Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-30 / 280. szám
\ I Magyar Autóklub Ezer százkét tag Tolna megyében Miret minden társadalmi szervezetnél a Magyar Autóklubnál is sor kerül négy- évenként a beszámoló közgyűlésre. November 30-án hazánk fővárosában több mint százezer autóklub-tag képviseletében tanácskoznak az autósokat érintő kérdésekről- Ebből az alkalomból érdemes áttekinteni Tolna megyében miként működik a Magyar Autóklub szervezete. A BIZTONSÁGOS KÜZ LEKEDÉSÉRT Hazánkban a kormány közlekedéspolitikai koncepciója következtében nagymértékben lehetővé vált a lakosság gépkocsi-vásárlási igényeinek kielégítése. 1970-ben még csak 213 436, 1973-ban 380 778 személygépkocsit tartottak magánkézben. Idén 84 ezer új kocsit vásárolhattak. Tolna megye autósmegye. A statisztika azt bizonyítja, hogy ezer lakosra legtöbb gépkocsi Tolna megyében van. Az Autóklub tagjainak száma két éve 1224 volt, idén annak, ellenére, hogy a tagsági díj magasabb mint négy évvel ezelőtti 1102 klubtagot tartanak nyilván. Az Autóklub az egyedüli olyan szervezet, amely az autósok érdekeit közvetlenül képviseli. Ott találhatók a klub vezetői a különféle tanácsi, államigazgatási, stb. szervek tárgyalásain, ahol a baleset- mentes közlekedésről, a balesetek alakulásáról, az útépítésről, a szervizellátás javításáról és hasonló témákról esik szó. Ennek nyomán a gépkocsik számának gyarapodásával arányosan javul az „autótartási lehetőség”, azaz több szervizállomás nyílik, intézkedések történnek az alkatrészellátás javítására. A Magyar Autóklubnak elsőrendű feladata, hogy a balesetmentes közlekedésért síkra- szálljon, mozgósítsa a tagságot. Az elmúlt évek rendszeressé tették Tolna megyében a KRESZ-magyarázó oktatásokat, jogászokat hívtak meg egy-egy alkalommal aktuális kérdések ismertetésére. A klubtagság . túlnyomó része részt vett a rendezvényeken, előfordult azonban, hogy egyes csoportoknál csak méhányan jelentek meg. Milyen előnyöket biztosít tagjai számára az Autóklub, tehetjük fel a kérdést. A válasz — anélkül, hogy toborzási fölhívásként hangzana — egyértelmű: ha valaki tagja egy szervezetnek, akkor nyu- godtabban autózik, mert tudja, hogy van érdekképviselője, amely ezentúl anyagilag mérhető segítséget is nyújt. Például a segélyszalgálati gépkocsit minden klubtag ingyen veheti igénybe az ország bármely területén, sőt külföldön is. Havonta rendszeresen tanácsadást, ellenőrzést tartanak a szekszárdi bázison, sőt most már elmondhatjuk, hogy a közeli hónapokban megvalósul a szekszárdi Parászta városrészen az Autóklub megyei központja. Itt is természetesen csak a (klubtagoknak nyújtanak szolgáltatást: olcsóbb javítást, alkatrészellátást, szervizmunkát, ingyenes vizsgálatokat. TÖBB MOZGÓ BAZIS A központ több olyan mozgó javítóbázissal rendelkezik, amelyek nagy segítséget nyújtanak a klubtagságnak. Például megyénkben is nem egy alkalommal jó szolgálatot tettek már a mozgó diagnosztikai gép vizsgálatai a beteg autóknak.' Tolna megyében Horváth Béla és Molnár Ignác szerelő már jó ismerője a klubtagságnak, így a személyes ismeretség — az úton, amikor találkozunk a sárga angvaWkkal, üdvözöljük őket, — barátsággá alakul, s óhatatlanul is terjesztjük az Autóklub jó hírét, mert a két ember rászolgált. A Magyar Autóklubnak is mint minden szervezetnek vannak. társadalmi munkásai. Ök fáradhatatlanul munkálkodnak a tagság érdekében. Dombóváron Lengyel Ferenc, Bonyhádion Kerekes Tibor, Pakson Siklós Attila, Tamásiban Révész István, Hogy észen Fodor Sándor tevékenykedik a tagság megelégedésére. Ne felejt-* kezzümk el Micskó Mlhályné- róL a központi ügyintéző di- cséréséról sem. A fővárosban a megyei szervezet, a megyei autósok képviselői ma adnak számot, hogy Tolna megyéiben miként vélekednek a Magyar Autóklub munkájáróL JOBB SZERVEZETI ÉLETET Télapévárók El kell mondani olyan, tapasztalatokat is, hogy nem minden tag vesz részt a szervezeti életben, csak a szolgáltatások érdekében keresi fel a megyei irodát. Legutóbb például a megyei szervezet közgyűlésére 620 klubtaghoz küldték meghívóit, s csak harminckilencen vettek részt azon a fontos tanácskozáson, ahol a költségvetésről, fejlesztési lehetőségekről, a klubtagság érdekeinek képviseletéről volt szó. Tehát nemcsak az a cél, hogy a klub tagjainak számát növeljék, hanem a szervezeti élet fokozására is szükség van. Nyilván több lehetőség nyílik majd erre akkor, ha a jövő évben a szekszárdi művelődési központban rendszeresen tartanak klubnapokat. Szükség van arra is természetesen, hogy a klubtagok számát növeljék, mert a tagdíj szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatások színvonalát emelni tudják, új gépeket lehessen vásárolni és mielőbb felépíteni Parasztén a Magyar Autóklub Tolna megyei szervezetének bázisát.- Pj — Télapónak azért fehér a szakálla, mert nagyon öreg. A ruhája piros, erről lehet megismerni. A puttonyában ajándék: ■ játék, csokoládé és szaloncukor van. Már nagyon várjuk! — mondták a Kadarka úti óvoda nagycsoportosai, akik azt is kiszámolták, hogy hányat kell aludni, amíg megérkezik hozzájuk a Télapó. A nagycsoportosok harminchármán vannak. Ma 17 kisfiú és 16 kislány közül csak 26 gyerek van jelen. Körjátékkal, dallal és verssel készültek a Télapó fogadására. Akadt köztük olyan, aki ebben az esztendőbe n először találkozik vele és van a kicsik között olyan, aki levélben közölte kívánságát. A levelet természetesen az anyukák, vagy a testvérek. írták és tették ki az ablakba, hogy a Télapó elvihesse őket, hogy most hóországban, fenyőkkel övezett házacskájában készítse el a kívánt csomagokat. Marika játékot kért. Nem árulta el mit, mert Télapó ismeri a gyermekszívek rejtelmeit, tudni fogja mi az, amit legjobban szeretne. — Én szomorú lennék, ha egyedül kapnék csomagot — mesélte Zolika. — Szeretném, ha az apu, anyu és a testvéreim is kapnának ajándékot. Négyen vagyunk testvérek, ezért kértem levélben arra a Télapót, hogy mindenkinek hozzon valamit. Tamás az elmúlt évben Irt a Télapónak. Amikor az anyu a levéllel elkészült, együtt tették ki azt az ablakba. Utána pedig bementek a másik szobába tévét nézni. Egy idő után megunta a mesefilmet. Kíváncsi volt Télapóra is, ezért kiment megnézni, mi lett a levéllel? A levél helyett azonban kis csomagot talált az ablakban, Télapó pedig hét határon túl járt már. Ebben az esztendőben beszélni szeretne vele. A szöszke Bea hathónapos öcsikéjének, Attilának csörgőt, anyunak ruhát, az apunak cipőt, magának pedig zoknit és csokoládét remél. Vera ez alkalommal egyedül mondta el azt a verset, amit. a többiekkel mond majd el, ha megérkezik a Télapó. Aztán körbeálltak és elénekelték a Pattanj pajtás kezdetű vidám dalocskát. Végül Rita mondta el a kívánságát. Apunak azért kér cipót, mert csak egy pár cipője van. Anyunak poharat hozzon a