Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

Felelősséggel nevelni a jövő munkásosztályát Beszámoló taggyűlés a szakmunkásképző intézetben A harmadik évezredbe lép­ve, a társadalmi termelés de­rékhada lesz az a generáció, amely ma az üzemekben a gépek mellett, s az iskolapa­dokban tanulja a szakmát, és azokat az ismereteket, amelyek a munkáshatalom gyakorlásá­hoz szükségesek. Nagy tehát a felelősségük azoknak a neve­lőknek, akik a mostani tizen­öt-tizennyolc éveseket oktat­ják. — Felelősség a jövő mun­kásosztályáért — így fogal­mazták meg tennivalóikat a Mü. M. 505-ös szakmunkás- képző iskolájának kommunista nevelői azon a beszámoló tag­gyűlésen, amelyen az elmúlt négy év munkájáról végeztek számadást. A munka, a fel­adatok nagyságát jellemzik a számok: hatvannyolc osztály­ban, ötvenhat szakmára nevel­nek 1856 fiatalt. Nincs olyan települése a megyének, ahon­nan ne lenne tanulója az is­kolának, a nevelőmunka így szinte az egész megyére kihat, elképzelhetetlen tehát a párt- szervezet közreműködése nél­kül. Nem elég kőműves, esz­tergályos, festő, villanyszerelő és félszáz más szakmát adni majd kétezer fiatal kezébe. Miután a szakmunkásképzés a munkásosztály alapvető okta­tási intézménye, olyan ismere­tekre is tanítani kell, amelyek birtokában országos kérdések­ben is hallathatják szavukat. Nagy János, az iskola párt- szervezetének titkára a veze­tőség nevében nem csupán az elmúlt négy év politikai mun­kájáról adott számot, hanem a szakmunkásképzésben elért eredményekről is. A szakmun­kásképzésből adódó sajátos jel­leg és helyzet megköveteli az együttműködést az üzemek pártszervezeteivel, másként nem is lehetne végrehajtani a párt ifjúságpolitikai határoza­tait. A munkára, a politikai öntudatra nevelés megkövete­li az egységes értelmezést, ál­láspontot a pedagógus, a szak­oktató és a munkások között, hiszen a nevelés egyik terüle­te — nagyon fontos területe — az a munkáskömyezet, amely­ben a fiatal a szakmát tanul­ja, elsajátítja. A szocialista brigádok jó né­hány üzemben — nagyon ha­tásos nevelői testületek, a szakmunkástanulókat úgy ke­zelik, mint leendő brigádtago­kat. Ennek a szemléletnek ki­alakítását — miként a beszá­molóból és a hozzászólásokból is kitűnt — segítette, formál­ta az iskola pártvezetősége, az állami építőipari vállalat, az AKÖV és más vállalatok párt­vezetőségeivel kialakított együttműködés. Ezt tovább kell bővíteni, erősíteni, a jövőbeni beiskolázás, a tanulóutánpótlás érdekében kapcsolatot terem­teni a járási pártbizottságokkal is. Hozzásegíteni a tanulókat a politikai tisztánlátáshoz — ek­ként fogalmazódott meg a nevelők feladata. A gyakorlat azzal támasztja alá, hogy a tanulók akarnak is tisztán lát­ni. Ez mérhető le a politikai irodalom iránti érdeklődésből. Nem túl bő ugyan a szakmun­kástanulói erszény, mégis, a Szovjetunió, a Világesemények dióhéjban, a Nők magazinja, az Univerzum két-háromszázas példányokban fogy. Bár a pártszervezet munká­ja volt mérlegen, a beszámoló­ban is, a hozzászólásokban is tág teret kapott a KISZ. Rész­ben azért, mert a munkahe­lyeken ad programot, részben azért, mert az iskola fejlődé­se támaszt újabb igényeket és követelményeket. A most épü­lő, és befejezéshez közeledő 450 személyes kollégium, a 600 ta­nulót foglalkoztató tanműhely, miként az oktatásban, a szer­vezeti életben is új lehetősé­geket teremt. Gyakorlatilag a megye legnagyobb KlSZ-szer- vezete alakul meg, ha