Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-28 / 278. szám
A városi tanács vb napirendjén A népgazdasági tervi Tegnap délelőtt a Szekszárd területén lakó cigányság helyzetéről terjesztett tájékoztatót a városi tanács végrehajtó bizottsága elé dr. Nedók Pál tanácselnök-helyettes. A beszámolóból kitűnik, hogy a városi tanács az utóbbi kilenc esztendőben hatalmas erőfeszítéseket tett a cigányok elmaradott rétegének felemelkedése érdekében. a megyeszékhelyen működő vállalatok értékes segítséget adtak ehhez; felvették az addig dologkerülő cigányokat. A tanács egészségügyi osztálya megszervezte a cigánytelepek rendszeres védőnői és egészségőri ellenőrzését; s így sikerült a minimális egészségügyi követelményeknek érvényt szerezni. Cs áron négy, az északi kér ivarosban öt, a Tartsay utcai sorházakban egy cigány- családot juttatott emberi otthonhoz a tanács; az OTP-köl- csönnel építkezők közül a Jobhparásztán hat, a Kemény Sándor utcában két, a Balpa- rásztán egy telket juttatott bérbe. A munkában helytálló cigányok a lakás- és' telekkiutalásnál következetesen előnyben részesültek. Általános iskolai szinten külön osztály indult cigány tanulók számára; számos felnőtt analfabétát segítettek az írás-olvasás megtanulásához, örvendetes tény, hogy sok cigánycsalád életvitele kifogástalan-, sokak életszínvonala azonos nem cigánycsaládokéval. Ezek a családok — természetesen — nem szerepelnek a tanács úgynevezett cigánynyilvántartásában. Napjainkban körülbelül félszáz szekszárdi cigánycsalád él igen rossz lakásviszonyok között. Sajnos, eddig csak elvétve sikerült megakadályozni, hogy a putriból lakásba költözők helyét más — olykor nagyobb — család foglalja eL Számos cigánycsaládot azért nem tud a tanács lakáshoz juttatni, mivel annak valamennyi tagja csak elvétve dolgozik, tehát nincs meg a kedvezmény odaítéléséhez szükséges tartamú munkaviszonyuk. Noha az utóbbi esztendőkben egyetlen szekszárdi cigánycsaládnál nem fordult elő koraszülés vagy csecsemőhalálozás, az egészségügy dolgozói minden cigánycsecsemőt különös figyelemmel — veszélyeztetett csecsemőként — gondoznak. A nevelői kar áldozatkész fáradozása ellenére kevés cigány tanuló járja végig az általános iskola nyolc osztályát. Ügy tűnik, nem független ez attól, hogy a cigánygyermekek közül csak nagyon kevesen járnak óvodába. Távolmaradásuknak nem a tanácsi, hanem kizárólag a szülői elzárkózás az oka. Dr. Nedók Pál előterjesztésében rámutatott: fontos a jövőben niég inkább' úgy gondoskodni a cigányok lakáshoz juttatásáról, hogy újabb telepek ne alakulhassanak ki. Az efféle kolóniák — főként kezdetben — lehetnek ugyan egészségesek, de fenyegető az a veszély, hogy előbb-utóbb mind fizikai, mind szellemi értelemben fertőző gócokká válnak. Ezt a törekvést elősegítené, ha állami forrásból nagyobb összegek állnának rendelkezésre a cigányok lakásépítésének támogatására. A tartalmas felszólalások sorában elsőként érdemel említést dr. Csehák Judit városi főorvosé. A cigányprobléma kiváló ismerője elmondotta: biztos tudomása van arról, hogy a cigányság elmaradott rétegében bevett szokás a 2500 forintos kelengyesegélyt, babaholmi vásárlása helyett, más célra költeni,. sőt nem ritkán elinni. Dr. Csehák Judit javasolta, hogy a tanácsi szervek keressék meg annak a módját, hogyan lehetne biztosítani a kelengyesegély rendeltetésszerű felhasználását. A végrehajtó bizottság — többek között — arról döntött, hogy a jövőben is segíti az építkezni kívánó cigány- családokat. A lehetőséghez képest mielőbb létrehoz olyan bizottságot, amelynek tagjai rendszeresen látogatják az elmaradott cigánycsaládokat, és támogatja őket munkahelyi, szociális, egészségügyi problémáik megoldásában. Csökkenteni a balesetek számát A 11. sz. Volán munkavédelmi helyzetéről tárgyaltak az SZMT-ben A 11. sz. Volán megyénkben jelentős, hányadát végzi a személyszállításnak, illetve árufuvarozásnak. Erre a munkára azt mondják, veszélyes üzem. A gépkocsivezetők fokozott idegtevékenysége, a rakodók nehéz fizikai munkája minden évben szüli a baleseteket. Sokszor a legkisebb figyelmetlenség vagy hibás mozdulat tragédiát okoz. Ez azonban korántsem jelenti, hogy a baleseteknek törvényszerűen be kell következniük. A 11. sz. Volán esetében a baleseti statisztika azt bizonyítja, hogy az utóbbi három évben a balesetek száma tendenciózusan nőtt. Ezért tűzte napirendre a közelmúltban a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa munkavédelmi munkabizottsága a vállalatnál bekövetkezett balesetek számának, okának vizsgálatát. Piegl Ferencnek, a vállalat igazgatójának beszámolójából kitűnt, a munkavédelem fokozása nem volt elégséges a számok növekedésének megállításában. Tárgyilagos és őszinte ismertetőjében részletesen beszámolt a balesetek okairól. Eszerint, bár a vállalatnál a kiesett munkanapok száma az utolsó tíz év átlaga alatt van — de évek óta emelkedik — a balesetek meghaladták ezt a középértéket. Ennek a folyamatnak megállítása, a kedvező változás érdekében elemezték az idei első három negyedév során bekövetkezett baleseteket. Az üzemegység szerinti ősz- szegezés azt mutatja, a tavalyihoz képest legnagyobb mérvű volt a romlás a darabárufuvarozási főnökségen, ahol a kiesett munkanapok száma több mint kétszeresére emelkedett. A paksi üzemegység1974. november 28. nél a növekedés 92 százalék volt. A járműbontónál mind a kiesett munkanapok száma, mind a baleseteké egyharmada a tavalyinak. A szekszárdi üzemegységnél 17-ről 32-re emelkedett a balesetek száma, ennek ellenére a tavalyihoz képest két nappal kevesebbet hiányoztak a dolgozók. A balesetek alakulását foglalkozás szerint vizsgálva kitűnt, hogy a tehergépjárművek vezetői kétszer annyi balesetet okoztak, mint tavaly. Ezeknek ötven százaléka a gépjármű- vezetéssel, illetve a karbantartással volt kapcsolatos. Megszaporodott a fegyelmezetlenségből bekövetkezett balesetek száma is. A balesetek 87 százaléka a telephelyen kívül történt, ahol a munkahelyi vezetés felügyelete, a közvetlen munkairányítás egyáltalán nem érvényesülhet. A rakodómunkások baleseteinek közel háromnegyed része a rakodási tevékenységgel kapcsolatos, ezen belül legfőképp a kézi anyagmozgatásban fordultak elő. Itt a gyakorlottság hiánya, az emberi figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, de sok esetben a nem megfelelő rakodóeszközök használata okozta a balesetet. Jelentősen növekedett a munkavédelmi jogszabályok és előírások be nem tartása miatt bekövetkezett balesetek száma. Ilyen a tavalyi öttel szemben huszonnégy esetben fordult elő. Ezeknek csökkentése érdekében hatékonyabbá kell tenni a munkavédelmi oktatást és propagandatevékenységet, illetve fokozottabban meg kell követelni a munkavédelmi előírások betartását. Ez fontos azért is, mert a statisztikákból kitűnik, hogy legtöbb balesetet azok okozták, akik egy évnél rövidebb idő óta dolgoznak a vállalatnál. A kezdő dolgozók beilleszkedése során fokozni kell a balesetvédelmi oktatást. A baleseti helyzet annak ellenére romlott, hogy az elmúlt időszakban fontos intézkedéseket foganatosítottak a vállalatnál a munkavédelmi tevékenység fokozása érdekében. Javultak a munkafeltételek, új korszerű gépjárműveket szereztek be, fokozták a rakodás gépesítésének színvonalát, a javítóműhelyekben pedig célgépeket, illetve célszerszámot helyeztek üzembe. Javult a munkavédelmi szemle hatékonysága is, de az ellenőrző tevékenységet tovább kell fokozni. A balesetek kivizsgálása és a kártalanítás szintén jobb lett. A korábbi gyakorlattól eltérően a balesetek valódi okának kivizsgálásából kizárták a munkahelyi vezetőket, és a vállalati központ végzi azt. Idén már nem fordult elő, hogy balesetet eltitkoltak volna. Ez a korábbi években végzett fegyelmi eljárások eredménye. A balesetek számának növekedésében tapasztalható hároméves tendencia megváltoztatása érdekében az SZMT munkavédelmi bizottsága elhatározta, hogy a jövőben a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központjának képviselőivel együtt tárgyalásokat folytatnak a Volán Tröszt vezetőivel. Ily módon anyagi támogatást kívánnak juttatni a Tolna megyei vállalatnak. A tények ugyanis azt bizonyítják, az eltelt huszonöt év alatt a vállalatnál az élet- és munkavédelem nem fejlődött olyan mértékben, mint maga a vállalat. A balesetek csökkentése érdekében a munkakörülményekén még sokat kell javítani. Végezetül a szak- szervezet képviselői felhívták a vállalat vezetőinek figyelmét arra, hogy a munkavédelem terén nagyobb szerepet kell biztosítani a szocialista brigádoknak, valamint a munkavédelmi őrségnek. A vállalat fi sokféle hatás formálja a ^ vállalati tevékenységet. A főhatósági rendeletek, irányelvek éppúgy, mint a felhasználók, a fogyasztók igénye, értékítélete, a kooperáló partnerek száUítóképessége. A haladás útjának legfőbb meghatározója azonban — legyen szó akár a termelés bővítéséről, akár a gyártmányfejlesztésről — kétségtelenül a közgazda- sági szabályozókat is magában foglaló népgazdasági terv. Erről az iránytűről olvasható le a társadalmi igények, követelmények, érdekek hal- és mibenléte. A vállalatra, gyáregységre, üzemre, műhelyre „lebontott” tervezés időszakában nem tűnt nehéznek az igazodás. Teljesíteni kellett a mutatókat, s látszólag rendben volt minden. Tény azonban, hogy ma a vállalatok önálló tervezésének, gazdálkodásának lehetősége mellett a népgazdasági terv és annak teljesítése között kisebb az eltérés, tehát jobb a tervszerűség, mint korábban, az említett módszer alkalmazása idején. Amiből egyesek azt a következtetést vonják le, hogy lehetőség nyűik további „decentralizálásra” a tervezésben. Mások viszont, bizonyos feszültségek hallatán, azt hajtogatják, hogy „centralizáltabbá” kell tenni ezt a munkát. A két ikiiejezés idézőjelek közé helyezése indokolt. A gazdaság makro- és mikroszintjének összekapcsolására ugyanis mechanikus megoldásokat kínálnak. A népgazdasági tervek — akár az éves, akár a középtávú programok — bizonyos kérdéscsoportokban „centralizáltak”, sok teendőt tekintve pedig „decentralizáltak”, s éppen ezzel teremtik meg a rugalmasabb gazdálkodás feltételét, mind társadalmi, mind vállalati méretekben. A népgazdasági terv például nem bízza a tervezés decentralizált szintjére, azaz a vállalatokra az olyasfajta feladatokat, mint az energiatermelés, a központi fejlesztési programok, stb. Art azonban igen — közgazdasági szabályozókkal befolyásolva, tehát adózási, alapképzési, hitelnyújtási, stb. feltételek meghatározásával —, hogy az egészből a maguk részét Imiként választják ki. Ezt az önállóságot némely helyen kevésnek, másutt túlzottnak tartják. Kinek van igaza? Természetesen azoknak, akik sem az egyiket, sem a másikat nem vallják, hanem cselekednek. Az iránytűre figyelve, s mégis önállóan. Ha a népgazdasági terv csupán annyit rögzít, hogy gyorsítani szükséges a termelékenység növekedését — ami előre látható feladat az ötödik ötéves terv időszakára is —, akkor fontolóra veszi létszámbővítési elképzeléseit, az új termelőhelyek létesítését, s inkább a műszaki fejlesztést, a gépek, berendezések rekonstrukcióját állítja első helyre. Azt, hogy iránytűje a vállalatok tetemes részénél magatartása miért ilyen, bizonyítja: a negyedik ötéves tervben számításba vett évi 4,fi százalékos egy foglalkoztatottra jutó termelésnövekedést ed-j dig mintegy másfél százalékkal meghaladta a tényleges eredmény. "E7 zt természetesen nem le-' hét kizárólag a vállalatok javára írni — mert más tényezők is közrejátszottak: ■benne —, de az elvitathatatlan, hogy kedvezően változik a vállalati magatartás. Ez rendkívül fontos, mert hisz’ a nemzeti jövedelem 44 százalékát az iparban állítják elő, a népgazdaság összes állóeszközeinek 43 százalékát is működtetik. S örvendetesen jellemző a magatartás változása azért is,' mert minél inkább közeledik a kínálat és a kereslet, annál magyohb a jelentősége a rugalmasan és gyorsan átalakulni képes termelésnek. Amihez megint csak nélkülözhetetlen az iránytű észlelése. övelni szükséges a nemzetközi munkomegoszú tást például a gépiparban, szögezi le a népgazdasági terv. Á vállalatnak nem kötelező büntetés terhe mellett odafigyelni erre, de ha eléggé érzékeny a társadalmi és saját érdekekre, fölfogja a jelzést öntevékenyen keresi a kooperáció lehetőségeit — mint tette néhány vállalat a gépgyártásban,' a közúrti jármű-gyártásban, a hűtőszekrények előállításában —, s mire mások felébrednek,' ő már .jóval előbbre tart, s az eredményt teszi le a társadalom asztalára, s persze nem röstelli a saját részét is kivenni belőle. Hasonló a helyzet a kivitelnél. A népgazdaság egészét átfogó programban az áll, hogy az exportot elsősorban korszerű ipari termékekkel kívánatos növelni. 1971—1973 között a termelést meghaladó mértékben, évi átlagban 11 százalékkal emelkedett az ipari áruk külföldi értékesítése.' Amiben ezerféle vállalati törekvés, cselekedet sűrűsödik." Végső soron az, hogy mind több a figyelő szem, s az iránytű útmutatását követő lépés. 1^ ömapi szóhasználattal élve, a népgazdasági terv a gazdaságpolitika-végrehajtási utasítása. Felnőtteknek, felelősséget érző és vállalni képes ember elmek készült, azaz nem részletezi azt, ami kézenfekvő, nem taglalja aprólékosan az egy-egy termelőegységre háruló teendőket. Feltételezi az érettség egyik jellemzőjét, az önállóságot. Segít az irányok kijelölésével, a társadalmi igények, követelmények meghatározásával. Nem mond kevesebbet a szükségesnél, de többet sem közöl. Tömörsége szabad utat nyit az alkotókészségnek, a kezdeményező kedvnek. Aligha a terv hibája, ha valahol ez hiányzik. MÉSZÁROS OTTÓ Mórágyra érkezett az úttörők emlékstafétája Battonyáról indult az az emlékstaféta, amely tegnap érkezett Tolna megye egyik déli falujába, Mórágyra. A staféta a felszabadító Vörös Hadsereg előrenyomulásának útvonalát követi, és tegnap a Tolna megyei úttörők vették át a Baranya megyei pajtásoktól, hogy eljuttassák a megye minden helységébe. A községekben, falvakban a felszabadu- lési évfordulón ünnepélyes csapatgyűlésen fogadják a szabadság lángját. A mórágyi ünnepséget egyébként fáklyás felvonulás, akadályverseny, tábortűzi mű- sof tette érdekessé. Az elmaradott cigányok helyzete
