Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-26 / 276. szám
Hétfői kérdésünk s Miért Tan szükség a falugyűlésekre, mire jók a falugyűlések ? Ötvenhat éve a párt vezetésével Címkérdésünkre dr. Polgár Ferenc, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára válaszol. A falugyűlésekről beszélni, melyek a demokratizmus fórumaiként és a közéletiség iskoláiként váltak ismeretessé, mindenkor aktuális. Most azonban olyan időszak előtt állunk, amikor nagyobb számú falugyűlést szerveznek. A tény, hogy a falugyűlések időpontját nem az határozza meg, hogy tél van-e, avagy nyár, ettől még tény marad. A mértékadó tudniillik az, mikor van a tanácsi vezetés olyan helyzetben, hogy lényeges kérdésekben kell tanácskoznia a lakossággal? Vagyis akkor jó a falugyűlést összehívni, amikor ehhez megfelelő információk állnak rendelkezésre, vagy a tanács a lakóhelyi közösség életét érintő fontos kérdésben akarja megismerni a falu véleményét. A több éves gyakorlat azt mutatja, hogy a falugyűlések zöme a téli hónapokra esik. Ennek nem csak az a magyarázata, hogy ilyenkor jobban ráérnek az emberek. A valósabb magyarázat nem más, mint az, hogy a téli hónapokra készülnek el a tanácsok feladataik végrehajtásának összegezésével. Az év vége felé lehet látni, hogy a tervbe vett feladatokból mit lehetett megvalósítani, mi az, ami meghiúsul, mit lehetne helyette még létrehozni? Egyszóval: az az áttekintés, mely a falugyűlés tiszte, ét? vége felé lehet eredményesen elvégezni. Ami a falugyűlések tapasztalatait illeti, meggyőződésem szerint ki lehet ma már jelenTeljesen érthető, hogy amikor egy-egy mezőgazdasági üzemben új állattenyésztő telep, új gépműhely lép üzembe, az ott dolgozók nem elsősorban a jobban gépesített istállónak, a tágasabb, világosabb műhelynek örülnek, hanem — a már-már presszó- berendezésű — étkezőhelyiségnek, a hideg-melegvizes fürdőnek, az öltözőnek, a tiszta mellékhelyiségeknek, örülnek, hogy nem viszik magukkal a sertés-, a siló-, a gázolajszagot. Ennek az örömnek azonban ma még a mezőgazdaságban dolgozók egy része örül, s hogy a többség öröme még nem teljes, az az elmúlt évtizedekben nem csupán anyagiakon múlott. Az úgynevezett szociális létesítményekre vannak ugyan normatívák, de ha történetesen pénz lenne rá, akkor is kevés, sokszor a munkáskéz, amely ezeket megépítse. Nagy, közös gondunk még, hogy az ugyanolyan színvonalú munka- és szociális körülményeket nyújtó szakosított telepekről, műhelyekről nem ugyanazon körülmények közé megy haza az állami gazdasági munkás és a tsz-tag. A termelőszövetkezeti gazdaságokra a lakásgond korántsem nehezedik olyan súllyal, mint az államiakra. Az indulás körülményei is különbözők voltak: az állami gazdaságokra sokkalta nagyobb súllyal nehezedik a múlt „örökségének” eltüntetése, mint a termelőszövetkezetekre. Az állami gazdaságok a régi uradalm; majorokra épültek, a régi uradalmi cselédekből felnőtt munkásgárdának viszont ott maradtak a közös konyhás, teni, hogy tanácsi vezetőink a mi megyénkben nem vitatkoznak azon, hogy szükség van-e ezekre a fórumokra vagy sem. Az elmúlt évek során erről elég sokat beszéltünk, a falugyűlések politikai arculata is kirajzolódott. így kimondhatjuk, hogy nemcsak szükség van a falugyűlésekre, jók is a falugyűlések, mert a lakosság elvárja már, hogy legyenek. Nem egy helyen olyan esemény a falugyűlés, amit igen számon tartanak az emberek. Ami a szervezést, politikai előkészítést illeti, lényeges az előrelépésünk. Az