Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

Hogyan foglalkoznak a munkásfiatalokkal az AÉV-nél és Konyhádon ? Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Társadalmi amortizáció Hogyan foglalkoznak a mun­kásfiatalokkal az Állami Épí­tőipari Vállalat és a Bony- hád nagyközség KlSZ-bizott- ságán — erről a fontos kér­désről tárgyalt elsőként teg­nap délelőtti ülésén Szekszár- don a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülés résztvevőit — köztük Havasi Ottót, a KISZ kb munkatár­sát — Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára üdvözölte, majd megnyitotta a vitát az előter­jesztett anyagok fölött. Az AÉV KISZ-bizottsága részéről Zsigmondi Zsuzsanna titkár, Bonyhád nagyközség KISZ-bi- zóttsága részéről pedig Kri- zsán István titkár volt az elő­adó. Az AÉV KISZ-bizottságának előterjesztése többek között megállapítja, hogy a vállalat­nál az ifjúmunkások 58 száza­léka szakmunkás, 15 százaléka betanított munkás, 27 százalé­ka pedig segédmunkás. A po­litikailag, szakmailag legaktí­vabb csoport a szakmunkás fiataloké. A viszonylag nagy­számú segédmunkás fiatalok viszont a legnehezebben moz­gósítható csoportot alkotják. A KISZ szervezettsége az if­júmunkások körében 28—30 százalékos. Az előterjesztés részletesen foglalkozik a mun­kára történő felkészítéssel, a munkahelyi beilleszkedéssel, majd az eszmei-politikai ne­velőmunka tapasztalatait tag­lalja. Többek között megálla­pítja: az ifjúmunkások több­sége arra törekszik, hogy megbecsülést, hírnevet szerez­zen közösségének, kivívja az idősebbek, a vezetők elismeré­sit, az erkölcsi, anyagi meg­becsülés alapjának a végzett munkát tekinti. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy egy részük­nél nagy szerephez jut az anyagias szemlélet, az indo­kolatlan követelőzés. Az Ifjú­sági Törvény vállalati végre­hajtási utasításának hatására sokat javult a munkahelyeken a politikai szellem, légkör, de a munkahelyi vezetők és a fiatal munkások körében tu­datosítani kell, hogy a politi­kái munka nem egyenlő a KISZ-oktatással. A művelő­dés. sport, az érdekvédelem tapasztalatainak taglalása után az előterjesztés meghatá­rozza a további tennivalókat is. vű volt a tőkének és a munka­erőnek a mezőgazdaságból az iparba áramoltatása, a fogyasz­tás viszonylag alacsony szinten tartásával pedig nagyobb beru­házásokra volt lehetőség. A ko­rábban háztartásbeli nők töme­ges munkába állításának — az emancipációs igényeken túli — gazdasági szükségessége és le­hetősége is kialakult. Mindezek eredményeként 1948 —54 között 364 ezer fővel, 55 százalékkal nőtt a munkások és 143 ezer fővel, 140 százalékkal emelkedett az alkol mazattak szá­ma és aránya. A mezőgazdaság erőteljes adóztatásának, a kiala­kított árrendszernek, az erőltetett és torz tervezésnek és az ipar ugrásszerűen emelkedő munka­erőigényének hatására pedig 1949—54 között több mint 300 ezer fő távozott a mezőgazda­ságból. Ezek t> folyamatok 1954-től egy időre lelassultak, sőt kis mértékű visszaáramlás indult el a mező- gazdaságba. A hatvanas évek elején a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése során azonban ismét felgyorsult a munkaerőnek a mezőgazdaságból az iparba történő áramlása. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése azonban nem ebből a szempont­A lakosság számához viszo­nyítva Tolna megyében Bony- hádon dolgoznak legtöbben az iparban. A nagyközség tíz ipa­ri üzemében 2800 a fiatal fizi­kai munkások száma. A vidék­ről bejárók 1150-en vannak. A bonyhádi ifjúság jelentős ré­szét alkotják a szakmunkás­tanulók. Iskolai KlSZ-tevé- kenységüket több kedvezőtlen feltétel nehezíti: például a túlzsúfoltság'. A kezdő munka- vállalók elhelyezkedési lehető­ségei jók. A gyakorlati kép­zésben részt vevő üzemekbe kéri felvételét a vegzettekäO—• 95 százaléka. (A női szabók esetében az arány rosszabb.) A szabad idő hasznos eltölté­sét a községben működő öt ifjúsági klub is segíti. Mun­kájuk egyre javul, kettő kö­zülük 1973-ban elnyerte a kiváló címet. Az érdekképvi­seleti munka feltételeit javít­ja. hogy a KISZ képviselőjét mindenütt bevonják a veze­tésbe. A végrehajtó bizottság mindkét előterjesztést megvi­tatta és a kiegészítéseket, a vitában elhangzottakat figye­lembe véve elfogadta. A múlt évben az ország 52 vagon libamájat exportált. A minőségre jellemző, hogy en­nek nyolc százaléka volt első osztályú, 1? százaléka másod- osztályú. Fontos feladat tehát a. minőség javítása a megyén belül is — erre kötelezik a tenyésztőiket a megye hagyo­mányai. Ennek a célmaik elérése érde­kében tanácskoztak tegnap a Babits Mihály Művelődési Központban a megye lúdte­nyésztő gazdaságainak szakem­berei, háztáji dolgozók és fel­vásárló vállalatok képviselői. Dr. Pacs István egyetemi docens a lúdtömés korszerű módszereit ismertetve elmond­ta, hogy célkitűzéseik az újabb modernebb módszerek elter­jesztése, népszerűsítése, a tö­més idejének lerövidítése, a máj minőségének javítása. En­nek eléréséhez három tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik a genetikai alap: mivel a nagy máj termelő egyedek jól örökí­tik ezt a tulajdonságot, fontos a megfelelő fajták, hibridek, bői eredményezett elsősorban alapvető strulotu.ális átalakulást, ezt a mezőgazdaság termelési viszonyainak átalakulása . hozta magával. A kisárutermelő pa­rasztság termelőszövetkezeti tag­gá válása ugyanis alapvetően megváltoztatta a parasztságnak a társadalmi struktúrában elfog­lalt helyét, s ez döntő lépés volt a munkásosztály és a parasztság közötti osztályjellegű különbség megszüntetésének útján. A parasztság társadalmi hely­zetének megváltozása mellett a hatvanas években tovább növe­kedett a munkások száma és aránya. A hatvanos évek végére az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya 1949-hez képest megduplázódott. A lezajlott gazdasági" vál­tozások eredményeként még a munkások számánál is gyorsab­ban nőtt a szellemi munkát vég­zők száma és aránya. Rendkívül gyors volt az értelmiség átalaku­lása is. A felsőfokú végzettségűek 1949-ben az aktív keresőknek csak 1,9 százalékát, 1970-ben már 5,3 százalékát tették ki. Kü­lönösen jelentős volt az iparosí­tás és a technikai fejlődés kö­vetkeztében a műszaki értelmi­ség és az általános kulturális Ezt követően a vb a me- . gyében folyó Ifjú Gárda tevé­kenységéről szóló jelentést tárgyalta meg, melynek elő­terjesztője Herczig Gábor, a KISZ mb honvédelmi és sportfelelőse, valamint dr. Szűcs László, megyei IG-pa- rancsnok volt. A napirend tár­gyalásán részt vett Csornai Ferenc, az Ifjú Gárda orszá­gos parancsnoka és Takács András, az MHSZ megyei tit­kárának helyettese is. Az őszinte hangnemben megfogal­mazott, a jelenlegi hibákat is bátran felvétő anyag vitája során Takács András, az MHSZ és az IG közötti együtt­működésről, Csornai Ferenc pedig a tartalmi munkáról, az irányításáról, ezen belül a szakirányításról fejtette ki vé­leményét. A KISZ Tolna megyei Vég­rehajtó Bizottsága harmadik napirendi pontként meghall­gatta Dobos Gyula mb-titkár szóbeli előterjesztését a jövő évben sorra kerülő forradal­mi ifjúsági napok program- tervezetéről. majd egyéb ügye­ket tárgyalt. libamáj tehát a jó tenyószanyag előál­lítása. A másik feladat a korszerű technológia elterjesztése, az új, intenzív libahizlalási módsze­rek alkalmazása. Ennek érde­kében hozlak létre Kiskunfél­egyházán ás Karcagon' úgyne­vezett modell«, mintatelepeket. A harmad ik tényező ezen a területein a személyi 1 ■‘kérdés: 1 Bár a tömés ma már gépesí­tett munkafolyamat így is csak megfelelő szakértelem mellett hatékony. Az előadás második részében dr. Széchényi István osztályvezető főállatorvos a lúdtenyésztés időszerű állat­egészségügyi problémáiról be­szélt. Hangsúlyozta, hogy az egészséges tenyészomyag egyik fontos feltétele a megfelelő minőségű alapanyag-ellátás­nak. A megelőző védekezés — prevenció — a legolcsóbb, és egyben a leghatékonyabb el­járás a fertőző betegségek megelőzésében. A megfelelő — higiénikus — tartási körülmé­nyek legalább olyan fontosak, mint az okszerű takarmá-nyo­színvonal emelkedésének hatásá­ra a pedagógusok számánaik és arányának emelkedése. A felszabadulás úSp élteit idő­szakban tehát forradalmi átalaku­láson ment át a magyar társa­dalom szerkezete. A volt uralkodó osztályok kisajátításával a mun­kásosztály és a vele szövetséges rétegek kezébe került a hatalom. A munkásosztály számszerűleg is rendkívül erőteljesen megnöveke­dett, belső szerkezete, társadalmi helyzete alapvetően átalakult. Döntő változások következtek be a parasztság társadalmi struk­túrában elfoglalt helyében: a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének eredményeként az ak­tív keresőknek 96 százaléka dol­gozik ma a szocialista termelési viszonyok között. Különösen gyors volt a szellemi dolgozók számá­nak és arányának növekedése és ezen belül több mint meghárom­szorozódott az értelmiségiek szá­nva. Magyarország elmaradott, feudális elemekkel terhelt tőkés társadalomszerkezetét a szocialis­ta termelési viszonyok által meg­határozott társadalmi szerkezet váltotta fel. (Folytatjuk) KOLOSI TAMÁS G enerációs probléma­ként emlegetik, hogy a vezetés „fiatalítása” kampányszerű, sérti az idősebb nemzedéket, pedig társadal­munk alapjait az idősebb ge­neráció teremtette meg. Senki sem vitatja, annak a nemze­déknek érdemeit, amely lerak­ta új társadalmunk alapjait. De az apa örökébe — a fiú lép és ez természetes folyamat, nem pedig generációs problé­ma! Ha néhol, kampányszerű­séggel illetik a „fiatalítást”, akkor annak az lehet az oka, hogy akik végrehajtják a párt káderpolitikai határozatát, nem értették meg annak lényegét. A határozat ugyanis nem sta­tisztikai, hanem tartalmi igé­nyű! A társadalom lehetőséget biztosít a munkáját mindvégig becsülettel végző, túl sokat is áldpzó és már elfáradt idő­sebbeknek a tisztes visszavo­nulásra, vagy erejükhöz és egészségükhöz szabott köny- nyebb beosztás választására. Társadalmi igény, hogy akik alkalmatlanok pozíciójukra, ne gátolják azokat, akik értéke­sebben tudnák szolgálni a ha­ladás ügyét. Ez a követelmény — az ismert hármas követel­mény — azonban általános jel­legű, korra való tekintet nél­kül! • - . A . párt káderpolitikai hatá­rozatának érthető, világos igé­nye. Az elsőrendű feladatot az utánpótlás kiválasztásában, ne­velésében jelöli meg. Vezetői tisztségre nem egy-két évre szánnak valakit, nyilvánvaló, hogy a legalkalmasabbak a fiatalabbak köréből kerülnek tó.- .... ... .. a természetes amortizá­ciót a társadalomban is újjal, frissel kell pó­tolni. A „csere” itt nem egy­szerű mechanikus előmunkála­Nagy érdeklődéssel kísért előadás hangzott el tegnap dél­előtt Szefcszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központ­ban. A Tolna megyei Tanács V. B. ipari osztálya és a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei Szervezetének szervezés-vezetési tudományos társasága rendezésében dr. Ré- dei László, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium osztályve­zetője tartott ismertetőt a Tol­na megyei gyárak, üzemek, vállalatok és ipari szövetkeze­tek megjelent vezetőinek „A gépipar gazdasági koncepciói az V. ötéves tervben” címmel. Az előadó bevezetőjében a jelenlegi tervidőszak várható eredményeit ismertette. El­mondta, hogy jelentős mérték­ben nőtt mind a belföldi, mind az export célra végzett terme­lés volumene. A tervciklus so­rán az emelkedés mértéke évenként átlag kilenc százalék volt, ami azt eredményezi, hogy a TV. ötéves terv végére másfélszeresére nőtt az ipari termelés. Ezt a növekedést négyötöd­részben a termelékenység fo­kozásával sikerült elérni. A következő tervidőszak során a mennyiségbelj növekedés va­lamelyest mérséklődik, azon­ban azt teljes mértékben a termelékenység növelésével kell elérni. A munkaerőhely­zet ugyanis nem teszi lehető­vé a foglalkoztatottak számá­nak emelését, tokát követel, hanem tudatos művelést, azt is mondhatnék; tudományos hozzáállást. A ki­választók és nevelők felelőssé­get vállalnak azért, hogy poli­tikai, szakmai és emberi tu­lajdonságuk alapján szemeljék ki és neveljék utódaikat. Csalhatatlan-e mindezek megítélésében a jövőről gon­doskodó vezető? Nem. Hiszen éppen ezért ajánlja a hatá­rozat a kollektív bölcsességet! Éppen ezért javasolja a párt- és a szakszervezeteknek, a társadalmi és tömegszerveze­teknek a szoros együttműkö­dést a káderpolitikai kérdések­ben egymással és a gazdasági, állami vezetőkkel. Illogikus volna, ha egy-egy ember sor­sáról, jövőjéről egy-egy ember döntene. Társadalmi ügyről van szó, tehát a közösségi megítélés lehet mérvadó! A párt belső életének vonatko­zásában ez: pártdemokrácia; az állami életet illetően pedig; közéleti, szocialista demokrá­cia. S itt voltaképpen vissza i9 kanyarodtunk az alapkérdés­hez: Sehol ne történjék a „fia­talítás” kampányszerűen, és a közönségnek is része legyen benne. Az adott körülmények­nek megfelelően vonják be a fiatalokat a vezetésbe — testü­letekbe, tanácsokba, szerveze­tekbe, vezetőségekbe, képvisel­jék rétegüket, nemüket és kor­osztályukat. D e ugyanakkor tiszteleti becsület a nagyszerű tetteket végrehajtó nemzedékünknek, amely meg­teremtette a társadalom alap­jait. Ha „váltják a stafétát”, a stafétabot átadása folyamatos; megtervezett és humánus le­gyen. A jövőre vonatkozóan is elsőrendű fontosságú feladat ez. CSALÄ LÁSZLÓ , Dr. Réded László elmondta; hogy a következő terv ciklus során a bel- és külkereskede­lem alakulásában változás kö­vetkezik be. A gépipar külföld­re gyártott termékeinek jelen­leg nyolcvan százalékát szo­cialista országokba exportál­juk, s húsz százalék a tőkés országokba irányuló kivitel. Az ötödik ötéves terv során ez hetven—harminc százalékra módosul. A tervek szerint a termékskála szűkülni fog, s ezzel egy időben a minőség jelentősen javul. Erre műsza­ki fejlesztéssel, ezen belül a technológiai rekonstrukció elő­térbe helyezésével készül a gépipar. A kis vállalatok és ipari szövetkezetek szerepéről el­mondta az előadó, hogy a kö­vetkező években fontos, alkat­részgyártó bázisként kapcso­lódnak az összetettebb gyárt­mányokat előállító iparhoz. Az előadás után a felszóla­lások következtek, melynek során a vállalatok, ipari szö­vetkezetek vezetői kérdéseket tettek fel a szabályozók alaku­lásával, a műszaki fejlesztés­sel, az alapanyag-ellátással kapcsolatosan. , 1974. november 14. zas. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiimiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiii Liba és Előadás a gépipar jövőjéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents