Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

Munka verseny —másképpen

Ma a mu n ka verseny eredményességét nem a száza tékák

nagysága jelzi; minőség, öoköKségcsökkerrtés, több éve meghonosodtak a gyárakban, üzemeikben. Az új bennük inkább az, hogy nagyobb hangsúlyé kaptak, s a kongresszusi munkaverseny félidejéhez közeledve egyre több szó esik róluk. A szakszervezetek, a Hazofias Népfront és a KISZ hazánk felszabadulásának évfordulójára, a pórt XI. kongresszusára készülve az elmúlt áprilisban tette közzé felhívását a kongresszusi munkaversenyre. Az abban foglaltak közérthetően jelzik a tennivalókat érdemes felidézni néhány mondatát: „Hajtsuk végre a X. pártkongresszus határozatait sikeresen fejezzük be IV. ötéves tervünket E célt mindenekelőtt a munka termelékenységének növelésével, az önköltség csökkentésével, a termelés szervezettségének és gazdaságosságának javításával, jó minőségű termékek előállításával ... érjük el. A dolgozók jól ismerjék a népgazdasági és helyi terveket, és azok teljesítésére javaslatokat, kezdeményezéseket, felajánlásokat tehessenek. Teremtsék meg a munkaverseny-felajómlósok, -kezdeményezések teljesítéséhez szükséges feltételeket Negyedévenként folyamatosan értékeljék a munkaverseny tapasztalatait, jutalmazzák az adott időszakban legkiemelkedőbb eredményeket elért egyéneket és kollektívákat, serkentsenek újabb sikerekre. A lelkesítő célokért együttmunkófkodva erősödjék tovább a vezetők és dolgozók alkotó együttműködése".

Több mint fél év telt el a felhívás óta, s ma máz nyilvánvaló, hogy a kongresszusi munkaverseny az előbbiekben felsoroltak szerint terebélyesedik. Nyilvánvaló az is, hogy a verseny tömegbázisát a mintegy 120 ezer kollektívát — másfél millió embert! — magába foglaló szocialista brigád- mozgalom alkotja. Ezek a példaképek, s ezek kezdeményezései nagyban hozzájárultak a verseny széles körű elterjedéséhez.

Másképpen versenyzőnk ma, mint évekkel ezelőtt Fejlődő világunkkal lépést tort a szocialista munkamódszer legfontosabb hajtóereje, a szocialista munkoverseny. Az új megtanulása — és ez is természetes — nem megy zökkenők nélkül. Az elmúlt hónapok tapasztalatai arra is figyelmeztetnek, hogy némely vállalatnál akkor is erőltetik a tervek mennyiségi túlteljesítését amikor a többlettermék előállításához csak nehezen, vagy gazdaságtalanul tudnak anyagot, kapacitást biztosítani, vogy a többlettermék csak nehezen értékesíthető. Ebből következik, hogy ma nagyon józanul, mértéktartóan, reálison kell a versenymozgaJmat felhasználni és alkalmazni.

Ez az a pont, ahol leginkább összevethetők a munkaverseny új szokásai. Itt „bukik" ki, ha az irányítók a munkaversenyt csak a munkások feladatának tekintik, pedig a munkaverseny ma már nem csupán a gépek, munkások, csoportvezetők és művezetők mozgalma. Szerves egészet kelj, képeznie, a gyórigazgatátál a társadalmi szervezeteken keresztül a segédmunkásig, mindenkinek. Szervezettség, alacsonyabb önköltség, exportképesség, jobb minőség, komplex tevékenység — ezek a szavak csakis akkor válhatnak valósággá, ha a versenyben résztvevők a legalacsonyabb ponttól a legmagosabbig, egyformán értik és gyakorolják a tennivalóikat.

Ez a munkoverseny, omely a kongresszusi felhívással kezdődött, lassan félidejéhez közeledik. Első szakasza december 31-én zárul és a legjobbak 1975 május 1-én vehetik át az MSZMP Központi Bizottsága által adományozott kongresszusi zászlót és oklevelet A második szakasz a IV. ötéves terv befejezésével, 1975. december 3l-ével fejeződik be. t 6f>

E?-év július elsejével lépett hatályba az új családjogi törvény.: Amint az immár széles körben ismeretes, a jog eszközeivel a korábbinál hatékonyabban szolgálja a család, a gyermekek védelmét. A tör. vényre és a vele kapcsolatos más jogszabályokra vonatkozóan számos kérdés érkezik szerkesztőségünkbe. Megválaszolásukra ' dr. Prantner Józsefet, a TIT Tolna megyei' szervezése .jogi .'szakosztályának elnökét, á Szekszárdi Megyei Bíróság polgári elnökhelyettesét kértük, fel.

