Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

V.

i

1

„TISZTELT DIÄKFARLA- MENT! Osztályunk nevében szeretnék szólni, egy egyre inkább előtérbe kerülő kollégiumi problémáról... Egyetértünk a kollégium házirendjében megfogalmazott, a kollégiumi közösség mindennapi életét tervszerűvé, rendezetté tevő rendszabályokkal... Azzal is tisztában vagyunk, hogy a rendszabályok betartása minden kollégista számára kötelező ... Sajnos azonban azt is látnunk kell nap mint nap, hogy kollégiumi nevelőink sem tartják be ezeket a rendszabályokat. Az esetek többségében, minden nevelési probléma megoldásában a durva hangnemet, a segítő- késZség helyett a megtorlást, a hiba kijavításának lehetősége helyett büntetéseket alkalmaznak. Úgy látjuk, hogy szinte .vadásznak’ a kollégistákra, hogv megbüntethessék őket, mintha ez lémmé egyetlen feladatuk..."

Az idézet abból a közel egy gépelt oldalt kitevő hozzászólásból való, amelyet Koller László, a dombóvári Aoáczai Csere János Egészségügyi és Közlekedési Szakközépiskola másodikos tanulója mondott el az iskolai diákparlament október 18-i ülésén. A gépelt szöveg alatt két aláírás is tanúsítja, hogy „a másolat hiteles”. Mert a felszólalásból dokumentum lett, ki tudja hány példányban legépelve és hánv helyre, hány személynek elküldve. Részét képezi egy iratcsomagnak, amely a diákparlamentet követően rohamos gyorsasággal több mint tíz iapnyira vastagodott,

MT TS TÖRTÉNT TULAJDONKÉPPEN, mi verte azokat a nagy hullámokat, amelyek már a városi és megyei szervekhez, illetékesekhez is eljutottak? A kérdést Nagy Tibornak, a dombóvári Gye- nis Antal Középiskolai Fiúkollégium igazgatójának tettük fel.

— Egy másodikos tanuló, Koller László felszólalt az iskolai diákparlamenten. Egyéb, ként én nem voltam ott, két nevelőtanáromat küldtem el helyettem. A felszólalás szerint a nevelőtanárok nem korszerűen, hanem durván bánnak a tanulókkal. £n, az intézet vezetője, másként ítélem meg a dolgot: korszerű a viszony a nevelőtestület és a tanulók között. Este kértem a diáktanács összehívását, ismertettem Koller felszólalását és Guzássy László nevelőtanárnak a diákparlamenten elhangzott válaszát. Kértem a diáktanácsot, hogy foglaljon állást, és az ügy fontosságára tekintettel titkosan szavazzon. A kilenc DT-tag egvhangúlag, titkos szavazással elítélte Koller felszólalásának tartalmát

Aki nem hiszi. Járjon utána — így szoktak befejeződni a népmesék. Itt azonban nem meséről van szó, tehát csakugyan utána lehet nézni egyrészt a rendkívüli tanácsülés jegyzőkönyvében, vagy ha valakinek kevés az ideje, elég ha jegyzőkönyv kivonatát tekinti át ■*- ez is elkészült, benne pirossal és feketével aláhúzva a lénveg: „Koller László felszólalásával nem ért egyet: 9 fő 100 százalék.”

A rendkívüli tanácsülést,

sebtében összehívott rendkívüli kollégiumi közgyűlés is követte, ugyancsak aznap, október 18-án. Természetesen itt is titkos szavazás volt, melynek eredménye: a nyolcvanhat szavazó 74,5 százaléka nem értett egyet Rollerral, 1,1 százalék (egy tanuló) tartózkodott n szavazástól, 24,4 százalék p- egyetértett a felszólalással.

Mit kellene modernizálni ?

