Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

Mini-múzeum a csárdában r AM Dombóvárott bevetódik gesztussal int lováról a nagy­a halászcsárdába és figyelme- szobeni csatatéren. Két, hataü- sebben körülnéz, sok vendég- más ’tölcsérű régi ■ gramofon, látóipari érdekességben gyö- kocsiláirvpa és régi vasúti nyörködhet. Közülük egyik- bakterlámpa teszi teljesebbé a másik helyet kaphatna Buda- hangulatét Ezt caafe a fénypő- pesten a vendéglátóipari mú- világítás tön meg, ami bántó zeumbam is. A fiiakon régi eiten tétben van a mennyezet- hordócsapok, bárd és lassan röi leiógó régi lámpa, a gyűj- már csak nagyapáink által is- tesnény legszebb darabjának mert reklámok, imint például: fényével. A „gyűjtemény” szót „Braun-SALVATOR gyomor- jogsad lehet használná, mert erősítő likőr” és „Haggen- Zelend litván üzletvezető — macher kőbányai és budafoki egy régi dombóvári vendéglős­sörgyárak rt,” Bekeretezve család sayja— éppúgy tudato- egy vágtató ötösfogat, a másik san igyekszik szaporítani a falon személyesen Cinka Pan- vendáglátó:pari emléktárgyak na. Mindkettő természetesen számát, mint maga az ÁFÉSZ, giccs, de patinás giccs, a múlt . mely az üzletet fenntartja, század nyolcvanas éveiben szó- Működésüket sok törzsvendég rákozhattak alatta. Az első te- segítette már - ajándékaival. A halak nem úsznak a régi vendéglői lámpa mögött, ha­nem egy teljes szerviz tágjaiként a falat díszítik. A régi, nagy tölcsérrel ellátott gramofonhoz még fülhallgató is szolgált. Mintha már akkor is gondoltak volna a zaj­ártalmakra— Foto: G. K. Patkányok • • • ’Ä világ csaknem valameny- nyi nyelvében — nem vélet­lenül — a patkány szó visz- szataszítót, undorítót, piszko­sat jelent. Még az egérnél is jobban elterjedt patkánynak két faja ismeretes: a házi­patkány (Rattus rattus) és a vándorpatkány (Rattus nor- vegicus). Az utóbbi minden­hol együtt él az emberrel: milliós nagyvárosokban épp­úgy, mint a legkisebb falvak­ban. Valószínű — írja Petzsch —, hogy az emberiségnek nem sikerül ezt a rágcsálót kiirta­ni, de minden lehetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy számuk csökkenjen. Az egyik ok: a patkány a legkártékonyabb emlős. Milli­árdos nagyságrendű károkat okoznak anyagi javakban és élelmiszer-készletekben. egy­aránt. Mivel mindenütt elő­fordulnak, nemcsak a növé­nyi eredetű terményeket pusz­títják, hanem levéltárakban, könyvtárakban is jelen van­nak, sőt .megrágják a festmé­nyeket, okmányokat is. A pat­kányok gátaka.t tehetnek tönkre, tüzet okozhatnak,’ elektromos kábelek, gázcsö­vek megrágásával. 1892-ben kolerajárvány tört ki Ham­burgban, mert a patkányok az ' egyik városi vízműben egy gátat, úgy megrongáltak, hogy az Elba fertőzött vize bejut­hatott az ivóvízbe. Nem ve­tik meg a húst sem: egy gyep­mesteri telepen egyetlen éj­szakán csontig lerágtak 35 ló­hullát — írja Federspiel. Nem kisebb veszély az em­berre és háziállatra egyaránt veszélyes fertőző betegségek terjesztése. A patkányok ba- cilusokat. vírusokat, gombá­kat, bélgilisztákat, trichinózist terjesztenek. Veszettség, Sodo­ku és Haverhlll-betegség, pestis, Kedani-kór, amőba- vérhas, Aujeszky-kór (serté­seknél) és így tovább. Szinte egyetlen szerző sem vállalko­zik — ismerve a nyomdai ka­pacitás végességét — a teljes lista felsorolására. Történetük az emberiség­gel kezdődik. Hérodotosz sze­rint Szanherib (i. e. 720) egy hadjárata a zsidók ellen ka­tasztrofális vereséggel végző­dött, mert a csata előtti éjsza­kán a patkányok elrágták a húrt az asszír íjászok íjain. Erről a vidékről terjedt el a patkány. Potyautasként részt vettek a főninciaiak, görögök, rómaiak földközi-tengeri ke­reskedelmében. Egy bizánci szerzetes tudósít róla, hogy a katakombákban együtt éltek a keresztényekkel, és mint ál­talában a szegények, így a patkányok is tetvesek voltak. Az egyik ilyen tetűfaj, a pat­kánybolha — a pestis terjesz­tője. Európában elkezdett aratnj a fekete halál. Egy XIV. századi krónikás írja: „A patkányok ma hirtelen elő­jöttek lyukaikból, tántorogva, mint a részegek.” Becslések szerint az akkori Európának több mint egynegyede halt meg pestisben — 25 millió ember. Azt lehet mondani a patká­nyok haladó szelleműek; újab­ban repülőgépen is utaznak. Mindenütt ott vannak, min­denre képesek. Rodwell me­séli: Londonban egy fiatal­asszony, aki a szegényes Do- walis negyedben lakott, el­ment bevásárolni. Mikor ha­zatért három patkány ugrott ki gyermeke ágyából, a7, ágy vérben úszott, a gyerek ha­lott volt. Régi közmondás, hogy a patkány elhagyja a süllyedő hajót. Megérezve a veszélyt, az utolsó kikötőben egy szá­lig elmenekülnek a fedélzet­ről. Ez kissé valószínűtlen ül hangzik: de tény az, hogy a patkányok csapatostul mene­külnek árvízbiztos helyekre az elöntéssel fenyegetett terület­ről. Téllé: „Egy alsó-szászor- szági árterületen ’ röviddel a vízbetörés előtt a patkányok tömegesen, menekültek.” A felsorolt és fel nem sorolt károkozással szemben vajmi kevés, de mégis említésre méltó egyetlen hasznuk; ki­tenyésztett és háziasított vál­tozatát, a fehérpatkányt nagy mennyiségben alkalmazzák az orvostudományban, biológiá­ban, gyógyszerkutatási kísér­leteknél. Szaporodás-biológiai leírá­sok szerint a nőstény évenként 2—3-szor fiadzik. A Révai­lexikon szerint kölykeinek száma 5—22, az átlagos 6— 12. Ez a könyv említi a „pat­kánykirály” kifejezést. Való­színűleg sajátos betegség ered­ménye; több, farkával össze­nőtt patkányról van szó. Al- tenbúrgban egy 27 pátkányból keletkezett .patkónykírályt őriznek. Visszatérve a szaporodásra; egy szerelmes kedvű koedu­kált patkánydúett robbanás­szerű . szaporodásra képes. Rodwell: „Egy kontinentális statisztika szerint. egyetlen patkánypárnak az utódai tíz év múlva elméletileg 48 tril­lió 319 billiárd 698 billió 843 milliárd 30 millió 344 ezer 720 darabra rúgnak”. Ez per­sze csak elmélet, bár egy kis­sé így is aggasztó. Szerencsé­re az emberi találékonyság a patkányirtás területén is meg­nyilvánul. Irtják őket szilárd halmazállapotú mérgekkel, az arzéntól a rézszulfátig, mérges gázokkal, a kéksavtól a kén­dioxidig, csapdával, kutyákkal, vadászgörényekkel, sőt pat­kánnyal is. Ez utóbbi eljárás valószínűleg csak elméleti ér­dekesség, és kegyetlenségében méltó a patkányokhoz, a neve Rodier-módszer, és üregi nyu- lak irtására alkalmazta Mr. Rodiér Ausztráliában, — és javasolja a patkányok ellen is. A módszer abból áll, hogy — csak . a nőstényeket irtsd jelszóval — az összefogott üregi nyulak közül a nős­tényeket elpusztítják,. . a hímeket viszont ismét szaba­don bocsátják. Rodier elméle­te: a sok hím a kevés nőstényt alaposan kikészíti, ezáltal sok terméketlenné válik, a hímek pedig megtizedelődnek a ke­vés nőstény kegyeiért vívott harcban... Ha már az irtás­nál ■ tartunk, érdekes tény, hogy a legtöbb patkányt (hat­százezer .darabot) a XIX. szá­zad közepén , egyetlen éjsza­kán . Grenobla-ban pusztítot­ták el. Hogy miként; arról nem szól a fáma. " és patkányirtólk 1974. november 24. A fentiek után nézzük mi a helyzet ezen a területen a megyén belül, a rovarok és rágcsálók irtását a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat rovar- és rágcsáló­irtó kirendeltsége vállalja: magánszemély és intézmény részére egyaránt. Tevékeny­kednek ezen a területen ma­szekok is, de a munkák zö­mét a Tompa utcában lévő kirendeltség végzi. Egy bérház alagsorában