az em­lített kollégium benépesül. Nyilván eljut a döntésre illeté­kes szervekhez a taggyűlésen elhangzott javaslat, hogy já­rási jogot kapjon majd a megalakuló tanintézeti KISZ- bizottság. — A szakmunkásképző párt- szervezete az elmúlt négy év alatt elismerésre méltó mun­kát végzett —i tolmácsolta a városi pártbizottság elismerését Hinkel Károly, hasonlóképpen István József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. — Tolna megyében a mun­kásosztály utánpótlását jelen­ti a szakmunkásképzés. Ennek tárgyi feltételeit teremti meg a most folyó fejlesztés, a me­gye jelenlegi, legnagyobb isko­lai beruházása. De nem min­den múlik az anyagiakon; a tartalmi munkában, a nevelés hatékonyságában is olyan mér­tékben kell a jövőben is előbbre lépni, mint amilyenről a taggyűlés számot adott Nem­csak jó szakmunkásokat kell nevelni, hanem ideológiailag képzett munkásokat, olyano­kat, akiket majd különböző vezető posztokra is oda lehet állítani. B. 1. Beszélgetés Időről időre a közművelődésről Tanulók a kereskedelemben CÉL: A HIÁNY MEGSZÜNTETÉSE — LEGTÖBBEN AZ ÉLELMISZER SZAKMÁBAN — TIZENEGY TANFOLYAM FELNŐTTEKNEK A kereskedelem napjainkban egyre többet szerepel a sajtó­ban. A dicséretek s bírálatok során szinte minden alkalom­mal szóba kerül egy közis­mert tény, a létszámhiány. A kereskedelmi dolgozók kevesen vannak. Kevesen, mert munká­juk nehéz, s a fizetésük sem a legmagasabb. így aztán so­kan kérik ki munkakönyvü­ket, mennek dolgozni a gaz­dasági élet más területére. A fennálló gondok csökken­tésének, illetve megszüntetésé­nek egyik módja a képzés fo­kozása. így elérhető, hogy több és magasabb szinten kép­zett dolgozó álljon az eladó­pultok mögött. Mi a helyzet ezen a téren megyénkben? Ezzel a kérdés­sel kerestük fel Korsós Ist­vánt, Tolna megye Tanácsa V. B. kereskedelmi osztályának vezetőjét. Az osztályvezető elmondta, az utóbbi egy-két év óta itt is gondokat okoz a létszámhi­ány. Uj üzletek, áruházak nyílnak, s a kereskedelmi dol­gozók száma alacsonyabb a szükségesnél. Emiatt több munka hárul azokra, akik helytállnak. Ennek enyhítése érdekében egyre több kereske­delmi dolgozót képeznek ki a megyében. Tóth Rudolf né, a kereske­delmi osztály munkatársa ezt számokkal erősítette meg. Ma már harminccal többen, ötszá­zan tanulják a szakma ismere­teit, mint az elmúlt évben Szekszárdon,' a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Intézetben. Köztük legtöbben, százharmincketten az élelmiszerszakma ismerete­it sajátítják el. Oktatás egyéb­ként a megyeszékhelyen tizen­négy kereskedelmi és vendég­látóipari szakmában folyik. A tanulók számának további növelését jelenleg objektív okok akadályozzák. Szűk az iskola és kevés az oktató. Se­gítséget jelent ugyan a tokaji bentlakásos iskola, ahol olyan húsz Tolna megyei diák sajá­títja el szaktudását, aki nem tudna a megyeszékhelyre be­járni. A végső megoldást az új szekszárdi szakiskola felépítése jelenti majd. Éz a tanintézet a következő tervidőszakban készül el. A szükség azonban addig is követeli a tanulók létszámának növelését. Ezért áthidaló megoldásként jövőre a délutáni tanítás bevezetésé­vel, bérelt tantermek igénybe­vételével a jelenleginél százzal több kereskedelmi tanuló kez­di meg a szakma elsajátításá­nak éveit. A fiatalok képzése mellett a felnőttek oktatása, továbbkép­zése is segít a létszámhiány enyhítésében. Azok, akik ma szakképesítés nélkül dolgoznak a