Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

Éle'mezési világér'ekeriet jf i3&i viszeiiy wy i állni í 2 ikban kell f^rsaitalmi keresni Újsághír: Rómában megnyílt a FAO élelmezési világkonferehciája. A 12 napos tanácskozáson több mint száz ország kétezer delegátusa és megfigyelője vesz részt. A. világ élelmezési helyze­tének romlása és az éhből fa­kadó problémák miatt 1974-et élelmezési világévnek nyilvá­nították. Ennek keretében ren­dezték meg Rómában az élel­mezési világkonferenciát. Az értekezlet gondolatát az el nem kötelezett országok vetet­ték fel a tavaly szeptemberben megrendezett algíri tanácsko­zásukon. A konferencia célja kidolgozni a nemzetközi élel­miszer-ellátás módozatait és koordinálni a különböző orszá­gok erőfeszítéseit a? éhinség és a gyengén fejlettség meg­szüntetésére. A nyersanyag és a fejlődés problémáival fog­lalkozó rendkívüli ENSZ-köz- gyűlés és a bukaresti népese­dési világkonferencia mellett az ENSZ élelmezési és mező- gazdasági szervezetének (FAO) égisze alatt lezajló római kon­ferencia beilleszkedik azok. nak a nemzetközi tanácskozá­soknak a sorába, amelyeket a világszervezet keretében ren­deznek az emberiséget ma fog­lalkoztató alapvető kérdések felett. Amint az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának egyik dokumentuma megállapítja, „jelenlegi élelmezési világvál­ság 1972-ben kezdődött meg, amikor több mint két évtized után először csökkent a ga­bona világtermelése. E jelentős — közel 33 millió tonnás — ter­méskiesés elsősorban a fejlő­dő országokat érintette. Ugyan­akkor a világ más részein természeti csapások okoztak kárt a termésben. Mindez a tartalékok csökkenéséhez s q gabonaárak gyors emelkedésé­hez vezetett a világpiacon. No­ha a fejlődő országok többsé­ge eredményeket mutatott fel a mezőgazdasági termelés nö­velésében, ez távolról sem tudta kielégíteni a növekvő helyi igényeket, nem volt ké­pes felszámolni a világ egyes övezeteiben az éhinség és rosszul tápláltság veszélyét. Afrikában például 1973-ban az egy főre jutó élelmiszer-terme­Bilim lllllIIIIIHSIIllllRIieiilBBRIllllll lés 6 százalékkal csökkent és 5—6 százalékkal volt az 19G1—1955. évi színvonal alatt. A súlyos élelmezési helyzet azonban nem csupán a ter­mészeti csapásoknak tudható be, mint ázt egyesek Nyugaton magyarázzák, hanem követ­kezménye mindenekelőtt a gyengén fejlettségnek, az ipari országokkal szembeni gazda­sági és műszaki függőségnek, a kolonializmus és a neokolo- nializmus negatív kihatásai­nak, egyes anakronisztikus társadalmi és gazdasági körül­ményeknek és szerkezeteknek. Ezek a kérdések szerepel­nek a most összeült világérte­kezlet napirendjén. Az érte­kezlet titkársága kidolgozta a konferencia elé kerülő két alapdokumentum szövegét. A dokumentumok egyike a je­lenlegi élelmezési világhelyze. tét és annak várható alakulá­sát értékeli, a másik a nem­zetközi élelmezési kérdéseket taglalva a nemzeti és nem­zetközi akciókra vonatkozó javaslatokkal foglalkozik. E két dokumentumot munkabi­zottságokban vitatják meg és kiindulópontjai lesznek az ér­tekezlet határozatainak. A dokumentumok alapvető következtetése, hogy ha nem tesznek kellő intézkedéseket, akkor 1985-ben a fejlődő or­szágokban összesen közel 100 millió tonna gabona’lesz a hi­ány. Amint Szayed Maréi, az élelmezési világkonferencia főtitkára kijelentette, „az élel­mezési válság ma a világ el­ső számú