van az iroda, a dolgozók öltözője és a méreg- raktár. Többnyire reggel van­nak itt. Eligazítás után a ki- rendeltség vezetője Flig Imre, a KÖJÁL-nál található meg. A bejelentések is ide érkez­nek és egy hét határidőn be­lül elvégzik a rovartalanítást, vagy a patkányirtást, Több vállalattal, intézménnyel, ne­gyed- és féléves szerződést kötnek — ezeken a helyeken . rendszeresen védekeznek (pL havonta) a nem kívánt élőié- ■ nyék ellen. Szerződött felek 25—30 százalékos árenged­ményben részesülnek. Az élel­miszert kezelő forgalmazó, üzemeltnek ez . n védekezés., előírt, kötelezőt.­Rágcsálók esetében egér, de főként paktányirtással foglal­koznak. A rovarok területén legelterjedtebb, amely ellen védekeznek; a csótány. Ez a három , centi hosszú, lapos, igen fürge rovar gyorsan sza­porodik. Kedvéli a meleg, nedves helyeket. Szívesen „korzóznak” a központi fűtés csövein, mivel á cső és a fal közötti kis- rés bővén elég ar- • ra, hogy egyik helyiségből át­jussanak a másikba. Ezenkívül — főként terményeket forgal-' mazó vállalatoknál — végez­nek zsizsiktelenítést, és légy­irtással is foglalkoznak. Á vadászgörényekkel való védekezés látványosabb, mint a vegyszeres védekezés, de az utóbbi hatásosabb. A leghaté- • konyább patkányirtás az in- • tézmónyes védekezés lenne — egy város területén egy • idő­ben. A közelmúltban a fővá-, rosban végeztek ilyen általá­nos patkányirtást — igen jó eredménnyel. A költség 185 millió forint volt és éven- • ként további negyvenmillió forintba kerül a védekezés, de még így is „jó üzletnek” bi­zonyult, mert a rágcsálók okozta kártétel évi háromszáz­millió forintra rúgott. Kétségtelen, hogy a szenny-’ vízcsatornák föld alatti háló­zata a patkányok igazi biro­dalma. Éppen ezért kísérlete­zések folynak megfelelő mód­szer megtalálása érdekében, hogy itt is irthatok legyenek. A ma használatos leghatáso­sabb vegyszer a Racudin és az Aktozin P —-az utóbbi víz- tfirő szer. Ez azért lényeges, mert — bár a patkány kevés vizet fogyaszt — a nedves he­lyeken száraz, a száraz helye­ken nedves csalétekkel keve­rik a mérget, mert így hatá­sosabb, a rágcsálók szíveseb­ben. fogyasztják. Főként nap­raforgómag a vivőanyag. Az igényesebb egyedek számára van hatásosabb recept is. A kukoricadara, tejpor, kakaó­por, cukor, étolaj keverékéből készüljt csalit egymást félre­lökve habzsolják. Nincs az az aszkéta patkány, ami ennek ellenáll. Mellesleg szereti a tejet is.. Állítólag úgy issza, hogy a farkát belemártja a tejbe, és utána leszopogatja. Egy jobb étvágyú egyed — ezzel a módszerrel — egy óra léforgása alatt egy liter (?) téjet is meg tud inni. Lehet a szert magában is alkalmazni. Mivel a patkány megszokott útvonalon jár — olyannyira, hogy ha erre a csapásra egy tégla kerül, ak­kor azon átmászik,, mintsem megkerülné ■— így a leszórt porbg is belemászik és a tes­téről lenyalt, mennyiség is ha­lálos . dózist, tartalmaz. : A szer elfogyasztása után a patkányok tántorogva lézenge­nek és -néhány nap múlva el­pusztulnak, — valószínűleg belső vérzésben, mivel a szer véralvadás-gátló. A kiren­deltség havonta közel két mázsa, vegyszert használ fel. A házankénti védekezés nem mindig hatásos, mert a szomszédból ismét átszivárog­nak a patkányok. Ezért — mint már említettük — a vá­rosrészenkénti irtás a leg­jobb. Sokan kedveznek elsza­porodásának az élelmiszerek, takarmányok . hanyag kezelé­sével, a hulladék helytelen tá­rolásával. Az irtás tarifája rágcsálók esetében 46 fillér/m!, rovarok­nál 60 fillér/m!. Ez — egy át­lagos ingatlant alapulvéve — maximum száz forint körül mozog. Egy kicsit elgondolkoz­tató, hogy van akinek ez is drága. t — steiner —; A

Next

/
Thumbnails
Contents