. A többiek a jövő év elejére ter­vezik a mérleg közös elkészí­tését, főleg annak az áttekin­tését, hogy hol tartanak a hefyi tanácsok a választáso­kat megelőző jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok teljesí­tésében. Mint minden évben eddig, az 1974. évi falugyűléseken is igen gazdag a megbeszélésre szánt tématár. Lassacskán a tervidőszak utolsó évének kü­szöbéhez érünk, s ezért nem­csak az a kérdés, hogy a ne­gyedik ötéves tervre elhatá­rozott fejlesztési, község Dol'iti- kal tennivalók valóra váltásá­ban hol tart a helyi tanács. Kérdés az is, hogy mW, ho- qyon kell esetleg korrigálni, hol miben kell az igényeiket az anyagi adottságokhoz iga­zítani. A falugyűlés, mint közéleti esemény, hihetetlenül nagy segítséget jelent a helyi ta­nácsoknak. Ez ma már köz­tudott dolog. Az úgyszintén, hogy egyetlen hivatását jól betöltő tanács sem nélkülöz­heti azt a lehetőséget, hogy azokkal vitassa meg örömeit és gondjait, akiknek az érde­keit képviseli. Akikért fárado­zik. A most kezdődő beszélge­tések során valószínű sok mindenről lesz szó. Mint' je­leztük, az elismerő szavak mellett föltehetően elhangzik majd számos bírálat is. Mind­ez természetes, hiszen a falu­gyűlések tulaidonkéopen mun­kamegbeszélések akkor is, ha népességük miatt külön ün­nepibbnek számítanak, mint az egyéb ilyen események. A m u r> ka m eq b esze lés akkor éri el a céliát, ha annak résztvevői készek a kétoldali számadásra. A lakossáq pél­dául annak mérlegelésére is, hogy adott célok érdekében mit tett, megtette-e amit vállalt. Közösen végzett munka, kö­zösen élvezhető eredményei­ről lesz tehát ismét szó és ar­ról. mit kell és lehet termi he- Ivileg azért, hoav a következő év végén esedékes új szám­adás mén eredményesebb le­aven. Jövőre a faluavíílés"k unvrmis zárszámadás ieüegű- ek lesznek már. Az kerül a mérleare, honvan zária egy- eav teleo“'Jésünk a tervidősza­kot és fetkészüh-e eléq jól a kővetkező ötéves tervre. A kongresszusi munkoversernf során kiváló eredmények szület­tek a Paksi Állami Gazdaságban. Áprilisban az á. g. dolgozói 3212 társadalmi munkaóra elvégzésére tettek ígéretet, s oz esős őszt időszok ellenére — mikor az időjárás maximális erőkifejtésre késztette a dolgozókat — válla­lásukat jelentős részben telje­sítették. Példamutató munkát végzett a gerjeni javítóműhely Bánki Donát brigádja, akiknek nevéhez fűződik a gazdaságban az MSZMP XI. kongresszusa tisz­teletére szervezett munkaverseny- mozgalom beindítása. A 28 dol­gozóból állá kollektíva eddig 290 társadalmi munkaórát telje­sített Az építészeti részleg hat szo­cialista brigádja együttműködési szerződést kötött a paksi 3-as számú általános iskolával és az óvodával. Ök 620 társadalmi munkaóra során bővítik az épü­leteket illetve kerítést építenek; Fiatalosan — komoly dolgokról A téliessé vált időben bokáig sárban állva szedi az őcsényi Kossuth Tsz kertészeti brigád­ja a karalábét, fejes káposztát Naponta 100 mázsa kerül a lá­dákba, melynek egy részét szekszárdi és őcsényi boltjaik­ban, valamint a TESZKER-nél és a tenek. értékesí­Fotó: K. Z. Beszélgetés Kozma Erzsébet bonyhádi járási úttörőelnökkel Az elmúlt vasárnap kezdődött és szerdán ért véget az V. országos úttörőparlament. Az ország valamennyi úttörőjé­nek és kisdobosának képviseletében kétszázharminc küldött és számos meghívott vendég vett részt a négynapos szegedi tanácskozáson. A Tolna megyei csoportot Kozma Erzsébet, a bonyhádi járási úttörőelnökség elnöke vezette, öt kérdeztük; az úttörőparlamentről, az ott szerzett tapasztalataitól. — Nemcsak az én vélemé­nyem, hanem a gyerekeké is: nagyon tartalmas, színvonalas, jól előkészített és megrende­zett országos úttörőparlamen­ten vettünk részt. A program egyébként nemcsak a parla­menti munkát tette lehetővé, hanem azt is, hogy megismer­kedjünk Szegeddel, a szegedi emberekkel. Természetesen fő feladatunk a parlament cél­kitűzéseinek megvalósítása volt. — Mik voltak ezek a cél­kitűzések? — A legfontosabb: a gyere­kek közéletiségre nevelése — az, hogy az úttörőélettel kap­csolatban elmondják vélemé­nyüket. Meghatározott témák­ról beszélgettek, vitatkoztak. Megvizsgálták hogyan valósí­tották meg a negyedik — szé­kesfehérvári — parlament üze­netét. Akkor az őrs, a raj, a csapat, a tisztségviselők mun­kájával foglalkoztak, megha­tározták ezek feladatait. — És mit állapítottak meg ezzel kapcsolatban, mit haj­tottak végre az elmúlt két évben? — Szinte mindent. A parla­ment a plenáris ülést követően hat szekcióban ülésezett. Az első a „Törvényeink tettek­ben” elnevezést viselte. Itt ar­ról vitatkoztak, hogy a kisdo­bosok hat és az úttörők tizen­két pontja hogyan él, hogyan valósul meg a különböző pró­A Tolna megyei Mezőgazda- sági Ellátó Vállalat „Agroker” dolgozói november 29-én, Szekszárd város felszabadulása 30. évfordulójára teljesítették az 1974. évi áruforgalmi és gazdasági tervüket. Kiváló munkájukkal Tolna megye mezőgazdasági üzemei­nek anyag- és műszaki igé­ből: tükrében. A második szekcióban a vidámságról, já­tékról, szórakozásról beszéltek, és a sportról, a kultúráról, a honvédelemről. A harmadik szekció a lakóterületi úttörő­munkáról tárgyalt, a csapatok kapcsolatáról a társadalmi szervekkel, művelődési intéz­ményekkel, gazdasági egysé­gekkel. A negyedik téma a nyári szabadidős programmal, az ötödik az iskola és az út­törőcsapatok kapcsolatával, a jogokkal, kötelességekkel volt kapcsolatos. Itt szóltak a ma­gatartásról, fegyelemről, házi­rendről is. A hatodik szekció a kisdobosok, úttörők és a KISZ kapcsolatázml foglalko­zott. — Gondolom, mivel gyere­kekről volt szó, nem csak a „hivatalos” részből állt a négynapos program. — Az egész rendezvénysoro­zat november 24-én kezdődött. Megkoszorúztuk a Lenin-szob- rot. A koszorúzáson csak a küldöttek, néhány úttörőcsapat képviselői és a meghívott ven­dégek vettek részt. Utána ke­rült sor a plenáris ülésre, ahol a vitaindítót hallottuk a Ma­gyar Úttörők Országos Szövet­ségének titkárától, Nemes Pé­tertől. Ezt követően hozzászó- ásokra került sor, délután pe- lig megnyitották az expedíciós -kiállítást, ahova minden me­gyei elnökség elküldte azt az ínyagot, amely híven tükrözte a csapatok, az úttörők kétéves zalékkal magasabb szinten elé­gítették ki. A Sárftöz—Völgységi Vízitár­sulat kollektívája is jelentette: a pártunk XX. kongresszusára és hazánk felszabadulásának munkáját. Azután a Csongrád megyei úttörőcsapatok adtak kulturális műsort. A második napon a szekciók üléseztek. Délután a szegedi úttörőcsapa­tokat látogattuk meg, este pe­dig színházba mentünk. Ked­den folytatódtak a. szekcióülé­sek, majd délután minden me­gye küldöttsége egy-egy válla­latot, üzemet keresett fel. Mi a tápéi Háziipari Szövetkezetnél voltunk. Este vidám vetélke­dőre került sor Szegeden. Szer­dán a küldötteket fogadták a város, illetve a megye állami és pártvezetői. Utána • záró plenáris ülést tartották meg. Itt beszámoltak a szekciók munkájáról és néhány hozzá­szólásra is sor került. Az or­szágos parlamentet Szűcs Ist­vánná, az Uttörőszövetség tit­kára zárta be. Este fővárosi művészek adtak vidám műsort a városi sportcsarnokban. — A Tolna megyeiek ho­gyan szerepeltek? — Mivel a legkisebb megye vagyunk, tőlünk volt a legke­vesebb küldött: összesen nyol­cán vettünk részt a parlamen­ten. A gyéreitek a szekció­üléseken szólaltak fel, a megyei úttörőparlamenten felvetett témákról beszéltek. A csoport kisdobos tagja, a bonyhádi Pal­kó Ágnes is nagyon talpra­esetten beszélt. A többiek szin­tén aktívak voltak. Nagyon elégedett vagyok a pajtások munkájával, szereplésével. A parlament résztvevői az ülé­sen is gyerekek maradtak, vi­dámak, ' jókedvűek voltak, de komolyan vették a tanácsko­zást, komolyan gondolkodtak. Azt hiszem ez jellemezte leg­inkább a négynapos parlamen­tet. —a —y 30. évfordulója tiszteletéretett Vállalásukat teljesítették. Két­millió 300 ezer forinttal telje­sítették túl az éves tervüket, ami 109 százalékos tervteljesí­tésnek felel meg. Ünnepi ülé­sükön vállalták, hogy tizenhat száz lóerős erőgéppel és jelen­tős szállítókapacitással segí­tik az év hátralévő időszaká­A Dalmandi Állami Gazdaság dolgozói is igen szép munkasi- kereket értek el az MSZMP XL kongresszusa, s hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tisz­teletére meghirdetett munkaver­seny során. A 3. kerületi Petőfi Sándor brigád a tehenészetben dolgozik. Ok g tejtermelés nö­velésére tettek felajánlást. Esze­rint egy tehén tejhozamát gondos takarmányozással és lelkiismere­tes ápolással évi 3150 literre nö­velik. Vállalásukat jelentősen túl­teljesítették, ugyanis 3333 literes átlagot értek el. ígéretet tettek a borjúk súlygyarapodásának nö­velésére is. Felajánlásuk szerint az állatok súlyát havonta átlag 26 kilóval növelik. Gondos mun­kájuk eredményeként 27,7 kg-os súlygyarapodást értek eL • I A XI. pártkongresszus tisztele­tére szervezett munkaverseny, mozgalomhoz csatlakoztak a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgaz­daság dolgozói Is. Felajánlották, hogy az esztendő végére két- miHiá-kétszázhúszezer forinttal növelik termelési eredményeiket, ígéretüknek már majdnem teljes egészében eleget tettek. Hatszáz­ezer csemetét neveltek terven fe­lül, csökkentették a tuskófúrás önköltségét, s terven felül erdő­sítettek 25 és fél hektárnyi terü­letet. A tervezettnél 970 köbmé­terrel több nyár papírfa, 180 köbméterrel több nyár farostfa termelésével, valamint 161 köb­méterrel több tölgy fagyártmány- fa kitermelésével közel kétmillió forint terven felüli bevételt értele eL • A Rákospalotai Bőrdíszmű és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregysége 19 szo­cialista brigádjának dolgozói a kongresszus tiszteletére a terme­lékenység növelésére, a Dol­gozz hibátlanul mozgalom beve­zetésére és sok száz óra társa­dalmi munka végzésére tettek ígéretet. A kongresszusi munka­verseny legutóbbi értékelése so­rán a gyáregységben az első helyezést a Tyereskova brigád tagázi érték el, akik a felajánlott 7 százalék helyett 19,4 százalék­kal növelték a termelékenységet, a DH-mozgalom bevezetése eredményeként 98,87 százalékban állítottak elő első osztályú termé­ket. Szocialista szerződést kö­töttek a szekszárdi öregek nap­közi otthonával, s közel 70 óra társadalmi munkával segítették a „Tisrta, virágos Szekszárdért" Teljesítették a vállalásukat nyeit az előző évinél 15 szá­1974. november 30. ban. mozgalmat Esőben, sárban

Next

/
Thumbnails
Contents