Télapó, mert a háznál abból van a legkevesebb, a poharak törékenysége miatt. Mivel a bátyja, Kornél írta meg a lehelet helyette, neki dömpert kért, míg magának éneklő babát. De a gyerekek gondoltak mindenkire, akit szeretnek, a nagymamákra is. Györgyi, Attila, Kriszti, Laci és Tamás, meg a többiek csokoládét, cukorkát, képes- és kifestőkönyvet várnak Télapótól, akinek az ajándékokért cserébe palacsintát és tortát sütnének. Várat is építenek neki, játszhat a telefonnal is. Kriszti hímes tojással ajándékozná meg. Van aki zászlócskával, színes ceruzával, kifestőkönyvvel kedveskedne, de természetesen mindannyian megfogadnák, hogy szófogadó és jó gyerekek lesznek jövő ilyenkorig. A nagycsoportosok megsúgták nagy titkukat, azt, hogy a kiscsoportosokat mivel lepik meg. Képeslapot készítenek nekik. A hátralévő napokban pedig szorgalmasan gyakorolják verseiket és énekeiket, hadd örüljön Télapó. , .Fáradt lehetsz, siess haza, pihenj le Télapó, egész évben gondolj reánk, álmod legyen jó. Szervusz, szervusz Télapó!" — vé. — Gerencsér Miklóst Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Immár határozott cél szerint folytatta a munkásokkal való ismerkedést, amelynek valóságos gyönyörűséggel adta át magát felvidéki körutazásakor. Csak a közvetlenül tanulmányozott mesterségekről szándékozott írni. Kibővítette az iparosnaptér eredeti mondanivalóját, 5 mindhárom hasznos társadalmi réteghez: az értelmiséghez, a kézművességhez és a földműves- séghez óhajtott szólni. Alkalmas a hely annak megjegyzésére, hogy Magyarországon Stancsics Mihály alkalmazta először ezt a tagolást. Mint tudjuk, a marxizmus is ebbe a három fő csoportba sorolja a társadalom értékteremtő tömegeit. Nem véletlenül él Stancsics a klasszikus csoportosítással, hiszen tanulmányozója és ala- pos ismerője az utópista szocialisták munkáinak. Az sem véletlen, hogy egyre gyakrabban nevezte magát proletár demokratának. Képzelhető, mit szól Katona, a szegedi cenzor, amikor Grün János elvitte neki nyomtatásra engedélyezni a naptár kéziratát. Ha nem szólnak Budáról a szegedi cenzornak, az akkor is megrémült volna. így különösen megtépázza Stancsics munkáját. A képtelenül sűrű húzások természetesen lehetetlenné teszik a naptár kiadását. A bátor szándékú nyomdász nem törődik bele Katona húzásaiba, felküldi ellenőrzésre a könyvet a budai cenzori kollégiumhoz, tisztelettel kérve, hogy bírálják felül a szegedi cenzor túlzott szigorúságát. Sürget az idő, hiszen a naptárt újévre meg kell jelentetni. Stancsics már nem is számlálja, oly gyakran kaptat fel Budára a cenzori hivatalhoz, messzi lakásétól. A kényelmes hivatalnok uraknak nem volt sürgős. Hagy— 52 ták, hadd késsen csak el a naptár. Amikor már biztosak voltak abban, hogy lehetetlenség megjelentetni 1844 januárjára, kegyesen jóváhagyták a szegedi cenzor húzásait. Ezzel nemcsak Stancsics Mihály, de Grün János reményei is szertefoszlottak. A huzavona ideje alatt Teréz súlyos betegségbe esett, mozdulni is alig tudott. Segítő nélkül nem lehetett meg kisded leánykája sem, ő maga sem, Stancsics tehát fogadott melléjük egy gondozó asszonyt. Ez a meggondolatlan nőszemély, se szó, se beszéd, garasokért elhordta a szatócsnak a féltve őrzött, lerakott kéziratokat, haszontalan papírnak gondolván azokat. Stan- csicsnak szinte minden eddigi munkája kárba veszett. Abból vette észre a pusztulást, hogy a szatócsnál vásárolt holmi csomagoló papírján a saját kezeírását ismerte fel. Kutyaharapást szőrével, — munkával akarja feledtetni a pótolhatatlan veszteséget. Teréz fel épül és ehhez az örömhöz képest kibírhatónak véli a veszteséget. De, mert mégis bántja a dolog, nagy elhatározásra jut. Minden eddigi írásánál bátrabb, szókimondóbb véleménnyel szándékozik kirukkolni. Elmondhatatlanul a begyében van a császári zsarnokság, a cenzúra minden alapvető szellemi jogot meggyalázó önkénye. Amint árad belőle a mondanivaló, hangfogó nélkül megírja a „Sajtószabadságról nézetei egy rabnak” című híres művét. Mi sem nyilvánvalóbb, mint hogy ilyen könyvet képtelenség megjelentetni az osztrák császár birodalmában. Lipcsébe csempészte a művet, kinyomtatás végett, de a nyomtatás színhelyéül Párizst tüntették fel. A szerző neve természetesen nem szerepelt a könyvön. Alig jutottak be az országba az első példányok, óriási kalamajka támadt a hivatalos körökben. Erélyes ambícióval kutatták a tetteseket, kiváltképp a szerzőt. Hogy, hogy nem a gyanú rövidesen Stanesicsra terelődött. Szekré- nyessy Endre, Pest város rendőrkapitánya elhatározta, megval' atását kényszerítő eszközökkel. Mivel pedig mégsem lehetett egészen biztos a szerző kilétében, nem fogathatta el nyíltan, mert hátha kiderül vétlensége. Neves ember, zajt csapnak a nemzeti tábor egyébként is lármás hívei, ha igazságtalanul meghurcolják a magyar értelmiség egyik legjelesebbjét. A rendőrkapitány — 53 — tehát egy nyájas darabont által invitálta baráti vendégségbe kiszemelt áldozatát. Stancsics azonban résen volt. A darabontéhoz hasonló nyájassággal köszönetét mondott a számára megtisztelő Invitálásért, ugyanakkor halaszthatatlan családi teendőire hivatkozott. Tudta hát, hogy komoly veszedelemmel játszik, amikor a rendőrség alapos gyanúja ellenére Pozsonyba, az éppen zájló országgyűlés színhelyére utazott. Titkos módon elegendő példányt juttatott el könyvéből a- diéta városába, és arról is gondoskodott, hogy a követek kézhez kapják munkáját. Műve óriási szenzációt keltett. írásáról beszélt mindenki, lelkes viták zajlottak gondolatairól. szerte az országgyűlés tagjai körében, s azon túl, Pozsony politikai társaságaiban. A siker még az ő mindig bizakodó elképzeléseinél is nagyobb volt. A rendőrség jobbnak látta, ha nem bolygatja az ügyet, mert feltételezése szerint ekkora akciót csak igen befolyásos emberek mernek megkockáztatni. Valóban, Stancsics Mihály merész cselekedete fölért egy jól szervezett országos politikai megmozdulással. 15. Szaporodik a pesti külváros lakossága, rengetegen húzódnak a sanyarú pusztai sors elől a jobb megélhetés reményében az Orczy kert mögötti környékre. A jövevények közé bűnözök is keverednek, ezek kirabolják Stancsics házát. Sürgősen lakást cserél, mielőtt még nagyobb baj történne. Ekkor már három gyermek apja, törődnie kell családja biztonságával. Az ugyancsak józsefvárosi Tömő utcai ház állapota igen gyatra, rendbe kell hozatni, mielőtt beköltözhetnének. Átmenetileg a Hatvani — ma Kossuth Lajos utcába költöznek 1844—1845. telén, a Schmidunger-házba. Stancsics alkotókedv? teljében egymás után írja műveit a szűk lakásban. Minden munkája tele van életképes ötlettel, de mert elképzelései túlságosan merészek, közlésü két megtagadják. Szalay László, a Pesti Hírlap szerkesztője az egyetlen, aki hajlandó közölni néhány cikkét, de ő is csak álnév alatt. (Folytatjuk) — 54 —
