Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-29 / 279. szám
I \ 1 ♦ A Szekszárdi ISof-áíszsnu beszámoló taggyűlésé I Megnőtt ax Iskola Küldöttközgyűlés 100 Oöö tag képviseletében Egyenletes pártépítés, eleven szocialista brigádmozgalom A közelmúltban fejeződött be Decsen az általános iskolai bővítése. Az újabb nyolc tanterem nemcsak arra adott lehetőséget, hogy a községben töb b helyen elszórt szükségtantermeket bezárják, de arra is, hogy megszűnjön a délutáni tanítás. a bővítés kétmillió forintba került, amelyből 260 OOö a lakosság, a szülők társadalmi munkája. Az iskola új szárnya, T (Folytatás a 1. oldalról) A tanácskozáson felszólalt Patai János, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese is. A többi 'közt hangsúlyozta 'az új szövetkezeti törvény megalkotásának jelentőségét, amely új működési körülményeket teremtett a fogyasztási szövetkezetek számára is. Az önállóság kiszélesítése a szövetkezeti demokratizmus előtérbe helyezése tneg- növekedett feladatokat, de egyben megnövekedett lehetőségeket is jelentett minden szövetkezetnek, szövetkezeti szervnek. Elmondhatjuk, hogy Tolna megye fogyasztási szövetkezetei jól éltek az új lehetőségekkel, megállták a helyüket, kellően fejlődtek, erősödtek. Hozzátehetjük, hogy a MÉSZÖV mint szövetség megtalálta a helyét, rugalmasan alkalmazkodott az új körülményekhez, s kellő segítséget tudott nyújtani szolgáltatásaival a fogyasztási szövetkezetek erősödéséhez. Az egyes szövetkezetek gazdálkodása stabil. Tolna megye szövetkezetei több területen — így a mezőgazdasági termelés szervezésében — országosan is elismerésre méltó eredményeket értek el. A három szövetkezeti forma közül a takarékszövetkezetek feilődése volt a legdinamikusabb — mondotta a többi közt Patai János végül köszönetét mondott a megye pártszerveinek, a szövetkezeteknek nyújtott segítségért. Köszöntötte a küldöttközgyűlés résztvevőit K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Méltatta a fogyasztási szövetkezetek fejlődését, munkáját, hangsúlyozva, hogy szocializmust építő társadalmunkban milyen fontos szerepet töltenek be a fogyasztási szövetkezetek. — Munkájuk sok szállal és szervesen kapcsolódik a legkülönbözőbb össztársadalmi feladatok megvalósításához — mondotta a többi közt. — Itt van például pártunk és kormányunk életszínvonal-politikája: a fogyasztási szövetkezeteken is múlik, hogy az egyes célkitűzések hogyan valósulnak meg. Az ellátás színvonalának növelése mindenkit érintő feladat és hadd tegyem hozzá, hogy ez nem is egyszerűen gazdasági kérdés, hanem nagyon fontos közhangulati tényező. Ebből viszont az is következik, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei amikor erőfeszítéseket tesznek az ellátás színvonalának javításáért, egyben nagyon fontos politikai funkciót látnak el. Ehhez kapcsolódik a zöldség- és gvümölcsellátás problémaköre. Mint tudjuk, e téren nehézségek mutatkoztak az ellátásban és hogy a fogyasztási szövetkezetek e téren is számtalan jó intézkeTalán rendhagyó, hogy a második napirendi pont ismertetésével kezdjük írásunkat, egy beszámoló taggyűlésről, okot az ad rá, hogy a felsőbb pártszervek által adott értékelések rendkívül fontosak minden alapszervezet számára a további tevékenységet illetően. Elismerő értékelés A Bőrdíszmű pártalapszer- vezetének értékeléséből a következő néhány pont kiragadását tartjuk szükségesnek, mert az itt következő megállapítások különösen jellemzik a pártalapszervezetet. Jelentősnek értékeli a városi pártbizottság azt a munkát, amit társadalmi munkaakciók keretében a Bőrdíszmű dolgozói végeztek — a pártszervezet irányításával — a város fejlesztése érdekében. A taggyűléseket az aktivitás, az őszinte, kritikai légkör jellemezte. A, pártépítés jó ütemben haladt, ami az alapszervezet foglalkozás szerinti összetételét illeti, ugyancsak jó a helyzet, a munkásarány 75,5 százalékos. Jól működnek a pártcsoportok, s nagyon hasznosnak bizonyult az úgynevezett „kis üzemi négyszögök” munkája, összességében tehát a felsőbb pártszerv elismeréssel értékeli a bőrdíszmű alapszervezetét. A beszámoló, amelyet az alapszervezeti vezetőség nevében Stugner Rudolf, titkár ■ - ■jo5"'"ett elő, átfogó értékelésé". adta az elmúlt négy évnek. 1970-ben, tehát a tárgyalt időszak kezdetéi, 43 tagja volt az alapszervezetnek, ma 66. Evekre osztva a pártépítés tervszerű, egyenletes volt. A mai létszám fele nő, 24,3 százalék fiatal. Ennél a kérdésnél kell utalni Sebes! Endre felszólalására, aki a KISZ párttagajánló tevékenységéről szólván elmondta, hogy a tárgyalt időszakban nyolc fiatalt ajánlott a KISZ párttagnak — valamennyit fel is vették. Jő as információ A párttagság és általában aá egész üzem dolgozóinak tájékoztatása és tájékozottsága'érdekében nagyon sokat tett az alapszervezet. 1970 óta ötvenöt taggyűlést, hetven vezetőségi ülést és tizenkét szabad pártnapot tartottak. A terrpelési tanácskozásokra ezen felül került sor. A taggyűléseken, pártnapokon tárgyalt témák átfogták a politika és gazdasági munka egészét, s törekedtek arra, hogy minden kérdést az üzemi feladatok vetületében is tárgyaljanak. Mindezek ellenére, Hegedűs Sándor, az információ javítását, pontosabban továbbfejlesztését kérte, elsősorban a visszajelzés, vagyis a felvetett kérdésekre való válaszadás javítását. A kérés indokolt, a szép eredmények mellett, mert az igény már egy elég magas szintről hangzott eL Kiemelt helyen foglalkozott a taggyűlés a termelési kérdésekkel, s figyelemre méltó, hogy a nagyvállalat jelen volt igazgatója és pártcsúcstitkára rendkívül jelentősnek ítélte meg az üzemben folyó szocialista brigádmozgalmakat és munkaversenyt. Idézünk az igazgató felszólalásából: „Vál- laton belül a szocialista brigádversenyt a szekszárdi gyár tapasztalatai alapján szerveztük meg”. Elismerés? Feltétlenül! Ugyancsak a brigádmozgalom nagy jelentőségét hangsúlyozta Göttlinger József is. Nőtt a termelés Mindezek ismeretében nézzük meg a legfőbb termelési mutatókat, amelyeket a beszámoló ismertetett. A szekszárdi gyár termelése a IV. ötéves terv időszakában — 1970-hez viszonyítva — 69 millió forinttal, azaz 6ő százalékkal növekszik. Ez a munka- és üzem- szervezési feladatok megvalósításának, a profilválaszték szűkítésének, a szérianagyságok növekedésének és a kapacitás bővítésének köszönhető elsősorban. Az egy főre jutó termelési érték több mint húsz százalékkal nőtt a beszámolási időszakban, ami a termelékenység javulását bizonyítja. Az erkölcsi és az anyagi elismerés sem maradt el, lényegesen nőtt az egy fóré jutó munkabér, de ezen túl Kiváló dolgozó jelvényt kapott a beszámolási időszakban a gyár 193 dolgozója, a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést pedig harmincnyolcán kapták meg. Gondok, feladatok Hogy a bírálatról, a problémákról se hallgassunk, a taggyűlés néhány megállapításának is hangot adunk. A vezetők néha nem megfelelő hangnemet engednek meg ma- guknák. A fizetésnapokon, főleg délután „ivógócok’’ alakulnak ki a gyáron belül. Esetenként a művezetők nem állnak hivatásuk magaslatán. Az alkalmazottaknál tapasztalt fluktuációért a főnökség is nagyban felelős — hogy csak néhányat emeljünk ki. Igaz, hogy a kritikai megjegyzések a végére maradtak, de nem azért mintha ezek lennének a jellemzőek. Sőt! Sőt, az, hogy a taggyűlés felismerte a bajokat és intézkedéseket tett megszüntetésükért, a kijavítás lehetőségét is magában hordja. L. GY. dést tettek, — ez azt mutatja, hogy a szocializmust építő erő- i feszítéseinkből aktívan kiveszik a részüket. K. Papp József a továbbiak- j ban hangsúlyozta annak fontosságát, hogy minden szerv, — így a fogyasztási szövetkezetek is — a jövőben még- infleább a központi feladatok megoldására összpontosítsák erőfeszítéseiket. A megyei pártbizottság első titkára végezetül utalt a XI. pártkongresszus előkészületeire és ehhez kapcsolódva az ÁFÉSZ-ek takarék- és lakás- szövetkezetek feladataira. A küldöttközgyűlés résztvevői három szekcióban vitatták | meg az előterjesztett anyagot, majd megválasztották a tisztségviselőket a következő négjr évre. A MÉSZÖV elnöke dr. Kálmán Gyula, két elnökhelyettese Horváth János és Pólyák László lett, tagjai: Izsák Lajos, Nagy László, dr. Vadas Ferenc. Bertus Ferenc, Klein István, Varga Gyuláné, Diófá- si Imréné, Pirisa László. A felügyelő bizottság elnöke dr. Bársony Róbert, tagjai: Antus Gyuláné. Pintér György, Papp Lajos, Mészáros János. Boron- kay Józsefn é, Pa on Mátyásmé, Erdész Károly, Palkovics Áritód. Folurajzúra a VU/a osztályban. Nagy Lászlón«, tanárnő, Zsombok Pál dolgozatát ellenőrzi. Este; Gottvald. I