egyes községtípusok kialakították a szervezés legeredményesebb formáit. így például, általában a kis községekben a szó igazi értelmében falugyűlést szerveznek, olyat, amelyen ott van a falu felnőtt lakóinak a politikai életben egyébként is részt vevő köre. A közepes nagyságú községekben már más a helyzet. Itt, ha össze is jön 200—300 résztvevő, csak kis részarányát jelenti a lakosságnak. Ezért rendeznek úgynevezett rétegtalálkozókat, s ezeknek az eredménye adja a falugyűlés sikerét, eredményességét. A nagyközségekben és városokban szintén részgyűléseket tartunk. Mire hívják fel a figyelmet ezek az eltérő szervezeti megoldások? Arra, hogy a lakosság és a tanácsok információcseréjének széles társadalmi alapokon kell nyugodniok. Szélesebben, mint a tanácsapparátus jelenthet. A gyakorlatban ezért érvényesül az, hogy ma már falugyűlést a helyi pártszervezet politikai segítsége, a Hazafias Népfront politikai és szerföldes cselédlakások, összevissza környezetükkel együtt. Bár találni takaros utcasorokat, szépen berendezett portákat, de mégsem eleget. Egyik állami gazdaság már panellakásokat épít, a másik alapjukig lerombolja a régi cselédházakat, és erre az alapra épít újakat. De még mindig nem telik annyi erő, hogy minden állami gazdasági munkás odahagyja a régi — bár felújított, modernizált — cselédlakást A Paksi Állami Gazdaságban nemrég vállalati szakszervezeti tanácsülésen került napirendre: mit tettek addig a szociális körülmények és a lakáshelyzet javítása érdekében. A gazdaság területi elhelyezkedéséből adódik, hogy munkásai közigazgatásilag húsz- valahány községhez, településhez tartoznak, ahova — nem mellékesen — iskolába, óvodába járnak a gyerekek, az iskola, óvoda fejlesztéséhez várják a segítséget a községi tanácsok. A gazdaság olyan terheket is vállal, amelyek, az illetékes szervekre tartoznának: autóbusz-várótermet, gázcseretelepet épít. No, de ezek kerülnek viszonylag kevesebbe. Marad a legnagyobb gond, a lakás. Magad uram, ha szolgád nincsen — mondja a jó magyar közmondás, ezt mondják Pakson, miként a megye más gazdaságaiban is. A több tízmillióba kerülő sertés- és tehenészeti telep megépítéséhez nem találtak kivitelezőt, a most kezdődő, hatvanmilliós beruházást is a saját építőágazatukkal kell megvalósítani. Ilyen körülmények vezési segítsége nélkül nem lehet elképzelni. Általános tapasztalat a továbbiakban még az is, hogy a közös tanácsok nem székhely községeiben megtartott falugyűlések sikeresebbek, eredményesebbek. Ennek érthető oka van. A kis községben könnyebb összeszólítani jó céllal az embereket. De közrejátszik a nagyobb érdeklődésben, elevenebb aktivitásban az is, hogy a kis községekben lakó emberek kedvelik jobban azokat a fórumokat, amelyeken véleményt nyilváníthatnak, információkhoz juthatnak. Ebből persze ártalmas lenne olyan következtetést levonni, hogy akkor másutt nincs is igény a falugyűlésekre. Van. Legfeljebb arról van szó, hogy ez az igény más forrásokból táplálkozik, a köz- életiségre szóló hajlandóság másféle szervezési módszerek alkalmazásával elégíthető ki. Ezért is értékeljük évente a Hazafias Népfront megyei elnökségével és más szervekkel a tapasztalatokat és merítünk tanulságot a sikertelenségekből is. Jó volna egyébként eljutni a falugyűlések kérdésében odáig, hogy a helyi tanácsok vezetői munkájuk elengedhetetlen részének tekintsék mindenütt azt, hogy tanácskozzanak a lakossággal. Van már megyénkben nem is egy ilyen vezető, de van azért olyan is, aki