Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

I

I

t

Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése

Párttaggymések előtt

Csütörtökön a Budapesti Pártbizottság oktatási igazgatóságainak épületében megkezdődött a Magyar Újságírók Szövetségének kétnapos közgyűlése. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Grósz Károly, az MSZMP KB ágit. prop. osztályának vezetője, Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Katona István, az MSZMP KB tagja, a Néosza- badiság főszerkesztője, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, Romját Irén, a MUOSZ al- elmöke, Király András, a szövetség főtitkára. Részt vett a tanácskozáson Jiri Kubka, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára és Oleg Zagla- gyin, a NUSZ tátikára.

Közoktatáspolitikánk egyik legidőszerűbb kérdésével, a képesítés nélküli nevelők helyzetével foglalkozott csütörtöki tanácskozásán a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége.

Elemezték azokat a főbb okokat, amelyek eredményeként elsősorban az óvodákban és az általános iskolákban egyre több képesítés nélküli nevelőt kénytelenek munkába állítani. Aláhúzták többek között, hogy ebben közrelátszott az óvodai intézményhálózat igen dinamikus bővítése. Jellemző, hogy például 1965-ben még csupán 185 786 óvodai hely létezett az országban, ez azóta közel 70 000-rel nőtt, 254 646-ra. Ennél is gyorsabb ütemben növekedett azonban az óvodába felvett gyermekek száma: az érintett időszakban

megjavítására elhatározott tervek szolgálata. Ennek az üzemnek az évi, helyben hasznosuló kapacitása ma már meghaladja az évi 10 milliót, de ez sem elegendő. Éppen a falugyűlésen hangzott el a lakosság részéről, hogy tovább kell gépesíteni az üzemeit. Azt már említettem, hogy alapvetően megváltozott a község lakosságának és tanácsának a kapcsolata, mert az első nyílt eszmecsere alkalmával megértették a falugyűlés résztvevői, hogy értük akar úgy dolgozni a tanács, hogy velük együtt. Nem a felelősséget hárítva át ezzel, hanem a munkát megosztva, amit tenni sok- félekéopen lehet és kelL Úgy is például, hogy okos javaslatokat tesz az errtfyer, úgy is, hogy szellemi, vagy fizikai munkát vállal, netán anyagi áldozatot. Amit a diplomácia nyelve úgy fogalmaz, hogy gyümölcsöző kapcsolatok, azt sikerült kímunkálmiök, szóvirágból valósággá tenniök a a nagydorogi aknak, együttműködve ezenközben a társadalmi szervezetekkel — élükön az itt nagyon aktív Hazafias Népfronttal — valamint az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőivel, munkáskollektívái- val.

— Beruházásaink többsége ebben a tervidőszakban a kommunális alapellátást biztosító beruházás volt — mondotta Gazdag István tanácselnök nemrég. A na,gvközség párt végrehajtó bizottságának 62ámo& be erről október 8-án.

Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigazgatója megnyitójában szólt arról, hogy az eltelt időszakban a magyar újságírók kül- és belpolitikai téren egyaránt jó munikát végeztek. Nagy segítséget jelenített, hogy a párt az újságírás fejlesztését, színvonalának emelésit mindenkor fontos politikai ügynek tekintette,

A szövetség választmánya a legutóbbi közgyűlés óta eltelt öt esztendő munkájáról írásos beszámolót készített, amely átfogó képet nyújt a bel- és külpolitikai újságírás helyzetéről.

Király András a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében kiemelte: mindaz, amit az úiságírás adhat) amivel gazdagíthatja társadalmi életünket, — politikánkat Szolgálja.

mintegy 106 000 lett az óvodáslétszám többlete. Az is közrejátszó tényező, hogy a pedagógushivatást az óvodákban és az alsófokú oktatásban ma már túlnyomóan nők gyakorolják. Igen sokan veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Mindamellett a településszerkezet ugyancsak része a kialakult helyzetnek; figyelemre méltó adat, hogy a városokban minden századik, a községekben azonban majdnem minden tizedik pedagógus képesítés nélküli az általános iskolákban, az összes képesítés nélküli 92.9 százaléka községekben dolgozik.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége csütörtöki tanácskozásán javaslatokat és határozatokat dolgozott ki a kialakult helyzet javítására.

Néhány nappal később közös pártbizobtsági és tanácsülés vitatta meg és hagyta jóvá Nagy- dorog összevont, általános rendezési tervét. Ez a terv 2000-ig lesz vezérfonala a településfejlesztés munkájának, a lakosság széles rétegeivel együtt folyó községpolitiikániak. Mindezek utón számolt be a nagyközség párt végrehajtó bizottságának Tóth Lajos, a Hazafias Népfront elnöke — szintén a fejlesztési tevékenységről. Az eseménysort 27-én zárba a bevezetőben említett falugyűlés, mely ismét sikeres vodt és azt bizonyította, hogy kellenek ezek a tanácskozások, melyék már nemcsak az információcsere fórumai, hanem a konkrét tennivalók összegezésének fórumai, ahol eldől a „ki mit vállai, tesz?" kérdése is.

