Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-09 / 236. szám
Pászárini János kovácsmesler. Csernik Pál autóvillamossági és villanyszerelő» Sebestyén Piusz autóvillamossági és mezőgazdasági gépszerelő Dávid Lajos brigád vezető-helyettes, kovács és hegesztő. 1 — Szórakozási lehetőség? ,7ól működő KISZ-szervezetJ jól felszerelt klub, és itt a brigád. Lehet szórakozást találni. Igaz. augusztusban be- fürödtünk egy előadással. Az előadók egyetlen Zaporozseccel érkeztek, a produkció csapnivaló volt. i Sebestyén Plusz Diesel-adagolót szerel fel a beállítópad-i' ra. Foglalkozása autóvillamos*; sági szerelő. — 1969-ben vásárolta a szövetkezet a beállítópadot. Kereke^ Béla bácsival olyan házi megoldást hoztunk össze,' amellyel dinamókat is be tudunk állítani, szabályozni. — Ä brigád haszna? Egyrészt mindenkit ösztönöz a fejlődésre, mit-hogyan lehet jobban csinálni. Másrészt, sokkal jobban összekovácsolja a társaságot. Eddig mindenki maga szervezte a szabad idejét. Most lényegesen több a közös program. Voltunk például háromnapos országjáráson, Pesten, a Dunakanyarban. Jártunk Aquincumban.’ megnéztük a visegrádi királvi palotát, az esztergomi Bazilikát, közben felidézhettük a történelemben tanultakat Kerekes Béla műhelyvezetőhelyettes megszemélyesítője annak a mezőgazdasági szakembergárdának, amely a Hof- fer-traktor nyergében kezdett ismerkedni a szakmával. ti Három évig1 dolgoztam á Nagytormási Állami Gazdaságban, tizenháromig a Te- veli Gépállomáson. Tanultam Nagykanizsán, Örkényben,' mezőgazdasági gépszerelő szak. iskolán, megvan a géplakatos szakmám. Szóval végigjártam az utat. megvan az élettapasztalatom. Most a brigádbeli fiataloknak is azt mondom, tanuljanak, mert a gépesítéssel másként nem tudnak lépést tartani. Kerekes Béla megtanulta ai szakma sok fortélyát, ott van rá a példa éppen a kezeügyé- ben: egy ékszíjtárcsa. Hulladékfémből öntötte ki, majd a patronálóktól kapott eszterga« pádon méretre munkálták. A szocialista brigád cím fel- sőnánai várományosai jelenleg még eléggé mostoha körülmények között, toldott-foldott műhelyekben dolgoznak, de jövőre már felépül az új; Ugyancsak a brigád javára írandó, hogy új munkahelyük alapozásában is végeztek már társadalmi munkát. Majd az épületeknek a szerelésébe is „beneveznek”, . BOGNÁR—GOTTV ÁLD A nagy idénymunkák idején a traktorosokra, kombájnosokra terelődik a közfigyelem- Elég csak az elmúlt aratásra gondolni, vagy a most következő kukoricabetakarításra. Jönnek az esők, a hidegek: egyáltalán nem irigylésre niél tó a munka, minden dicséretet megérdemelnek a kombájnosok, traktorosok. Az elismerésből, a dicséretből kijár másoknak is, akik rendszerint a háttérben vannak, de legalább annyira áll, vagy bukik rajtuk a betakarítás, mint a gépeken dolgozókon. Minden idénymunka előtt ők kapják az első nagy feladatot: „Úgy kell előkészíteni a kombájnokat, traktorokat, szállító járműveket, hogy minél kevesebb legyen az üzemzavara a kiesés a munkából”. Igen, a mezőgazdaság kulcsszerepet betöltő szakemberei, akiket egyetlen szóval foglalnak egy csoportba: a szerelők. Ha valaki számba veszi, hány szakmát fog össze ez az egy szó. arra is feleletet kap. miként iparosodott az elmúlt egy évtized alatt a mezőgazdaság. Nem meglepő, hogy a mai tsz-paraszt — villanyszerelő. A felsőnánai Zöld Mező Tsz- ben húáz tagú brigád alkotja a műhelyes „hinterlandot”. Talán csak ebben térnek el más közös gazdaságok szerelőgárdájától, hogy június