csak addig jutott eí, hogv nem vitatja a falugyűlések szükségességét, de odáig már nem, hogy falugyűlést tartani sokféle hasznú dolog is _ m ondotta végül dr. Polgár Ferenc. között kell javítani házat, vízvezetéket, utat és sok más ellátást. Ilyen kedvezőtlen körülmények között is az elmúlt négy évben a beruházások, felújítások összegének tizenegy százalékát költötték a szociális körülmények, a lakáshelyzet javítására. Ahol lehet — a felszámolandó, kisebb üzemegységekben lakókat —, ösztönzik a dolgozókat a községekbe költözésre. Ez évben 13 dolgozónak juttattak lakásépítési támogatást. Földespusztán viszont, az új tehenészeti telepet kiszolgáló, huszonöt főnyi személyzetnek szép, háromszobás lakásokból álló lakótelep építése kezdődött meg. A községekben sem épülnek különb, komfortosabb lakóházak. IJemrég ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulóját Nekünk, magyar kommunistáknak a november 7-i megemlékezéshez különös fényt és hangulatot kölcsönöz az a tény, hogy néhány nappal a nagy évforduló után november 24-én ünnepeljük pártunk születésének 56. évfordulóját. Hiszen tudott dolog, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása között alig több mint egy év a különbség. A két időpont ilyen közelsége nem véletlen. Szimbolizálja és bizonyítja, hogy a magyar kommunista mozgalom, a munkásosztály forradalmi élcsapatának megszerveződésében, majd azt követően az első magyar proletárhatalom létrejöttében döntő szerepet játszott az oroszországi szocialista forradalom győzelme. A magyar néplömegek az elsők között ismerték fel, hogy létérdekük megvédésének, akaratuk érvényesítésének egyetlen igaz útja hazánkban is csak a proletárhatalom lehet. A forradalom előkészítésében, vezetésében döntő szerepet játszottak azok a magyar kommunisták, akik kijárták 1917 októberében hatalmas iskoláját, és akik oz ott szerzett tapasztalataikat sikeresen hasznosították sóját munkásosztályuk és népük harcainak szervezésében. Pártunk — amely a munkás- osztály következetesen forradalmi élcsapata — a marxizmus—leni- oizmusra, az internacionalizmus eszméiére építi politikójót, ebben a szellemben folytatja gyakorlati tevékenységét, és orszóq-világ előtt kinyilvánította: szovjeteHe- nes kommunizmus nem volt, nincs és nem is lehet soha! n ártunk helyes marxista— * leninista politikája alapján elválaszthatatlanok egymástól szocialista és nemzeti célkitűzéseink — hazafiságunk és internacionalizmusunk. Pártunk poÄ gazdaság vezetői őszinték, keveslik ezt a tizenegy százalékot, annak ellenére is, hogy az elmúlt években mindig többet és többet költöttek a dolgozók életkörülményeinek jobbá tételére. Ezért határozott a cél, hogy a IV. ötéves terv végére a gazdaság területén 90 százalékig eleget tegyenek a szociális-kulturális ellátottság normáit, a lakáshelyzet javítására, végleges megoldására több évre szóló tervet dolgoztak ki. Az elmúlt években folyamatosan növekedtek a Paksi Állami Gazdaság terméseredményei, s az új beruházások is kezdik visszafizetni a beléjük fektetett tízmilliókat. Nyilvánvaló, hogy a jövedelem növekedéséből következik: több jut a munka- és az életkörülmények javítására, arra, hogy a mostani tizenegy százalék tizenöt, vagy akár húsz legyen. BOGNÁR ISTVÁN nagyon egyértelmű, és elvi alapokon nyugvó. A további erecU menyes munka nélkülözhetetlei» feltételének tartja, hogy minder» tekintetben hű maradjon a marxizmus—lenini zmus tanításához^ és a poletár internacionalizmushoz. Továbbá, hogy erősítse <n munkásosztály hatalmát megtestesítő szocialista államot. Növel1» je a munkásosztály és forradalmi pártjának vezető szerepét. Nemzetközi tevékenysége sorú« is osztály politikát folytat. E politika alapján törekszik a kommunista és munkáspártok marxista—leninista egységének erősíté» sére. A Szovjetunióval együtt támogatja a békés egymás mellett élés politikáját Ez a politika dolgozó népünk többségének tetszik, annak végrehajtáséban tevékenyen részt vesz. Ezt bizonyítják: a mind jobban izmosodó brigádmozgalom, a kommunista szombatok és vasárnapok sikerei és nem kevésbé a 30. fefc szabadulási évfordulóra és pártunk XI. kongresszusára tett felajánlások teljesítésének eredményei. A nagy egész szerves részeként él és dolgozik megyénk lakossága is. Nagy többsége ismerője^ alkotója, létrehozója azoknak az eredményeknek, amelyek me» gyénkben is megvalósultak. Tudatosan vállalja azokat a tenni» valókat, amik ráhárulnak a megye szocialista továbbfejlesztése terén. Tudja azt, hogy vannalc még gondjaink, de ezék a gone dók minőségileg mások, mint évtizedekkel ezelőtt. Ezek a gondok már nem alapgondok, hanem a meglévő eredményeink tovább« fejlesztésének gondjai. Reális gond, hogy egy szintre kerüljön a munkások, alkalmazottak és tsz-tagok nyugdíjkorhatára, de azt is tudják, mihelyt a népgazdaság teherbíró képessége azt lehetővé teszi, meg fog olr dódai. Szívesen bajlódunk a mezőgazdasági többlettermések raktározási gondjaival, mert volí idő, amikor megyénk paraszti társadalma többségének több volt a zsákja és az éhes szájak száma, mint az életet jelentő búr zaja. Szeretnénk, ha minden fiatal házas azonnal önálló bebútorozott lakásba költözhetne, ami viszont már más gond, mint a nyomortonyák, közös cselédkonyhák és a surrvmások hazátlan, országvándorló, istállóban lakáv sónak megszüntetése. Bosszankodunk azon is, hogy a körzetesítés folytán kevésnek bizonyul a tanterem és délelőtt, délután is hasrnálrvi kell azokat. De menynyivel más gond ez, attól, amikor még négy osztály tanult egy tanteremben, vagy a megye lakosságának számottevő része analfabéta maradt. I lyen és ehhez hasonló gond- ■ jóink megoldása során a saját erőnk és igyekezetünk mellett mindvégig érezhettük az idősebb testvér, a Szovjetunió elvtársi, baráti segítségét. Jelenleg is több gondunk megoldásában igyekszik segíteni. Baráti segítségével igyekszik enyhíteni a kapitalista világ által okozott energiaválság magyarországi negatív hatását. Megyénkben épül szovjet segítséggel az első magyar atomerőmű. Úgy gondolom^ hogy szocialista fejlődésünk jelenlegi állását pártunk XI. kongresszusa országos méretekben,' míg megyénkre vonatkoztatva a megyei pártértekezlet hozzáértőbben értékelni fogja, és megszabja politikai, társadalmi, ideológiai, kulturális, gazdasági tennivalóink irányát. Az évforduló napján jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy népünk — a pórt vezetésével — következetesen halad a szocializmus útián. Nem mindig könnyű és zökkenőmentes út ez, de megingathatatlanul hisszük, hogy átvezet bennünket minden nehézségen. Elvezet a szocializmus teljes felépítéséhez hazánkban, a szocialista világrendszer egységének 'megerősítéséhez nemzetközi méretekben, a forradalmi mozqalom fellendülésében szerte a világonSORFŐZŐ ISTVÁN Földespusztán már épülnek az új szolgálati lakások. Gottvald Károly lítikaja ezekben a kérdésekben Szétrombolni a cselédházakat A Paksi A. G. intézkedései a szociális körülmények javítására