Egy felszólalás a diákpariamenten

— és a következmények

A dokumentumok alatt

egyébként mindenütt aláírások. A diáktanács üléséről ké. szített jegyzőkönyvet az igazgató és a DT minden tagja, a közgyűlésről készült jegyzőkönyvet pedig az igazgató, a DT titkára és a két jegyzőkönyvvezető-írta alá. Az iratcsomaghoz tartozik még egy magánlevél is, melvet egy tavaly végzett kollégista írt augusztus 31-én. Hivatásos katonának készül, és az első kiképzési hónap leteltével vetette papírra gondolatait. A magánlevélből —■ Illetve számos másolatából — dokumentum lett. A Koller László által elmondottakat hivatott cáfolni, akár az aktacsomag többi darabja.

•

A DOKUMENTUMOK ÄT- TANULMANYOZASA UTÄN

az új kollégium szépen berendezett igazgatói irodájában folytatjuk a beszélgetést.

— Az igazgató elvtárs nem lál61ja furcsának, hogy egy diákparlamenten el! \gzott felszólalásból — amire egyébként még a helyszínen válaszolt az egyik nevelőtanár — ilyen nagy ügy lett?

— Én úgy éreztem, hogy mivel nyilvánosan hangzott el a dolog, tájékoztatnom kell a városi pártbizottságot és a művelődésügyi osztályt. Kollert Galambos Szilveszter nevelőtanáromon keresztül és személyesen is biztosítottam, hogy rá nézve semmiféle következmény« nem lehet az ügynek. A tanulók között egyébként nem váltott ki különösebb hatást, éppen ezért véleményem szerint fölösleges újságcikket írni róla. Esetleg a tanulókra nézve káros dolgok U előkerülhetnek.

Koller Lászlót is az ominózus felszólalásról kérdeztük, amikor a diáktanács szobájában magunk között elbeszélgettünk vele.

— Az Iskola igazgatója előre kiadta a szöveget, amelyet aztán a parlament elé terjesztett, hogy felkészülhessünk, hozzá tudjunk szólni. Ezt az osztály egy részével én ismertettem. Ott a felszólalások alapján kialakultak azok a témakörök, amelyeket a parlament elé vittünk. Az egyik ilyen — a kollégiummal kapcsolatos — témakör elmondásával engem bíztak meg. Előre megfogalmaztuk, leírtuk a kérdéseket, hogy ne hebeg- jünk-habogjunk, amikor a felszólalásra kerül a sor. A megfogalmazásban segített az osz- tMyfónöflcünik is, de nem ő _ diktálta. Ez annak ellenére így van, hogy most sokan nem akarják elhinni.

__ Mi lett ennek az írott

f

elszólalásnak a sorsa?

— Az egyik DT-tag elkérte tőlem, egy másik pedig, úgy tudom, összetépte.

— Szerinted hiteles ez a másolat, ami az irattárban található?

— Nem, mert én határozottan emlékszem, hogy a DT munkájáról is beszéltem, ebben pedig erről nincs szó. Egyébként nem tartom helyesnek a közgyűléssel történt szavaztatást, mert ott kivonatosan ismertették az általam

Koller László

elmondottakat. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy az iskolai diákparlamenten a kollégium tagságának csak egy része, a szakközépiskola tanulói voltak ott. A Gőgös Ignác Gimnázium tanulói, akikből a kollégium lakóinak másik része tevődik ki, természetesen nem vettek részt a szakközépiskolások parlamentjén.) Egyébként szerintem sok kollégistánál az a probléma, hogy csak a tanárok háta mögött mer beszélni, a neki nem tetsző dolgokról, előttük hallgat.

Rószdctók a DT remdlkívüli ülésének jegyzőkönyvéből:

„Buzá&sy László nevelőtanár: ...Az utóbbi időben a kollégistáik fegyelmi helyzetének javulása lehetővé tette a jogok bővítését, melyeik feltételeikhez vannak kötve, valamint büntetési rendszerünk modernizálását. (A kiemelés tölünk). —Kiss Gyöngy János vállalta, hogy cikket ír az íakolaújság- ba, és ott cáfolja Koller László állításait. Amit Koller László mondott, nem igaz, megrágalmazta a kollégium irányitóit... Ramecz Attila egyetértett az elmondottakkal, s szerinte az nem tetszik a csoportnak, hogy rossz tanulmányi

eredményük miatt korlátozva vannak. (Koller László kollégista osztálytársainak többsége valóiban a rossz tanulók közé tartozik, neki viszont négyes és ötös között volt, illetve van a tanulmányi eredménye.) És Koder majdnem diák- nnácstag lett! — állapította 'eg felháborodva Kiss György inas. Vajon mit tudna ő csinálni a diáiktanácsiban másképpen, hogyan látná a kollégisták: helyzetét, problémáit, ha neki kellene fegyelmezné társait."

A DT-ÜLÉSEN téhfit az elítélő, felháborodott hangnemben megfogalmazott felszólalásokban nem volt hiány. Érthető ez már csak azért is,

mert Koller László __ bár ez

n

em szerepel a jegyzőkönyvi másolatokban, de a kivonató« ismertetésekben elhangzott —■ a DT munkáját is bírálta.

Részleteik a hoMégk 'mi közgyűlés jegyzőkönyvéből:

„Tárgy: Kaller Lásaló diákparlamenti felszólalásával kapcsolatban hozott diáktanácsi határozat közgyűlés elé terjesztése. (A kiemelés ugyancsak tőlünk.) ...Az egyéni befolyásolás elkerülése érdekében a ddáktanéesi határozatot vitára nem bocsátjuk...”

Énnek ellenére: „Büfckösdi Árpád jelentkezett felszólalásra, szót kapott, bejelentette, hogv a felszólalás, amelyet Koller László a diiálcna-lament- ben elmondott, az egész III. vasútforgaümi csoport (16 tanuló) véleményét tükröd.

TEHAT AZ TÖRTÉNT, hogy

az iskolai diákparlamenten elhangzott egy felszólalás, amely bírálta a kollégiumban tapasztalható nevelési módszereket, a DT munkáját, és amelyet magáénak vall tizenhat másodikos kollégista, meg még öt társuk. Néhány órával később a kollégium igazgatójának kérésére összeül a diáktanács, Sas tározatat hoz, mely -szerint; „Koller László felszólalása nem felel meg a valóságnak, nem általános probléma, és nem diákiparlamenthez illő téma. (!) A diáktanácsot és a nevelő- testületet rágalmazta.” A határozatot még ugyanaznap a vita lehetőségének kizárásával a kollégiumi (közgyűlés elé terjesztik, amely 74,5 százalékos szavazattöbbséggel ugyancsak elutasítja a parlamenten elhangzott felszólalást. Az ügyből aktacsomag keletkezik, másolatokkal és hitelesítésekkel, amelyet aztán elküldenek a különböző szerváiméit. A dokumentumok ékesen bizonyítják, hogy a kollégiumban minden a legnagyobb rendben megy, nem érheti szó a ház elejét Hogy Koller Lászlónak igaza van-e, vagy sem, azt mi nem tudtuk eldönteni egy délutáni ott-tartóakodás alatt. (Nem akarjuk a dolgot eLironizálni, amikor arra a közismert magyar közmondásra hivatkozunk, mely szerint: „Nem zörög a borászt, ha a szél nem fújja." Tény azonban, hogy egyetértett Koller Lászlóval az Apáczai Csere János Szakközépiskola flú- fcollégistáinak nagyon jelentős része.) Az iskolai demokrácián mindenképpen csorba esett, még akkor is, ha formailag és látszólag nem, vagy csak kevés hibáit követtek eL

Nyilvánvaló ugyanis, hogy az ügy tisztázásának lett volna sakkal egyszerűbb, kézenfekvőbb módja is. Például a tanulókkal történt elbeszélgetés, konzultáció után levonni a megfelelő következtetéseket, tisztázni a tisztázandókat és változtatni azokon a módszereken, amelyek változtatást kívánnak, nem pedig aktacso- maigot, jegyzőkönyveket gyártani egy diákparlamenti felszólalásból. Igaz, hogy ezzel is elért valamit a kollégium vezetősége: azt, hogy Koller László ezután nagyon meggondolja, érdemes-e kinyitnia a száját egy olyan fórumon, amelynek egyik legfőbb célja őszinte véleménynyilvánításra, demokráciáira nevelni a fiatalokat.

Szerintünk nem annyira a „büntetési rendszert”, mint inkább a nevelési módszereket, a szemléletmódot kellene „mo- dem/izáimi” a dombóvári Gye- nis Antal Középiskolai Fiúkol- légiumban.

* GYURICZA MIHÁLY

Közművelődés az ipari szövetkezetekben

Az ipari szövetkezetekben Tolna megyében a letéti könyvtárak száma tíz, amelyek összesen kétezer kötettel rendelkeznek. A szövetkezeti mozgalom nem tud és nem is akar versenyezni a tanácsi könyvtárhálózattal. Természetesen arról nem mondhatunk le, hogy azokat a dolgozókat, akik szeretnek olvasni, de munkahelyüktől távol esik a tanácsi könyvtár, ne segítsük, hogy könnyebben hozzájussanak a könyvhöz. Egyelőre a letéti könyvtárak tevékenysége nemigen merül ki többen, mint a kölcsönzéssel. A letéti könyvtárak közül a Dombóvári Univerzál, a Dombóvári Domcalor Vasipari Szövetkezet könyvtárai neveztek az e2 évi „Olvasó munkáért” pályázatra.

A szövetkezeteknél az isme. retterjesztő előadások száma igen nagy, a tavalyi 4l-gyel szemben 85 előadást tartottak. Egy-két témát külön is kiemelnék: Munka és pihenés helyes aránya; Az üzemi légkör szerepe a szövetkezet életében; Merre tart az autóipar? Vegyi ártalmak elleni védekezés; A modern lakás dísze.

Nagy gondot fordítottak a

szövetkezetek tagjaik szakmai tudásának továbbfejlesztésére. Nagy létszámú továbbképzés volt pl. a Tm. Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél férfi—női fodrász és kozmetikus szakmában, a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezetnél elektroműszerész és mechanikai műszerész szakmában, valamint a gépkezelői, villanyszerelők, gépjármű-villamossági autószerelő és esztergályos szakmákban. A Szekszárdi Szabó Szövetkezetnél 20 fő vett részt a Somogy megyei KISZÖV szervezésében megtartott textil-ruházati meós- tanfolyamon. Középvezetőink közül, mintegy 32 fő vett részt az elmúlt évben a pártbizottság és a MTESZ közös szervezésében megtartott előadásokon. Lehetne a sort tovább folytatni.

Az ismeretterjesztés, az önművelés és a szórakozás jól bevált formája a klub. Az ifjúsági törvény megjelenésével a klubmozgalom kiemelt szerepet kapott a Tolna megyei ipari szövetkezetekben is. Ahol új üzemrész épül, ott általában megoldódik a klubhelyiség kérdése. Jelenleg 16 szövetkezet biztosított a fiatalok

részére helyiséget, legtöbbjük jól felszerelt.

A klubokra jellemző, hogy programjaik nincsenek eléggé megtöltve tartalommal, a klubvezetőkre pedig a szakmai felkészültség hiánya. Úgy segítettünk és segítünk ezen, hogy a háromszoros kiváló bonyhádi „Vénus”-t módszertani klubként szerepeltetjük. Ebben az évben már második alkalommal rendeztük a

szövetkezeti klubvezetők, klubvezetőségi tagok, ifjúsági vezetők tapasztalatcseréjét, kézhez adtuk a klubok munkáját segítő első módszertani segédeszközt is, amely — úgy érezzük —, hasznos segítője lesz klubvezetőinknek. Jelenleg a tavalyi eggyel szemben négy klub rendelkezik működési />n_ gedéllyel. Ebben az évben csak egy klub nevezett a kiváló címért, de az 1975-ös évre a többiek is jelezték pályázati szándékukat.

A már hagyományossá váló versmondó-versennyel az ipari szövetkezeteknek az a célja, hogy minél több fiatallal megszerettessék az irodalmat, a szép szót, összetartsák a verskedvelő fiatalokat.

S. Je