Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-29 / 279. szám
r s \ Peoü ^43 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A WflOYAR SZOCIRUSTS MUNKÁSPÁRT yäfcll PÉNTEK 1974 nov. 29. KXIV. évt. 279. szám ARA: 0.80 Ft KuldSttközgjűl és 100 000 tag képviseletében Folytatódtak Fock Jenő burmai tárgyalásai Rangoon, Font Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : Folytatódtak és befejezésükhöz közelednek Fock Jenő miniszterelnök burmai tárgyalásai. Csütörtökön vidéken, a festői Bengali öböl partján lévő nyaralóhelyen, Sandowayben folytatta eszmecseréjét a magyar és a burmai miniszter- elnök. Ezúttal is visszatértek az általános politikai kérdésekre, egybehangzóan kifejezték a Vietnamról szóló békemegállapodás végrehajtásának szükségességéről, illetve a közel-keleti helyzet rendezéséről vallott azonos nézeteiket. A vendéglátó fél nagy jelentőségűnek ítélte az európai biztonsági konferencia munkáját és az európai stabilitás érdekeit szolgáló erőfeszítéseket. Mindkét miniszterelnök örömmel állapította meg, hogy az eddigi tárgyalásokat az őszinteség és a barátság légköre jellemezte. A politikai témájú eszmecserék mellett csütörtökön ismét szóba kerültek a miniszter- elnökünk által szerdán felveK. Papp József a fogyasztási szövetkezetek politikai és gazdasági szerepéről beszélt tett gazdaságii együttműködési ■kérdések. U Sein Win burmai miniszterelnök kifejtette: egyetért azzal a magyar állásponttal, hogy a gazdasági együttműködésnek követnie kell a politikai kapcsolatok fejlődését. Egyetértés alakult ki azzal a tervvel kapcsolatban, hogy a két ország dolgozza ki a gyógyszeripar, a tömegközlekedési eszközök, főként autóbuszok, valamint ezek szervizhálózata terén megvalósítandó együttműködés továbbá a Burmában létesítendő néhány közszükségleti cikkeket előállító kisüzem felépítésének tervét Miniszterelnökünk javasolta. hogy a burmai fél küldjön szakembereket hazánkba, lehetőségek tanulmányozására. Burmai részről ezzel egyetértettek, de konkrét javaslatot még nem tettek. Végezetül kiemelkedő fontosságú mozzanata volt a csütörtöki tárgyalásnak az a közös megállapítás, hogy a gazdasági kötelékek fejlesztésének alapjait a két ország jó politikai kapcsolatai vetették meg. Tolna megyei AFÉSZ-ei, takarék- és lakásszövetkezetei — amelyek taglétszáma megközelíti a 100 000-et — tegnap tartották küldöttközgyűlésüket, hogy számot adjanak az elmúlt 4 év munkájáról, és meghatározzák az alapvető tennivalókat. A küldött- közgyűlés. résztvevőit Bertus Ferenc, a dombóvári ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke köszöntötte. Az elnökségben foglalt helyet K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és dr. Kálmán Gyula, a megyei párt-vb tagja, a MÉSZÖV elnöke, valamint a megye társadalmi, állami életének több vezető személyisége. Losonczi Pál Zalaegerszegen A MÉSZÖV elnöksége írásban terjesztette jelentését a küldöttközgyűlés elé, amelyhez a tanácskozáson dr. Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke szóbeli kiegészítést fűzött. Sokoldalú fejlődés jellemezte Tolna megye fogyasztási szövetkezeteit az elmúlt 4 évben, csakúgy, mint a korábbi időszakokban. Joggal mondhatjuk, hogy töretlenül fejlődtek, erősödtek — összhangban népgazdaságunk, társadalmi életünk egészének szocialista fejlődésével. A fogyasztási, takarék- és lakás- szövetkezetekben egyaránt előtérbe került, kiteljesedett a szocialista demokratizmus szellemének megfelelően a szövetkezeti demokrácia, ön- kormányzat. Nézzünk néhány adatot részletesebben! Mint ismeretes, a fogyasztási szövetkezetek legnagyobb volument kitevő alaptevékenysége a kiskereskedelem. Ez az ágazat az elmúlt négy évben a fontosabb mutatók tekintetében jól igazodott a IV. ötéves népgazdasági terv célkitűzéseihez. Az árbevétel 30 százalékkal, a nyereség 20 százalékkal nőtt. A mutatók összeha- S’ - ’ítása alapján joggal állapíthatta meg a küldöttközgyűlés, hogy a szövetkezetek szolid’ árpolitikát folytattak: a nyereséget elsősorban a költségek csökkentésével növelték. Céltudatosan törekedtek a tagság, a lakosság ellátását biztosító napi fogyasztásig cikkek forgalmának növelésére. A többi közt olyan kezdeményezésekkel, mint a saját hiz- lalású sertések rendszeres vágása, a házi jellegű kenyér sütése. A tejiparral való jó együttműködés eredményeként megkétszerezték a tej- és tejtermékforgalmat. Megnövelték az üzletek hűtőkapacitását. A vendéglátóiparban főként az ételforgalmat növelték, ezen belül is elsősorban a háziasz- szonyok munkáját megkönnyítő előfizetéses étkeztetést. Háztáji termelés Az alapvető feladatok egyike volt az elmúlt négy év Den is a háztáji termelési adottságok kiaknázásának szervezése, segítése. Ez a tevékenység is szervesen kapcsolódott mind a helyi ellátási igények kielégítéséhez, mind a népgazdaság egészének érdekeihez. Ez a tevékenység mindenkor rendkívül gyorsan és jól igazodott a népgazdasági tényezőkhöz. A zöldség- és gyümölcsellátásban évek óta problémák mutatkoznak, ezért volt szükség megannyi állami intézkedésre. Mivel a problémák zöme végső soron abból eredt, hogy nem termeltek a gazdaságok elegendő és megfelelő minőségű zöldséget, gyümölcsöt. A fogyasztási szövetkezetek a termelési bázis növelése érdekében is egyre több intézkedést tesznek. Hét szövetkezet keretében már fóliás zöldsé- termesztés folyik. Itt is, másutt is szerződésekkel segítik a szövetkezetek a kisáruterme- lők termelési biztonságát. A palántát nagyiizemileg termeltetik — a háztáji gazdaságok részére. A piaci telítettség hatására a baromfitenyésztésben helyenként visszaesés tapasztalható ugyan, de annál nagyobb a fellendülés a nyúltenyésztés- ben — a nagy világpiaci kereslet hatására. Jellemző, hogy négy év alatt megduplázódott a szövetkezetek nyúl- felvásárlása, s ez évben már mintegy 100 vagon nyulat értékesítenek. T akarékszővetkezetek Sokszor megírtuk már, hogy ez a szövetkezeti forma Tolna megyei — a dunaföldvári — kezdeményezés alapján indult el, terebélyesedett országos mozgalommá. Ám Tolna megye nemcsak magára a kezdeményezésre lehet büszke, hanem eredményeire is. A küldöttközgyűlés például arról adhatott számot, hogy az elmúlt négy évben a megye takarékszövetkezeteinek taglétszáma 25 százalékkal nőtt, s már ez év közepéig elérték a negyedik ötéves terv végére előirányzott betétállománynövekedést. SZm01 ^ V Q ^ r> QpcTi+r'ft#» kájukat több kötöttség feloldása, így a területi elhatárolás megszüntetése. Lakásszövetkezetek Ez a szövetkezeti forma csak az utóbbi néhány évben kezdett elterjedni Tolna megyében. Üjabban már nemcsak a lakásfenntartó, hanem a lakásépítő szövetkezetek száma is növekszik. Az előterjesztés részletesen foglalkozott az önkormányzati szervek működésével, a revizori iroda és a TOLNÁSZÖV munkájával, a TOLNAKER tevékenységéveL Jelentést terjesztett a küldöttközgyűlés elé a MÉSZÖV felügyelő bizottsága is. (Folytatás a 3. oldalon) Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön Zalaegerszegre látogatott. A megyeszékhelyre érkezve, Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első titkára és Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke fogadta a vendéget. Az Elnöki Tanács elnöke a reggeli órákban Zala politikai és közigazgatási vezetőivel találkozott és a megye Tegnap délelőtt Szekszárdon az SZMT székházában a dolgozók munkahelyi balesetei miatti kártérítéssel kapcsolatos gondokról tárgyalt az SZMT elnöksége. A munka- védelmi bizottság jelentéséből kitűnt, hogy megyénkben évente két és fél ezer dolgozó szenved munkavégzése közben balesetet. Emiatt átlag 20—21 napig nem tudnak részt venni a termelésben. A tájékoztató során kihangsúlyozták, még sokat kell tenni a vállalatoknál, üzemekben annak érdekében, hogy csökkenjen a balesetek száma. A tegnapi tanácskozáson azonban elsősorban a kártérítésekkel kapcsolatos visszásságokat tárgyalták az SZMT elnökségének tagjai. A munka törvénykönyve kimondja: „A vállalat, a dolgozó munkaviszonya keretében politikai, gazdasági helyzetéről folytattak eszmecserét. Losonczi Pál a nap további részét a város legnagyobb kony- nyűipari üzemében, a több mint 2000 munkást, nagyobbrészt nőket foglalkoztató Zalaegerszegi Ruhagyárban töltötte. A délutáni órákban részt vett a gyár egyes számú pártalap- szervezetének taggyűlésén. (MTI) okozott kárért, vétkességére te-' kintet nélkül felel.” Sajnos, ma még sok helyütt a vállalatok vezetői, jogászai nem a törvény szelleme, illetve annak írott betűje szerint cselekszenek. Igen gyakran fordul elő, hogy törvénysértő módon elmulasztják a kártérítési kötelezettség teljesítését. Gyakran a sérült dolgozó vétkességét próbálják mindenképpen bizonyítani a baleset vizsgálata során. A balesetet követően pedig nem intézkednek a veszélyforrás felszámolásáról. A vita során az elnökség tagjai javaslatokat tettek a jogszabályok szélesebb körű ismertetésére, a bürokratikus ügyintézés egyszerűsítésére. Javasolták, hogy a visszásságok megszüntetése érdekében kérje a szakszervezet a párt- és állami vezetés segítségét is. G törvény szellemében cselekedni Á munkahelyi balesefesek kártérítéséről tárgyalt az SIMT elnöksége