Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

r s \ Peoü ^43 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A WflOYAR SZOCIRUSTS MUNKÁSPÁRT yäfcll PÉNTEK 1974 nov. 29. KXIV. évt. 279. szám ARA: 0.80 Ft KuldSttközgjűl és 100 000 tag képviseletében Folytatódtak Fock Jenő burmai tárgyalásai Rangoon, Font Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelen­ti : Folytatódtak és befejezésük­höz közelednek Fock Jenő mi­niszterelnök burmai tárgyalá­sai. Csütörtökön vidéken, a fes­tői Bengali öböl partján lévő nyaralóhelyen, Sandowayben folytatta eszmecseréjét a ma­gyar és a burmai miniszter- elnök. Ezúttal is visszatértek az általános politikai kérdésekre, egybehangzóan kifejezték a Vietnamról szóló békemegálla­podás végrehajtásának szüksé­gességéről, illetve a közel-kele­ti helyzet rendezéséről vallott azonos nézeteiket. A vendég­látó fél nagy jelentőségűnek ítélte az európai biztonsági konferencia munkáját és az európai stabilitás érdekeit szol­gáló erőfeszítéseket. Mindkét miniszterelnök örömmel álla­pította meg, hogy az eddigi tárgyalásokat az őszinteség és a barátság légköre jellemezte. A politikai témájú eszmecse­rék mellett csütörtökön ismét szóba kerültek a miniszter- elnökünk által szerdán felve­K. Papp József a fogyasztási szövetkezetek politikai és gazdasági szerepéről beszélt tett gazdaságii együttműködési ■kérdések. U Sein Win burmai minisz­terelnök kifejtette: egyetért az­zal a magyar állásponttal, hogy a gazdasági együttműködésnek követnie kell a politikai kap­csolatok fejlődését. Egyetértés alakult ki azzal a tervvel kap­csolatban, hogy a két ország dolgozza ki a gyógyszeripar, a tömegközlekedési eszközök, fő­ként autóbuszok, valamint ezek szervizhálózata terén megva­lósítandó együttműködés to­vábbá a Burmában létesítendő néhány közszükségleti cikkeket előállító kisüzem felépítésének tervét Miniszterelnökünk ja­vasolta. hogy a burmai fél küldjön szakembereket ha­zánkba, lehetőségek tanulmá­nyozására. Burmai részről ez­zel egyetértettek, de konkrét javaslatot még nem tettek. Végezetül kiemelkedő fon­tosságú mozzanata volt a csü­törtöki tárgyalásnak az a kö­zös megállapítás, hogy a gaz­dasági kötelékek fejlesztésé­nek alapjait a két ország jó politikai kapcsolatai vetették meg. Tolna megyei AFÉSZ-ei, takarék- és lakásszövetkezetei — amelyek taglétszáma megközelíti a 100 000-et — tegnap tartot­ták küldöttközgyűlésüket, hogy számot adjanak az elmúlt 4 év munkájáról, és meghatározzák az alapvető tennivalókat. A küldött- közgyűlés. résztvevőit Bertus Ferenc, a dombóvári ÁFÉSZ igazga­tóságának elnöke köszöntötte. Az elnökségben foglalt helyet K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és dr. Kálmán Gyula, a megyei párt-vb tagja, a MÉSZÖV elnöke, valamint a megye társadalmi, állami életének több vezető személyisége. Losonczi Pál Zalaegerszegen A MÉSZÖV elnöksége írás­ban terjesztette jelentését a küldöttközgyűlés elé, amely­hez a tanácskozáson dr. Kál­mán Gyula, a MÉSZÖV elnö­ke szóbeli kiegészítést fűzött. Sokoldalú fejlődés jellemezte Tolna megye fo­gyasztási szövetkezeteit az el­múlt 4 évben, csakúgy, mint a korábbi időszakokban. Joggal mondhatjuk, hogy töretlenül fejlődtek, erősödtek — össz­hangban népgazdaságunk, tár­sadalmi életünk egészének szocialista fejlődésével. A fo­gyasztási, takarék- és lakás- szövetkezetekben egyaránt előtérbe került, kiteljesedett a szocialista demokratizmus szellemének megfelelően a szövetkezeti demokrácia, ön- kormányzat. Nézzünk néhány adatot részletesebben! Mint ismeretes, a fogyasztá­si szövetkezetek legnagyobb volument kitevő alaptevékeny­sége a kiskereskedelem. Ez az ágazat az elmúlt négy évben a fontosabb mutatók tekinteté­ben jól igazodott a IV. ötéves népgazdasági terv célkitűzései­hez. Az árbevétel 30 száza­lékkal, a nyereség 20 százalék­kal nőtt. A mutatók összeha- S’ - ’ítása alapján joggal álla­píthatta meg a küldöttközgyű­lés, hogy a szövetkezetek szo­lid’ árpolitikát folytattak: a nyereséget elsősorban a költ­ségek csökkentésével növelték. Céltudatosan törekedtek a tagság, a lakosság ellátását biztosító napi fogyasztásig cik­kek forgalmának növelésére. A többi közt olyan kezdemé­nyezésekkel, mint a saját hiz- lalású sertések rendszeres vá­gása, a házi jellegű kenyér sütése. A tejiparral való jó együttműködés eredményeként megkétszerezték a tej- és tej­termékforgalmat. Megnövel­ték az üzletek hűtőkapacitá­sát. A vendéglátóiparban főként az ételforgalmat növelték, ezen belül is elsősorban a háziasz- szonyok munkáját megkönnyí­tő előfizetéses étkeztetést. Háztáji termelés Az alapvető feladatok egyike volt az elmúlt négy év Den is a háztáji termelési adottságok kiaknázásának szervezése, se­gítése. Ez a tevékenység is szervesen kapcsolódott mind a helyi ellátási igények kielégí­téséhez, mind a népgazdaság egészének érdekeihez. Ez a te­vékenység mindenkor rendkí­vül gyorsan és jól igazodott a népgazdasági tényezőkhöz. A zöldség- és gyümölcsellátás­ban évek óta problémák mu­tatkoznak, ezért volt szükség megannyi állami intézkedés­re. Mivel a problémák zöme végső soron abból eredt, hogy nem termeltek a gazdaságok elegendő és megfelelő minő­ségű zöldséget, gyümölcsöt. A fogyasztási szövetkezetek a termelési bázis növelése érde­kében is egyre több intézke­dést tesznek. Hét szövetkezet keretében már fóliás zöldsé- termesztés folyik. Itt is, má­sutt is szerződésekkel segítik a szövetkezetek a kisáruterme- lők termelési biztonságát. A palántát nagyiizemileg ter­meltetik — a háztáji gazda­ságok részére. A piaci telítettség hatására a baromfitenyésztésben helyen­ként visszaesés tapasztalható ugyan, de annál nagyobb a fellendülés a nyúltenyésztés- ben — a nagy világpiaci ke­reslet hatására. Jellemző, hogy négy év alatt megdup­lázódott a szövetkezetek nyúl- felvásárlása, s ez évben már mintegy 100 vagon nyulat ér­tékesítenek. T akarékszővetkezetek Sokszor megírtuk már, hogy ez a szövetkezeti forma Tolna megyei — a dunaföldvári — kezdeményezés alapján indult el, terebélyesedett országos mozgalommá. Ám Tolna me­gye nemcsak magára a kezde­ményezésre lehet büszke, ha­nem eredményeire is. A kül­döttközgyűlés például arról adhatott számot, hogy az el­múlt négy évben a megye ta­karékszövetkezeteinek taglét­száma 25 százalékkal nőtt, s már ez év közepéig elérték a negyedik ötéves terv végére előirányzott betétállomány­növekedést. SZm01 ^ V Q ^ r> QpcTi+r'ft#» kájukat több kötöttség feloldá­sa, így a területi elhatárolás megszüntetése. Lakásszövetkezetek Ez a szövetkezeti forma csak az utóbbi néhány évben kez­dett elterjedni Tolna megyé­ben. Üjabban már nemcsak a lakásfenntartó, hanem a lakás­építő szövetkezetek száma is növekszik. Az előterjesztés részletesen foglalkozott az önkormányza­ti szervek működésével, a re­vizori iroda és a TOLNÁSZÖV munkájával, a TOLNAKER tevékenységéveL Jelentést terjesztett a kül­döttközgyűlés elé a MÉSZÖV felügyelő bizottsága is. (Folytatás a 3. oldalon) Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön Zalaegerszegre lá­togatott. A megyeszékhelyre érkezve, Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első tit­kára és Újvári Sándor, a me­gyei tanács elnöke fogadta a vendéget. Az Elnöki Tanács elnöke a reggeli órákban Zala politikai és közigazgatási veze­tőivel találkozott és a megye Tegnap délelőtt Szekszárdon az SZMT székházában a dol­gozók munkahelyi balesetei miatti kártérítéssel kapcsola­tos gondokról tárgyalt az SZMT elnöksége. A munka- védelmi bizottság jelentéséből kitűnt, hogy megyénkben éven­te két és fél ezer dolgozó szen­ved munkavégzése közben balesetet. Emiatt átlag 20—21 napig nem tudnak részt venni a termelésben. A tájékoztató során kihang­súlyozták, még sokat kell ten­ni a vállalatoknál, üzemekben annak érdekében, hogy csök­kenjen a balesetek száma. A tegnapi tanácskozáson azon­ban elsősorban a kártérítések­kel kapcsolatos visszásságokat tárgyalták az SZMT elnöksé­gének tagjai. A munka törvénykönyve ki­mondja: „A vállalat, a dolgo­zó munkaviszonya keretében politikai, gazdasági helyzeté­ről folytattak eszmecserét. Lo­sonczi Pál a nap további ré­szét a város legnagyobb kony- nyűipari üzemében, a több mint 2000 munkást, nagyobb­részt nőket foglalkoztató Zala­egerszegi Ruhagyárban töltötte. A délutáni órákban részt vett a gyár egyes számú pártalap- szervezetének taggyűlésén. (MTI) okozott kárért, vétkességére te-' kintet nélkül felel.” Sajnos, ma még sok helyütt a vállala­tok vezetői, jogászai nem a törvény szelleme, illetve an­nak írott betűje szerint cselek­szenek. Igen gyakran fordul elő, hogy törvénysértő módon elmulasztják a kártérítési köte­lezettség teljesítését. Gyakran a sérült dolgozó vétkességét próbálják mindenképpen bizo­nyítani a baleset vizsgálata során. A balesetet követően pe­dig nem intézkednek a ve­szélyforrás felszámolásáról. A vita során az elnökség tagjai javaslatokat tettek a jogszabályok szélesebb körű is­mertetésére, a bürokratikus ügyintézés egyszerűsítésére. Ja­vasolták, hogy a visszásságok megszüntetése érdekében kérje a szakszervezet a párt- és ál­lami vezetés segítségét is. G törvény szellemében cselekedni Á munkahelyi balesefesek kártérítéséről tárgyalt az SIMT elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents