Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

Szóvj et—portugál tárgyalások Moszkvában Az Alvaro Cunhal államminiszter, a Portugál Kommunista Párt főtitkára vezetésével Moszkvában tartózkodó portugál kormányküldöttség megkezdte tárgyalásait a szovjet fő­városban. A képen: Alvaro Cunhal (balról a harmadik) és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter (jobbról az ötödik) a moszkvai megbeszélésen. [ PÁRIZS Csütörtökön tovább folyta­tódott a lotharingiai. szénbá­nyászok általános sztrájkja és a bányavidéken, teljesen meg­bénult a munka. Változatlanul tovább folyik az immár két hete tartó pos­tássztrájk is» A szerdán újból megindult tárgyalások eddig nem jártak eredménnyel, mert a kormány egyelőre nem haj­landó emelni a postások fize­tését és azt a követelésüket sem teljesíti, hogy a létszám emelésével biztosítsák a pos­tám folyó munka zavartalan le­bonyolítását, a dolgozók mun­kaviszonyainak megjavítását. / Közben országszerte folynak a tüntetések, amelyeken a különböző iparágak dolgozói a munkabérek vásárlóerejének fenntartását és munkahelyeik biztosítását követelik. BELFAST Újabb véres incidensek szín­helye volt szerdán az észak­írországi Belfast. A városköz­pontjában szerda este felrob­bant egy autó. A robbanás egy embert megölt. Ismeretlen tet­tesek Belfast külvárosában puskalövésekkel súlyosan meg­sebesítettek két katolikus fia­talembert. Szó vj et—nyugatnémet megállapodás Ä Szovjetunió kormánya és a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya között létrejött megállapodás, amelyet szerdán írt alá Moszkvában egyrész­ről Leonyid Brezsnyev, az SZKp Központi Bizottságának főtitkára és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszte­re, másrészről Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellár és Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügy­miniszter, kimondja: a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köztársaság a jövőben is fej­leszti és tovább szélesíti az együttműködést gazdasági, ipa­ri és műszaki területeken. A megállapodás előirányoz­za az ipari kooperáció fejlesz­tését és az együttműködés ki- szélesítését a nyersanyag- és az energiatermelés területén. A két ország szervezeteinek ebben az együttműködésben való részvétele egyebek között szabadalmak, licencek átadá­sát, gép és gépi berendezések szállítását jelentheti. Á két állam képviselői éven­te legkevesebb egy ízben, hol Bonnban, hol Moszkvában ta­lálkoznak a megállapodás tel­jesítésének ellenőrzése céljá­ból. Az 1971. szeptember 3-án megkötött négyoldalú megálla­podásnak megfelelően ez a megállapodás a megszabott előírásoknak megfelelően Nyu_ gat-Berlinre is vonatkozik. A megállapodás, amely alá­írásának napján lépett hatály­ba, nem érinti a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság régebben megkötött két­oldalú és sokoldalú szerződé­Kőzlémény a Német Kommunista Párt küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1974. október 28—31 között látogatást tett Magyarországon a Német Kommunista Párt küldöttsé­ge, amelyet Herbert Mies, a párt elnöke vezetett. A dele­gáció tagja volt: Hermann Gautier, a párt alelnöke, El­len Weber, a vezetőség tag­ja, és Heinz Mühlhaüs, az el­nökség irodájának vezetője. A Német Kommunista Párt küldöttségét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Az MSZMP küldöttsége — Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, a KB osztályvezetője és Jorn Gyula osztályvezető-helyettes — tár­gyalást folytatott a német testvérpárt képviselőivel a két felet kölcsönösen érdeklő kér­désekről. A delegáció találko­zott Gáspár Sándorral, a Poli­tikai Bizottság tagjával, a SZOT főtitkárával. Az NDK küldöttsége véleménycserét folytatott Párdi Imrével és Berecz Jánossal, a Központi Bizottság osztályvezetőivel. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszéléseken a két párt képviselői kölcsönö­sén tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről. Az MSZMP teljes támogatá­sáról és testvéri szolidaritásá­ról biztosította az NSZK kommunistáit abban a követ­kezetes harcban, amelyet a dolgozók érdekeinek védelmé­ben, a monopóliumok hatal­mának korlátozásáért, a de­mokratikus jogok érvényesí­téséért folytatnak. A magyar kommunisták élesen elítélik az NKP tagjaival és más haladó személyekkel szemben alkal­mazott jogellenes, megkülön­böztető intézkedéseket. A két párt képviselői hang­súlyozták, hogy napjaink leg­fontosabb nemzetközi felada­ta az enyhülés Irányzatának erősítése, visszafordíthatatlan­ná tétele. Kifejezték azt az elhatározott szándékukat, hogy ennek érdekében folytatják erőfeszítéseiket. A nemzetközi enyhülés fon­tos részét képezi az európai biztonsági konferencia. Az MSZMP és a Német Kommu­nista Párt szükségesnek tartja a konferencia mielőbbi ered­ményes befejezését. Az európai béke és bizton­ság ügyét jelentősen elősegí­tették azok a szerződések, ame­lyek rendezték a Német Szö­vetségi Köztársaság és az eu­rópai szocialista országok vi­szonyát, a két német’ állam kapcsolatait és Nyugat-Berlin státusát Az MSZMP és az NKP képviselői síkraszáilnak e szerződések maradéktalan betartásáért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Kommu­nista Párt mélységesen elítéli a chilei ellenforradalmi junta fasiszta terrorját és követeli a chilei hazafiak szabadon bocsá­tását, a demokratikus szabad­ig jogok helyreállítását. Ä két testvérpárt nagy jeJ lentőséget tulajdonít a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom akcióegysége fej­lesztésének. Ebben jelentős esemény az európai kommu­nista és munkáspártok újabb tervezett tanácskozása, amely­nek előkészítése megkezdődött A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Kommu­nista Párt képviselői véle­ménycserét folytattak a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság kapcsolatairól. Egyetértettek abban, hogy a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés el­vei hassák át, mert csak így szolgálják a béke, a nemzet­közi enyhülés s a két ország érdekeit.^ \ , A Német Kommunista Párt küldöttsége csütörtökön eluta­zott hazánkból. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. (MTI) seit és egyezményeit. (MTI) uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiuimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiinimii iiiiiiiiiiiiiiik Megkezdődtek a magyar—Fülöp-szigeti külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügyminisz­ter csütörtökön délelőtt a Kül­ügyminisztériumban fogadta dr. Carlos P. Romulót, a Fü­löp-szigeti Köztársaság kül­ügyminiszterét, majd megkez­dődtek a két külügyminiszter 1971. november L közötti hivatalos tárgyalások. A megbeszéléseken részt vett Rácz Pál külügyminiszter-he­lyettes, dr. Kós Péter,__ a Kül­ügyminisztérium főosztály­vezetője és dr. Kázmér Zsig- mond főosztályvezető-helyet­tes. A Fülöp-szigeti tárgyaló delegáció tagja Luis Morenco- Salcedo, a Fülöp-szigeti Köz­társaság párizsi nagykövete és Felipe Mabilangen nagykövet, a külügyminiszter személyi ka­binetfőnöke. (MTQ Xagydorogi számvetés Hitele van a szónak — Együtt 2000-ig — Vágyak helyett ésszerűség Még igen sokan “£2*­meg a falugyűlések szervezésé­nek létjogosultságát, vagy még inkább szükségességét, amikor az elsők kötött jött a hír Nagy­dologról, hogy a település la­kóinak — több száz fős — sza­badtéren megtartott első köz­ségpolitikai tanácskozása re­mekül sikerült. Ez a siker, így utólag emlékezve rá, elég meg­lepő volt. Abban az időszak­ban ugyanis nagy volt az el­vándorlás Nagydorogról, fő­ként azért, mert lakóhelyük fejlődésének perspektíváiban nem hitték a magukat távo­zásra szánok. Megjegyzem, a helyben maradók se nagyon, mivel korábban annyi szép ígéret kecsegtette őket a lakó­hely korszerűsödésével, az élet- és munkakörülmények, munka­lehetőségek javulásával. Tud­ták az emberek 1971 előtt is, hogy mi kellene a falunak és mi a vele csaknem összeérő te­lepüléseknek, Bikáesnak és Pusztahenosénék, melyekkel azóta közös tanácsa van Nagy­dolognak, a nagyközségnek. De, valahogy minden más volt, mint most, amikor mér gyakor­lottan szólnak bele lakóhelyük életének komfortosításába az emberek. Följegyeznék egy élő példát erre. Október 27-én fa­lugyűlés volt Nagydorogon, miután már korábban lezaj­lottak az üzemekben megren­dezett rétegtalálkozók. A falu­gyűlésen ismét ott volt az a Fischer Károly, aki évek óta budapesti lake», de igen gyak­ran látogatja szülőfaluját, idős Szüleit. Nos, az azóta fővárosi­vá lett Fischer Károly ezen a legutóbbi falugyűlésen szót kért és évekkel ezelőtti pesz- szimizmu&át bevallva elmon­dotta, hogy • 1971-ben talán ép­pen az első falugyűlésen meg­hallva, hogy mit akar megva­lósítani a nagyközségben a tanács és a tanács munkáját segíteni kész Hazafias Nép­front, nem ás csak magában mondta, hogy mindez illúzió. Hallhatta a véleményét más is. Ma ügy látja, hogy a negyedik ötéves tervre elhatározott fej­lesztési tennivalók rendbe hoz­zák Naigydorogot és nemcsak azt, hanem az Idetartozó társ­községeket, Pusztahencsét és Blkácsot is. Pergel Ödön, a Vegyesipari Vállalat fiatal művezetője azt a meggyőződését hangoztatta Ugyanitt, hogy a község ko­rábban tíz év alatt nem fejlő­dött 'annyit, mint az elmúlt 2—3 év alatt. Ezért van hitele a szónak, ami elhangzik és ezért van az is, hogy a lakos­ság tekintélyes hányada nem passzív várakozó, hanem aktív közreműködője lakóhelye kor­szerűsítésén ek. Hogyan hatóit a településnek az a fejlődése, amit a fentiekhez hasonlóan nyugtáztak az utánuk szót ké­rők is? Csökkenőben a fo­gyatkozás a székhely község­ben. Az pedig, hogy a társ­községekből elindult befelé Nagydorogna a lakosság, ter­mészetes velejárója annak az urbanizációs folyamatnak, amit Nagydarog jól, okosan gazdál­kodva pénzzel és egészséges lokálpatriotizmussal ezután kezd élni igazán. Persze, hogy nem volt sima az út és persze, hogy van még dolog époen elegendő, no de a siker kulcsét csak jól fcrgiait- fák a köziségpolitizálők, mert kialakították az«kat a kapcso­latokat, melyek biztcrsfta.nl tudták a beruházások, felújí­tások terveinek időbeni ké­szenlétét. Létrehozták a költ­ségvetési üzemet, melynek fő feladata a kommunális ellátás

Next

/
Thumbnails
Contents