Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-13 / 265. szám
A Postás Szimfonikus Zenekor i« a a .is Közös program a környezetvédelemre A KGST Végrehajtó Bizottsága ez év októberi ülésén 1980-ig terjedő közös programot fogadott el a környezet- védelem fejlesztésére. A program magába foglalja a környezetvédelem társadalmi, gazdasági, szervezési, jogi, pedagógiai vonatkozásaitól a természeti erőforrások ésszerű felhasználásáig valamennyi problémakört. A KGST-országoknak most van először több évre szóló átfogó programja a környezetvédelem közös fejlesztésére. Több mint 3 évvel ezelőtt a KGST 25. ülésszakán Fock Jenő miniszterelnök javaslatára kezdődött meg a munka, s vált ez az emberiség jelenét és jövőjét alapjaiban meghatározó feladatkör a tagországok és Jugoszlávia tervszerű együttműködésének szerves részévé. A programot a KGST tudományos és műszaki együttműködési bizottsága dolgozta ki 15 ágazati állandó bizottság javaslatait és 8 sokoldalú kormányközi egyezményt (igy az óceánok tisztaságának védelmére, vagy a műbőrgyártás, a fafeldolgozás fejlesztésére stb.) figyelembe véve. Olyan átfogó kutatási, műszaki fejlesztési program készült tehát, atnely a környezetvédelemre és a természeti javak ezzel összefüggő ésszerű kiaknázására irányuló konkrét gyakorlati intézkedéseket készíti elő, illetve alapozza meg hosszú távon. A szocialista gazdasági közösség környezetvédelmi programja 11 problémakörben csoportosítja a tennivalókat; Témakörönként egy-egy koordinációs központot jelöl ki a kutató-fejlesztő munkák irányítására, összefoglalására. A 8. problémakör koordinációs központja például a magyar Építésgazdasági Szervezési Intézet. Ez a feladatcsoport egyébként a háztartási, ipari, mezőgazdasági és egyéb hulladékok ártalmatlanítását és hasznosítását tartalmazza. S kiterjed a hulladékok mennyiségének, összetételének kutatására, az összegyűjtés, a szállítás módszereire, megsemmisítésükre, ártalmatlanításukra, hasznosításukra, s valamennyi folyamat gépesítésére. A cél persze nem egyszerűen csupán a jelenlegi és az egyre növekvő hulladékgondok enyhítése, megoldása, hanem távlati prognózisok készítése, a hulladékképződés megelőzése, vagy korlátozása, merőben új hulladékmentes zárt technológiai rendszerele kidolgozása. A koordinációs központ persze maga is specializált. így csupán néhány részlet kutatásával és fejlesztésével foglalkozhat konkréten más külföldi partner szervezettel együttműködve, miközben a problémakör egészét átfogó munkát összehangolja, szervezi. A különböző kutató, tervező és fejlesztő intézetek százai kapnak így önállóan, vagy kooperációban megoldandó feladatokat. A kokszgázban lévő cián kinyerésén és hasznosításán például szovjet intézet irányításával tevékenykednek. A levegőszennye- ződés mérési módszereinek, műszereinek kidolgozásáért, egységesítéséért viszont magyar intézmények a felelősek. Az a cél, hogy megvalósuljon a levegő tisztaságának folyamatos, és automatikus mérése az élővizek figyelésében már alkalmazott módszerhez hasonlóan. A KGST-országok és Jugoszlávia közös környezetvédelem-fejlesztési programja alapján 1980-ig elért tudományos, műszaki, stb. eredményeket fokozatosan, többségüget valószínűleg csak 1980 után alkalmazzák majd a széles körű gyakorlatban. A környezetvédelem fejlesztését célzó átfogó kutató és fejlesztő tevékenység azonban máris széles körű szervező munkával párosul. Megemlíthetjük, hogy a KGST környezetvédelmi tanács éppen ezekben a napokban tartott ülést Budapesten. S az ülés napirendjén szerepelt az Intergazocsisztka elnevezésű nemzetközi egyesülés létrehozása. Az egyesülés az ipari gázok tisztítását célzó berendezések, szűrők, porleválasztók nemzetközi gyártási kooperációjának szervezésére a külföldi licenc-vásár- lások összehangolására alakul. A KGST-országok igénye csupán ilyen szűrökből, porleválasztókból, gáztisztítókból több milliárd rubel értékű. És még mennyiféle műszer, berendezés stb. szükséges az emberi szervezetre ártalmas zajok csökkentéséhez, vagy a jövő hulladékmentes, zárt technológiai rendszereihez. A közös fejlesztési programban szereplő 180 téma és a több száz feladat, részfeladat megoldása nagyban hozzájárul majd a KGST-országok magas szintű környezetvédelmének műszaki-tudományos megalapozásához. De nem kisebb horderejű szemléletformáló hatása főleg az alkotó műszakiak, közgazdászok, valamint a döntésre jogosult gazdasági vezetők körében. Növeli a felelősséget bolygónk jelene, az emberiség jövője iránt. A fejlesztés, a termelés nem csupán végső célját, a szükségletek magasfokú kielégítését, hanem kiindulópontját. módszer- és eszközrendszerének megválasztását tekintve is még inkább ember- centrikussá válhat. KOVÁCS JÓZSEF November hetedike tiszteletére a bérleti hangverseny- sorozatban a Postás Szimfonikus Zenekar adott ünnepi hangversenyt a megyei művelődési központban. A zenekar ez alkalomból a másnapi fővárosi protokoll-műsorát hozta Szekszárdra, amelyet orosz és szovjet szerzők műveiből állítottak össze. A műsor első száma Soszta- kovics ünnepi nyitánya volt. A világhírű szerző, aki sokirányú zenei és közéleti tevékenysége mellett többek között tagja a Legfelső Tanácsnak, ebben a művében a vidám népünnepély hangulatát álmodta zenébe. A mű eleven ritmusai, tarka zenekari felrakása nem tévesztette «*i hatását. Csajkovszkij hegedűversenyében a szólista Kocsis Albertet joggal ünnepelték a szekszárdi zenebarátok. A sokat játszott népszerű mű minden szépsége érvényre jutott. A technikai remeklés, a lenyűgöző biztonság, a káprázatos virtuozitás éppúgy, mint a meleg tónusú, szép hegedűhang és a vérbő szenvedélyes dalolás. Világjáró művészünk a szekszárdi zenebarátokat már sokszor bűvkörébe vonta szenvedélyes, sokszínű előadóművészetével. Most ez alkalommal egy űjabb vonást fedezetünk fel játékában. Egyfajta bölcs emelkedettséget és jóságos derűt, amely főleg a A most létesítendő legnagyobb bolgár iparvállalatok közül 18 szovjet segítséggel épül. Már dolgozik a Szovjetunió műszaki segítségével létesített devnyai kalcinált szódaüzem, a „Bobov Dől” hőerőmű, a kozloduji atomerőmű első üzemegysége. A népi hatalom évei alatt a Szovjetunió több mint 180 lassú tétel merengő dalolásából áradt felénk. Rimszkij-Korszakov: Sehe- rezádé című műve a nagy- zenekari irodalom parádés,darabja. a hangszerelés művészetének máig is egyik kiemelkedő mintaalkotása. Műsorra tűzése varázslatos költőiséga mellett arra is kitűnő alkalom, hogy a zenekar megmutassa, hogy milyen színvonalon áll orchesztrális gazdagságban, technikai felkészültségben. A Postás Szimfonikus Zenekarról kevesen tudják; hogy 1906 óta az ország második hivatásos együttese. A' zenekar sok hullámvölgy után pár éve nagy fejlődének indult; és jelenleg egyre nagyobb léptekkel zárkózik fel az élvonalbeli együttesek közé. Most is nagy sikerű külföldi útról tértek haza. A Seherezádé előadásával a zenekar igazolta, hogy felkészültségben, képességben. sziporkázóan csillogó színeivel a legnagyobb' feladatokra is képes. Kitűnő a fúvósgárdája és talán csak; annak örültünk volna jobban; ha a vonósok nagyobb számban még teljesebbé tettéle volna a hangzáskultúrájukról1 kialakult kitűnő összképet. A' zenekar vezető karnagya Va- sady-Balogh Lajos alapos munkával, hat próbával készült e szép koncertre és látványos vezénylésével a zenekart és a közönséget egyaránt magával ragadta. Húr vállalat felépítésében és üzembe helyezésében nyújtott testvéri segítséget a bolgár népnek, Bulgária pedig több szovjet területen épülő fontos ipari objektum felszerelésében vesz részt. Közéjük tartozik például több közép-ázsiai, ukrajnai és észak-kaukázusi kő- .olaj- és gázipari üzem is. A barátság építkezései Bulgáriában Gerencsér Miklóst Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Mégis használt a pápai kúra. Nyakáról lassacskán eltűnt a daganat. Számot vetett a család, miféle jövőt szabnak Mihály elé. Úgy látták, többre való ez a gyerek, mint a nyomorúságos paraszti sorsra. Legyen hát iparos. Számíthat-e ennél kiválóbb életre bármelyik jobbágyivadék? Szívesen fogadta az ösztönzést, öt is szívesen fogadta inasnak Kisbéren Szombati szabómester. Stancsicsék jó alkut kötöttek, semmit nem kellett fizetniök a kamaszért, sőt ingyen ellátást kapott. Megpróbált helytállni új kötelességében, szófogadóan teljesítette a szabómester sűrű parancsait. Hamarosan kiderült, cseléd kellett a kisbéri szabónak, nem pedig inas. Mindössze a tűt engedte befűzni, ebből állt az egész szakmai tanítás. Ellenben annál több házimunkát, favágást, pesztonkázást, kaszálást, kapálást követelt tőle. Méghozzá a leggyérebb eledelen. A kenyeret ostyavékonyra szelték, híg levesét a legcsekélyebb tányérba merték. Mihály szédelgett a kimerültségtől is, az éhségtől is. Se szó, se beszéd, faképnél hagyta a kisbéri szabómestert. Ügy vélte .ennél ezerszer különb a paraszti sors. noha otthon is bőven volt alkalma tapasztalni a szigorú ínséget. Ha koplalni kellett, akkor inkább otthon koplalt. Dolgozott zokszó nélkül, csak ne adják még egyszer sanyargató mester kezére. Szülei, idősebb testvérei tiszteletben tartották a komoly magaviseletű legényke hajlandóságát. Szép családi egyetértésben dolgoztak tovább, mint korábban. így érte Mihályt eddigi életének legnagyobb szerencsétlenség«» váratlanul meghalt az édesapja. t ~4 3. A gyász után sanyarú napok következtek a családra. Legidősebb nővérének férje, Pintér János, akire a szétzilálódott jobbágygazdaság szállott. sokkal ügyetlenebbül sáfárkodott, mint a megboldogult. Mihály a sógor cselédje volt, családtag létére, kialkudott bér nélkül. Hasztalan iparkodott kiváló szorgalommal, a kétbalkezes Pintér János azt is elrontotta, amit a legény jól csinált. Így hát nem kellett kétszer hívni, amikor Kokas iskolamester ajánlotta, hogy legyen az ő segédtanítója. A még mindig kis legény Stancsics Mihály a reá jellemző kötelességtudattal oda- állott a gyermekek elé, és nagy élvezettel olvasott fel nekik, magát is mulattatva a könyvbéli történetekkel. Szép szóval, érdekes, ám hasznos elfoglaltsággal tartott rendet egymaga az iskolában. Oktatási dolga mellett az ő kötelessége volt harangozni a megszabott órákban. Ebben is kellő rendet tartott, méltán számolták az időt harangozása szerint. Segédtanítói állásának hasznát vette az egész falu, legfőképpen pedig Kokas úr, a sánta iskolamester, aki azért kerített magának helyettesítőt, mert élt-halt a nyúlvadászatért. Ebbéli pasz- sziójában méltó párja volt Elszaszer plébános öccse, a Veszprémből itt lebzselő ficsúr. ök ketten gondoskodtak Elszaszer Ferdinánd — na meg a maguk — bőséges nyúl pecsenyéjéről. Bár a földesúri mezőkön ritkították a nyulakat, szemet hunyt az ispán: pappal nem jó kötődni, hátha ő is mondhatna valamit az ispánra a püspök föí- desúrnak. Dehát az efféle kéz kezet mos nem tartozott a póri segédtanítóra. Tette, amit rábíztak. Űrféle pártfogói maguk is meglepődtek rátermettségén, biztatták, hogy a pőregatya helyett húzzon magára rendes posztónadrágot, hosszú zsíros haját pedig vágassa le, ahogy tanultabb ifjúhoz illik. Mihály megköszönte a jótanácsot, de ragaszkodott mind a paraszti gatyához, mind a hosszú hajhoz. Akként vélekedett, hogy rövidesen kitelik a segédtanítói esztendő, hiszen csak tavaszig fogadta fel Kokas iskolamester úr. Márciusban rövidre nyírt hajjal és kérkedő nadrágban álljon vissza a jobbágyok közé? Valóban, az iskolamester csak márciusig tar— 8 — tott igényt a szolgálatára. De belátta, hálátlanság lenne szélnek ereszteni a jobb sorsra érdemes fiút. Megpróbálta beajánlani taníttatásra a zirci cisztercita szerzetesekhez. Elmondtak róla minden szépet, legfőképpen azt, hogy mélyen vallásos és gyönyörűen énekel. Mint ahogy igaz is volt. Ennek ellenére a zirci papok éppen csak szóba álltak velük, s kurtán nemet intettek. A Sánta iskolamester ily módon letudta a maga lelkiismereti kötelességét. Mihály pedig mehetett vissza parasztnak a megőrzött hosszú hajjal, a régi avas gatyában. Kénytelen-kelletlen újra a sógor hámját vette magára, de óvatos lévén, bért alkudott ki édesanyja tanácsára. „Szegődött bér, osztott konc jobb lesz, akkor is, ha rokonok vagyunk” — vélte fia érdekében a keserű sorsban tengődő özvegy. Hasztalan kötöttek megállapodást, ugyanúgy bánt Mihállyal a sógor gazda, mint korábban. Soha ki nem fogyott a mentségekből, ha meg kellett magyaráznia, miért marad adós a járandósággal Még a csizmáról sem gondoskodott, amit pedig egyáltalán nem nélkülözhetett gürcölés munkájában a fiú. Sarat gázolni, szántásnál, répaásásnál, fagyot állni fuvarban, erdő- irtáskor rongy lábbelivel aligha lehet. Meg is csúfolta Mihály lábát a hideg alaposan. Mivel azonban szívós természet volt, kis bajra nem adott, zokszó nélkül dolgozott tovább abban a hiszemben, hogy sógora belátja végre, csakugyan illendő már letudni a tartozását. Egyszer lisztet szállított a katonaságnak Veszprémből Jánosházára, keresztül a Bakonyon. November eleje volt, senki nem számított még a télre. A vadonban éjszakázott Mihály és arra ébredt, hogy iszonyúan fázik. Mindent hó borított, fagytól recsegtek a faágak. Lábát újra megvette a hideg, s a fuvar után sokat bajlódott fa- gyásaival. Az eset véget vetett sógora iránti türelmének. Végre belátta, nemcsak felelőtlen, de szívtelen ember is, aki nyugodtan elnézi hogy ő nyomorékká legyen miatta. Felhagyott az ingyenes szolgálattal és inkább idegeneknél kereste boldogulását. Nem kötötte le magát esztendős béresnek, inkább napszámot vállalt, vagy időszakos munkára szegődött. Ez jobban megfelelt változatosságot kedvelő természetének, szabadabban tájékozódhatott a világ dolgai iránt. — 9 —