kereskedelemben, esti okta­tás során megszerezhetik a szakmunkás-bizonyítványt. Je­lenleg százhuszonkilencen él­nek ezzel a lehetőséggel. A kereskedelem színvonalá­nak növelése, a szakképzett dolgozók tudásának bővítését is szükségessé teszi. Ezért a megyében tizenegy továbbkép­ző tanfolyamon 250 kereskedel­mi dolgozó tanul tovább. — szí — Dr. Vadas Ferenc, a Babits Mihály megyei művelődési központ igazgatója a hónap közepén Egerben járt, a me­gyei művelődési igazgatók és népművelési tanácsadó veze­tők munkaközösségi ülésén. — Mi a célja a munkakö­zösségnek? — Húszán alkotjuk, vala­mennyi megyéből a megyei művelődési központ igazgató­ja, vagy a tanácsadó vezetője, Budapestről pedig a Fővárosi Művelődési Ház igazgatója a tagja. Évente két-három alka­lommal találkozunk, és meg­tárgyaljuk a közművelődés időszerű feladatait, gondjait, gyakorlati kérdéseket. Eleven módja ez a találkozás a tájé­kozódásnak: személyesen és egymástól tudhatjuk meg, hol mi történik. — Rendszeresen Egerben ta­lálkoznak? — Minden alkalommal más­hol. Így alkalmunk van arra is, hogy megismerkedjünk a megyei intézményekkel, részt' veszünk az illető intézmény rendezvényein, ilyen módon is szerzünk tapasztalatokat. Leg­közelebb Szombathelyen vagy Dunaújvárosban találkozunk, és akkor könyvtárigazgatók is részt vesznek majd az ér­tekezleten. — Következésképpen legkö­zelebb a könyvtárak és a művelődési házak kapcsolata lesz a találkozó fő témája. Egerben mi volt? — Most a művelődési ott­honok és az ifjúsági mozga­lom kapcsolatával foglalkoz­tunk. De másról is szó esett: az első napon a Heves me­gyei Művelődési Központ igaz­gatója ismertette tevékenysé­güket és jövő évi terveiket. Érdekes kísérletről számoltak be a füzesabonyiak, amelynek célja a közoktatás és a köz- művelődés együttműködésének elősegítése. A kísérletben négy intézmény vesz részt, de mivel ez év szeptemberében indult, sok tapasztalatra még nem tettek szert. A vállalko­zás lényege, hogy a művelő­dési ház vezetője az iskola igazgatójának felnőttnevelési helyettese. Az iskolában csök­kentett óraszámban tanít, emellett látja el a művelődési otthon vezetését... A kísérlet két évig tart, félévenként ér­tékelik majd eredményeit Ezen a napon látogattunk el az egriek híre Pallas-klutíjá- ba is. — Az egri Pallas az UNES­CO klubja. Mit jelent ez? — A tlépek barátsága jegyé­ben szerveződött, és annak idején az UNESCO-tól támoga­tást is kapott az induláshoz. Nagy klub. százötven taggal, és hat-hét szekcióval. — Hallottak valami újat az ifjúsági mozgalom és a mű­velődési házak kapcsolatának témakörében? — Ahogy mondani szokták, „nem itt találták fel a spa­nyolviaszt”, de az előadások összefoglalták a témakör leg­fontosabb tudnivalóit és leg­érdekesebb feladatait. Engem is nagyon érdekelt az, amit a művelődési házak és az út­törőházak kapcsolatáról hal­lottunk, hiszen hamarosan ná­lunk is lesz úttörőpalota. Szó esett a KISZ-klubokról, az úgynevezett törvényen kívüli közösségek bekapcsolásáról a klubmozgalomba, a permanens nevelés kérdéseiről. — Ügy tudom, a „Babits” munkája is szóba került. — A harmadik napon, ami­kor az időszerű kérdésekkel foglalkoztunk. Ismét napi­renden volt a kiadványok kon­centrálásának kérdése, és ak­kor került szóba, hogy Saek- szárd-Szőlőhegyről szóló fel­mérésünk. megérdemelné a na­gyobb nyilvánosságot Na­gyon jónak ítélték a jelenle­vők. — Befejezésül hadd érdek­lődjük meg, eldőlt-e, hogy ki lesz a megyei művelődési köz­pont új igazgatóhelyettese? — Éppen az említett fel­mérés szerzője, Dér Miklósné. — Köszönjük a beszélgetést.