Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-24 / 275. szám
I Rohanó karika... Képzeljenek el egy. az utcán guruló jó nagy karikát, amelynek belsejében, a karimán, motorbicikli halad — az forgatja az egészet. Ilyesfajta „kalimpát” barkácsolt össze E. Melnyikov, _ lenin- grádi mérnök. Járművén húsz kilométeres sebességgel szalad uttalan utakon, olyan terepen, ahol legfeljebb a légpárnás kocsik versenyezhetnének vele. V Mi az előnye a rohanó karikának? Minél nagyobb egy guruló kerék, annál kevésbé surlódik a talajon. A sajátos jármű egyrészt tehát nem pazarolja a lóerőket, másrészt nem kell hozzá kormány. A vezető csak kissé jobbra-balra dől rajta... A „kalimpa” külső és belső kerékkel van fölszerelve. A külső maga az úton guruló gumiabroncsos karika. A belső kerék pedig, amelyet a motor hajt. ebben a külsőben gurul. Sima futásukat tizenöt kisebb görgő biztosítja. Az ötlet, bármily fura. nem új! Egy ilyen robogót épp hetven éve szabadalmaztattak Oroszországban. Ám amikor Melnyikov hozzákezdett, sejtelme sem volt elődjéről. Naptár-névtár November 24. EMMA ógermán eredetű; ErmeUnde, Irmhilde, trmberga, Irmgard volt az eredeti formája, s ezek rövidítéseként vált önátló névvé. November 25. KATALIN ősi görög alakja az „Aerkatharine" vctlit, melyben az „aei”. örökké-A a „katharos” ' pedig, iüsztá-t jelentett. Előfordult már az óegyip- tamiaknör is és innen származott át a görög szigetvilágba. A név első szátiagja Európa-szerte lekopott és csak az orosz „Jeka- teriná”-bao maradt fenn. November 26. VIRÁG nevünk a latin ,,Flóra'1 magyar fordítása, régi magyar név, amely azonban új életre csak a két világháború. közötti. időben kelt, November 27. VIRGIL a római k<őfejedelem, Publius Vergilius Maró nevéből rövidült le és vált közhasználatú személynévvé. November 28. STEFÁNIA István nevünk női formája, jelentése: koszorús. Használatban volt István'ka alakban is. November 29. TAKSONY ősi magyar név, így hívták Árpád unokáját. — Négylevelű lóherét találtam.'. Azóta szerencsés vagyok. — Es miből vetted eszre, hogy szerencsés vagy? — Még találtam három négylevelű lóherét! A repülő rohamcsónak, avagy a denevérhajő Ha egy hajó bajba jut a tengeren, S. O. S.-jeleket ad le. Erre a legközelebbi hajó odasiet. A folyamokon a segélynyújtás sokszor még nehezebb. És minden perc drága! — Sürgős segítség, ez a Vizi-mentőszolgálat (orosz rövidítése OSVOD) főfeladata — mondják a szakemberek a Vizi-Mentőkészülékek Központi Laboratóriumában, miközben egy vaskos albumot mutatnak. Leleményes mentőszerkezetek fényképeit látjuk benne. Az utolsó oldalakat valami zavarba ejtő találmány képei foglalják el. Az ember nem tudja, hogy amit lát, szárnyashajó, vagy hid- roplán. — Egyik sem — válaszolják. — Ez a legújabb mentő- rocsónk, az ESKA—1. Inkább csónak, mint repülő, hiszen majdnem úszik. Bár igaz. hogy szinte repüL — Ma már mindenki tudja, honnan nyeri a szárnyashajó a sebességét De honnan nyeri az ESKA—1, ha nem szárnyashajó és mitől repül, ha nem repülő? — Az emeli, amit mi „takaró-hatásnak” nevezünk. Már az első repülőgép-tervezők is tudták, hogy résnyi földközelben (és pedig mind felszállásnál, mind földet érés előtt) nagyobb felhajtóerőt keltenek a szárnyak, mint tíz, vagy száz méter magasan. Később az is kiderült, hogy a