— Mennyire érezteti hutását a családjogi törvénynek ‘a házasságkö- kötési szándék előzetes bejelentésére vonatkozó rendelkezése; a törvényben előírt harminc nap eltelte után hány honon belül köteles az ányakönyvvezető a házasságkötés napját kitűzni?

— Az említett törvénjd rendelkezésnek az a cí-ija, hogy előmozdítsa a családi kapcsolatoknak, a családnak mint közösségnek további erősítését. A törvényhozó a legalább egyhónapos várakozási idő előírásával a meggondolatlan, pillanatnyi fellángolásokon alapuló házasságkötéseket kívánta megelőzni, — válaszolta dr. Pratnér József. ‘— A dolog természetéből és a mondott célkitűzésből ered, hogy a vá_ rakozási időnek mint új jog- intézménynek a feleltre gyakorolt hatása ma még nem állapítható meg. Értékelésére viszonylag hosszabb idő eltelte után nyílik majd-lehetőség. Eddigi tapasztalataink szerint csak szórványosan fordult elő, hogy az anyakönyvvezetőnél bejelentett házasságkötést szándékuktól a házasulok a harminc napon belül visszaléptek- ,. . ;

— A harmincnapos bejelentési határidő olyan törvényi minimum — folytatta dr- Prantner József —, amelyeknél az anyakönyvvezető hosszabbat. is meghatározhat. Az időpontot az anyakönyvvezető a felek magatartásának és körülményeinek mérlegelésével köteles kitűzni. A törvény az anyakönyvvezetőre bízza annak elbírálását, mennyi várakozási idő szükséges ahhoz, hogy a házasuló állampolgárokban a kellő megfontolás

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiliiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiii iiiiimiiiiiiiii

az elválás a szocialista fejlődés jelenlegi szintjén még nem szüntethető meg. Csak a szocialista társadalomban kialakult új hatalmi és termelési viszonyoknak, a különböző társadalmi csoportoknak ebben az új strukturális viszonylat- rendszerben elfoglalt helyének vizsgálata vezethet el e probléma tisztázásához is.

Családjogi reform — családvédelem

Dr. Prantner Jóxnef nyilatkozata

és a felelős alakulhasson.

elhatározás kitára ezek a kategóriák jóformán alkalmatlanok. Sokkal Inkább a termelőszövetkezetekhez való viszony és a munka jellege strukturálja a szövetkezetek tagságát. A szövetkezetekhez való viszony strukturáló jellegét pedig egyáltalán nem lehet közvetlenül levezetni a korábbi osztályantago- nizmusokbóL.

A munkásosztály

társadalmi-származási összetételének megváltozása, a jelentős paraszti tömegeknek a munkásosztályba való beépülése bizonyos szempontból szintén összetevője a munkás- osztály és a parasztság közeledésének. A korábbiakban azonban láttuk, hogy ez a paraszti származású munkásréteg egy sor társadalmi vonatkozásban sajátos jellemzőkkel rendelkezik. A paraszti származású. a többnyire segéd- és betanított munkás, vagy kevéssé kultivált és kvalifikált szakmunkás lét, az ingázás, a falusi lakóhely, a mezőgazda- sági kisgazdaságokhoz való kötődés, az üzem életébe való bekapcsolódás korlátozottsága a munkásságon belül sajátos társadalmi csoportot jellemez. Ennek a társadalmi rétegnek a helyzete, a társadalom szerkezetében betöltött helye pedig csak akkor érthető meg, ha a szocialista fejlődést megelőző társadalmi szerkezet sajátosságai mellett a szocialista fejlődés menetét, a gazdaságpolitika törekvéseit, a feszített ütemű iparfejlesztés társadalmi következményeit is figyelembe vesszük.

Az értelmiség és a munkásosztály közeledése az eddigi szocialista fejlődésben sem egyszerűen az értelmiségi funkciók elkülönültségének megszűnését, a fizikai és a szellemi munka egybeolvadását jelentette. Sokkal inkább az értelmiséget, mint társadalmi réteget a munkásosztálytól elválasztó társadalmi viszonyok felszámolása, az értelmiség társadalmi struktúrában elfoglalt helyének a megváltozása következett be. Így a munkásosztály és az értelmiség közeledése sem egyszerűen az értelmiségiek munkássá, vagy a munkások értelmiségivé válását jelenti, hanem ez a fejlődés is csak a szocialista társadalmat megelőzően létrejött osztályszerkezet és osztálykülönbségék megszűnésének és a szocialista fejlődés által létrehozott új strukturális viszonyok kiépülésének folyamatában következett be.

Nyilvánvaló az is, hogy a különböző társadalmi csoportoknak az irányításában, a döntési folyamatokban való tényleges részvételi lehetőségeit sem lehet egyszerűen azon az alapon megérteni, hogy a társadalom valamikori osztályokra bomlásánál már elkülönültek egymástól az irányítók és az irányítottak, és ez

A kialakuló struktúrát

alakító mechanizmusok néhány elemére már az eddigi szociológiai, gazdaságtörténeti vizsgálatok is felhívták a figyelmet. Mindenekelőtt a hatalmi és érdekviszonyokkal, az oktatási rendszerrel, a településsel. az életmóddal, az átréte- geződéssel. a magyar gazdaság fejlődésével foglalkozó kutatásokra gondolunk. E strukturáló mechanizmusok átfogó jellemzésének útja azonban további kutatásokon és alkotó vitákon keresztül vezet.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy társadalmunk szerkezetének jelenét és jövőbeli fejlődését akkor tudjuk igazán alkotó módon megközelíteni, ha a szocialista társadalom strukturális fejlődésének dialektikájából, az osztálykülönbségek csökkenésének és az új, a szocialista termelési viszonyokon felépülő társadalmi szerkezet kialakulásának együttes, egymást átható folyamatából indulunk ki. .....

K

OLOSI TAMÁS

— Hogyan biztosítja a türvány a házasság megszűnése után a voK feleség névviselési jogát; milyen esetben lehet az asszonyt attól eltiltani?

—• Az erre vonatkozó korábbi szabályok lényegesen megváltoztak. Ma már a bíróság a bontöperben a névviselés kérdésével általában nem foglalkozik. Azér.t nem, mivel az új törvény értelmében a házasság .megszűnése után a volt feleség . tovább viselheti azt a nevet, amelyet a ' házasság- kötéskor választóit. Ha e jo-' gával nem. kíván élni, ha volt férje nevét a házasságra utaló toldással- nem , óhajtja viselni, erre, irányuló, szándékát, a házasság megszűnésétől számított hatvan nap alatt az anyakönyvvezetőnél kell bejelentenie.

— A korábbi szabályozáshoz képest a törvény lényegesen szűkítette a névviseléstől való eltiltás lehetőségét. A jelenlegi szabályozás szerint a volt férj csak akkor kérheti a bíróságtól, hogy volt feleségét férjes nevének viselésétől tiltsa el, ha az asszonyt szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Más okból nem állapítható meg a névviselésre való érdemtelenség. A szándékos bűn- cselekmény elkövetése miatt történt szabadságvesztésre ítélés akkor is megalapozza az eltiltásra irányuló kérelmet, ha az nem kerül végrehajtásra; például felfüggesztés esetén. A névviseléstől való eltiltásra - ékkor is<; tor- kerülhet,- ha az asszonyt a bíróság a házasság megszűnése után ítéli el. A keresetindítás a Térj személyes joga; tehát azzal a férj rokonai nem élhetnek- A férj halálával a keresetindítás joga az ügyészségre száll. Például akkor, ha a feleség éppen volt férjét ölte meg.

— Milyen mádon biztosítja az új jogszabály a gyermoktartásdij meglátó» mértékű megállapítását?