problémája, megol­dásához hatékony intézkedé­sekre van szükség, nem pe­dig papíron maradó javasla­tokra.” Bomba már van annyi, hogy vele az utolsó szálig elpusz­títható földünkön az ember. A bombakészletek — sok mil­liárdos ráfordítás árán — esz­tendőről esztendőre felújul­nak. Ez korunkban tény, ez ma biztos. Ugyanakkor arra a kérdésre: mikor érkezik el az az idő, amikor földünkön minden ember, mindennap legalább egyszer jóllakik, sen­ki nem tud dátumszerűen, még megközelítő pontossággal sem válaszolni. Változások & KISZ-oktatásiján A változások szerény meg­jelölés, hiszen az ifjúsági szö­vetségben zajló politikai kép­zést hivatottak jobbá, ered­ményesebbé tenni a KIS7. Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott javaslatok. A napirend előzményeihez tartozik, hogy több mint tíz éve a vezetőképzés feladatai­val kapcsolatban, majd öt év­vel később a propagandamun­ka fejlesztésének részeként foglalkozott a testület ezzel a témával. Joggal állapíthatta meg most n tanácskozás, hogy az akkor elfogadott irányelvek helyesnek bizonyultak és a ha­tározatokat maradéktalanul megvalósították. Elegendő itt arra utalni, hogy a KISZ-ok- tatás révén az ifjúság széles köre ismerkedett meg a tanácskozás Pakson Tegnap délelőtt tizenhat ál­lami és társadalmi szerv, ható­ság és termelőszövetkezet képviselői tanácskoztak Pak­son a nagyközségi tanácsnál a környezetvédelemről. Minder, re egy hozzávetőleg négyszáz hektárnyi terület — az imsó- sl erdő, * Vőrösmalom-völgy és a Vak Bottyán ittepi har­cai révén ismert Sánchegy — adott okot. A mezőgazdasági­lag alig-alig hasznosítható, de tájképi szépséget nyújtó terű. letrész fokozott védelme fon­tos a szűkebb közösségnek épp­úgy, mint a 6-os úton itt át- áramló idegenforgalomnak is. A nagyközséghez közigazgatá­silag tartozó Dunakömlőd is rejt megóvásra érdemes érté­keket. Ilyen a község déli ré­szének egésze, néhány védetté nyilvánításra szoruló ház és az ártér tölgyekkel való betelepí­tése. Ez utóbbi csak az unoká­ink javára történhet, de az ide kívánkozó növényanyag visszaadhatja a táj régi han­gulatát és segíthet az ökonó­miai egyensúly helyreállításá­ban is. A tanácskozás részt­vevőinek álláspontja szerint a távolabbi időben megvalósítan­dó és megvalósítható felada­tok részben felülmúlják a nagyközség pillanatnyi anyagi lehetőségeit, szélesebb korú összefogást, esetleg megyei ti. mogatást tesznek szükségessé. kon volt jelen, ha szavaltam, ha szerepeltem, ha táncoltam például a néptánccsoportban. Akkor soha nem hívtam meg őket. Nem tudom, ez bizonyos fokú gátlás. Most kérdezte, hogy mehetek-e fiam? Mond­tam: jöjjön. Szóval, szurkolnak nekem. Községi ünnep lesz, út­törők, KISZ-esek, mi adjuk a műsort. Na és még az óvodá­sok is képviseltetik magukat, Juhász Gyula-verset mond hat kisgyerek. — Ki mondta maguknak, hogy ilyen ünnepséget szervez­zenek, rendezzenek? i n ezt már idejövet mondtam, hogy a fia­talokat semmi nem köti össze, a KISZ nem áll olyan magas szinten minálunk, hogy képes legyen összekötni egymagában a fiatalokat, népi tánccal próbálkoztam, az nem ment, most az irodalmi szín­paddal, ez megy. Kell egy 'olyan Valamit csinálni, amiben örömmel vannak együtt, amit örömmel csinálnak. A közép-' iskolában irodalmi színpad tag­ja is voltam, volt ez a műso­rom, és megcsináljuk, megpró­báljuk. Lelkesedve fogadták, és csináljuk. Egy-két ember le­morzsolódott, de ez jellemző, aztán