Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-09 / 236. szám
* f w Közéletünk Íz ifjúsági törvény végrehajtásáról tárgyal! a dombóvári Városi Tanács V. B. Környezetvédelem Nemcsak a növényeket védik Tegnap délelőtti ülésén a dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, azt követően, hogy értékelte a városi tanács apparátusának hatósági tevékenységét, az ifjúsági törvény végrehajtásának dombóvári tapasztalatait ösz- szegezte. Míg az ülés előbb említett napirendjének előadója Bérdi József, a végrehajtó bizottság titkára volt, az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól a városi tanács elnöke, Vidóczv László tájékoztatta ,a testületet, mely 1971 óta évenként egvszer önálló napirendként is foglalkozik a f ontos kérdéssel. Valahány evetben azt vizsgália a vb„ hogy az ifjúságpolitikai határozatok végrehaitésa hol tart, miben van szükség a városi t-nács még hatékonyabb segítségére, a végrehajtás folyamatos, vagy éppen soros feladatainak végzésében. Mint azt a testület megállapította, az elmúlt évek során mind a tanács, mind a végrehajtó bizottság és szak- apparátusa, továbbá intézményei számára mindennapos gyakorlattá vált az ifjúsági törvényből fakadó állami feladatok teljesítése. Dombóvárnak éves költségvetési és fejlesztési tevékenysége közismerten ifjúságcentrikus. Ezt nemcsak hatósági intézkedések bizonyítják, hanem a közművelődés, közoktatás, ipartelepítés, az állami és szövetkezeti lakásépítés adatai is. A városi tanács vb. egyébként ez évben is komoly lépéseket tett a KISZ-Szel kötött és érvényben lévő együttműködési megállapodása alapján az Ifjúsági törvény végrehajtásáért. Ez évben készült el például a Gárdonyi Általános Iskola mellett egy korszerű tornaterem, épült a napközi otthonos konyha és étterem. Nem változtat a végrehajtás eredményességén, hogy a szűk óvodai keresztmetszet arra kényszerítette a városi tanácsot, hogy az éttermet átmenetileg óvodaként működtesse. Egyébként szintén ez év tavaszén készült el a dombóváriak nemzetközi versenyekre . is alkalmas sport- és tanuszodája. Ez évben kezdődött és fejeződött be az iparosítást szolgáló csavaripari tanműhely, mely több száz fiatal előképzését biztosítja és már jóval a Csavaripari Vállalat dombóvári gyáregységének üzembe lépése előtt. A hosszan sorolható eredmények összegező elismerése mellett természetesen állást- foglalt a dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a jövőre szóló feladatok vonatkozásában is, utalva ennek kapcsán az 1974-ben megtartott ifjúsági parlamentelc tapasztalataira. Dombóvárott a jelzett időben harminc ilyen tanácskozás zajlott, és közel háromszáz fiatal mondta * el észrevételeit, javaslatait. Úgy döntött a városi tanács vb., hogy az 1976-ban megrendezésre kerülő ifjúsági parlamenteken a tanács tisztségviselői, a végrehajtó bizottság tagjai is részt vesznek. Addig azonban szükség van arra, hogy a városi tanács az állami felügyelet gyakorlása közben több figyelmet fordítson a helyi üzemek, szövetkezetek, vállalatok Ifjúsági törvény végrehajtására hozott intézkedési terveinek megvalósulására. összességében tehát azt állapíthatta meg, a városi tanács vb, tegnap megtartott Ülésén, hogy a fiatal város kiemelt feladatként látja el az ifjúsági törvény végrehajtásából fakadó feladatait. S ezen a gyakorlaton ,a jövőben sem kíván változtatni. De mint azt jeleztük is, fontosnak . tartja a testület, hogy esetenként visszatérjen az ifjúságpolitika gyakorlatának vizsgálatára, egyrészt azért, hogy rendszeresen át tudja tekinteni a helyzetet. Másrészt pedig azért, hogy a menet közben adódó problémák elhárításában közreműködjék, pozitív előrehaladást biztosítva ezzel is. Tegnap délelőtt Szekszárdon a Tolna megyei Növényvédőállomás tanácskozótermében növényvédelmj és környezet- védelmi tanácskozást tartottak. Dr. Nagy Elemér, az álló. más igazgatója a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatáról^ tartott előadást: — A korszerű agrotechnika egyik fontos része a kemizálás — mondotta többek között. — Évente országosan több mint harmincezer mázsa kemikáliát használtak fel a mezőgazdasági üzemek. A növényvédő- szer -felhasználás 1980-íqr mint- egy harminc százalékkal fog növekedni. Fokozottan . kell tehát törekedni arra, hogy a felhasználásnak a természeti környezetre gyakorolt káros hatása minimálisra csökkenjen. Ma már csak olyan szereket lehet használni, amelyek egy vegetációs időszak alatt lebomlanak. Az eddigi eredmények közül kiemelkedő, hogy a DDT-t, mint nehezen lebomló szert, kivonták a for. galomból. Győrök Lajos, a vadvédelem-technológiai állomás vezetője a növényvédelem és vadvédelem kapcsolatát elemezve előadásában hangsúlyozta, hogy nem szükségszerű következménye a nagyobb és biztonságosabb termés érdekében alkalmazott modern agrotechnikának az élő környezetre gyakorolt káros hatás. A rendeletek betartásával a különböző szakágak munkájának egybehangolásával éd gondos végrehajtásával ezek a negatív hatások nagymértékben csökkenthetők és így hasznos vadjaink jó része megkímélhető. A növényvédelem és a méhészet kapcsolatáról szólva dr. Deák Gábor, a méhészeti szakbizottság elnöke, felhívta a figyelmet ennek a kapcsolatnak a kölcsönösségére. A, méhek évente háromszázmillió forintnak megfelelő értékű terméket állítanak elő, a közvetett haszon — beporzás és megtermékenyítés — pedig négy-öt milliárd forintra tehető. Ez a hatás természetesen csak a többi termésfokozó eljárás — így például az okszerű és korszerű növény- védelem — összehangolt alkalmazásával együtt érvényesülhet. Pápa Ágoston laborvezető a mezőgazdasági termények peszticid maradék vizsgálatának 1973—74. évi tapasztalatait ismertette. Az állomás két éve foglalkozik a termékekben visszamaradt szermennyiség vizsgálatával. Ezek a vizsgálatok a fogyasztók védelmét szolgálják. A megyéből beküldött ötszáz minta közül összesen hat esetben találtak a megengedett szint feletti növényvédőszer-mara- dékot, s ennek zömét egyéni gazdálkodók termelték meg — nem megfelelő mennyiségű szer használata mellett Próza az elkötelezettségről i. H űség a néphez, hűség a párthoz, szolgálat, helytállás, megren- díthetetlen bizalom, politikánk érvényre juttatása, helytállás a munkában, elvi felkészültség és szilárdság ... Sorolhatnék, elvégre pontosan megfogalmazható és megfogalmazott tartalommal bíró fogalom az elkötelezettség, ilyenformán nyomon követhető. Mégis, mit jelent? Úgy véljük, az „elkötelezettség” életforma. Meghatározza az egyes ember cselekedeteit, morális és erkölcsi alapállását, de magát az életmódját is. Mindez azonban szólammá vál- tazhat, ha nincs mögötte semmi, ha az egyes ember fennen hangoztatja a tételeket, ám életmódjával, hétköznapi cselekedeteivel azoknak éppen az ellenkezőjét mutatja. Az elkötelezettség, bátran kimondhatjuk, a szavak és a tettek egysége. Valamivel több a jól végzett munkánál, valamivel több világnézetünk alapos ismereténél: a hétköznapok, a békés építőmunka forrada'misága. Am az elkötelezettség nem jelent rendkívüliséget, különösséget, de nem jelent képmutatást sem. Rengeteg elkötelezett ember él, dolgozik közöttünk, s fel- szabadulásunk 30. évfordulója, a XX. pártkongresszus tiszteletére, közülük szólaltatunk meg az elkövetkezendő hónapokban egyet-egyet. Derűlátó bizonyossággal reméljük, e prózai vallomások jól kifejezik: az elkötelezettség a pártosság, megfelelője, tehát tartalmas élet. t — A beszélgetést majd leírjuk, és utána, ha akarod átnézed. ■— Amit én szóban elmondok, azt vállalom írásban is. — Nézd. Előfordulhat, hogy , néhány részlet kinyomtatását valamilyen meggondolásból nem kívánod. Úgy tudjuk, például háromszor vettek őrizetbe. Elképzelhető, hogy ez is szóba kerül, és nem akarod, hogy megjelenjék az újságban. — Ha szóba kerül, akkor kerüljön szóba. Vesztegetés, ösz- szejátszás vádjával háromszor „lefogtak”, ültem a Markóban. Utána bebizonyosodott, az egész rosszindulatú rágalom, és kiengedtek. — Vágány Istvánt a megyében sokan ismerik. Tehát téged. Pista! Te tősgyökeres Tolna megyei vagy? — Igen. Nagydorog községből származunk, dédapám Nagydorogon lakott, nagyapám tizenkét éves korában elkerült Kistápéra. Úgymond, akkor béreslegénynek. Ott volt 1932-ig. Akkor halt meg, tehát cseléd maradt élete végéig. Apám már ott, ezen a pusztán, Kistápén született, ő 1905-ben szegődött el mező- gazdasági cselédnek. Nyole- százkilencvenháromban született apám, és hát tizenkét éves korától, 1945-ig volt cseléd, azzal a megszakítással, hogy az első világháborúban, tizenötben bevonult katonának. Tizennyolcban jött meg. Elmondása szerint olasz frontra vitték, majd angol hadifogságba került. 1945-ben szintén juttatott földet kapott. — Te Pista, melyik ez a Kístápépuszta? — Kistápépuszta Nagydo- roghoz nyolc kilométerre van, utóbb Bikács községhez tartozott közigazgatásilag, Bikács- hoz három, Németkérhez hét kilométer. A területe ennek az egész pusztának, amikor még grófi uradalom volt, ha jól emlékszem, háromezer hold volt, részben erdővel, és vadállománnyal. Dr. Bojt Györgynek hívták az utolsó bérlőt, ez öngyilkos lett, ha jól tudom negyvenhárom karácsonya előtt, nnv-spr itthon voltam szabadságon. Agyonlőtte magát egy vadászfegyverrel. — Pista, te ott, Kistápépusz- tán nőttél fel? — Igen. Én 1922-ben születtem Ki stán'pusztán volt egy uradalmi iskola, ott végeztem a hat osztályt, és beszegődtem cselédnek, 1935-ben kezdtem, és cseléd voltam 1943. október 3-ig, akkor bevonultam katonának, huszonegy éves koromban. Katona voltam, szovjet hadifogságba kerültem, Iasiba voltam, és Iasiból jöttem meg 1945. szeptember 10-én. Mikor hazajöttem, akkor már szüleim a juttatott földön megkezdték a gazdálkodást, és nagy örömömben, mert mindig szerettünk volna önállóan gazdálkodni. A juttatott földön igyekeztünk, hát úgy, ahogy volt lehetőség, meg felszerelés. Később aztán kialakult úgy- annyira, hogy megfelelő jószágállomány volt ahhoz a tizenkét hold földhöz, és felszerelés is került, ezzel dolgoztunk és termeltünk. — Mikor kerültél kapcsolatba a munkásmozgalommal? —> Hát, tulajdonképpen, mikor megjöttem, akkor még a földosztás úgy, ahogy, nagyjából megtörtént, megalakult a DÉFOSZ, illetve az UFOSZ, és amikor hazajöttem, engem akkor ott mindjárt megválasztottak UFOSZ-titkárnak, és még részt vettem ' abban a földosztásban, illetve a földmérésben, ami már mérnöki irányítással folyt. Kimértük mindenkinek, az előírásoknak megfelelően, és hát leástuk a cölöpöket. — A hat elemiddel. — No és? Ez akkor természetes volt. összehoztunk egy kis boltot is, aztán a szomszéd községből árut, hogy ne kelljen kilométereket gyalogolnunk vásárolni. Hát, a legelején bőven akadt tennivaló ahhoz, hogy változtassunk azon az életmódon, ami ott folyt az uradalomban, annak idején. Tény, hogy az emberek igen elégedettek voltak, és nagyon tetszett nekik a változás, főleg, hogy földet kaptak. Főképp azért, mert azon a Kis-' tápé pusztán törzsökös cselédek éltek. Sorsukban nemigen volt változás: a Majorék, a Csernáék, az Ulberték, a Hor- v •.fiék, a Boldizsék, a Han- dáék ott születtek-, az apjuk is ott született, ott élték le az életüket, és ott nevelték fel a sok gyereket. Külön meg kell említeni a Kandáékat, tizenhárom gyerek, ennyi született, a Horváthékat, ahol még ma is él mind a nyolc gyerek, mind a pusztán született. Az Ulbertéknál szintén nagy család volt, a Csernáéknál szintén. Mi nem voltunk olyan túl sokan, csak öten voltunk, kettő meghalt, hárman vagyunk életben jelenleg. — Mit tudsz Pista azokról, akik valamikor ott születtek, ott éltek? — Nagyobb részük még ott lakik, a gyerekeik, Handáéktól két fiú, a termelőszövetkezetben dolgoznak. Aztán, a Cser- náéktól, a Böröczéktöl, a Hor- váthéktól, az Ulbertéktól is vannak még ott Kistánépusz- tán, Bódizsné is ott él, férje szintén mozgalmi ember volt, előbb ügyvezető, aztán könyvelő a termelőszövetkezetben, Meghalt szegény. Hát szóval; sokan még változatlanul ragaszkodnak a pusztához, nem a régi világhoz — szülőhelyükhöz. Egyik barátom azt mondta: Pista. Építettem ugyan szép házat Dunakömlődön, de soha nem tudom elfelejteni a pasztát, ahol én összeszoktam az emberekkel, akikkel együtt voltam cseléd, akikkel ügy megértettük egymást, és bajban segítettünk egymáson. Tény az, hogy ott az emberek segítettek egymáson. Hogyha elfogyott a krumpli, a másik cseléd a két szemet is megosztotta. Tehát ezt a jó szolgálatot és ezt az összetartozást nem lehet elfelejteni. Én magam is úgy vagyok, hogy igen örülök, mikor elmegyek vissza, mindenki jó barátom, jó ismerősöm, egy-két rokon van már csak ott nekem, a többi jó barát, de nagyon jó barát. A lakodalmukba meghívnak, illetve a gyerekeik lakodalmába, ha valamelyik férjhez megy, megnősül. Gyere Vágány Pista. Vágány Pista vagyok nekik, és szeretem, hogy továbbra is az maradtam nekik. Engem is felkeresnek Szeks^rdon. Ha itt járnak, akkor megkeresnek, továbbra is tartjuk a kapcsolatot. Én sem tudom elfelejteni a pusztát, végeredményben huszonnyolc éves koromig ott voltam, és én ezeket az embereket azért tisztelem, mert őszinték voltak, őszinték maradtak. (Folytatjuk) P.—Sz. 1974. október 9, /