szárnyfelületek és a földfelszín közé szorult légréteg kapja a hátára (mint valami láthatatlan párna) a gépet a talaj felett. A kutatók azt gondolták, mi lenne, ha a gép — ahelyett, hogy fölrepül — maga alatt görgetné ezt a párnát a vizek (vagy akár a hőmezők)' tetején, s azon nyargalna? Nos, maféde szerikezet az ilyen ? Repül, vagy úszik? Mivel nem szakad el a felszíntől, inkább úszik — tehát hajó. Pár lelkes mérnök — élén Jurij Makarovval — végül megvalósította az ötletet. Már az első próbákon kiderült, hogy „hajójuk” túltesz a hagyományos rocsókon a katasztrófák körzetében. Míg azok legfeljebb 60—70 kilométeres sebességet érnek el, mondjuk. 2-es szélerőnél, az ESKA—1 120 kilométerrel suhan a vízen és — a becslések szerint — 5-ös szélben is röpül. Ha akadályon kell „átugrania”. 10—20 méter magasra szökken. Ötven-hatvan kilométeres sebességnél szakítja ki magát a vízfelszínből: attól kezdve légpárnáin lovagol. Népszavazás egy toronyról A belgiumi Nivelles város választópolgárait decemberre az urnák elé szólították, hogy népszavazáson döntsék el, milyen tornyot kapjon a városi káptalan épülete. A lakosság- nák kell meghatároznia, hogy román, vagy gótikus stílusú legyen-e a torony, vagy egyáltalán ne építsék fel azt. A döntés ■ nem egyszerű, ugyanis rendkívül értékes műemlékről van szó. A jelenlegi épülettömb legrégibb magva a hetedik századból származik, az akkor épült apátság maradványa. Az apátság az évszázadok során tovább bővült, de a káptalan épületét a náci légierő bombatámadása 1940. májusában szinte a földdel tette egyenlővé. A műemléket a háború után rendkívül gondos munkával, az évszázados kövek felhasználásával építették újjá. A háború előtt az épületet késő gótikus stílusú torony koronázta, ez azonban utólagos toldás volt. A fennmaradt rajzok szerint ugyanis a XIV. században még alacsonyabb, román stílusú torony állt a helyén, és az építészek egy része úgy véli, hogy ez jobban illik az épülettömbhöz. A városi tanács tagjai nem tudtak döntésre jutni és ezért írták ki a népszavazást. A végső szót azonban, a szavazás eredményének figyelembevételével, a műemlékekkel foglalkozó országos hatóságok mondják ki. Gördülő oktatóbázis A Rosztovi Mezőgazdasági Gépgyárban autós műszaki oktatóbázist hoztak létre. Rendeltetése, hogy a külföldi mezőgazdasági szakembereket megismertessék a legújabb szovjet gabonabetakarító gépek kezelésével. Az utóbbi években a rosztovi gyár külföldre is jelentősen növelte termékeinek szállítását, különösen a legújabb típus a „Nyiva” SZK—5 kombájn exportját. Az új oktatóbázis öt, különlegesen felszerelt kocsiból áll. Két furgonkocsiban helyezték el a hajtóművet és a kombájn legfontosabb szerkezeti egységeinek metszeteit. Szintén itt találhatók a gabonabetakarító gépek tanulmányozását szolgáló és üzemeltetésére vonatkozó szemléltetőeszközök. Külön kocsiban helyezték el a mezőgazdasági gépek műszaki karbantartását végző berendezéseket és szerszámokat. A „guruló osztály” felszereléséhez filmvetítő is tartozik. Az új műszaki oktatócsoport nemrég tette meg első körútját. Útvonaluk — Bulgária, Csehszlovákia és Magyar- ország volt. (APN—KS) Útnak indul az autós műszaki oktatócsoport. Volt bünoxők új mestersége Kasszafuró-tanácsadó Négyszázötven volt börtön- töltelék dolgozik a 47 éves Jonathan Marshall „vállalatában”. Ki gyilkos sági ügyekben szakértő, ki pedig afféle filléres gazembeiségekbein. A „cégvezető” 18 évet töltött börtönben fegyveres rablás miatt. Kiszabadulva megalapította vállalatát, amely a filmgyáraknak és a televíziónak bocsát rendelkezésére a tisztességes munkából megélni kívánó volt börtöntöltelékek közül kikerülő „szakembereket”. „Napjainkban divat az erőszak — magyarázza Marshall, — az alvilágról szóló film biztos ikasz- szaslker, ilyen alkotások százával készülnek. A rendező számára azonban meglehetősen nehéz feladat, hogy olyan jeleneteket készítsen, amelyekhez személyes tapasztalatot soha sehol nem szerezhetett, így azután ha a rendezőnek és a színésznek szüksége vari a volt tolvaj segítségére, elég egy telefon, és a „Jonathan- ügynöikség” máris rendelkezésre bocsátja a kasszafúrót, a bankrablót, stb. „Az alvilág technikája napról napra változik — mondja az ügynökség vezetője. — Ha a rendező nem akar nevetségessé válni, lépést kell tartania az alvilág technikájának fejlődésével.” Jelentősebb filmalkotásoknál maga a főnök bocsátja rendelkezésre „szakértelmét”. Jelenleg annak a tv-filmnek a születésénél bábáskodik, amely a börtönök életét ismerteti a nézőkikel, folytatásokban. Jonathan Marshall ellenőrzi a rendezés in unkáját, de gondja van arra is, hogy .a valóságnak megfelelően készüljenek a díszletek és a kosztümök. Nem egy ízben még a dialógusokat is módosítja. Elégette fontjait Egy 30 éves angol férfi, félve az adóhatóság büntetésétől, elégette százezer márka értékű fontjait A pénzt apjától örökölte, s hogy az örökösödési adó kifizetését megkerülje, egy fali- szekrényben rejtette el. Amikor kezdett benne elhatalmasodni az a gyanú, hogy az adóhatóság a nyomában van, pánikba esett. Fontjainak hamuját tűzszakértők kertjének rözsabokrában találták meg. A hamu laboratóriumi vizsgálata bebizonyította, hogy valóban angol pénzt égettek el. A félőrült örököst a Leeds-i törvényszék 5000 font büntetésre ítélte adócsalás címén. Bumeráng A Le Figaro című párizsi napilap első főszerkesztője, Hippolyte Villemes- sant mindig meghívta ebédre azokat a munkatársait, akiktől meg akart szabadulni. A desszert után megajándékozta őket egy sétapálcával, annak jeléül, hogy mehetnek, ahová akarnak. A főszerkesztő csak akkor hagyott fel ezzel a szokásával, amikor az egyik elbocsátott munkatársa az ajándék sétapálcával alaposan elpáholta. Jusson pénzhez más módon! Éjszaka titokban, csöndesen betörők másztak be egy ipari üzem hivatali helyiségeibe, hegesztőpisztollyal szakszerűen felnyitották a páncélszekrényt, de a remélt pénz helyett csak egy előre nyomtatott munkaszerződést találtak. A következő szerepelt rajta: „Ha hegesztőként dolgozik nálunk, óránként jól kereshet, ezenkívül minden munkanapon olcsó ebédet kap!” A második oldalán az utó irat: „A pénzt minden este a bankba visszük!” Koldusszakszervezet Brazíliában megalakult a koldusok szakszervezete, az AM3 (Associacao Mendicates do Brazil). .A szövetség első elnöke, Estavao do Cuhna, Brasilia főváros lakosa így határozta meg a szervezet céljait: „Az AMB fő célja harcolni a szegénységhez való jogért, növelni a szakmai etika rangját, küzdeni a tisztességtelen konkurrencia ellen és felosztani tagjai között a munkakörzeteket.”