jöttek mások. — Édesanyja izgatottan ér­E1 deklődik a november hetedi­kéi ünnepség iránt, ugyanak­kor a lakásban megvannak a szentképek is például. — Igen. Ezek olyan dolgok, hogy őt így nevelték, vallásos családban született. Nem sza­bad — véleményem szerint — durván és agresszíven azt mon­dani, hogy most pedig szedd le, mert én KISZ-titkár va­gyok. Ö éljen abban a hitben, amiben született. Én másként látom, jóapám is, tiszteljük egymás hitét, meggyőződését. Ebből problémák soha nem voltak. — Maga párttag? t — Nem. Apám sem. — Mi köti össze a családta­gokat? Eltérő, egészen más a napi program, az életvitel négyféle. Maga a hajlék köti össze magukat? A család szelleme. Sze­retnék valamit meg­magyarázni. Édes­apám járt polgáriba, nem tud­ta elvégezni, anyagi problé­mák miatt, s őbenne van egy olyan, hogy önmagát látja ben­nem, meg a nővéremben meg­valósulni. Ami neki nem sike­rülhetett, azt mi visszük, foly­tatjuk, elérhetjük. Néki min­dennap örömöt jelent,'N ha lát­ja, hogy eredményesen dolgo­zunk. Az édesanyám pedig örül annak, hogy a gyerekei­ből pedagógus, illetve mező- gazdasági szakember lett. A családot mi köti össze? Min­dennapi problémák Is, háztáji, szőlő, van közös program édes­apámmal, borfejtés, ilyesmi, ez is összeköt bennünket. Ezek adják a család kollektivitását, hogy együtt élünk. Ml szaba­don választhattunk. Gyerme­keimnek is ezt biztosítom. Ez is családi hagyomány most már. A szülők nekem is segí­tettek, majd én is biztosítom a gyerekemnek az anyagi felté­teleket. Ez nagyon fontos. A családi szeretet! A célok azo­nossága. Ezek nem jelentenek szétválasztódást, hanem vala­hol megvan ennek a harmó­niája. örömét találja mind­egyikünk együtt is, külön-kü- lön is a munkában, az életben, a családban, örülünk mind a négyen annak, hogy egyiknek is, másiknak is sikerül célját elérni. — A nagymama? — Néha találkozunk vele. Megkérdezi, hogy vagyunk, mit csináltok gyerekek, sike­rültek-e a vizsgák, ml is let­tél te most tulajdonképpen? Mikor megtudta, hogy telep­vezető lettem, örült és elme­sélte a szomszédokban. IA — Sz. marxista—leninista ideológia, filozófia, a politikai gazdaság­tan alapelemeivel, a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom történetével és jelenle­gi helyzetével. Erősítette a fiatalok kötődését a párthoz, elkötelezettségét szocialista társadalmunkhoz. Jelentősen fejlődött a political oktatás tartalma, korszerűbbé váltak módszerei, kialakultak szerve­zeti keretei, s az egész oktatás széles tömegbázisra tett szert Mindezek az eredmények di­cséretesek, ám az ifjúsági szö­vetség feladatai az utóbbi években némileg módosultak. A párt ifjúságpolitikai határo­zata, az ifjúsági törvény, vagy a KISZ Központi Bizottság idei áorilisi határozata olyan teendőkkel bízta meg az ifjú­sági szövetséget, amelyekhez fejlettebb oktatási formák, át­gondoltabb oktatási rendszer szükséges. Először is figyelembe kell vennünk azt, hogy az ifjúság­politikai határozatok nyomán megvalósuló társadalmi mun­kamegosztás a politikái okta­tásban is érezteti hatását. Hi­szen az állami oktatás keretei­ben, a szakszervezeti iskolá­kon, a Hazafias Népfront tö- megpropaganda-főrumain és mindenekelőtt a párt tömeg­tanfolyamain a fiatalok tízez­rei ismerkednek a marxista— leninista elvekkel. Ä KISZ- vezetők pedig elsősorban a pártoktatás káderképző isko­láin kaphatnak politikai mun­kájukhoz megfelelő ideológiai képzefíséget. A KlSZ-oktatás- nak mindezekhez a formák­hoz igazodnia kell, hogy hatá­sos, korszerű legyen. Ennek érdekében tartalmaznia kell az egymásra énült séget, a fo­kozatosság, valamint — az if­júsági rétegek érdeklődését, képzettségét figyelembe véve — a differenciáltság elveit. Az utóbbi időben a különféle po­litikai oktatási formák túlsá­gosan bonyolulttá váltak, cél­szerű tehát a képzési rendszer egyszerűsítése. A központi bi­zottság úgy határozott, hogy a képzési rendszer három alap­vető részre tagolódik. Az if­júsági vitakörökben a politi­kai kérdések iránti érdeklő­dést keltik fel, nevelnek a po­litizálásra, alkalmat adnak • politikai vitákra. Ez a forma több éve bevált, kívánatos, hogy az ifjúmunkások és szak­munkástanulók nagyobb arányban vegyenek részt a vi­takörök munkájában. A vita­körök egyébként nemcsak a KISZ-tagok, hanem a KISZ-en kívüliek számára is tájékozó­dási lehetőséget adtak és ad­nak., Alkalmasak tehát az if­júsági szövetség eszmei, poli­tikai tömegbefolyásának erő­sítésére is. A KISZ-aktivisták köreiben évente körülbelül 50 ezer KISZ-vezetőségi tag, reszort- felelős, aktivista szerzi meg a KISZ-vezetői alapismereteket, ismerkedik a pártpolitika fő elemeivel. A harmadik, ezek-i kel összefüggő lépcsőfok a ve­zetőképzés, amely átfogóan vagy egy-egy speciális terüle­ten felkészíti a fiatalokat az ifjúsági szövetség bizottságai­nak, szervezeteinek önálló ve­zetésére, gyakorlati irányítá­si feladatainak megoldására. Az új rendszerhez fokozata-! san meg kell teremteni a leg­fontosabb oktatási feltételeket! Közülük elsőként a központi bizottság ülésén a személyi feltételekről szóltak, hangsú­lyozva, hogy a KISZ-oktatás eddigi eredményei közül is ki­emelkedő a propagandisták képzése. Az ifjúsági szövetség­nek sikerült felnevelnie az if­júsági vitakörökhöz megfelelő előadókat, vitavezetóket, szer­vezőket. A propagandisták — állapította meg a tanácskozás — kulcsszereplői az oktatás­nak. Ugyancsak fontos lépés az oktatás központi irányításá­nak erősítése, valamint a me­gyei, megyeközi iskolai rencf- szer továbbfejlesztése. A KISZ-oktatás rendszeré­nek átalakításáról mindenek­előtt azt várhatjuk, hogy az ifjúsági szövetség valamennyi tisztségére jól tájékozott, meg­felelj módszertani, politikai is­meretekkel felvértezett fiatal kerül. Szükség is van erre. hi­szen a Kommunista Ifjúsági Szövetség tekintélvének, mun­kájának színvonalát erőtelje­sen befolyásolja ta^sázának, vezetőinek felkészültsége, váp- zettsége. A reform az eddigi eredménvekre építve kíván magasabb szinten ifjúsági ká­dereket képezni. M. D. Az utolsó fordulók Az idei őszön rendkívül nehéz lett a cukorrépa. Amíg az előző években a gépi betakarítás megközelítette a nyolcvan százalékot, az idén a sok eső „lemosta” a földekről a gépe­ket. Ritkaságszámba ment, ha valahol géppel tudtak dolgoz­ni — mint például a középhídvégi kísérleti gazdaságban. Igaz, hogy végig két MTZ vontatta — Teleki Sándorral és Bredán Ferenccel a nyergében a Rau felszedő rakodógépet, de mint a traktorosok elmondották, az utolsó fordulókat vég­zik, és befejezik az ötven hektárnyi termés betakarítását. A dús levéízet sem ment kárba — az egészet besjlózták. A termés elszállításába honvédségi terepjáró gépkocsik is besegítettek. A cukorrépatermés 350 mázsa hektáronként. B, I. — G. Iű

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents