Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-15 / 267. szám
Autópályán 120, egyéb úton 100 km lesz a szeméi }&yi<uk maximális sebessége „Lelassítják” a motorkerékpárokat is — Módosítások a KRESZ-ben december 15-től Közúti közlekedésünkben -*■ a járműparkra vonatkozó legfrissebb adatok szerint — mintegy félmillió személygépkocsi és 715 ezer motorkerékpár vesz részt, ugyanakkor a vezetéshez sok családon belül több személynek is van jogosítványa. így hozzávetőlegesen legalább kétmillió járművezetőt érint a december 15-től hatályba lépő általános sebességkorlátozás. A lakott területen kívüli közlekedésben a sebességet eddig jogszabály nem maximálta, legfeljebb az autók, motorok egyedi teljesítőképessége. Most a belügyminiszter a közlekedés- és posta- ügyi miniszterrel közösen rendeletét adott ki a közúti közlekedésben bevezetendő általános sebességkorlátozásról. Lényege az. hogy lakott területen kívül — a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett — a járművek legfeliebb a következő kilométer/órában meghatározott sebességgel közlekedhetnek: személyautó autópályán 120, egyéb úton 100 kilométer. motorkerékpár autópályán 80, egyéb úton 70 kilométer. Mindezt a Belügyminisztériumban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón közölte dr. Ladvánszky Károly rendőr ezredes a BM főcsoportfőnök-helyettese és dr. Tőzsér István, a KPM autóközlekedési főosztályának vezetője. Elmondták, hogy a két miniszter együttes rendeletét a jelenleg hatályos KRESZ módosításának kell tekinteni, s egyébként az intézkedés összhangban van a közeljövőben megjelenő új KRESZ tervezetébe felvett sebességmeghatározásokkal. Elsősorban az országos baleseti helyzetkép aggasztó alakulása tette szükségessé a sebességkorlátozást. A baleseti statisztika adatai szerint az utóbbi öt év átlagában a sérüléssel járt összes közúti balesetek 46.5 százaléka követelt emberéletet, illetve okozott súlyos sérülést. Az idei év első tfz hónapjának adatai szerint a gépjárművezetők által okozott balesetek legnagyobb részét — szám szerint: 2905 esetben — a gyorshajtás okozta. Ezek nagy része halálos kimenetelű volt. A gyorshajtás miatt történt balesetek több mint 80 százalékát a motorkerékpár- és személygépkocsi-vezetők idézték elő az utóbbi években. E tekintethen kiugróan veszélyes — ütközéses, boru- lásos baleseteknél — a motor- kerékpár á maga labilitásával, $ azzal, hogy e járműnek nincs a vezetőt és az utast védő karosszériája. Tudományos felmérések és baleseti okelemző vizsgálatok előzték meg a sebességkorlátozásra vonatkozó döntést. A rendelet életbeléptetésétől — amint sajtótájékoztatón^ elmondták — a halálos és súlyos kimenetelű balesetek számának csökkenését várják. Érthetően: a kisebb sebesség hosszabb időt biztosít az észleléshez és cselekvéshez a vezető számára az adott veszély esetén. Csökkenti a féktávolságot, és olyan veszélyelhárító manővereket tesz lehetővé, amelyek egyébként tárnok- futó” tempóban lehetetlenek. Különösen fontos ez a mi közlekedésünkben, amelyhe szinte tömegesen kapcsolódnak be nagy teljesítményű, modern gépjárművekkel olyan vezetők. akiknek minimális vezetési gyakorlatuk van. A rendelet december 15-1 hatálybalépése arra is lehetőséget ad, hogy a tavaszi-nyári nagyobb forgalom idejére jól beidegződjenek az új előírások. bár azokat már érvénybelépésük napjától be ke1' tartani, s ezt szigorúan ellenőrzik. (MTI). Evangélikus püspök látogatása a megyei tanács elnökénél A megyei tanács elnöke, Szabópál Antal, tegnap látogatáson fogadta hivatalában dr. Káldy Zoltánt, a magyar- országi evangélikus egyház elnökpüspökét, akivel őszinte légkörben folytatott megbeszélést az egyház és az állam kapcsolatáról és annak további távlatairól. Az egész napos látogatás során megtekintették a Babits Mihály művelődési házat, a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi üzemegységét és a Szekszárdi Állami Gazdaságot. A püspök kíséretében voltak: Dr. Karner Ágoston országos főtitkár, dr. Vámos József, a teológia akadémia dékánja és Solyom Károly egyházmegyei esperes. A kölcsönös egyetértés jegyében folytatott megbeszélés jól tükrözte /azt a szívélyes kapcsolatot, amely az evangélikus egyház és a Magyar Nép- köztársaság között fennáll, és amely éppen dr. Káldy Zoltán püspök 16 éves püspöki és közéleti szolgálata alatt mélyült el jelentősen. jóik ugyanis a szakmunkás nők egyharmadát, a betanított és segédmunkás nőknek pedig q felet. A mezőgazdaságból az iparba vándorlás során tehát a paraszti származású munkások a kevésbé kvalifikált és kevésbé kul- tivóit munkákra kerültek, ami ugyan jelentős változást jelent korábbi társadalmi helyzetükhöz képest, de a munkásságon belül is sajátos pozíciót nyújt számúkra. Tegyük ehhez még hozzá, hogy a mezőgazdaságból az iparba vándorlás többnyire nem jelentette a faluból a városbg vándorlást is. Többségük, összesen több mint egymillió fő, ingázóvá vált és lakóhelyén keresztül a mezőgazdasággal is kapcsolatban maradt. Mindezek a folyamatok tehát nemcsak a munkások létszámát növelték, hanem a munkásosztály belső szerkezetét is átalakították. A társadalmi helyzetváltoztatás másik alapvető tendenciája a fizikai munkából a szellemi munkába való átrétegződés. A vezető és értelmiségi rétegbe tartozóknak kétharmada munkás- vagy parasztszármazású és az egyéb szellemi foglalkozásúak négyötödének az apja fizikai dolgozó volt. £ íizü ai mu • ból as,ií munkába való mobilitásnak is több csatornája volt. A vezetők és értelmiségiek mintegy egynegyede fizikai dolgozóként kezdte pályáját, tehát kiemelésen keresztül vált értelmiségivé. Ugvan- e<kora azoknak az aránya, akiknek az apja ugyan fizikai dolgozó volt, ők maguk azonban az iskolán keresztül váltak értelmiségivé. A többieknél általában különböző csatornákon keresztül valósult meg a társadalmi helyzetváltoztatás. A fizikai származású értelmiségiek rétege is két sajátosságot mutat. Egyrészt apjuk a fel- szabadulás előtt többségükben szakmunkás, kisiparos vagy önálló parasztgazda volt, és kicsiny azoknak az aránya, akik segédvagy betanított munkás, illetve agrárproletár fiaként váltak értelmiségivé. Másrészt meglehetősen eltérő a fizikai származásúak aránya a különböző értelmiségi pályákon. Lényegesen több a fizikai származású a gazdasági- műszaki értelmiségen és a vezetőkön beiül, mint a különböző tradicionális értelmiségi szakmákban (orvos, jogász, tanár, stb.) A fizikai munkából az egyéb szellemi foglalkozások felé vándorlás elsősorban a nők között volt igen jelentős. Ez abból is adódik, hogy ez a réteg a dolgozó nők között rpintegy kétszer akkora súlyú, mint a férfiak között. Ez pedig mgr a társadalmi helyzetváftcztatás harmadik alap- tendenciájához, a nők munkába állásához utal bennünket. A fordulat évét követő húsz esztendő alatt közel 800 000 fővel nőtt a nő] keresők száma. Ez a teljes növekedés 84 százalékát jelenti. Különösen jelentősen nőtt az iparban, a kereskede'emben és a nem termelő szférában dolgozó nők száma. Más‘e'71 míq a férfiak esetében óriási mértékű volt a mezőgazdaságból való elvándorlás, addig a nőknek a mezőgazdaságból való elvándorlása a férfiakénak körülbelül csak egy tizedrészét tette ki. MMjIMI mezőgazdaságban igen jelentősen megnőtt a nők aránya és nagyon sok családnál a feleség a mezőgazdaságban maradt, a férj pedig ipari munkássá vált. Másrészt q nők tömeges munka- vállalásának az eredménye, hogy ma már — a korábbi szituációkkal ellentétben —. nem lehet a nők társadalmi helyzetét férjük társadalmi helyzetével azonosítani. Az itt felsorolt adatok tehát igen nagy mértékű társadalmi helyzetváltozásról tanúskodnak. Társadalmunk szerkezetének forradalmi átalakulása során a lakosságnak több mint fele úi társadalmi rétegbe került át. Alapvetően megváltozott azonban azoknak a társadalmi helyzete is, akik nem kerültek át az egyik társadalmi csoportból a másikba. Nyilvánvaló, hogy minőségi különbség van a munkások fel- szabadulás előtti és mostani helyzete között, alapvető az eltérés a felszabadulás előtti agrárproletár, a későbbi szegényparaszt és napjaink termelőszövetkezeti tagja között. Társadalmunk minden egyes tagjának a társadalomban elfoglalt helyét döntő módon megváltoztatta a merev osztályhatárok megszűnése, a társadalmi szerkezet fejlődésének akiT'endeneiája, az osztálykü- iönbségek csökkenése. (Folyta‘■ük) KOLOSI TAMÁS OMÉK 1975. A közelmúlt napokban MÉM- utasítás jelent meg az 1975. évi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásárról, amelyet augusztus 2Q. és szeptember 14. között rendeznek a budapesti nemzetközi vásárközpont területén. A kiállítás — amely ezúttal a hatvannyolcadik lesz a hazai mezőgazdasági kiállítások sorában — fő célkitűzése: bemutatni az élelmiszer* és fagazdaság helyét, szerepét a népgazdaságban, az ötéves tervben előirányzott fejlesztési célkitűzéseket, az elért eredményeket. Szemlélteti majd a termelés teljes körű fejlesztésének korszerű technológiai módszereit, módjait, eszközeit, propagálja a tudományos műszaki fejlesztés bevezetésre érett eredményeit. Bemutatja hazánk felszabadulása 30. évfordulójához kapcsolódva a magyar parasztság életében a párt vezetésével végbement társadalmi, szociális, gazdasági és kulturális fejlődést, tájékoztatást ad az élelmiszer- és fagazdaság nemzetközi kapcsolatairól, és végezetül bemutatja a nagyközönségnek a KISZ kb felhívása alapján az „Alkotó ifjúság mozgalom” keretében rendezett, tárcaszintű országos pályázat legkiemelkedőbb alkotásait. Közreadták az eredmény- és teljesítménybemutatókon való részvétel feltételeit is. E keretben lehetetlen valamennyit felsorolni. De mindenképpen figyelemre méltó, hogy búzából a nevezési szint hektáronként 43 mázsás termés, 1972—74. évek átlagában, kukoricából negyvenöt, cukorrépából négyszáz, napraforgóból 20, borsóból 30 mázsa. Hasonlóképpen magasak az állattenyésztés követelményei. Fajtától függően olyan vemhes és szűzüszőt lehet bemutatni, amelynek anyja két vagy több laktáeió átlagában legalább 4500. 5000, 5500 kiló tejet termelt, a növendék tenyészbika • legalább nyolcvanhat küllem! pontszámot érjen el, legalább két ősi sorral rendelkezzék, anyja bikanevelő tehén, apja javító hatású legyen. . Ha megyénk mezőgazdaságának az elmúlt öt évben elért eredményeit Jdézzük. akkor azt is előre kell bocsátani, hogy — noha az eredmény- és teljegítménybemutatókFa nevezés határideje február 28. — rangos helyet képviselhetnek, és kell, hogy képviseljenek termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és élelmiszeripari üzemeink ezen a nagy országos seregszemlén. A részvételre kötelez, hogy megyénk a gabona- és a takarmánytermelésben már betört a nemzetközi élvonalba. Az előző. 1970-es OMÉK katalógusát lapozgatva, a részt vevő huszonhat termelőszövetkezet búzatermesztése 20—25 mázsa körül tartott, a kukoricáé 30—35- mázsa között. Az idén már több közös gazdaság kenyérgabona-termesztése túlhaladta az ötven mázsát, és a múlt évben a megye kukoricatermesztése is az ötvenmázsás átlagot. A nevezett gazdaságok között betűrendben utolsó zombai Egyesült Erővel Tsz. 1969. évi kukoricatermése 1967 hektárról 29,50 mázsás átlaggal fizetett, az 1973-as viszont közel hetven mázsával. Állattenyésztésünket akkor arany-, ezüst- és bronzérmes, okleveles tenyészállatokkal reprezentálta az Alsótenselici Kísérleti Gazdaság, a Paksi Állami Gazdaság, a Daimandi. a Hőgyészi Állami Gazdaság, a faddi. a bátaszéki. a bonyhádi, a míjosi, a tengelici. a nagykónyi. a regölyi termelő- szövetkezet. A növénytermesztés és az állattenyésztés eredményei révén kapta 1972-ben Tolna megye, Szekszárd a két országos kiállítás között a területi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár rendezésének jogát, helyet adva a szomszédos Baranya. Somogy, Fejér megye legjobb mezőgazdasági üzemeinek és számos rangos országos rendezvénynek. Most, amikor mezőgazdasági Üzemeink végére járnak a rendkívül nehéz körülmények között végzett őszi munkáknak, egyúttal újabb eredményeket, újabb termelési sikereket alapoznak meg — olyanokat, amelyekkel az 1975. évi országos kiállításon is odaállhatnak ország-világ elé. A részvételre jogosítanak és köteleznek eddigi eredményeink. BOGNÁR ISTVÁN Sajtói áj ék őzt aló az Express terveiről „Tavaszvárp” címmel országos vetélkedősorozatot indít felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda — tájékoztatta az újságírókat csütörtökön Könye Jenő, az iroda igazgatóhelyettese. Elmondotta, hogy a vetélkedőkre körülbelül ötezer fiatalt várnak. Természetesen nem mindegyiküket versenyzőként —- egy-egy csapat öt főből áll — hanem vendégként a megyéje fiataljainak baráti találkozóira. A vetélkedősorozatot baráti találkozóval kötik össze, a verseny egy-egy állomására a megyék csapatait sok száz fiatal kísérheti el. Az elsőt Békéscsabán tartják november 16-án, itt Csongrád, Báes-Kis- kun és Békés megye csapatai mérik össze tudásukat, válaszolnak a hazánk felszabadulásának történelmi eseményeire, s az azóta eltelt 30 esztendő eredményeire, országrészük kulturális, gazdasági és politikai életére vonatkozó kérdésekre. A következő alkalommal Nyíregyháza, majd Salgótarján, Budapest, Szekszárd és Szombathely ad otthont a versengés résztvevőinek, a megyék fiataljai baráti találkozójának. A döntő Budapesten, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában lesz 1975. márciusában. A legjobb csapat ingyen utazhat a Szovjetunióba, a helyezetteket vendégül látja az Express kőszegi Panoráma Szállodájában, illetve a szegedi és soproni ifjúsági napokon. A tájékoztatón szó esett az Express téli-tavaszi terveiről is. Elmondották, hogy külön- yonatokat indítanak a fel- szabadulásának ugyancsak 30. évfordulóját ünneplő Bulgáriába, NDK-ba és Csehszlovákiába, s különvonatokat várnak ezekből az országokból az itthoni felszabadulási ünnepségekre is. Az Express-tervek a jövő év tavaszáig szólnak, ez idő alatt a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába, Jugoszláviába, Egyiptomba és Ausztriába szerveznek társasutazásokat, összesen 330 csoportban csaknem 12 ezer fiú és leány indulhat külföldi túrára. (MTI) 1974. november 1%,
