Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

Megyénkben ia

Épül a BAIUI

Aranyat ér, kincseket szállít

(Moszkvai tudósítónk írja): .

Épül a Bajkál-Amur vasútvonal. Nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy valamilyen formában ne jelennék meg tudósítás a munkákról. TJjabb kilométerek, újabb akadályok legyőzéséről folyamatosan érkeznek a hírek a grandiózus építkezésről. A BAM (már az első perctől kezdve így rövidítették a vasútvonal nevét) ügyét, sikerét jóformán mindenki személyes ügyének érzi a Szovjetunióban. Az idősebbek olyan vállalkozáshoz hasonlítják, mint amilyen annak idején a Donyec-meden- ce meghódítása, a szűzföldek feltörése, vagy a krasznojarszki vízi erőmű megépítése volt

Néhány adat a Bajkál-Amur vasútvonalról: 3150 kilométer hosszú lesz; a teljes távolságon 1982-ben robog végig az első vonat, Uszty-Kut, Nyizs- nyeangarszk, Tindinszkij,

Komszomolszk na Amuré lesznek a fontosabb állomásai. Az új fővonal 180—500 kilométerre északra halad majd a már működő Transzszibériai Vasúttól. A teljes pályaszakasz hegyes, dombos, tajgás vidékeket szel át, amelynek kétharmad része az örök fagy birodalma. Az út egy része lavinaveszélyes, nyugati szakaszán 7—9 erősségű földrengéseket is észlelnek.

A Bajkál-Amur vasútvonal építését indokolja és sürgeti, hogy Kelet-Szibéria és a Távol-Kelet egyre nagyobb szerepet tölt be a Szovjetunió gazdasági vérkeringésében. A geológusok már évtizedek óta tanulmányozzák az északi területek, Irkutszk, Csita Bur- jatija és Habarovszk körzetét. Az eddig ritkán lakott, vagy éppenséggel lakatlan területeken sok ásványkincslelőhelyet tártak fel, amely Kelet- Szibéria és a Távol-Kelet nyersanyagforrásának széles perspektíváját vázolja fel. Az eddigi ismeretek szerint minden feltétel adott olyan hatalmas bányák megnyitásához, mint a kurszki anomália, a hatalmas vasérclelőhelyek, vagy a donyecki szénmedence.

Milyen ásványkincseket ismernek ezen a vidéken a geológusok?

Első helyre kívánkozik az Észak-Burjátiában található nndokani rézlelőhely. Hatalmas, nagy réztartalmú rétegek vannak ott, amelyeket a részletes feltárások után külszíni fejtéssel is kitermelhetnek. A geológusok eddig a lelőhelynek csak egy részét vizsgálták meg. Annyira gazdag, hogy máris érdemes oda kombinátot telepíteni. Ugyanakkor további számottevő készleteket is sejtenek, de azokat csak akkor tárják majd fel, amikor az undokani bányát megnyitották.

Dél-Jakutiában, Aldan környékén vasércmezőket találtak, gazdagságukat 1,5 milliárd tonnára tartják. Az érc jó minőségű: vastartalma több mint 40 százalékos. Máris felkészültek három lelőhely kiaknázásához. Ebben az övezetben van a gyeszovi, valamint a tit-ergini vasérckészlet is, amelynek létezéséről először az ötvenes években szereztek tudomást. A bányászati feltételek rendkívül kedvezőek, ugyanis a szén külszíni fejtéssel elérhető. Pl. Csulmn mellett a szénréteg vastagsága a 30 métert is eléri. A két ásványkinccsel kedvező alap teremtődött új, hatalmas fém- kohászati bázis létrehozásához, amely világviszonylatban is számottevő lenne.

A Bajkál-Amur vasútvonal mentén méreteiben és minőségében egyedülálló azbesztelőfordulásokra is bukkantak. A lelőhely olyan minőségű nyersanyagot tartalmaz, amely megfelel a textilipari feldolgozás követelményeinek. A keleti körzetekben — különösen a Bajkál-tó és az Amur mellett már régóta bányásznak aranyat. A földtani kutatómunkák kiterjesztésével az aranyérc-előfordulások nagysága kiterjeszthető.

A már ismert ásványi előfordulások korántsem merítik ki a terület nyersanyag-potenciálját. A geológusokra további megfeszített munka vár, hogy a vasútvonal mentén és a kapcsolódó körzetekben is feltárják a hatalmas lelőhelyeket. FARAGÓ ANDRÁS

Szovjet filmek fesztiválja

Az utóbbi években egyenletesen növekszik a szovjet filmek népszerűsége. Megyénkben tavaly január és szeptember között 155 ezer néző, idén ugyanebben az időszakban 208 ezer néző volt kíváncsi szovjet filmalkotásra. Jobban válogatják a bő szovjetunióbeli filmtermésből a magyar nézők ízlésének megfelelő filmeket, és az utóbbi esztendőkben ismét született néhány felejthetetlen szovjet film — ez a népszerűség háttere.

November hetedike tiszteletére öt új szovjet filmet mutatnak be országszerte, a szovjet filmek fesztiválja keretében. Megyénkben e filmek közül kettőt láthatunk november hetedike és tizenharmadik ka között, más régebben játszott nagy sikerű szovjet filmmel együtt. Az új filmek: Az édes szó: szabadság című, és a Halló, itt Iván cár! Utóbbi a nálunk is nagy sikerrel játszott Bulgakov-darab, az Iván, a rettentő filmváltozata.

A fesztivál 'Tolna megyei nyitánya Szekszárdon, a Panoráma moziban lesz, novemz bér hetedikén. Az ünnepségen részt vesz majd Tambov megye moziüzemi vállalatának igazgatója is, és ugyanekkor filmplakát-kiállítás nyílik a mozi előcsarnokában. Szek- szárd mellett a járási székhelyeken és a nagyobb községek mozijaiban is szovjet filmeket játszanak a fesztivál hetében!

Ezüstérmes Besz^e a leveli kórus ?

Dalos kedvű, gazdag népzenei hagyományokkal rendelkező nép a teveli. Asszonyai voltak az elsők, akik Szauer János iskolaigazgató hívására kórust alakítottak. Tán csak fél esztendő telt el az alapítástól, amikor a kórus létszáma megkettőződött: az asszonyok hívására a férfiak is beálltak az énekesek közé.

— Fiatal kórusunk gyakran kapott lehetőséget nyilvános szereplésre, — mondotta Szauer János karvezető. — Énekeltünk Pécsett, a dél-dunántúli megyék kórustalálkozóján; szerepeltünk Bonyhádon, a járási napokon; Kisdorogon. falugyűlés alkalmával; a Szovjetunió megalakulásának ötvenedik évfordulója tiszteletére Szekszárdon rendezett ünnepségen; ugyanott a szüreti napokon. Tavaly februárban a tévé jóvoltából az egész ország volt a közönségünk.

— Az imént ritkán hallott székely népdal hangjai szűrődtek ki a próbateremből. Ezzel a dallal hol lép fel a kórus?

— December 8-án Szekszárdon, a Tolna megyei énekkarok hagyományos minősítő versenyén. Most bronzérmesek vagyunk, s ezüst érmesek akarunk lenni. Ismétlem: aka-; runk, nem csupán szeretnénk! Azt hiszem, nem elbizakodott,-; ság részünkről az ezüst fokozat elnyerésére törekedni.-I Forrai Miklós, a neves karmester, a Liszt Ferenc Zene-- akadémia tanára, községünk! szülötte, s őszinte érdeklődéssel kísérte a teveli énekkar eddigi, négyéves fejlődését. Aa ő véleménye is, hogy a kórus teljesítőképessége növelhető az ezüst éremig, — búcsúzott bizakodva Szauer János, az| énekkar vezetője.

Szé—

lOj. Lajos?,

vuramuan

A berendezés átvétele után három hétre megérkezett a minisztériumból egy főember, és vizsgálatot kezdett, hogy mi miért nem érünk el eredményt. Hiába emlegettem a megállapodást, hiába hivatkoztam a szerződésre. Végül annyira megdühödtem, hogy kizavartam az üzemből. Fegyelmit kaptam. Vártam a következményeket, elvégre akkor nem volt mindegy. De semmi se jött. Egy év után megkétszereztük az uránkinyerést. Vártam, hogy jöjjön a főember. Nem jött. Nem is jöhetett. Eljutott az ország vezetőihez a viselkedésének híre, és menesztették. Úgy tudom, most is bányában dolgozik. Vájvégen.

— Egy órát adott nekem erre a beszélgetésre, utána ki kell mennie az ércdúsító üzembe. Kevés idő ez ahhoz, hogy megismerjem a munkáját. A tizenöt év alatt, a sok küszködésen kívül, mi volt a legnagyobb élménye?

— Volt néhány, hiszen itt Magyarországon mi teremtettük meg az uránbányászatot és a feldolgozás első fázisát. Igaz, segítséggel. De, ha nem veszi rossz néven, azt is mondhatom, mi, a geofizikusok tartjuk a kezünkben, ennek az iparágnak a kulcsát. Mi derítjük fel a lelőhelyeket, és mY ellenőrizzük az érckinyerést is. Tehát: alfa és omega vagyunk. Ebben a munkában egyik legnagyobb élményem az volt, amikor légi úton feltérképeztük az országot azért, hogy megállapítsuk, hol található még urán. Sajnos, az eredményünk nem valami nagy, de a módszer és a munka egyedülálló volt Harminc—ötven méter magasan szálltunk el a föld fölött, és nagyon érzékeny műszerekkel dolgoztunk. Ez érthető is, hiszen a föld mélyéből kaptuk a jelzéseket arról; van-e, vagy nincs. És ez a munka adott nekem ötletet ahhoz, hogy az urántartalmat is a bánya mélyén igyekezzünk megállapítani, ne pedig a laboratóriumban. Ez három-négyhónapos nye- ■eséget jelent a kutatásban, ami ma, az atomkorszakban, nem jelentéktelen idő.

— Hol tart a kísérlettel?

— 103 —

— Ha fél év múlva kérdezi, már lehet, hogy elmondom. Most még nem. Én csak biztos eredményről szeretek beszélni.

— Az előbb atomkorszakot említett. Minden országra érvényes ez?

— Szerintem harminc év óta atomkorban élünk. De nem minden országra egyformán érvényes ez. Mi most vagyunk e korszak hajnalán. Az atomenergia békés felhasználása minden országban előbb-utóbb bekövetkezik Mr még drágább az atomenergia, mint a szénvagy a szénhidrogénekből előállított, de 1980. után már gazdaságosabb lesz. Az atomerőművek megépítése talán még akkor is költséges lesz, de az energia előállítása már talán kevésbé. Szaklapokban olvastam, hogy az USA, Anglia az ezredforduló táján energiaforrásának mintegy kétharmadát hasadóanyagból nyeri. Ma még tartalékolnak erre a célra, de már egymás után épülnek az erőművek, a reaktorok, és nem kell sok idő ahhoz, hogy a kimerülőben lévő szén, olaj, földgáz mellett és előtt az atomerőművek adják az elektromos energia többségét.

— Mi a véleménye, milyen felkészültséggel indulunk mi ennek az időszaknak?

— Biztos forrásunk, tapasztalati alapunk a Szovjetunió. Mint kereskedélmi partnerünk korrekt, akkor is átvette tőlünk a koncentrátumot, amikor az USA-ban embargón volt az uránipar. S náluk máris vannak olyan erőművek, amelyeknek gazdaságossági mutatói azt jelzik, néhány év múlva elérik a szénhidrogénekből és a szénből előállított energiakinyerés gazdaságosságát. így tehát a jóslat, amely szerint még kétezerben is gazdaságtalan lesz az atomenergia-előállítás, már most elévült.

A geofizikus asztalán egész sor telefonkészülék áü. Az egyik megszólal. A geofizikus oroszul válaszol.

— Á2 egészségügyi szolgálattól hívott fel egyik munkatársunk. A férje kint járt egyetem' re, ott szerzett kandidátusi fokozatot is. Szonja érdekes kísérleteket végez, és azért hívott, mikor mennék át az intézetükbe, mert befejezte az első szakaszt.

— Nekem feltűnt, hogy jól beszél oroszul.

— Mellette meg kellett tanulnom angolul; franciául és németül. Tehát azokon a nyelveken, amelyeket azokban az országokban beszél— 104 —

nek, ahol az uránbányászatnak múltja van. Egyébként oroszul egyetemista koromban tanultam meg. Kint végeztem.

— Ahogy mondani szokták; teljesült a gyerekkori vágya?

— Egészen másról ábrándoztam. Némi kapcsolatom volt ugyan a bányászattal, mert a zalai olajmezők mellett éltem. Polgáriba jártam, majd hadiözvegy anyám behatott a kereskedelmi iskolába. Könyvelőnek készültem, esetleg külkereskedelmi szakembernek. Közben anyámtól elvették a trafikot, mondván, munka nélkül tesz szert jövedelemre. Ez nagyon rosszul esett, hiszen tizenkét órát ült a kis .boltban, hogy a kenyérre valót megkeresse. Akkor egy párttitkár kijárta, hogy visszakapja, engem meg elküldték egy előkészítő tanfolyamra. Gondoltam, felvesznek a Keleti Akadémiára. Ehelyett, furcsa módon, padonként osztották be a jelentkezőket Engem geofizikusjelöltnek soroltak be. Sem én, sem a tanárom nem tudta, mi az, de gondoltam, majd csak megélek én a kemény zalai koponyámmal ott kint is. Hát megéltem, de nehéz volt. Igen sok számtant, fizikát tanultunk, és egészen mást, mint itthon a kereskedelmiben. Az első évben közepes voltam, amikor ötvenhétben végeztem, kitűnő. S jelentkeztem aspirantúrára. Akkor azt mondták: rendben van, de most dolgozni fogsz! És ekkor kezdtem pályafutásomat az uránbányánál;

37.

— Nem sok kedvvel kezdtem, de közben megszerettem ezt a munkát. Mert megkínlódtunk érte. Valamennyien fiatalok. A saját bőrünket vittük kockára abban az időben, amikor a szovjet szakemberek hazamentek, s mi arra voltunk utalva, amit kint tanultunk. Persze, mégiscsak kaptunk segítséget tőlük. Jöttek hozzánk delegációk, szakértők, de más lett volna, ha állandóan mellettünk vannak. Bár az is a: igazsághoz tartozik, hogy akkor még ők is csak kísérleteztek az urándúsítás különböző eljárá saival. A már elfogadható módszereket az ötvenes évek végén találták meg. Valamivel mi- előttünk.

— Az alfa és az omega, a felderítés és a dú sftás az egyszerű, a nem szakember számára nem sokat mond. De azt hiszem, a geofizikus már érezte, még a szakembernek sem mindig egyszerű a dolga.

(Folytatjuk)

— 105 —