— A családjogi törvény reformjával egyidejűleg a Minisztertanács újból szabályozta, és néhány vonatkozásban módosította a gyermektartásra vonatkozó jogszabályokat is. Változatlan az az alapvető szabály, hogy a szülők a gyermek megélhetéséről egy sorban, kereseti, jövedelmi viszonyaik arányában tartoznak gondoskodni. Nem változott a hozzájárulási kötelezettség mértéke sem. Ám míg a múltban a bíróságaink a fizetendő tartásdíjat a megállapítás időpontjában tapasztalt egyévi átlagkereset alapulvételével határozták meg, most minden olyan esetben, amikor a tartásdíj fizetésére köteles szülőnek pontosan megállapítható, állandó keresete, jövedelme van (a szülő munkaviszonyban áll, szövetkezeti tag, stb.), a tartásdíjat

a havi jövedelem százalékában állapítjuk meg, ugyanakkor meghatározzuk a minimális forintösszeget is. Ez azért szolgálja a gyermek és a. család érdekét, mivel ha a kötelezett személy jövedelme emlkedik, a munkáltatónak hivatalból kell a kereset meg_ ítélt százalékát levonnia és gyermektartásdíj címén kifizetnie. így a gyermeket gondozó szülő nem kényszerűi arra, hogy a tartásdíj felemelését kérje, valahányszor a fizetésre kötelezett szülő jövedelme növekszik. A korábban mégítélt fix összegű tartásdíjnak százalékban való megállapítását a gyermeket gondozó szülő a saját lakóhelye szerint illetékes járásbíróságtól kérheti.

— Miként rendelkezik a jogszabály a gyermek elhelyezésének és láthatásának kérdéséről?

— A módosított családjogi törvény 18. §-a értelmében a házastársaknak módjukban áll a gyermek elhelyezésének, és láthatásának kérdését a házasság felbontása iránti perben bírói egyezséggel rendezni. Ha nem tudnak meg-’ egyezni, úgy ezekben a kérdésekben a bíróság a házasság felbontásával együtt dönt. Ha a házasság felbontása után a szülők a gyermek elhelyezésének módját kívánják megváltoztatni, erre vonatkozó igényüket a bíróság előtt érvényesíthetik. Ha csak a láthatás kérdésében merül fel a szülők között vita, annak elbírál lását viszont a gyámhatóságtól kérhetik.

Előfordul hogy a menyasszony házasságon kívül született, olyan gyermeket visz a házasságba* akinek apja nem ismert. Tudomá- :~v" sunJkv szöViht' ilyenkor az a szokás* hogy a férj a feleség iránt érzett szeretete jeléül teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismeri el a gyermeket. Természetesen, hogy amíg a házasság fenn** áll, ebből semmi kellemetlenség nem származik. Ám a házasság felbontása után megeshet, hogy a volt feleség ez után a gyermek után is tartást igényel volt férjétől.. Amint ismert dolog, ha a házasság a nyilatkozattétel után egy éven túl szűnt meg, a korábbi jogszabályok szerint nem volt lehetőség arra, hogy a férj <8 tartási kötelezettség alól mentesüljön. Milyen változtatást hozo*í ezen a helyzeten a családjogi törvény reformja?

— Ennek a kérdésnek sza- bályozása szintén jelentősen módosult. Noha az említett egy éven túl a férj ma nem jogosult az apaság vélelmének megtámadására, a törvény immár módot ad a kirívó mél„ tánytalanságok megszüntetésére, a joggal való visszaélés megakadályozására- Ügy ad reá lehetőséget, hogy az apaság vélelmét az apa érdekében a területileg illetékes ügyész megtámadhatja. Megtámadásnak csak — a mondott nyilatkozat alapján vélelmezett — apa életében van helye — fejezte be lapunknak adott tájékoztatását dr. Prantner József.

B. /■

Több mint 30 ezer új lakás épült az első tíz hónapban

Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban elkészült áz előzetes gyorsjelentés az év első 10 hónapjában végzett munkáról. Eszerint a kivitelező építőipari szervezetek — a minisztériumi és a tanácsi vállalatok, az építőipari szövetkezetek és a téesz építőipari közös vállalkozások 5,5 százalékkal több, építési feladatot teljesítettek, mint a múlt év első 10 hónapjában. Az állami építőipari vállalatok termelésének bővülése meghaladja a 6, az.építőioari szövetke-2 zeteké pedig a 3 százalékot, Az év első 10 hónapjában á múlt év hasonló időszakában átadottnál majdnem 2500-zal több lakás, összesen 30 590 új otthon épült. A jelenlegi építkezéseken a kivitelező szervezetek összesen 63 600 lakás megvalósításán dolgoznak, és így az év utolsó két hónapjában hátralévő nem egészen 20 ezer lakás átadásának legfontosabb feltételeit már megteremtették.