Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-28 / 278. szám
Igen fontos politikai megnyilatkozás A beszédről beszélnek A nemzetközi sajtó mintegy ötven képviselője, aki azért utazott ezekben a napokban Ulánbátorba, hogy „pillantást vessen” Mongóliára a köztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulója és Leonyid Brezsnyev látogatása alkalmából, még szerdán, az Ulánbátorban megtartott jubileumi ünnepség másnapján is Leonyid Brezsnyev előző napú .beszédének elemzésével volt elfoglalva' A megfigyelők egyetértenek abban, hogy Brezsnyev beszéde az év legfontosabb, szovjet külpolitikái megnyilatkozásai közé tartozott, s jellegét meghatározta a helyszín és az alkalom, az a körülmény, hogy a Mongol Népköztársaság — mint Cedenbal keddi beszámolójából kitűnt — gazdasági és kulturális fellendülésével párhuzamosan növelte és növelni kívánja a jövőben is a térség nemzetközi ügyeiben játszott szerepét. E tevékenység első számú célja az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtése. Leonyid Brezsnyev elismeréssel méltatta India, Pakisztán, Banglades és más ázsiai országok ahhoz való hozzájárulását, hogy megszűnjenek a konfliktusforrások azon a kontinensen, amelyen a Föld lakosságának több mint fele él. Ugyanakkor mind Cedenbal, mind pedig Brezsnyev rendkívül pozitív hangnemben emlékezett meg arról, hogy az ázsiai biztonsági rendszer kidolgozásában jelentékeny szerepet szánnak a Kínai Népköztársaságnak. Az SZKP főtitkárának a szovjet—kínai viszonyról elhangzott értékelését Ulánbátorban igen konstruktívnak tartják, mivel Brezsnyev — határozottan tudtul adva, hogy a .ovjetunió sohasem egyezik bele területeinek feladásába, sem pedig olyan „javaslatokat” nem fogad el, amelyek a kínai területi követelések elfogadását tekintik előfeltételnek — nagy önmérsékletet tanúsított a pekingi, vezetők bírálatában, s érezhetően a Szovjetunió rendezési szándékára helyezte a hangsúlyt. Brezsnyev beszédének legfontosabb mozzanataként Ulánbátorban is a vla-gyivasztokd szovjet—amerikai csúcstalálkozóról adott rendkívül kedvező értékelést tartják, amelyből egyértelműén kitűnt, hogy a szovjet partner teljes sikernek könyveli el a legfelső szintű kapcsolatfelvételt, s annak ellenére, hogy a stratégiai támadóíegyverek korlátozásáról szóló egyezmény tető alá hozása nyilvánvalóan „kemény diónak” ■bizonyult az élíhúlt'években, igen derűlátóan ítéli meg a pillanatnyi helyzetet. Brezsnyev tudtul adta, hogy a SALT—2 megállapodás előkészítésének befejezése csupán hónapok kérdése. Ezzel az SZKP főtitkára megerősítette azokat a reményeket is, amelyek — részben a vlagyivosztoki találkozóról kiadott közös közlemény szövege alapján — lehetőséget látnak arra, hogy e régen várt, elsőrendű fontosságú egyezményt rrtár a következő nyáron, Leonyid Brezsnyev-tervezett egyesült államokbeli látogatása idején aláírják. Portugália Szükség esetén államosítás Lisszaboni megfigyelők alapvető fontosságú intézkedésnek tekintik a hivatalos lapban kedden publikált és azonnal érvénybe lépett törvényerejű rendeletet, amelyet a minisztertanács elnöksége adott ki. Ennek értelmében a nem rendeltetésüknek megfelelően működő magánvállalatok irányításába az állam beavatkozhat és szükség esetén államosíthatja az érintett cégeket. Ez a törvényerejű rendelet vezeti be azokat a gazdasági szükségintézkedéseket, amelyeket az utóbbi napokban vitattak meg az ország irányító testületéiben, elsősorban pedig a fegyveres erők mozgalmának (MFA) legfelsőbb tanácsában. Az intézkedés célja az, hogy elejét vegye a tőke aktív vagy passzív gazdasági szabotázsának és előmozdítsa a gazdasági fejlődést. Az új törvényerejű rendelet minden olyan vállalatra' vonatkozik, amely indokolatlanul csökkenti a termelést, alkalmazottakat bocsát el, leállít üzemrészeket vagy éppenséggel bezárja a termelő- egységeket, nem teljesíti a rendeléseket, kivonja tőkéjét a Vállalkozásból. . Befejeződött az Y. országos úttörőparlament Az idén Szegeden tartották meg a kisdobosok és az úttörők „országgyűlését”. A négynapos tanácskozáson egymillió pajtás képviseletében a megyei és a fővárosi parlamenteken megválasztott 23o küldött és számos meghívott, a riporterőrsök tagjai, az országos úttörőpályázatok díjnyertesei vettek részt, 1914, november 28, Nemes Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének titkára az országos parlament befejezése alkalmával többek között elmondotta; — A szegedi tanácskozás egyik legnagyobb erényének tartom, hogy a gyermekfelszólalók a korábbi parlamentekhez képest kevesebbet beszéltek arról, amit a felnőttektől várnak és többet szóltak saját feladataikról. Nemcsak javaslatokat tettek, hanem okosan érveltek is, hogy azokat a tanácskozás elfogadja, PANORAMA SZOMBATHELY i Négyes ikrek születtek szerdán délben Szombathelyen. Kovács Félixné, 21 éves csep- regi fiatalasszony, egy 18 hónapos kislány édesanyja — négy kislánynak adott életet, a Markusovszky kórház szülészeti osztályán. Ildikó, Adrien, Katalin és Zsuzsa — akik 200o, 2200, 2030, illetve 1900 grammal jöttek a világra, valamint édesanyjuk jól érzik magukat. LONDON Az Angol Országos Diákszövetség nyilatkozatban ítélte el n közoktatásügyi miniszter bejelentését: a kormány takarékossági célból az egvetemi helyek számának csökkentését tervezi. KAIRÓ Egyiptom lakossága évi átlagban 2,6 százalékkal nő. A legutóbbi felmérések szerint Egyiptomban évente 1 millió 200 ezer gyerek születik. SZÖUL Dél-koreai ellenzéki politikusok, vallási vezetők és értelmiségiek egv csoportja szerdán deklarációt írt alá, amelyben a demokratikus reformokat és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. A deklaráció aláírói között ott voltak az ellenzéki pártok vezetői is. A csoport elhatározta,. hogy „nemzeti kongresszus a demokrácia helyreállítására”' elnevezéssel szervezetet hoz létre az új alkotmány kidolgozásáért folyó országos kampány koordinálására. VÁRSÓ Hazaérkezett krakkói alpinisták expedíciója, amely 13 hónapot töltött az Andok hegyei között. Ez volt az első lengyel expedíció, amely — a Lengyel Turista Szövetség szervezésében — a dél-ámerikai hegység számos csúcsát meghódította. Az expedíció tagjai igen gazdag etnográfiai, geológiai és botanikai anyagot hoztak haza magukkal, és ezt a krakkói múzeumoknak és intézményeknek adják át. Folytatja munkáját az RKP kongresszusa Szerdán reggel plenkris üléssel folytatódott a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa. Az ülésen Miu DobreSco, a végrehajtó bizottság póttagja arra kérte a kongresszust: vegye figyelembe Nicolae Ceausescu előző napi felszólalását, amelyben azt kérte, hogy a kongresszus tekintsen el a bukaresti pártszervezetnek attól a javaslatától, hogy válasszák meg őt a párt örökös főtitkárává. Ugyanilyen értelemben szólt több más küldött is. Ugyanakkor minden felszólaló hangsúlyozottan állást foglalt amellett, hogy Nicolae Ceausescut válasszák meg újra a párt főtitkárává. A felszólalók sorában volt George Macovescu külügyminiszter is. Hangsúlyozta, hogy Románia külpolitikája összhangban van az ország érdekeivel, napjaink realitásaiból indul ki. Kissinger még Pekingben van Szerdán délelőtt Pekingben folytatódtak a kínai—amerikai tárgyalások. Amerikai források szerint a két küldöttség összetétele az előző naphoz képest nem változott: az egyik oldalon Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes és Csiao Kuan-hua külügyminiszter, a másikon Henry Kissinger külügyminiszter, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója vezeti a tárgyalásokat. A megbeszélésekről részletek nem szivárogtak ki. Pekingi politikai megfigyelők azonban Kissinger kedd este tett kijelentései nyomán szinte bizonyosra veszik, hogy a kínai—amerikai megbeszéléssorozat tétje nem a kapcsolatok látványos javítása, hanem sokkal inkább az országok közötti viszony jelenlegi minőségének megőrzése. Mexikói szakítás Chilével A mexikói kormánynak-az a döntése, hogy megszakította a diplomáciai kapcsolatot a chilei fasiszta juntával, nagy visszhangot váltott ki a latinamerikai földrészen. A magyar idő szerint szerda hajnalban bejelentett elhatározást a mexikói rádió „bátor lépésnek” nevezi. * A szerda reggeli Costa Rica-i lapok emlékeztetnek rá, hogy az elmúlt három évben Mexikó jelentős szerepet vállalt az antiimperialista folyamatok meggyorsításában. A mostani elhatározás — mint ez az Amerikai Államok Szervezetének legutóbbi quitói tanácskozásán is bebizonyosodott — ékesen tanúsítja, hogy a fasiszta junta csak néhány szélsőséges rendszer támogatására számíthat. A havannai Rádió Nációnál emlékeztet rá, hogy Mexikó az elmúlt egy év alatt három szocialista országgal — köztük Magyarországgal — rendezte diplomáciái kapcsolatát. Az egyetlen ország volt, amely annak idején az USA nyomása ellenére — mindvégig fenntartotta a hivatalos kötelékét Kubával. Kihűl-e a Föld ? Manapság gyakran hangzik el olyan vélemény; az atomrobbantásokkal megváltozott Földünk éghajlata. Hogy mi az igazság? Erre a tudósok keresik a választ, s olykor elő is rukkolnak jeltevéseikkel. A napokban egyes svéd tudósok például azt nyilatkozták; az elkövetkező században gyökeresen megváltozik Földünk éghajlata; s jelentős lehűlés következik be, úgyannyira, hogy a Nap melege nem lesz elegendő az emberek számára. Sőt azt is kijelentették, hogy egy újabb jégkorszak elé nézünk, hasonlatos ahhoz, amely bolygónk korábbi történetében már ismeretes. ’ A svéd szakemberek elmondták, hogy még sehol a világon nem derítették ki a lehűlés igazi okát. Ez a lehűlés egyébként, egyaránt vonatkozik a forró égövre is. Némelyek okozati összefüggést sejtenek a tizenegy éves napfolttevékenység és az éghajlat között, de ezt a feltevést még nem tudták bebizonyítani. Valószínű, hogy a vegyi és biológiai kísérletekkel, valamint a hadiipari kutatásokkal maguk az emberek is befolyásolják a klíma alakulását. Lehetséges, mondják a svédek, hogy a légkört szennyező részecskék, az olaj, a szén stb. égéstermékei „valamiféle függönyt képeznek a napfény élőit”. Kiszámították, hogy ha csupán egyetlen százalékát „hárítanák” is el a napsugaraknak, akkor is kimondottan zord időjárás „köszöntene” ránk. Egyelőre nem adtak pontos választ a végleges lehűlés kezdetére vonatkozólag, de egyes feltevések szerint ez ' háromszáz éven belül bekövetkezik. A Földnek az utóbbi hétszázezer évben legalább hét, hosszú ideig tartó jégkorszaka volt, s „csupán” harmincötezer esztendeje tart a jelenlegi meleg éghajlat. Mindebből az következik, hogy bolygónk életében a • hideg időszakok voltak túlsúlyban. Az éghajlat átalakulásának közeledtét jelzik azok a meteorológiai adatok is, amelyek szerint mind több eső hullik a világon, s a közelmúlthoz viszonyítva sokkal tovább tart a tél, szinte már nincs is „igazi nyár”. A XVIII. század elejétől az 1930-as évekig a Földön fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A beavatatlanok előtt ez nem tűnik soknak, ám a tudósok szerint a változás Stockholm esetében például any- nyit tesz, mintha a város került volna háromszáz kilométerrel délebbre. A harmincas évektől viszont vége szakadt a melegedést folyamatnak. Azóta egy teljes fokkal- szállt alább az átlaghőmérséklet, s egyszersmind az amerikai tudósok vizsgálatai is megerősítik azt a megállapítást, hogy 1940-től 12 százalékkal növekedett az Északi-sark hó- és jégtakarója. Paradox módon a hű- vösödés jeleként fogható fel az Afrikában pusztító katasztrofális szárazság is. A szakértők azt hozzák fel magyarázatul, hogy a csapadékos övezetben „leálltak” az egyenlítői szelek, s ezáltal lehetővé vált, hogy a szaharai sivatag tovább terjeszkedjék déli irányban.
