Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-29 / 279. szám
Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford találkozásának eredményeiről Moszkva, (MTI). Az SZKp KB Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács, miután megvizsgálta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke 1974. november 23—24-i Vlagyivosztok környéki találkozójának eredményeit, teljes egészében jóváhagyta Leonyid Brezsnyev tevékenységét és a találkozó fontos politikai eredményeit. Az eredmények, amefyek a békés egymás mellett élés elvén alapuló szovjet—amerikai kapcsolatok további fejlesztése szempontjából nagy jelentőségűek, fokozottan ösztönzik a nemzetközi enyhülés elmélyülését, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés kibővítését és konstruktív módon hozzájárulnak a világ-, béke szilárdításához. A találkozón sokoldalú és konstruktív véleménycserét tartottak a szovjet—amerikai kapcsolatok alapvető problémáinak széles körében. Űjból bebizonyosodott, hogy a két •hatalom igyekszik maradéktalanul és teljes terjedelmében megvalósítani azokat a kötelezettségeket, amelyeket az 1972 —74-es évek során aláírt okmányok rögzítenek — mindenekelőtt a szovjet—amerikai kölcsönös kapcsolatok alapjairól szóló okmány, a nukleáris háború elhárításával kapcsolatos megállapodás, valamint a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával összefüggő bizonyos intézkedésekről hozott megállapodás. Ez a fő feltétele annak, hogy tovább haladhassanak a két ország népei érdekében — a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésének útján. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács megállapította, hogy haladás történt a szovjet—amerikai kapcsolatok különösen fontos irányzatában: a nukleáris háború, és általában a háború keletkezése elleni biztosítékok megteremtésében. A hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai közös nyilatkozat igazolja a Szovjetunió és az Egyesült Államok szándékát, hogy hosszú távú megállapodást kössön ebben a kérdésben. A felek megállapodtak: a megállapodás előkészítését minél előbb befejezik azzal, hogy 1975-ben aláírható legyen. Nagy jelenAz Elnöki Tanács üdvözlő távirata A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Albán Nép- köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratot intézett az Albán Népköztársaság népi gyűlése elnökségéhez. Nemzeti ünnepük, Albánia felszabadulásának 30. évfordulóján üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és az albán népnek -— hangsúlyozza a távirat. Fogadás a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából Dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Orbán László kulturális miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, valamint a politikai, gazdasági, kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. (MTI) Véget ért az RKP kongresszusa Csütörtökön utolsó napjához érkezett a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa. Délelőtt plenáris ülést tartottak és ezen néhány felszólalás után határozathozatalra került sor. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta: 1. a Központi Bizottság beszámolóját, valamint a Központi Bizottságnak a X. kongresszus óta kifejtett tevékenységét; 2. a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját; 3. az RKP programját; 4. az 1976—80-as ötéves terv irányelveit, valamint az 1990- ig szóló távlati terv alapelveit és 5. a kommunisták élet- és fnunkanormáit, a szocialista etika és méltányosság elveit 1974. november 29. Megszavazta a kongresszus a szervezeti szabályzathoz beterjesztett módosításokat is. Ezek közül a leglényegesebb az, hogy a végrehajtó bizottság végrehajtó politikai bizottsággá alakul át és létrehozzák ennek állandó irodáját (amely a IX. kongresszustól a közelmúltig működött állandó elnökséget váltja fel). Az egyik elfogadott módosítás leszögezi a pártkáderek cserélődésének, a káderállomány felfrissítésének elvét. Ezzel kapcsolatban elhangzott olyan javaslat is, hogy minden szinten kössék alsó és felső korhatárhoz a vezető pártfunkcionáriusok megválaszt- hatóságát. Erre a javaslatra reagálva, Nicolae Ceausescu kijelentette, hogy a vezető káderek megválasztásánál nemcsak az életkort kell tekintetbe venni, hanem egyéb tulajdonságokat és képességeket is. tősége van annak a megállapodásnak is, hogy az 1985-ig szóló új SALT-egyezmény a felek közötti egyenlőség és az azonos szintű biztonság elvén alapszik. A Szovjetunióban nagyra értékelik ezeket a megállapodásokat, amelyeknek megvalósítása fontos lépés lesz a tartós békéhez és a népeik biztonságához vezető úton. A szovjet—amerikai közös közlemény kifejezi azt a készséget, hogy a béke és a biztonság érdekeinek megfelelően előmozdítsák a legsúlyosabb és egyelőre még rendezetlen politikai problémák megoldását. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke első találkozója, amelynek során konstruktív módon megvitatták a szovjet—amerikai kapcsolatokat — beleértve a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatokat — érintő kérdések széles körű komplexumát. tükrözte azt a törekvést, hogy biztosítsák a szovjet—amerikai kapcsolatok szakadatlan és folyamatos fejlődését, visszafordíthatatlanná tegyék ezt a folyamatot. Budapestre érkezett F. Szlachcic Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság magyar tagozata elnökének meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Franciszek Szlachcic miniszterelnökhelyettes, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az együttműködési bizottság társelnöke. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, ott volt Tadeusz Hanu- szek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Délelőtt a Parlamentben megkezdődtek Huszár István és Franciszek Szlachcic tárgyalásai. Áttekintették a két ország gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseit, különös tekintettel a kormányfők 1974. augusztusi találkozójából adódó feladatokra. (MTI) BUENOS AIRES Több mint 28 ezer személy lépett be ebben az évben az Argentin Kommunista Párt és az Argentin Kommunista Ifjúsági Szövetség soraiba. Az erről szóló adatokat a párt lapja, a Nuestra Plabra közölte. WASHINGTON Az Amerikai Szövetségi Nyomozóhivatal (FBI) jelentése szerint az év első kilenc hónapjában összesen 1474 bombamerényletet hajtottak végre az Egyesült Államokban. A merényletekben 18 személy vesztette életét és 150-en sebesültek meg. ISZTAMBUL Üjabb incidensek voltak szerdán jobb- és baloldali diákok között a törökországi Izmirben. Az összecsapásokban több diák súlyos sérüléseket szenvedett. A rivális csoportok szétválasztásához a rendőrség beavatkozására volt szükség. Magyar vezetők üdvözlő távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepén Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából következő táviratot intézte Joszip Broz Titóhoz, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökéhez, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökéhez és Dzsemal BJ jedxshez, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsa elnökéhez: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Ellnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében szívélyes üdvözletünket küldjük és őszinte jókívánságainkat fejezzük ki önöknek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá- gánaik és elnökségének, a szövetségi végrehajtó tanácsnak és a baráti Jugoszlávia szocializmust építő népeinek nemzeti ünnepük alkalmából. Nagyrabecsüléssel tekintünk azokra az eredményekre, amelyeket Jugoszlávia népei a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetésével elértek hazájuk politikai, gazdasági és kulturális életének fejlesztésében, a szocialista építőmunká- ban. Üdvözöljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a haladásért folytatott harcban. Meggyőződésünk, hogy pártjaink és országaink barátsága és együttműködése, amelynek a közös célokért folytatott harc ■képezi alapját, a jövőben is eredményesen fejlődik és hasznosan szolgálja a béke, a haladás és a szocializmus ügyét, népeink sokoldalú kapcsolatainak további erősödésétJugoszlávia nemzeti ünnepén A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeinek november 29-i legnagyobb nemzeti ünnepét sokan a fel- szabadulás évfordulójával tévesztik össze. Történelmi tény azonban, hogy bár a nácik által megszállt európai országok népei közül a jugoszlávok az elsők között fogtak fegyvert a hitleri „új rend” ellen, Jugoszlávia teljes felszabaduláséra legutoljára került sor. A délszlávok földjén az ellenség elkeseredetten, szinte az utolsó töltényig harcolt és csak 1945. május 15-én, vagyis hat nappal a hitleri Németország hivatalos kapitulációja után tette le a fegyvert. November 29-én a köztársaság napját ünnepük Jugoszláviában. Olyan évfordulóról emlékeznek meg, amely két történelmi dátumhoz kapcsolódik. Mindkettő annak a hősi ellenállási harcnak a során nyerte el a történelmi jelzőt, amelyet a jugoszláv népek a hitlerista megszállók és csatlósaik ellen vívtak 1941—45 között. Röviddel azt követően, hogy a német hadigépezet 1941 áprilisában lerohanta Jugoszláviát, amelyet a korrupt királyi rendszer szinte védtelenné tett, a Jugoszláv Kommunista Párt a megszállók elleni fegyveres harcra szólította fel a tömegeket. A párt irányításával futótűzként terjedt a felkelés, s a gombamódra elszaporodott partizánalakulatok tevékenysége nyomán egy új európai hadszíntér nyílt meg, amely a nácik és szövetségeseik 20—25. hadosztályát kötötte le állandóan. A felszabadított területeken — megyényi nagyságú, vagy ennél kisebb „szabad szigetek” tucatjai — a népi hatalom szervei alakultak meg, s ezekből nőtt ki 1942 tavaszán a forradalmi parlament csírája, a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ). Második ülésére a boszniai Jajce városkában került sor 1943. november 29-én. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv KP első titkára, a Népfelszabadító Hadsereg főparancsnoka tartotta a beszámolót a fegyveres küzdelem állásáról. Ezt kővetően a 208 delegátus olyan fan tos határozatokat hozott, amelyek megvetették az új Jugoszlávia alapjait. Kimondta, hogy a jövendő állaimnak demokratikus, szövetségi alapokon kell nyugodnia. Végül — Tito vezetésével — ideiglenes kormány felállítását határozta el az AVNOJ. Nem egészen egy évvel később a forradalmi kormányzat szervei már Belgrádba költözhettek, amelyet az előnyoröuló szovjet hadsereg harcosaival vállvetve szabadítottak fel a partizánok. 1945. november 29-én pedig az újonnan megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés egyhangúlag a monarchia megszüntetésére, a köztársaság kikiáltására szavazott. Az újjáépítés keserves munkája a maga módján nem kevesebb áldozatkészséget követelt a tömegektől, mint a felszabadító háború. Ma már jogos büszkeséggel tekinthetik át építő munkájuk nagyszerű sikereit a jugoszláv dolgozók. Az egykori paraszti ország immár ipari-agrár állammá alakult át. 1947-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem tavaly négy és félszer volt nagyobb, az ipari termelés pedig ezalatt hétszeresére emelkedett. Uj városok, Lakások százezrei épültek fel. Az 1965-ben életbe lépett gazdasági reform lendületet adott a termelékenység növekedésének, az áruválaszték bővítésének. A továbbiakban azonban a gazdaság fejlesztésének túlfieszítése, s ennek kísérő jelenséged, a beruházási tőkehiány és az inflációs tendenciák jutottak kifejezésre. Jelenleg az ország ezek felszámolását célzó átfogó stabilizációs program megvalósításán fáradozik. Nagy segítséget nyújtanak ebben a tavasszal elfogadott új alkotmány és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége májusban megtartott XI. kongresszusának útmutatásai. Az utóbbi másfél évtized során hazánkat és Jugoszláviát a baráti együttműködés egyre több szála köti össze egymással. Rendszeressé váltak vezetőink legmagasabb szintű találkozói: legutóbb ez év tavaszán Tito elnök volt Kádár János vendége. Gazdasági árucserénk volumene az idén eléri majd a 180 millió dolláros összeget. Élénk a kishatár-forgalom, s mindkét országból turisták százezrei látogatnak el a szomszédba. Az ideát élő délszláv ajkú Lakosság és az odaát élő magyar kisebbség egyenrangú családtagként boldogul hazáidban és a két ország közötti híd szerepét tölti be. Egy okkal több ez, hogy nemzeti ünnepükön baráti jókívánságainkat fejezzük ikd a szocializmust építő déli szomszédainknak. P. V.