közepe óta nem egyszerűen csak együtt dolgoznak; magasabb mércét állítottak önmaguk elé. Megfelelni a szocialista brigád cím követelményeinek. ' Bánki Donát nevét vették fel. A brigádnaplóban a foglalkozás rovatban autószerelő, autóvillamossági szerelő, kovács. géplakatos, hegesztő, villanyszerelő, raktáros, anyag- beszerző szerepel — a legidősebb hatvanon felüli, a legfiatalabb tizenhat. A vállalások — egyúttal kongresszusi, felszabadulási felajánlások is — a szakmai feladatokból adódóan — elsősorban az anyagtakarékosságra, a javítási költségek csökkentésére vonatkoznak. Szó van közös programokról, tanulásról. társadalmi munkáról is. A brigád munkáját először 1975 elején értékelik — de a napló már most elárulja, miből mit, mennyit teljesítettek. „A ZMAJ-kombájn mellső futóműve, tengelykapcsolója nem felelt meg az itteni terepviszonyoknak. 60 000 forintba került volna új szerkezeti egység. Megfelelő átalakítással SZK-4-es erőátviteli egységét építettük be, így megtakarítottunk 50 000 forintot. A ZMAJ egész szezonban aratott — nagyon jól?, A krónika szől még ország- járásról, előadásnézésről, az ígyik brigádtagnak végzett munkáról, sőt Salamon Ferenc? brigádvezető legény búcsú járói is. — Én is ott voltam a legénybúcsún, elvégre én vagyok a korelnök — mondja a hatvankét éves Pászárini János bácsi, a kovács, miután leállítja csattogó-dübörgő masináját, a gépkalapácsot. Csak az a kár, hogy nemsokára csak tiszteletbeli brigádtag leszek: elmegyek nyugdíjba. Elég volt majdnem fél évszázad a munkából. 15 évet itt húztam le a szövetkezetben. Dávid Lajos,1 a brigádvezető-helyettes az én kezem alatt tanulta a szakmát. Azóta már a hegesztést is kitanulta. | — Az én időmben, ha valaki megtanulta a mesterséget, elég volt egész életre. Most, mindig tanulni kell, mert mindig újabb és újabb gépek jönnek. A kovácsszakma is változott. Villany fújtatja a tüzet, nem kell a tízkilós kalapácsot emelgetni naphosszat. Itt van a gépkalapács, a legfinomabb munkát is el lehet vele végezni. Még a patroná- lás idején ajándékozta a Posta-vezérigazgatóság, egy esztergapaddal együtt. Volt már olyan nap, amikor 50—60 ekevasat kellett kikalapálni. A hajdani tanuló idomvasat hegeszt — A kiselejtezett pótkocsik alvázát eldaraboljuk. A tanácsnak csinálunk belőle korlátokat — társadalmi munkában — kisebb hidak, gyalogjárók mellé. i — Én voltam a tsz-ben az első ipari tanuló Pászárini bácsi mellett. Akkor még azt mondták — minek az ipari tanuló. Ma meg már olyan határozat van, hogy aki szakmát szerez, vagy magasabb fokú képesítést, annak 100 forinttal emelik a fizetését. Az is ösztönöz a tanulásra, meg az is, hogy itt mindenkinek univerzális embernek kell lenni. Azért tanultam a kovácsszakma mellé a hegesztést. Csernik Pál villanyszerelőnek alig jut hely pár négyzet- méternyi sufnijában — különböző nagyságú villanymotorok, vezeték- és kábeltekercsek között. , — öt évig dolgoztam a TOTÉV-nél, onnan jöttem haza. Volt, aki azt kérdezte: Meg vagyok huzatva? , — Miért ne jönnék, amikor a tsz már energiafogyasztó nagyüzem, egy lépést se tehet elektromos áram nélkül. Jövőre, ha megépül a nagy teljesítményű szárító, csak oda kell egy villanyszerelő. — A brigádvállalásban szerepel a tanulás. A magam részéről ez a mestervizsga letételét jelenti. — Ma történetesen nincs spéci villanyszerelés, ekkor van motorszerelés, kombájn- motor-javítás. Kerekes Béla, műhelyvezető-helyettes, mezőgazdasági gépszerelő és géplakatos!