Kívánni

várakat, láncos toronyórákat is, — vethetné éllen bárüu, aki hajlamos a kétkedésre, a pasz- szíwak legismertebb betegségére.

— Mióta együtt köaségpoli- tlzál a tanács a lakossággal, el- fogvtak az irreális kívánságok. Mióta pedig ezek elfogytak, azóta az emberek jobban becsülik közös eredményeinket és ez a falugyűléseknek köszönhető.

—• A társközségekben is?

— Ott is, bár ott van néha m éltait lankodás, mert nem könnyű megérteni például, hogy Nagy dörög kiemelt alsóEZEKBEN A NAPOKBAN már javában folynak az előkészületek pártszervezeteinkben a párt XI. kongresszusát megelőző beszámoló taggyűlések megtartására. Ez a munka megkülönböztetett feladatokat ró az alapszervezetekre és az őket irányító pártszervekre. Olyan összegezést kell készíteni, amely hű képet nyújt az elmúlt négy évben végzett munkáról, s a tanulságok elemzésével megmozgatja az alapszervezet kommunistáit.

Alapvetően két feladatot kell megoldani: egyrészt a négy esztendő munkájának összegezését, értékelését, másrészt ennek alapján a jövőre vonatkozó következtetések levonását. Az összegezés tehát nem azt jelenti, hogy a kommunista közösség négy éven át végzett munkáját mechanikusan „leltárba vegyük”. Ez egy taggyűlésen nem lehetséges, de nem is szükséges.

MI KERÜLJÖN ÖSSZEGEZÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE? Vizsgálják meg, hogy milyen eredményességgel tudták megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a X. kongresz- szus, majd azt követően az

1972-es és 1973-as novemberi határozatok megjelöltek. Elemezzék, hogy saját határozataik mennyiben segítették elő a párt alapvető céljainak megvalósítását. Térjenek ki arra, hogyan érvényesül az adott területen a párt politikája, ennek szellemében végezték-e munkájukat a gazdasági vezetők és a tömegszervezetek. Foglalkozzanak azzal is. miként jutott érvényre a párt vezető szerepe és ezzel párhuzamosan növekedett-e a gazdasági, hivatali vezetők, társadalmi szervezetek önállósága és felelőssége. Térjenek ki továbbá az egyes párttagok munkájára, helytállására, a pártpolitika megvalósításáért * végzett tevékenységre is.

fokú központként szükségképpen kell, hogy koncentrálja a székhelyközségbe az egészségügyi ellátás, a közművelődés és közoktatás fontosabb intézményeit. Emiatt van vita és lesz is még, mert nem lehet lefegyverezni észérvekkel a társközségek lakóinak lakóhelyük iránti érzelmeit. '

Kézben van tehát Nagydo- rog nagyközség összevont általános rendezési terve, ami 2000-ig szól. Huszonhét évre határozza meg a munkát, egészen más arculatú Nagydoro- got ígérve és — legyünk optimisták — adva is. De a negyedik ötéves tervből vissza van még egy év. Utána jön az ötödik. Mi van készülőben, mit akarnak 1976-től Nagydorogon és a társközségekben tenni? Készülnek például az 1976-os kivitelezésre szánt útépítési tervek. Uj óvoda és bölcsőde kell Nagydoroanak és Puszta- henosénék is, Bikáosnak törpe- vízmű kell, a székhely község központi iskolájának tornaterem. Készül Nagydorog szennyvízelvezetési terve, de kérdéses, hogv sikerül-e a következő tervidőszakban megvalósítani, illetve biztosítani a dinamikusabb telenüiésfeilesztés alaniárt, a szennyvízelvezetést.

Mindezt összevetve, Nagvdo- rogon ma úsv látlak az emberek, hogy lakóhelyük jétene jó záloga a jövőnek. S mert ez a jelen (mentes az illúzióktól, a közös munka várható Sikerei játszanak benne főszerene-t.

LÁSZLÓ IBOLYA

A fő figyelmet természetesen a politikai munka értékelésére kell fordítani. Az adott gazdasági egység, intézmény, hivatal eredményei kétségtelenül magukba foglalják és tükrözik a pártszervezet, a kommunisták politikai tevékenységének hatását. A beszámolók mégsem elégedhetnek meg pusztán az eredmények ismertetésével, hanem adjanak számot az azok mögött meghúzódó politikai munkáról

is. Mutassák be, milyen nézetek és gyakorlat ellen kellett1 küzdeniük a párt politikájának érvényesítéséhez, az eredmények eléréséhez. Az a jó és vitára ösztönző beszámoló, amely erről is szól, mégpedig érvelve és vitatkozva.

A jó beszámolónak fontos feltétele a konkrétság, a tényszerűség. Az eredmények, a problémák, a gondok mindig konkrét munkaterületekhez, részlegekhez. személyekhez kapcsolódnak Semmit sem mondanak az olyan megállapítások, bírálatok és észrevételek, amelyek „általában” és „elvileg” hangzanak el, és nem azoknak címezik, akiknek valójában szólnak. A nyíltságnak természetesen párosulnia kell a tárgyilagossággal, vagyis a valóságos helyzetnek megfelelő értékeléssel. Az őszinte önkritikus és kritikus szemlélet gyakorlásában mindenekelőtt a vezetőségnek kell jó példával- elöljárnia. Ha nem fél saját munkájának bírálatától. s ezt a beszámoló is tükrözi, az egyben az egész párttagság nevelésének a leghatékonyabb módszere.

A JÖ TAGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ csak kollektív munka eredménye lehet. Nem helyeselhető, hogy egyes párt- szervezetekben a titkárra, vagy éppen valamelyik vezetőségi tagra bízzák a beszámoló teljes szövegének megírását. a vezetőség többi tagja pedig csupán észrevételekkel éL Mivel a beszámoló maga is különféle témákra tagozódik, s rendszerint a vezetőség egy-egy tagjának reszortmunkáját is felöleli, célszerű az előkészítésnél is ezt a munka- megosztást alkalmazni. A kollektív munka feltétlenül igényli az egész vezetőség tevékeny közreműködését a beszámoló elkészítésében, de ennél szélesebb kör is bevonható ebbe a munkába. Elsősorban azok az aktivisták, akik rendszeresen segítenek a pártvezetőségnek, ennél fogva viszonylag jó ismerői egy-egy témakörnek.

A legtöbb helyen már jó előre elkészítik a beszámoló vázlatát, azt vezetőségi ülésen megvitatják, s miután elfogadták, megjelölik az egyes részek elkészítésének felelőseit. Ez mindenképpen célszerű. mert így elkerülhető a felesleges munka, s a beszámoló megalapozottabbá, egységesebbé válik.

GYAKORTA VISSZATÉRŐ KÉRDÉS: milyen források állnak rendelkezésre a beszámoló elkészítésére? A legfontosabbak a X, kongresszus óta megtartott beszámoló taggyűlések tapasztalatai, továbbá a vezetőségi ülések, taggyűlések határozatai. Mivel a beszámoló csak a legfőbb kérdésekre térhet ki, az egyes munkaterületek összegezéséhez itt bőven találnak anyagot. Bármilyen

Napirendem

a képesítés nélküli nevelők helyzete

tiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiimi! miiiiiiiiiiiii

Lliaí kacsalá- bon foreó

jelentős is ez a forrás, a megtárgyalt napirendek felsorolása, felelevenítése nem elégítheti ki a beszámolóval szemben támasztott igényeket. A többletet. az az értékelés jelenti, amelyet a négy év általános tapasztalatai alapján a pártmunka adott területéről a vezetőség kialakít: milyen pozitív és negatív vonások jellemzik a pártmunka tárgyalt részét; mit tett a vezetőség azért, hogy jó irányban befolyásolja az ügyek alakulását? Ezekről feltétlenül .Szólni kell, mint ahogy nem kerülhető el az adott terület valóságos helyzetének egybevetés se a párthatározatokban rög* zitett követelményekkel.

A beszámoló elkészítésének másik fontos forrása a párttagság Véleménye. A taggyűlést megelőző pártcsoport-üléseken a vezetőség megismerhette a párttagság véleményét az alapszervezet munkájáról; a vezetőség tevékenységéről, s az egyes -párttagok munkájáról. a megbízatásaik teljesít téséről. Hasznosítsuk tehát a pártcsopcxrt-ülésekan elhangzottakat, ne hagyjuk kárba Veszni ezt a forrást. Pártsze- rűen kell reagálni az észrevételekre akkor is, ha. a vezetőség véleményével nem. vagy nem mindenben egyeznek meg.

Nem helyeselhető annak a gyakorlatnak esetleges felelevenítése, amelyet korábban egyes irányító pártszervek alkalmaztak. Arra gondolunk, hogy beszédvázlatot adtak ki, vagy éppen a pártvezetőség helyett munkatársaik készítették el a beszámolót — „segítés címén”. Nagyon hasznos viszont, ha minden irányító pártszerv időben elmondja érdemi véleményét az alapszervezet vezetőségének, kollektívájának munkájáról. Ezt már a beszámolóban is jól fel lehet használni. Ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy indokolt esetben a taggyűlésen is megismételjék az értékelő véleményt,

Célszerű, ha a beszámoló feletti vita után határozatot hoznak, amelyben rögzítik, hogy a taggyűlés a végzett munkáról szóló jelentést elfogadta, majd sorolják fel. milyen feladatok megoldását tartják szükségesnek a vitában elhangzott észrevételek és javaslatok alapján.

NEM MINDENNAPI ESEMÉNY a párt helyi vezető testületéinek számadása a X. kongresszus óta végzett tevékenységükről. Nem ünnepi gyűlésekre van tehát szükség, hanem kifejezett munkaértekezletekre. Hiszen nem a nagy kinyilatkoztatások, hanem a felelősségteljes mindennapi munka viszi előbbre ügyünket.

DR. SZABÓ IMRE az MSZMP KB alosztályvezetője