-8 Nyolc hónop telt el azóta, hogy a SZOT, a KISZ és a Haza- Has Népfront felhívásához csat­lakozva megyénk vállalatainál, üzemeiben megkezdődött a kong­resszusi munkaverseny. Az eltelt aránylag rövid időszak kiváló eredményeket hozott. Az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk fel­szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére megyénk dolgozó» újabb és újabb munkasikerekkel bizonyítják lelkesedésüket. A Dombóvári Univerzál Ipari Szö­vetkezet kollektívája is sokat tesz a versenymozgalom sikere érde­kében. Munkájukat a közelmúlt­ban értékelte a szövetkezet ve­zetősége, s a legjobb brigádo­kat anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesítette. A kétműszakos kategóriában másodszor lettek; elsők a Tóth Gézáné műszakjá­ban dolgozók, s ezért az erkölcsi elismerésen kívül fejenként 300 forint pénzjutalmat kaptak. Az építésvezetőségek közül a vegyes szakipari építésvezetőség lett az első, s rajtuk kívül a szállítás­ban dolgozóik munkáját értékelte legjobbnak a szövetkezet vezető­sége. Valamennyien 300 forint pénzjutalomban részesültek, * A Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat dolgozói megyei szinten élen jár­nak a kongresszusi munka ver­senyben. Áprilisban ígéretet tet­tek az újítási tevékenység foko­zására. Vállalásukat messzemes nőén teljesítették, ugyanis ezt idáig 68, hússzal több újítást ad­tak be, mint az elmúlt esztendő 12 hónapjában. Lerakták a Dol­gozz hibátlanul mozgalom alap­jait Is. Ennek eredményeként aa utóbbi hónapokban elkészült ön­tözőberendezések 28 százaléka megkapta a kiváló termék minő­sítést. A szocialista brigádok ál­tal vállalt társadalmi munka ért tékelése során kitűnt, hogy a tavasszal megígért 7720 társadal­mi munkaóra helyett az ősz de­rekáig több mint 11 ezret telje-' sítettek. ’> *' A BHG Kapcsológép Gyárában a kongresszus tiszteletére tett munkafelajánlások teljesítése " is az új profil kialakítását segíti elő. A gyárban november első napjaiban, a tervezettnél koráb­ban elkészítették a Szekszárdon gyártott utolsó olajkályhát, ezzel eleget tettek ilyen irányú köte­lezettségeiknek. Azóta a vállalat területéről elszállították az olaj- kályba-alkotrészeket, s így sza­baddá tették a területet a tele-' fanközpontok kapcsológépei gyár­tására. A tmk-részleg dolgozói megfeszített erővel elvégezték a konvejor-sor festő részének át­alakítását. A szekszárdi gyárban megkezdték a magyar és szovjet ■szabványoknak meqfelelő kap­csológépek gyártásához szüksé­ges alkatrészek előállítását a tervezett, s az amúgy is megfe­szített tervekben előírt határidő előtt. A gyár dolgozói mindent megtesznek, hogy kongresszusi fdaián!ásóiknak megfelelően re­kordidő alatt megkezdődhessen Szekszárdon g telefonközncntok: egyik legfontosabb alkotóelemét képező kapcsológépeknek nagy­üzemi gyártása. • Az újítómozgalom nagymérté­kű feilend ülésének voltunk tanúi az elmúlt hónapban a Paksi Konzervgyárban is. Harminc nap alatt 46 úiítást nyújtottak be, s a gyors ügyintézésre jellemző, hogy ezeket mind felülvizsgálták, 41-et elfogadtak, 34-et pedig ■mór meg is valósítottak. Az úir­tások jelentős része a nehéz fi­zikai munkát könnyíti meg, illet­ve a biztonságos munkavégzést segíti elő. 1974. november 23,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents